Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-05 / 201. szám

1943. SZEVlE.MnE.IL 5 A dolog1 úgy történt, hogy iskolában, ahol az igazgató (a valódi „igazgató ur") nyári helyettesítésére volt szükség, megbíz­tak az igazgatói teeendök négy napon át való ellátásával. Helyettesítheted az igazga­tódat egész hatáskörében, teljhatalmában, tetszésed szerint... —1 Nagyszerű — gondolod magadban — ... most legalább jói odamondogatok majd az iskolaszolgának, aki az utóbbi időben azt hitte, hogy 6 maga az igazgató ... Még sok egyéb elkövetkező, kellemes dolgokra gondolsz ... sok irigyelt kivált­ságra, amit csak az igazgató élvezhet... Most az is meg lesz... Igazgató leszel, a sors kegye ezt is megadta végre ... fis aránylag még egészen fiatal vagy. Hu­szonnyolc éves vagy. Ha igy haladsz, szé- ditö karriért fogsz befutni a tanügyi pá­lyán. Becsvágyad kielégítésére azonban itt van egyelőre ez a négynapi boldogság. Egészen más, mint amiről egy közismert regény Ír, de pontosan az, ami után te is oly sóvá­rogva vágyódtál, mint többi kollégáid, akik veled együtt a státus legelső lépcsőfokára hágtak fel és egyelőre a „helyettes tanár" nem éppen észbontóan irigyelt titulusára jogosultak... Ezt megelőzően pedig próba- s^lgálatos segélydijas óraadó apostola vol­tál a magyar kultúrának és lyukas zokni­jaidat nagyszüléd stoppolta otthon Somogy­bán, mert varrónőkre nem tellett még ak­koriban ... Most egeyszerre igazgató leszel. Mely nagy boldogság ... Reményeid, vágyaid ki­teljesülése ez és úgy szakadt a nyakadba, hogy még fel sem foghatod teljes egészében nagyhorderejű jelentőségét és nem látod át horizontjait... Az első napon, mikor belépsz hivatalodba, amely ezúttal nem a rajzterem, ahol eddig Leonardo da Vinci nyomdokaiba serkentetted az ifjúságot, ha rajztanár lennél, — helyet­tes egyelőre, — egyes rosszmájú kollégáid szerint pedig „piktor"... tehát nem a rajz­terem, hanem az igazgatói iroda az, ahova, mint hivatalodba teljes joggal beléphetsz ... elmondhatod annak ,a filmnek a szereplőjé­vel, amelyet a múltkor feleségeddel a mo­ziban láttál, hogy ... „ma egy kissé Ideges vagyok ., Idegességed első jele, hogy másfél órával előbb jössz fel hivatalodba, mint kellett volna. Tehát félhétkor ott vagy az igazgatói iroda előtt. Nagyon ambiciónálod az igazga­tóságot. Bevallhatod, — nem fogja senki sem megtudni, — hogy egész éjjel nem tud­tál aludni a gondolat hódító izgalmától, hogy négy teljes napig „direktor" lehetsz, vagy, ahogy diákkorodban lakonikus tömör­séggel mondtad: „diri“. Idegességed harmadik jele, hogy beko­pogsz az iroda ajtaján, holott — te szamár — ott van a kezedben a kulcs, kinyithatod a saját irodád ajtaját. Most nem kell „alá­zatos tisztelettel“, hajbókolva belépned oda, hanem fölényesen megforgathatod a kulcsot a zárban, jó hangosan és csörömpölve, ahogy a vérbeli igazgatók és hivatali fönökök szokták. Ez az a pillanat, mikor az alkal­mazottak reszketve és nyomorultan hajol­nak az irományaik fölé, holott étidig tízóraiz­tak és kártyáztak az aktákon, huszon­egyest ... Megérkezett az igazgató ... a nagy FŐNŐK! Jöttödet azonban nem fogadja epilepsziás munkaláz. Senki sem izgatott rajtad kivül. Az irodában ugyanis a számtalan aktán, le- boritott árva Remington Irógé- n kivül csak egy szomorú légy verdesi agyalá- gyulttá magát az ablaktáblán, mert ki akar szabadulni a levegőre. Itt tö'tötte az éjsza­kát tintalevesen, papirgaluskán. Kissé megütődve engeded ki a szabad le­vegőre az egyetlen élőlényt, amely valóban várta a jöttödet... Lágyszívű ál'atbarát vagy ugyanis... De annál ridegebb szivü igazgató leszel! Semmi mulasztást nem fogsz eltűrni! — A kutyafáját! ... a szolga még nem Is takarított! — mormogod elképedve, mint egy vérig sértett vérbeli direktor... és fel­csöngeted a szolgát eré'yesen ... öt percig nyomod a viilanycsengöt, felszirénázod a meglepett embert... A szolga jő és pihegve szól: — Jóreggelt. A tanár ur már itt van ? Valóságos sértés számodra ez a megszó­lítás: per „tanár ur“... Szigorúan nyelsz egyet és elereszted fü'ed mellett a degra­dáló megszólítást. Annál szilárdabban elha­tározod azonban, hogy most megtanítod móresre az iskolaszolgát. A jámbor ember elfelejtette, hogy most Igazgató vagy! — Keszeg — mondod a szolgának — ta­karítsa' ki az irodát, de rögtön! Dolgozni akarok! Keszeg, az iskolaszolga, borúsan és cso­dálkozva bámul rád harsánycslkozásu pizsa­májában ... Utána indignálódva megy a ta- kantósaerszámokért... Úgy jön vissza a cirokseprüvel és a szemétlapáttal és teszi meg az első sőprömozdulatot az asztal alótt, hogy rá van Írva a füleire: ezt igazán nem várta volna tőled. Szegény ember ugyanis most, hogy az igazgató ur elutazott, meg syrette volna kezdeni ő is a nyaralását és ' délig akart durmolni a harsány pizsamában, illetve az ágyban ... Erre te vészcsengővei hajtod takarítani hajnalok hajnalán .., — Uj seprő jól seper — mondja Keszeg, amikor belapátolja a szemetet a ládába a kályha mellett. Megütődve pislantasz rá. Nem lehet tud­ni, hogy a vadonatúj cirokseprüre értette-e, vagy rád a fenti megjegyzést... Na de meg is kapja a magáét. A nyelve lóg, mire ki­takarít. Még a szekrény alá is lehasaltatod, a papírkosarat is kiüritteted vele, az abla­kokat lemosatod és tiszta törülközőt ho­zatsz a mosdóhoz, nem is beszélve a délig tartó törülgetésröl. Most végre dolgozhatsz: Munkád azzal kezdődik, hogy a’apos szemlét tartasz az iratok fölött. Rövid szo­rongás után bevallód magadnak, hogy any- nyit értesz hozzájuk, mint a tyuk az ábécé­hez. Tűnődve forgatod az iktató könyvet, mint Champollion a hieroglifákat. Iktatni akarsz, de nem tudod, hogy mit és nem is sejted,, hogy hova ... leveleket keltene meg­válaszolnod, de fogalmad sincs, hogy milyen hangnemet használj és érdemben mit vála­szolj. Számlák fekszenek előtted és borsózik a hátad, de nem a tételektől, hanem az el­intézésük gondolatától. Sohasem szeretted a kereskedőket ... Hosszasan elborultan gon­dolkozol, mint Kant a tételei felett... igaz­gatósági papirt huzol az Írógépbe és rávne- ■ redsz a fehér lapra. Híres fogalmazókészsé­ged és ragyogó stílusod azonban egyszerűen cserben hagy . .. Mikor Keszeg újra belép valami posta­csomaggal, megrögzött szokása szerint ko­pogtatás nélkül, hangosan rászólsz: — Kopogjon, Keszeg! Aztán a lázas munka látszatát keltve gépelni kezdesz, még pedig ezt: „Még nyílnak a völgyben a kerti virá­gok .. Keszeg megilletödötten konstatálja, hogy ötven évvel ezelőtt, 1893 nyárelején. Becsben találkát adtak egymásnak a né­metség philologusal. Erre az Allgemeiner Deutscher Philologenkongerss-re egybese- reglettck a császárvárosban mindazok, akik nemet nyelven, német alapossággal és tu­dással vitték akkor világviszonylatban elő­re a filológia tudományának ügyét. Az agi­lis rendezöblzottság erre a nagy tudomá­nyos találkozóra meghívta a magyar filo­lógusokat is. Képviseletünkben hárman in­dultak útnak. Ponori Thewrewk Emil, a vi- láhirü magyar klasszikus filológus, Fináczy Ernő, a jeles pedagógus és Pdlóczy Lipöt, a magyar Mezzofanti. Szereplésükkel ott be­csületet szereztek a magyar filológia ügyé­nek — és mégis akadtak ultrasovén hazai újságok, amelyek e látogatás miatt „gyász- magyaroknak“ könyvelték el a három jeles magyar tudóst. Igazuk tudatában, azok vá­laszra sem méltatták a handabandázókat, I nyakig vagy ä munkában. Ez tiszteletre hangolja irányodban. A munka — úgy lát­szik — tényleg nemesit. — A posta — mondja Keszeg. Csak a fejeddel intesz, hogy tegye le. Homlokodon a mélyenszántó gondolat utáni tűnődés látszik. Keszeg tiszteletteljesen bá- múlja homlokodat. „Még zöldéi a nyárfa az ablak előtt...“ — gépeled tovább. Kis hijja, hogy elfelej­tetted a gyönyörű Petöft-verssort. — A minisztériumnak megy? — érdek­lődik Keszeg egyszer csak valahonnan a há­tad mögül. A hangjában enyhe gúny érződik. A gazember belepillantott az igazgatósági le­vélpapírba. — Hm... Itt nincs más hátra, békét kell kötni az öreg Keszeggel. Szépen,1 becsületesen be kell vallanod, hogy ö mégis csak többet ért a dolgokhoz, mivel mindig az irodában forgo­lódik, Egy cigaretta felejteti az öreggel előbbi sérelmeit. Belepillant az Iktatókönyv­be, pennát ragad és beiktatja a beiktatan- dókat. Lediktálja a minisztériumnak Írandó felterjesztést, sőt arra is hajlandó, hogy he­lyet foglalva az igazgatói Íróasztal zöld- párnás karosszékében, helyetted diszponál­jon. — Csak hózza a fiát néni, ha 'megfelel, szívesen felvesszük — mondjá egy néninek, aki a beiratás irártt érdeklődik: Közben pö­fékel a szivarból. Rövidre nyírott angol ba­juszával éppen úgy néz ki, mint egy igaz­gató. Elbújhatsz mellette a sima gyerekes képeddel. Másnap már sokkal később jössz hiva­talba, temperált, higgadt hivatali időben. Harmadnap már egy doboz „Simphoniá‘‘-t vagy kénytelen vinni Keszegnek hervadha­tatlan érdemeiért és az igazgatói teendők ellátásáért. Negyedik napon pedig tisztelet- teljesen kopogsz az iroda ajtaján és belépve üdvözlőd az igazgatói karosszékben trónoló Keszeget. — Alázatos szolgálja, igazgató ur! — Jó reggelt — mondja Keszeg foghegy- röl és beletemetkezik a munkába. Igazgatósági levélpapíron levelet fogal­maz a sógorának Bonehidára egy kis liszt irányában. A végén örülsz, hogy csak négy napig tartott a dolog, mert a végén te takaríthat­nál Keszeg helyett az irodában. Irta és rajzolta nOBRY LAJOS mert nekik is az volt .a véleményük, mint Mommsennek, a világhírű német tudósnak: „ha Ausztriában a föderalizmus jut győze­lemre és a szlávok vágyálmai beteljesed­nek, akkor „Finis Hungáriáé“. Heller Ágost, a fizika világhírű magyar történetírója, aki most száz éve 1843 aug. 6.-án pillantotta meg a napvilágot, hason­lóan érzett. At volt hatva annak tudatától, hogy első sorban német szomszédainkkal kell a szellemi együttműködést ápolni, mert ez előfeltétele a politikai megértésnek. Élet­művét tette rá erre a bölcs meglátásra és ez az életmű méltó volt a nagy magyar tu­dós nemes egyéniségéhez és hatálmas tu­dásához. _ Vessünk egy pillantást erre a magyar életutra, amely a ma is álló pesti Koch­meister házból elvezetett a Magyar Tudo­mányos Akadémia előcsarnokába, ahonnan a fizika történetének nagy magyar histori­kusát 1902 szept. 6.-án az egész magyar tudományos világ osztatlan részvéte kisér­te el utolsó útjára, mert Hellerben az em­bernek, a barátnak meg a, tudósnak ritka harmóniája öltött testet. ősei — akárcsak Lenau Miklósnak és Herczeg Ferencnek elei, Porosz Sziléziából eredtek. Anyja pozsonyi Drescher leány volt. Felesége bleibachi Bolberitz Georgine, egy ősrégi német katonacsaládnak volt a gyermeke. Atyja, I. Ferenc József hős tá­bornoka, nagy királyunk , teljes bizalmát bírta. Heller a Bach korszak napjaiban végezte el iskoláit Pest Belvárosában. Az alkot­mány helyreállítását megelőző évben sze­rezte meg Pesten a mérnöki oklevelet. Egy év múltán már assistens a József-iparisko­lában. 1869-ben tanári oklevéllel és állami ösztöndíjjal Németországba a heiáelbergi. egyetemre kerül. Itt feltűnik tudáséval es szorgalmával. A nagy Kircbhoff, aki Hof­mann Károlyban már talált egyszer magyar munkatársat, maga mellé vette tanársegéd­nek. Helmholtz, a U?mct tudomány-büszke­sége, barátságával tüntette ki a fiatal ma­gyart Az 1870—71.-1 győzedelmes nemet- francia háború, amelyben a német erő és haditechnika fölénye szinte Seperte * francia nágyképü de agyaglábon járó trdli- tarizmust. hazahozta Heilert. T ref ort kine­vezte a budai föreáliskala tanaranak. Itt működött harminc éven át. Közben megkí­nálták a kolozsvári egyetem fizikai tanszé- kével is, de ő nem tudott elszakadni szü­lővárosától és barátaitól. Iskolája pertlg! *> kor a legjelesebb magyar középiskolának számított. Tanért karában több akadémik sunk foglalt helyet. Heller ezentúl hármas munkamegosztás­sal élt Dólelőtt tudományszakának elemi fogalmait oktatta, délutánjait a m. kir. Természetin,dcmánVi Társulat sénak szentelte, éjjeleit pedig a fizika ^ ténetének megírására. Amikor a vi szonylatban korszakalkotó müve ™egszule- tett, more p^rlo nem talált A németek karolták fel és adták ki a ha talmas müvet „Geschichte der rimeo Gondolkodásának mélységével és seinek szabatosságával szerzőjének Mn*. vpt, és elismerést szerzett az egész foldk iert 1887-ben felező- JL ,Stábén rM,des fokönyvtárnokanak és *xix-8z<í* megbízta „A .fi- megírásával. zadban“ cimüNémetországban egy- Közbenhazankha meteorológiai mást követtek Heller ' A Bajor és csillagaszati tárgy magyar tudóst Tudományos ^ ™ *r Physick bízta meg „Qesch ( ■ megírásával. E mun- Deutschland««mü ^ kaját azonban már mrr' ered_ frankfurti és weimari Tu­Heller Ágostnak pályájá­nak földi elmúlása m Kant­hoz. Utolsó napjaihan halálos ^y ^ nak „Kritik der reinen Verna* ^ ^ vasmânya., filete Já­szélöképességét is e ’. lakásában, "»»•* îi*—­în»»-' mn «“£2 se. Itt ebben az « ^ „bőjének. ennek ÄS tulajdonságokkal ^ Az előbbi kettő m ... lt6 büszkesége eev-egv messze vuagno renczy Zoltán é t„ak érdekes a» között ott van «ci,^nA%ezette bc Heller r896-bBn ea Lók Íróját mintßkilenc éves gyermeket először ^felejthetetlen s~- Sa LLeTfiam a könyveket, ők lesz­nek leghívebb barátaid az életben SEMPER MILES Szózmilióva! több pénzérmet lehet verni Budapest, szept. 4. (MTI). A kormány rendeletet adott ki, amelynek értelmé­ben a korábbi rendeletében megbatáro­zott 260 millió pengő helyett összesen 360 millió, pengő névértékű mennyiség­ben lehet pénzérméket yerni, A magi/ar-ném szellemi együttműködés úttörője Emlékezés Heller Agosfonro, centennáriuma alkalmából

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents