Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-05 / 201. szám

) • 1 i'30 j» ö ^ y v i \ J * vasárnap - *xSzeptember 14-én rádión megkezdődik a tanitás 1843. szeptember 5 1 1 Ára 30 miér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NE­GYED ÉVRE 13.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — FOSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 201. SZÁM KIADJA A LAPKI ADó RÉSZVÉNYTARSASAG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 13-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A NÉMET NEHÉZ TÜZÉRSÉG TŰZ ALÁ VETTE A DELANGLIAI PARTOKAT A lengelycsapalok erős hegyi állásokba vonultak vissza Calabriában Súlyos harcokra és kellemetlen meglepetésekre készíti elő Montgomery az angol közvéleményt Sztálin fontos üzenetét átadták Roe se vettnek és Churchillnak Két hónap alatt egy és háromnegyed, a hadjárat megkezdése óta 2o millió embert vesztett a Szovjet .n ellenség hadműveleteinél egyáltalában nincs tekintettel a polgári lakosság települési he lyeirc és mostani partraszállásánál fél órán át tartó bomhazáporral árasztotta, és pusz­tította e! a partvidéket, úgy, hogy az töké­letesen romhalmazzá vált. Az élet azonban erősebb a balsorsnál és a háború után az élet újra fog kezdődni az öreg Calabriában. Az olasz kormány a szicíliaiak és az el­lenséges támadásnak közvetlenül kitett egyéb vidékek lakossága érdekében történő intézkedéseket „Az elözönlőit területek mi­nisztériuma“ néven létesítendő állami szer­vezet együttes irányítása alá rendélte. A harcok újabb alakulásáról az olasz hi­vatalos jelentés közli, hogy a partraszállott angolszász csapatoknak — most már ame­rikai erők is résztvesznek a küzdelemben — sikerült néhány hídfőt létesiteniök és a ten­gelycsapatok kénytelenek voltak Rcggio dl Calabriát, Villa San Giovannit és Melitto helységeket kiüríteni. Az olasz biztosító csapatok a nagy túlsúlyban lévő ellenség clöl — jelenti a Nemzetközi Tájékoztató Troda — észak felé eló'nyösebb hegyi állá­sokba vonultak vissza és közben érzékeny veszteségeket okoztak az ellenségnek. Pén­tekén délután a britek három szállító hajó­ból nehéz hadianyagot tettek partra Reggio kikötőjében páncélos kötelékeik biztosítá­sára, amelyek a kikötőtől északra súlyos harcokban állanak a néniét páncél gránátos és utász alakulatokkal. A brit vezetés mi­nél nagyobb terjedelemben akarja magának biztosítani a félsziget parti útjait és vasút­vonalait, hogy majd további alakulatok ki­hajózása után mindkét oldalon előretörjön az uttalan hegyi terepen Északkelet felé. Az invázióé csapatokat Montgomery, a 8 hadsereg parancsnoka vezeti. Az 1800 méter magasságig emelkedő Aspromonte-hegység- ben, amelynek lejtől a tengerpartig nyúlnak, a tengelycsapatoknak rendkívül erős állá­saik vannak s az angol haditudósítók jelen­téseiből kitűnik, hogy az inváziós csapatok egyes helyeken vereséget szenvedtek és nem sikerült elörejutniok. Pontos jelentések a hadműveletek • helyzetéről még nem érkez­tek Londonba. Az angol lapok csak a part­raszállás előkészítéséről Írnak részleteseb­ben. Közük, hogy a légi hadműveletekben, a partvidék bombázásában 1000—1300 re­pülőgép vett részt, ezek azonban csak a parti sávban okozhattak nagyobb rombolást, mert a hegyvidéken beépített nehéz ütegek repülőbombákkal elérhetetlenek. egyrészt az orosz, másrészt az angol-fran­cia befolyás a világháború előtt, majd a két világháború között állandó zavarokat > tér jú- fej). A nőmet síoc!ahrrc.<s uralomrajutásával kdkdödött az uj fejlődés. A kisantant fenyegetése elmúlt Magyaror­szág és Bulgária felöl. A második világhá­ború elején Anglia és a Szovjqt ismét meg­kísérelték a régi játékot. Tőlük függő ál­lamcsoportot akartak szervezni, hogy fel­használják a Németország elleni harcban. Ez volt az angolszász diplomácia nyilván­való célja, ámint azt Jugoszlávia példája bizonyltja. A mesterkedések következménye uj nyomorúság s uj háború volt. Idegen erők meg akarták zavarni Délkeleteurópa nemzeti fejlődését. Ki akarták szakítani természetes kapcsolataiból. A német erő elhárította ezt a veszedelmet és megterem­tette a feltételeket a délkeleteurópai népek jogosult életérdekeinek megfelelő érvénye­sülésére. Anglia most újból megkísérli, hogy befolyást gyakoroljon Délkeleteurópa politikai eseményeire és egy Törökországtól a keleti'' tengerig érő államszövetséget sze­retett volna létrehozni, hogy az gátul szol­gáljon Oroszország és Európa nyugati ré­sze között és amelyből szükség szerint tá­madásokat rendelhessen el egyik vagy má­sik oldal felé. Közben egy másik, Moszkvá­nak kedvező tervet kellett a szövetségesek­nek minden valószínűség szerint clfogad- niok és ez a délkclcteurópai népektől azt követeli, hogy a. Szovjetunióval kössenek szoros állami kapcsolatokat. E terv szerint is ezek az államok egy érdekeitől idegen hatalom támaszpontjaivá, válnának. Ezek­kel a tervekkel szemben, — fejezi be cik­két a „Zeit“ — csak a győzelmes Német­ország képes igazi és tartós békét, adni a Délkelettel való természetes kapcsolatai alapján az itt érdekelt államoknak, olyan békét, amely a természetes feltételeknek megfelelő nyugodt és állandó gazdasági fej­lődés bizonyosságain nyugszik. Moszkva terveiről ir fia:1 egyébként angol­íuu-iásí.gárói ismert „Jalcyn“ török újság­író is az egyik isztanbuli lapban. Megálla­pítja, hogy a Szovjet szövetségeséivel szem­ben is mindenképpen meg akarja őrizni cse­lekvési szabadságát s nagy erővel tör terü­leti céljai megvalósítására. Nem elégednék meg győzelem esetén a Balti-államokkal, Besszarábiával és Keletlengyelországgal, hanem Norvégián át ki akar jutni az At­lanti-óceánra s ellenőrzése alá akarja vonni Szalonikit s a Fekete-tengeri bulgár és ro­mán kikötőket. Arra a szovjet érvre, hogy ezekre a területekre Sztalinéknak bizton­sági okokból van szükségük, a török köz­iró a következőket jegyzi meg. Ha igaz, hogy az oroszoknak tartaniok kell Lengyel- országtól, Csehszlovákiától, vagy a Balkán- államoktól, mennyivel inkább kell tartaniok. és kell biztonságot követelniök ezeknek ae államoknak a nagy orosz birodalomtól. A KELETI ARCVONAL DÉLI ÉS KÖ­ZÉPSÓ SZÁRÁSZÁN súlyos küzdelmekben a német csapatok újból visszavetették a bolsevista támadásokat. A Donyec középső folyásánál uj támadási súlypont atdkult ki, az oroszok most itt kísérlik meg, amit sem az oreti kanyarban, sem a Miusznál nem tudtak elérni, a német arcvonal áttörését. A Magyar .Távirati Iroda berlini értesü­lése szerint a bolsevisták nagy nyári táma­dásuk kezdete óta körülbelül 1 millió 780 ezer embert veszítettek halottakban, sebe­sültekben és foglyokban. Ez a kéthónapi „eredmény" felülmúlja minden eddigi veszteségi'ekordjukat. A ke­leti hadjárat kezdete óta ezzel együtt már a 20 milliós határt is meghaladják a Szov­jet emberveszteségei. A dél i és középső szakaszon eredlmény« lefpnül Várnádnak a bo^sevislát: Berlin, szept. 4. (MTI). A Führer főhadi­szállásáról jelentik a Német Távirati Iro­dának. A véderő főparancsnoksága közli: A keleti arcvonalon pénteken is vissza­vertük a Szovjet erős támadásait élkese. redett harcokban a déli és a középső sza­kaszon, Az ellenség ismét 160 páncélost vesztett. Calábria legdélibb peremén nehány hídfőt létesítettek az angolszászok A délolaszorszAg elleni táma­dás még a kezdet kezdetén van, a szovjet azonban — amint a moszkvai sajtó Lon­donba érkezett hirei mutatják — máris siet kijelenteni, hogy a szövetségeseknek ezt a vállalkozását még mindig nem tekinti a má­sodik arcvonallal egyenértékűnek. Moszkva mindenképpen Európa nyugati partjain tör-. ténö partraszállást követel az angolszászok­tól. Véleménye szerint ugyanis a német • hadvezetöség csak mellékharctérnek tekinti az olasz területét és igy az itt megindult harcok nem vonnak el hadosztályokat a ke­leti arcvonalról s nem könnyítik meg a bol­sevista csapatok helyzetét. Egyelőre még nem bizonyos, hogy Ca­labria megtámadása a szövetségesek fő had­műveletét jelenti-e, vagypedig csak elterelő jellegű és a közel jövőben nem fognak-e Európa más he'yén hasonló, vagy talán még nagyobbjellegü partraszállásokat megkísé­relni. Az Europa-Press katonai szakértője, Sertorius kapitány ezzel kapcsolatban utal Churchill québeci beszédének arra a részére, amelyben nyomatékosan beszélt Franciaor­szág „felszabadításának“ tervéröl és arról a napról, amelyiken az angol és amerikai had­seregek teljes erejükben át fognak kelni a csatornán. Figyelemre méltónak tartja Churchillnek azt a kijelentését is, hogy a szicíliai hadjáratban az angolszászok küzdő erejük maximumát vetették be. Ez a mon­dat nem vonatkozik a sziget meghódításánál igénybe vett 16 hadosztályra, hanem csakis a felhasznált szállító és hadihajókra, min­denesetre mutatja azonban, hogy a szövet­ségesek ereje aligha volna elegendő arra, hogy egyszerre két, vagy három nagy tá­madást irányítsanak a szárazföld etica. Ha az Olaszország elleni támadás föbadmüuelet, úgy az olasz terület válik Európa csatate­révé, viszont nem valószínű, hogy uj arcvo­nal alakuljon Franciaországban, vagy a Bal­kánon. A közel jövő fogja megmutatni, hogy milyen «nőkkel támadnak Calabriában az angolszászok és ez felvilágitást fog nyúj­tani a további tervekre nézve. Az olasz közvélemény természetesen tel­jesen a Calabria! támadá" hatása alatt áll. Olaszörszág drámája. — Írják a szombat reggeli lapok, — csúcspontja felé közeledik. Még nem tudjuk, —- mondja a „Messagero“ cikke, — milyen uiabb kezdeményezésbe kezd az ellenség. Egész Olaszországnak vé­delmi állapotba kell tehát helyezkednie. Minden olasz számol a való helyzettel és tu­datában van ebből folyó kötelezettségének Bármi lesz is. az olaszok rendületlenül hisz­nek hazájuk jövőjében. Olaszország a sza­badság jegyében született és csak a szabad­ságban éledhet újra. Újjászületése- — feje­ződik be a cikk — egész Európa újjászüle­tésének alapfeltétele. A „Popolo dl Roma" részvéttel fordul' a háború által közvetlenül sújtott déli terüle­tek lakossága felé. Megállapítja, hogy az AZ ANGOLSZÁSZOK TOVÁBBI TER­VEI esetleg a Délolaszországon át történő előrenyomulás utján könnyen irányulhat­nak a Balkán, Délkeleteurópa felé. Ennek a területnek helyzetéről érdekes cikket ir a „Zeit“, a német nemzeti szocialista párt egyik vezető lapja. Megállapítja, hogy a Balkánon és az egész Délkeleteurópában Berlin, szept. 4. A vezérl főhadiszállás­ról jelenti a német véderő főparancsnok­sága: A calaibriai félsziget délnyugati csücskén német-olasz osztagok harcban állnak a part- raszállt brit erőkkel. Az ellenség érzékeny veszteségeket szenvedett, főleg annál a meghiúsult kísérleténél, hogy csataelőör­seink hátában szálljon partra. Az ellenség német vadászokkal folytatott Jégiharcokban pénteken az olasz térségben 13 négymotoros repülőgépét vesztett. A brit-északamerikai repülök pénteken meg­támadtak a megszállt nyugati területeken több helységei, köztük Paris nehány kerü­letét is. A polgári lakosság érzékeny vesz­1

Next

/
Thumbnails
Contents