Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-30 / 221. szám

1943. SZEPTEMBER 30 KuitiUjskg 5 — MEGHALT HOPKINS VEZÉRŐR­NAGY. A Német Távirati Iroda Stockholm­ból közli: A Dagens Nyheter jelenti Lon­donból: Hopkins vezérőrnagy a légiuton szállított angol csapatok vezetője, aki a földközitengeri hadműveletekben megsebe­sült, most meghalt. (MTI) — Uj tanácsnoki állás a budapesti város­házán. Budapestről jelentik: A polgármes­ter előterjesztésben kéri az október 8-i közgyűlés hozzájárulását, hogy a polgár- mesteri XVII. lakásügyi ügyosztáJly felállí­tásával kapcsolatban a fogalmazási szakon egy tanácsnoki állást szervezhessen, s ezzel a jogi minősítésű tanácsnoki állások száma 19-röl 20-ra emelkedik. A közgyűlés elé ke­rülő határozati javaslat rámutat arra, hogy a Kolozsvár polgármesterévé ideiglenesen kinevezett dr. Keledy Tibor tanácsnok a székesfővárosi szolgálattól 3 éve távol van, s ezért kéri a közgyűlés a kormánytól a tanácsnoki állás ply értelmű betöltésének engedélyezését, hogy abban az esetben, ha dr. Keledy Tibor polgármesteri állásába végleges minőségben elhelyezést nem nyer, öt korábbi állásába létszámfeletti minőség­ben vissza kell venni, majd pedig e lét­számfeletti tanácsnoki állás a természet­beni apadás kapcsán beszüntetendő. — Meghalt a bukaresti szenátus volt el­nöke. Bukarestből jelentik: Fogarason, 79 éves korában meghalt Leonte Moldoveanu, a szenátus volt elnöke, az egykori liberális párt brailamegyei tagozatának elnöke, Braila város volt polgármestere és volt megyei prefektus. Leonte Moldoveanu az utóbbi években teljesen visszavonult a köz­szerepléstől. (Rador.) * Rövidesen megjelenik REMÉNYIK SÁNDOR: ÖSSZES VERSEI. Reményik összes verseinek uj kiadása kiemelkedő irodalmi esemény. Először foglalja ma­gában a Végvári verseket s a költő hát­rahagyott verseit. A két hatalmas, közel 1300 oldalas kötet ára kötve P 46 —. Megrendelhető: MINERVA Rt. Könyv­osztályán, Kolozsvár, Mátyás király­tér 8. Utazásnál a változó életmód zavarja a rendes emésztést. Ez émelygést, fejfájást okoz. Ne felejtse, hogy utazáshoz szükséges a ---------­jó hashajtó. — A kolozsvári rendőrség hirei. A rend­őrség elfogta és a királyi ügyészségre ki­sértette Bercsán György Nagygereblye-utca 21. szám alatt lakó, többszörösen büntetett előéletű napszámost, akit most újból lopá­son értek tetten. Bercsán szerdán délelőtt az Orbán Balázs-utca 6. szám alól el akart lopni egy zsákot, amelyben 500 pengőt érő gumikerék volt, de a tulajdonos, Szakács József még idejében észrevette s egy rendőr segítségével elfogta. — Ugyancsak őrizetbe vette és a királyi ügyészségre kisérte Deák István 38 éves, Csermalom-utca 5. szám alatt lakó szücssegédet, aki a feljelentő sze­rint Szilveszter Imre Csermalom-utca 10. szám alatt lakó vendéglőstől javitás címén átvett egy bőrbekecset és egy női szőrme- gallért, majd kölcsönkérte a vendéglős 300 pengő értékű kétkerekű taligáját s még az­nap eladta az összes értékes dolgokat 164 pengőért és a pénzt elmulatta. A rendőrség az orgazda ellen is megindította az eljárást. — BEFEJEZTE-E PÁLYAFUTÁSÁT GRETA GARBO f Franciaországi hírek Sze­rint a „nagy Garbo“ most pályája végére ért. „Elintézték“ — mint a francia lapok állítják. Egyik legutóbbi filmjében, a „Két­arcú asszony“-ban — mondják —, olyan botránykeltő szerepet játszik, hogy ma; ára zúdította az amerikai noegyesületek harag­ját. Ez már egymagában is elegendő lenne, hogy valakinek a pályafutását derékba törjék — Írják a lapok —, de a „főbűnt“ Greta azáltal követte el, hogy még hiva­talos felszólításra sem volt hajlandó olyan filmekben fellépni, melyek az amerikai hadi- kölcsön, a nyersanyagtakarékosság, általá­ban az angolszász szövetségesek hadi érde­kei mellett törtek lándzsát. Vonakodását azzal indokolta, hogy mint semleges állam szülötte (Greta svéd származású, eredeti családi neve Gustafson), még közvetve sem akar résztvenni bármelyik fél támogatásá­ban. Minthogy álláspontjától erélyes felszó- litásra sem tért el, gyára egyszerűen fel­bontotta szerződését s így az „isteni Garbo“ eltűnik a vászonról. Már most csak az a kérdés: mi mindebből az igazság. Valóban igy esett-e, vagy csak egy — ügyes rek­lámfőnök kitalálása az eyeszf Hogy Garbo további filmjei iránt fokozza az érdeklő­dést f. Mert ea is lehetséges... Tanuljon (Jelentkezés október 4-ig) Polcz Ilona Irén gyorsíró-, gépiró- és széplrólskolájában Vidéki tanít- Kolozsvár, Timár-utca 2. szám. — Főpostával szemben, ványainknak a Név. vonalaira kedvezményes bérletjegy. Az anyag arcvonala Anglia: a tea ura Japán, veszélyeztetheti egyedül a brit tea-monopóliumot Nem életszükséglet, ha nincsen, nerp esik kétségbe az ember, de azért egy-egy csésze tea, zuzmarás téli estéken mégis csak jólesik. Az aranybarna, finom, le- helletnyi illatokat párologtató tea min­dig kedvence volt azoknak, akik szeret­ték a szép és úri életformát. Azoknak, akik nemcsak akkor ittak, amikor szom­jaztak, vagy le akartak részegedni. A tea a kifinomult és érett civilizációk itala s ezért szeretik annyira a kinaiak. A költők is mindig kedvelték s a fekete kávé vagy tea mellett várták az ihlet mámoritó részegségét. Az európai irodalomban először egy Giovanni Botero nevű olasz írónál for­dul elő a tizenhatodik század végén, aki azt irta, hogy a kinaiak egy egészen kü­lönös növényt termesztenek, ami italt szolgáltat s az a bort helyettesíti náluk. A tea hazája valóban Kina és sehol sem tudnak olyan áhítattal és kifinomult ízléssel teázni, mint a kínaiaknál. Tőlük vették aztán át ezt a szokást a környező népek, elsősorban a japánok, akik min­dig és mindenben tanulékonynak és még hozzá igen jó tanulónak bizonyultak. Egyedül ők tudták megérteni, hogyan is kell igazán jól inni a teát, tisztán, nem egészen forrásban levő vízzel leöntve, minden cukor és citrom nélkül. Kínai szempontból a többi népek úgy bánnak a teával, mint a zulukafferek a cilinder­rel. A mongolok a forrázatba sót, fűszert és vajat tesznek, az angol pedig beletesz egy csomó cukrot és tejszint. Kínai szem­szögből azonban ez teljesen egyremegy és megvetésre méltó. Kínában közel kétezer esztendeje ter­melnek teát. A legjobb tea Himalája déli lejtőjén, Asszanban és Délkinában terem. Japánba a IX. században csem­pészték be a teát buddhista barátok. To­kió közelében, az Udsi területen terem a japánok leghíresebb teája, amelyet a császári udvar is kedvel. Ebből azonban európai, éppen úgy, mint a kínai „csá­szári“ teából, aligha ivott valaha. „A karaván tea“ A tea a tizennyolcadik század táján jutott el Európába s hamarosan a nagy­úri társaságok kedvelt itala lett. Orosz­országban pedig egyenesen népital. A teát tengeri utón hozzák Európába. A szakértők között azonban az a vélemény van elterjedve, hogy a nedves, sós ten­geri levegő megárt a teának. Ezért előnyben részesítik a szárazföldi utón hozott, úgynevezett „karaván-teát“. A keverés és osztályozás különben nehéz és bonyolult tudomány, igazi művészet- igazi hozzáértő, úgynevezett „teamü- vész“ nagyon kevés van, aki egyetlen csipet forrázatból meg tudja mondani a fajtát, a származási helyet és az árat. Az ilyeneket aztán csengő arannyal fizetik. Az első világháború alatt a nagy orosz teacégek 20—25.000 rubeles fizetéseket is adtak nekik. Kínában nagy volt a termelés, de a fogyasztás is, úgyhogy a rohamosan emelkedő európai piacokat már nem tud­ták éllátni. A mult század elején az an­golok és a hollandok, körülbelül egy időben, kezdtek teaültetvényeket létesí­teni Asszamban, Bengáliában és Jáva szigetén. J. J. Jacobsen hollandi keres­kedőnek tizenötéves ravaszkodásba ke­rült, amig megfelelő teacserjéket tudott kicsempészni Kínából. A mult század hatvanas éveiben Jávában már egymillió kg. tea termett. A mult század végén, a kávéültetvé­nyek pusztulása után, Ceylonban is meg­indult a tea termesztése. Majd sorra kö­vetkeztek a hollandindiai szigetek, majd Mauritius, Fidsi szigetek és az Azorok. Később Brazíliában és Texasban is si­került meghonosítani a teát. A szovjet Batum környékén létesített teaültetvé­nyeket, hogy hatalmas belső szükségle­tének legalább egy részét ellássa. Mindezeknek a területeknek azonban nincsen nagy jelentősége a világpiacon, mert a tea olcsó munkaerők nagy töme­gét kívánja, A teakivitel terén első he­lyen India állott a világháború előtt 40 százalékkal, Ceylon 28 százalékkal kö­vetkezett utána, Hollandindia 19 száza­lékkal, Kina pedig kilenccel. Japán mindössze a kivitel négy százalékát szol­gáltatta. Ez volt a helyzet a most folyó világ­háború kitörése előtt. A háború azonban gyökeresen felforgatta a világpiac rend­jét. Európa elzáródott s a távolkeleti japan hódítások, mindenekelőtt Holland- india elfoglalása jelentékenyen megvál­toztatja a helyzetet. Kevés a tea A tea különben azok közé az áruk közé tartozik, amiből még a mai helyzetben sincsen felesleg. Az angolok, akik eddig kezükben tartották a teakereskedelmet, arra törekedtek, hogy a háborús erővi­szonyok változása közepette is meg tud­ják tartani uralkodó pozíciójukat a rend­kívül talpraesetten harcoló amerikai üz­letemberekkel szemben. Ez nagyobbrészt sikerült is. 1939-ben, a háború kitörése idején „Tea Egyez­ményt“ kötött Anglia és Amerika veze­tésével Brit-India„ Ceylon, Holland­india és Brit-Keletafrika. Ennek a leg­fontosabb feladata az volt, hogy a kü­lönböző államoknak szállítandó, szigo­rúan megszabott mennyiségekkel, szabá­lyozzák a teapiac árait. Miután a hol­landindiai termést is nagyobbrészt angol cégek hozták forgalomba, érdekössze­ütközésről alig lehetett szó s igy az ár- szabályozás sikerült is. A legsúlyosabb csapás az angol tea­egyeduralomra Hollandindia elvesztése volt, amivel körülbelül a kivitel egy­negyede japán kézre jutott, különösen, ha hozzászámítjuk az elfoglalt kinai tea­termő területeket is. Ez általános tea­hiányt okozott, mivel a háború követ­keztében most már nemcsak a holland- indiai, hanem a japán és kinai tea is el­maradt, ami pedig eddig Amerika szük­ségletét elégítette ki. A hajótérhiány is éreztette egyre jobban hatását. Anglia törekvése ettől kezdve az volt, hogy saját szükségleteit mindenáron fe­dezze. Mindenekelőtt szállítási szerződé­seket kötött Ceylonnal, Brit-Indiával, s afrikai gyarmataival. Ezek kötelezték magukat, hogy mindenekelőtt az angol szükségletet fogják kielégíteni. Ennek a szerződésnek a nagy haszna Anglia szá­mára az lett, hogy az egész világ tea­monopóliuma kezei közé került s aki teához akart jutni, azt csak Anglia ré­vén kaphatta meg. Teát szabadkézből már csak olyan fantasztikus árakon le-, hetett kapni, hogy annak a világkeres­kedelemben, az angol árakkal szemben, nem lehetett versenyképessége. így kö­vetkezett aztán be a helyzet, hogy mig a legtöbb téren az amerikaiak üzleti fö­lényt vívtak ki maguknak angol szövet­ségeseikkel szemben, a tea egyedáruságát Anglia ragadta magához. A ,,Tea-Pooling-Plan“ Teára azonban szüksége volt az USA- nak és a Szovjetnek is. Ezek tehát igye­keztek nyomást gyakorolni Angliára, hogy készleteinek egy részét adja át ne­kik. E nyomás következtében jött aztán létre az uj teaegyezmény, az úgyneve­zett Tea-Pooling-Plan> Eszerint a birto­kukban levő teljes teatermelést ki kell szolgáltatni Angliának, amelyik ezzel szemben kötelezte magát, hogy a ren­delkezésre álló teamennyiség egy részét átadja szövetségeseinek, és a semlege­seknek­Az idei tavasszal ismét; meghosszabbí­tották ezt az egyezményt, két esztendő­vel a háború befejezése utánig. Tekintettel a még mindig fennálló ha- jótérhiányra, a tea szállítására uj mó­dozatokat eszeltek ki. Ezután szárított levelek helyett préselt teát, úgynevezett „téglateát“ szállítanak. A teaszállitással kapcsolatosan külö­nösen nagy nehézségei vannak a Szov­jetuniónak. A legújabb jelentések sze­rint a csungkingi állami „China Tea Corporation“ szerződést kötött a Szov­jettel, hogy évi ötezer tonna teakockát szállit. Ez a teamennyiség rendelkezésre is állana, csak a szállítás körül vannak itt is bajok. A kinaiak most azon törik a fejüket, hogy valami különlegesen tö­mény párlatot'állitsának elő s ezt szál­lítsák majd. Erősen csökkent a szállítás Csungkingból Eszákamerika felé is, a burmai ut elzárása óta. Jelenleg csak repülőgépen folyik a szállítás. Az angol és amerikai szállitórepülőgépek ugyanis, amelyek fegyvert és lőszert szállítanak Csungkingnak, visszafelé teával megra­kodva teszik meg az utat. Azok az államok, amelyek megfelelő éghajlattal rendelkeznek, igyekeznek teaültetvényeket létesíteni, látva a nagy keresletet. így például a legújabb jelen­tések szerint Törökországnak a Fekete­tenger déli partjain levő teaültetvényein az idén már 180 ezer kiló tealevelet szü­reteltek. Az eddigi sikerek alapján, jö­vőre tovább akarják fokozni a termő­területeket. A teapiac helyzete jelenleg szilárdnak látszik. Mialatt a kávétermelők ezer tonnaszámra öntik a tengerbe árujukat, a teaültetvényesek nyugodt és biztos jövő elé tekinthetnek. Mi lesz azonban a háború után, amikor Japán, ha meg tudja tartani hollandindiai területeit, ugyancsak megváltoztathatja az erővi­szonyokat és semmivé teheti az angol teamonopóliumot? ' (ru e.) Munliássérelmek ii erűinek a páriámén! elé Kolozsvár, szept. 29. A képviselőház nyári szünete alatt több olyan kérdés került fel­színre, amelynek megoldását a magyar munkásság érdekében a Nemzeti Munkaköz­pont szükségesnek látta. A közelebbről ösz- szeülö képviselöház első ülésére Wenczel An­tal országgyűlési képviselő, a Nemzeti Mun- kaközpont kolozsvári szervezetének elnöke különböző munkáskérdések rendezése érde­kében három interpellációt jegyzett elő: kettőt az iparügyi minisztertiez, egyet a bel­ügyminiszterhez cimezve. Az iparügyi mi­niszterhez intézendő interpellációjában Wen­czel képviselő szóvá teszi, hogy még min­dig nem történt meg Kolozsváron és Maros- Vásárhelyen a munkaügyi felügyelőségek felállítása. Erről a 4430—1942. számú mi­niszteri rendelkezés intézkedik ugyan, de a munkaügyi felügyelőségek még nem kezd­ték meg működésűket, pedig a munkásság jegkei esésének egyedüli szerve a munkaügyi felügyelőség lenne. Az iparügyi miniszterhez intézendő másik inteipeliációjában szóvá teszi a képviselő, hogy egyes erdélyi vállalatok nem hajtot­ták végre a junius elsején elrendelt és a munkások bérkiegészítéséről szóló minisz­teri rendelkezést. Ezt a rendeletet annak­idején az iparügyi miniszter megküldte a Gyáiiparosok Országos Szövetségének, mely körlevélben értesítette ugyan tagvállalatait, de ezeknek egy része mellőzte a rendelkezés végrehajtását. A jelenlegi nehéz viszonyok között igen fontos, hogy a munkásság meg­kapja mindazt, amit a kormányzat előir szá­mára. A képviselő még szóváteszi, hogy a 3630—1943. számú miniszteri rendelet, amely a bérpótlékot állapítja meg, nem hozta meg a kivánt eredményt. Egyes szak­mai csoportokban,, ahol eddig 23 százalék volt a bérpótlék, a rendelet alkalmazása 7 százalékos bércsökkenést idézett elő. A bel­ügyminiszterhez intézendő interpellációjában Wenczel képviselő szóváteszi, hogy az Or­szágos Társadalombiztosító Intézet Erdély­ben működő pénztárai mellett még nem mű­ködnek igazgató-tanácsok s igy a tagok kö­réből felmerülő sérelmeket nem lehet kel­lően orvosoltatni. — összválasztmányi ülés a, Nemzeti Munkaközpontban. A Nemzeti Munkaköz­pont kolozsvári szervezetének összválaszt- mánya csütörtökön este 6 órakor Wenczel Antal országgyűlési képviselő, szervezeti el­nök vezetésével ülést tart a szervezet Kötö- utca, 12. szám alatti helyiségében. A veze­tőség kéri a választmány tagjait, hogy az ülésen teljes számban jelenjenek meg. Az ülés tárgysorozatán több nagyfontosságu kérdés letárgyalása szerepet. — FÜTTY A MOZIBAN. Amióta filmtör­téneteket ' pergetnek le a vásznon, talán még sohasem történt meg, hogy egy filmét — kifütyültek volna. Most erre is sor került. „Adieu. .. Leonard“ a cime a film­nek, amelyet Párisban játszottak és ame­lyet a párisi sajtó röviden „szörnyszülött­nek“ nevez. Már az első negyedórában nyugtalankodás, fészkelödés kezdődött a nézőtéren, később a türelmetlenkedés növe­kedett, elkezdtek pisszegni, majd fütyülni. A sajtó felháborodva kérdezte, hogy hol volt és miért van a fihn-bizottság, ha ilyen „félelmetes cgyilgyii-fg“ a közönség elé ke­rülhet. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents