Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-28 / 219. szám
4 KeletiUjsxg 1943. SZEPTEMBER 28. Izgalmas küzdelem volt az első kolozsvári fodtászversenyen Lilcstózsaszin és aranysárga hajkölfemények és gyöngyházfényii parókák Kihirdetik az eredményt A Redut kapuján hatalmas plakát öles betűi hirdetik az első kolozsvári fodrászverseny ünnepi eseményét. Déli két óra s az érdeklődő közönség csaknem teljesen megtölti a dísztermet. A tarka tömegben a versenyrendezők fekete diszmagyarja s a modellek estélyi ruhája, izgatott, kipirult arca bukkan fel lépten-nyomon. Közben általános szaladgálás, mikrofonrecsegés. Két óra tiz perckor a zsibongás kicsit csendesedik. Most léptek a kolozsvári ta- noncok a terem közepén végighúzódó pódiumra, hogy bemutassák tudásukat. A modellek feszesen és me^batottan bámulnak az előttük álló zöld falevéllel díszített tükörbe s az ügyes kis bakfisujjak máris formálják a frizurájukat. Itt-ott egy-egy mester biztatása hallik, aki drukkol a tanítványáért. Ugyanekkor indul a férfihaj- vágás versenye. Roppannak az ollók, fújtatnak az olajos spriccelők, s a fehérköpenyes Figarók nagy szakértelemmel nyírják a modell haját. A sokaságban végre megtaláljuk Ecker Bálintot, a budapesti fodrászipartestület elnökét, aki Demeter Ferenccel, a helybeli Ipartestület elnökével beszélget. Ecker Bálint csupa nyugalom és derű. Elmondja, hogy bámulatosan sok a versenyző és kitűnő szakemberek vannak Kolozsváron. Ennek az eseménynek legfőbb érdeme az, hogy erős nevelőhatást gyakorol a helybeli szakmunkásokra. Fokozza munkakedvüket, leleményességüket s törekvésüket a minél tökéletesebb munkára. A két hét, mialatt erre a versenyre készültek, többet jelentett fejlődésük szempontjából, mint például két évi mindennapos gyakorlat. Vizondoláilás — 45 perc A verseny egyre Izgalmasabb lesz. Most kerül bemutatásra a vizondolálás bonyolult tudománya. Negyvenöt perc alatt készen kell lenni. Boszorkányosán működnek a fésűk, s a szemünk előtt alakul ki a frizura- költemény. A Világos hajszin dominál, csak elvétve látunk vörös és barna árnyalatokat. De van itt egy egészen lilásrózsaszin és aranyszöke különös összetételű frizuraköltemény, melynek formai kidolgozása is gyönyörű. Egy'platinaszőke fej egyike talán a legszebbeknek, s a helybeli mesterek ennek jósolják az első dijat. Röneszánsz stilü modern elgondolással megformált fejeket látunk virággal, brosstűvel ékesítve. A barna meg vörös színeket ezüstporral élénkítik. Az elnök körül nagy a tolongás, most osztja ki az ipartestület jelvényeit, s aki kapott, büszke örömmel tűzi kabátkihajtójára, mint az első kolozsvári fodrászverseny emlékét. A mikrofon végre bemondja a várvavárt Kolozsvár, szeptember 27. (MTI) A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem szeptember 26-án délelőtt %12 órai kezdettel tartotta meg az 1943/44. tanévet megnyitó ünnepi közgyűlését az egyetem aulájában. Az egyetemi énekkar elénekelte a magyar Hiszekegyet, majd Kovrig Béla dr. lelépő rektor üdvözölte a vallás- és közoktatásügyi miniszter képviseletében megjelent Mártonffy Károly dr. professzor, miniszteri tanácsost, a társegyetemek képviselőit, ■ sorában a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem rektor magnifikusát, az egyházi, katonai és polgári előkelőségeket és az ünnepi közgyűlést megnyitotta. Dr. Kovrig Béla lelépő rektor ezután beszámolt az elmúlt tanév munkájáról, majd átadta a rektori méltóságot jelképező láncot dr. Buza Lászlónak, az egyetem ezidei rektorának. Buza László rektor magnifikus a rektori lánc átvételekor a többi között a következőket mondotta: — Nehéz viszonyok között foglalom el a rektori széket. A világháború lángjai közelednek a magyar határok felé s minden érdeket alá kell vetni a honvédelem mindenek felett álló érdekeinek. De a nemzet távolabbi jövőjének biztosítása szempontjáeredményeket. Itt-ott hallani egy felkiáltást: „Ugye megmondtam“, „Jól láttam én“, „Én már előre tudtam“. „Én csak értek hozzá“. Az első dijat a vizondolálásban Kelemen László nyerte, a platinaszőke fejjel, második lett Bodor József, harmadik Bartha Ilona, negyedik Mucsnyáki József, ötödikek holtversenyben Felaméri Sándor és Sós László. Vasondolálásban első lett Bodor József, második Kelemen László, harmadik Mucs- nyáki József, negyedik Felaméri Sándor, ötödik Sipos Lajos. A férfihajvágás győztesei: Első Nagy Hermann Ferenc, második Illés Mihály és Macsek János holtversenyben, harmadik Krábián Ferenc, negyedik Belényesi Tamás. ból nem szabad megállni a kulturális intézmények munkájának sem. — Sohasem fogom szem elől téveszteni, hogy Erdély magyar egyetemének rektora vagyok. Ennek az egyetemnek különleges hivatása van a nemzet és Európa életében. Kolozsvár városa völgyet zár le, s a kolozsvári egyetem feladata is az, hogy záró erőd legyen, amely lezárja az utat kelet bomlasztó lelkisége előtt és kisugározza azt* a szellemet, amelyet minden igaz érték megbecsülése és a köz önzetlen szolgálata jellemez. Buza László ezután „Közösségi gondolat és nemzetközi jog“ cimmel székfoglaló beszédet mondott. Hangoztatta, hogy nemzetközi jogrend csak az lehet, amely a nemzetközi közösségi gondolatot veszi alapul. Abban a reményben, hogy a következő év közelebb visz az uj nemzetközi közösségi jogrend kialakulásához és ez biztosítani fogja a kis nemzetek és igy Magyar- ország számára is az igazságos helyet a nemzetközi jogközösségen belül, az 1943— 44. tanévet megnyitottnak jelentette ki. Beszéde után Heller Erik dr. jog- és államtudományi kari dékán intézett beszédet az egyetemi ifjúsághoz. Az ünnepi közgyűlés a Himnusz hangjaival ért véget. Az EMGEgyergyószentmiklési gazdanapján megalakították az erdélyi kalászos szakosztályt Teleki Béla gróf a síéke'y kérdésről Záró erőd a kolozsvári egyelem — mondotta az uj rektor Ünnepélyesen megnyilollalc az egyelemel A mikrofon néha figyelmeztetően belerecseg a zajba, mert a nézőközönség szorosan a pódium köré furakodik. Mikor készen vannak a munkával, a rendezők megrohanják az elnököt s követelik a zsűri sürgős munkábalépését. Félnek, hogy a fülledt melegben kinyúlnak a frizurák. De be kell várni a következő csoportot. Jobbra, balra fényképezőgépek kattannak s szakvélemények röpködnek a levegőben. Igen szépen sikerül a vasondoláló verseny is. Többnyire természetes hajon dolgoznak. Ezek közül a legszebb egy vörös szinü, homlokból felfelé fésült kreáció, sikkes formáját a tarkóra fésült kontyszertl csiga adja meg. Újra kivonul a zsűri, tagjai budapesti fodrászhirességek, akik többször elvitték már a pálmát berlini és bécsi versenyeken. A magyar fodrászok ugyanis világhírűek. Alapos vizsgálat alá veszik a versenyzők munkált. A fodrászat titkai Az eredmény kihirdetése előtt szigorúan kritizálnak a mesterek, hogy ezt, vagy azt a fejet tartják jobbnak s a vitában meg is indokolják nézeteiket. A haj nem szabad kikészített legyen. Minél puhábban simulnak egymásba a tincsek, s minél lehellet- szerübb a cakkok esése, hajtása, a munka annál tökéletesebb. A fodrász művészete itt kezdődik. De mindenekfelett fontos megfigyelni az arc beállitásá’. Az arc típusához nem illő frizura, legyen az a legszebb kreáció, csak torzképet adhat. A verseny csúcspontja a budapestiek re- vüje: paróka fésülése. Előbb három 15 éves budapesti tanulóleányka mutat be fővárosi frizuraelgondolásokat, a helybeli tanulók őszinte csodálata közepette. Az elnök mögéjük áll, s lelkesítő szavaira még el is pirulnak a buzgolkodó kislányok. Most lép fel a pódiumra egy magas, csinos hölgy s alig ült le. az egyik zsűritag boszorkányos ujjai máris formálják a fürtöket. A paróka csodálatosan egymásb'a- folyő lilásrózsaszin és aranysárga árnyalatai, gyöngyház fényéhez hasonlítanak. Az apró hajszálak tökéletesen simulnak a homlokba, mintha onnan nőttek volna ki. Mire készen van, félő, hogy a lehellet is megárt neki, habkönnyű, átlátszó, graciöz. Gyergyószentmiklós, szept. 27. (MTI) Szombaton délután Gyergyószentmiklóson az EMGE gazdanapot tartott, amelyen megjelentek a környékbeli arany és ezüstkalászos gazdák is. Gróf Teleki Béla, az EMGE elnökének vezetése alatt megalakították az erdélyi kalászos szakosztályt. Teleki Béla gróf megnyitó beszédében hangoztatta, hogy a kalászos szakosztály célja, hogy megvédje az erdélyi magyar társadalom egységét és szembeszálljon minden olyan törekvéssel, amely azt bármilyen és bárhonnan jövő formában meg akarná bontani. — A mai idők egyeclen parancsa a hősi helytállás — mondotta. — A székely népnek ebben nem kell jótanáesokat adni, hiszen ebben a pillanatban is kegyeletes ünnepség zajlik le a város temetőjében, ahol öt hős székely fiúra emlékeznek, önként 'jelentkeztek harctéri szolgálatra s most ott pihennek valahol a csendes Don mentén. Jól tudjuk tehát, hogy a székely mindig meg fogja tenni a maga kötelességét. — Úgy érzem, hogy ezen a helyen szóvá kell tennem azt a komolyrolan gondolkozást is, mely a székelykérdésböl az utóbbi időben látszólag tetszetős, de valójában silány divatot csinál. Kóros tünet, hogy ma mindenki a székelyt menti, mindenki „ért hozzá“, kezdve attól, hogy azt a székely gyermeket, aki a jövő értelmiségének az utánpótlására hivatott — rikkancsnak viszik Kolozsvár, szeptember 27. Az ipari növények termesztéséről szóló, 1942-ben. megjelent 670. számú miniszterelnöki rendelet első szakasza úgy rendelkezik, hogy minden olyan gazdálkodó, akinek földje nem haladja meg az 50 katasztrális holdat, szegélynövényként napraforgót köteles ültetni. A szóbanforgó miniszteri rendelet háborúban 6 hónapig terjedhető elzárást és pénz- büntetést ir elő azokkal szemben, akik a rendelkezést nem tartják be s földjüket nem ültetik körül napraforgóval. Bár a hatóságok megfelelő formában köPestre, vagy pedig cse ndeknek. A székely nép fejlődésének nem ez az iránya, mert nem az a cél, hogy ezrével ontsák a cselédeket — bármennyire is nélkülözhetetlen és tisztességes munkahely az —, hanem, hogy földhöz kötve önálló keuvérkeresők legyenek, vagy a kereskedő .em, ipar és értelmi- ség, kiapadhatatlan forrása legyen. — Két évvel ezelőtt äcj.siszentgyöigyön azt mondottam, hogy aki a székely kérdést megoldotta, s.z megoldotta az erdélyi kérdést is. Ennek viszont feltétele, hogy a szé- kelykérdésböl, az erdélyi kérdésből egyetemes, olyan nemzeti prigr^mot csináljunk, amelyet minden magyar kormány egyformán magáénak vall. Ezt akarjuk elé-ni az uj Székely Kongresszussal, melynek előkészítése folyamatban is van. —- Fájdalmas örökséget hagyott az idegenuralom: a denunciá ást, a feljelentések olyan tömegét, ami pVdátton a magyarság történetében. Ezt a betegséget minden eszközzel ki kell irtani, meri: ez nem magyar tulajdonság, ennek sem ü köze a nyilt magyar jellemhez. Nem sztbad elfelejteni hogy minden alaptalan vád és í ágalom, amivel egy dolgos embertárs unkát illetnénk, merénylet ennek a népnea a 'tgszentebb érdekei ellen. Mert az ilyen erkölcsi réseken törnek be azok az el pcsígek, akik a mi megrontásunkra törekednek. zölték a rendeletet a gazdákkal, mégis igen sok gazdálkodó nem tett eleget a kötelezettségnek. A mulasztást elkövetett gazdálkodó ügyét a mezörendörség feljelentésére hétfőn tárgyalta Schuller József városi rendőri büntetőbiró, aki 18 kolozsvári gazdálkodót marasztalt el a rendelet megszegése miatt. Chiorean Sándort 200, Pan- drea Clementet 250, Goga Timoteit 180, Rusz Tamást 180, özv. Kostin Jánosnét 180, Krisán Jánost 200, Moldován Gábort 180, özv. Fenesán Józsefnét 180, Mojsza Teofilt 180, özv. Mojsza Lászlónét 180, özv. KapuDeutsches Wissenschaftliches Institut Lektorat der Deutschen Akademie Kolozsvár, lókaí-ü, 2. I.' em. Teleton: 27-48| Ingyenes német nyelvtanfolyamok kezdő-, Haladó-, irodalmi-, ének- és társalgási csoportok részére Beiratkozások szeptember 15-től október 1-igr 4—7 óráig délután a lektorátusban. Beiratkozási dij 9 pengő.' Tanítások kezdete az intézet sa ját helyiségeiben, szeptember 20-án, Jókai-u. 2. I. em. sán Lászlónét 200, özv. Bocok Jakabnét 180, Alb Lászlót 180, Alb László II.-t 180, Pozsár Józsefet 180, Macskásán Miklóst 170, Gál Jánost 130 és Kapusán Pált 200 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Valamennyi elitéit az Ítéletben megnyugodott s az jogerős. Untai miniszter Pápán tájékoztató beszédet mondott Pápa, szeptember 27. (MTI) Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter Pápa város országgyűlési képviselője Szombathelyről Pápára utazott, ahol ünnepélyesen fogadták. A miniszter vasárnap délelőtt részt vett a Magyar Élet Pártja helyi szervezetének választmányi ülésén és tájékoztatta a város polgárait az ország külpolitikai helyzetéről és belpolitikai problémáiról. * Mályás Lirály-tér ? ‘ Síéchenyi-fér ? KOLOZSVÁR, szeptember 27. Az a rendkívül érdekes, hosszú és tartalmas vita, amely a kolozsvári törvényhatósági bizottság legutóbbi közgyűlésén lezajlott, a helyi problémák közül homloktérbe helyezte az uj városháza elhelyezésének kérdését. Azelőtt és azután is szakadatlanul folyik a vitatkozás különböző érdekcsoportok, társadalmi rétegek, fertályok és a különböző felfogású emberek között, vájjon a Mátyás király-téri megoldás a jobb, megfelelőbb, vagy pedig a Széchenyi-téri ? Sok ebben az egyéni vélemény, az egyéni gusztus, a városfejlődéssel kapcsolatos egyéni szemlélet, de sok a komoly várospolitikai, gazdaság- politikai érv, amelyeket a közös érdek és a közjó iránti vágy irányit. A kérdést a törvényhatósági bizottság gyűlésén nem lehetett eldönteni. A polgár- mester, hogy a vita hevét lehűtse, halasztó indítványt tett és Ígéri, hogy majd határozott előterjesztést tesz a városháza helyének megállapítására. Kétségtelen, hogy a kérdés rendkívüli horderejű. Ennek megoldásában nemcsak a különböző érdekeknek és komoly érveknek kell igazságot teremteni, hanem valamiképpen a közvéleményt is ki keU elégíteni. Ennek a közvéleménynek kialakítására próbál lépést tenni az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata. Vitaestét rendez a párt Farkas-utca 7. szám alatt lévő gy*üléstermé- ben, amelyen minden párttag, aki a kérdés iránt érdeklődik, véleményét hangoztathatja és a vita végén szavazatával is hozzájárul a kérdés eldöntésének előkészítéséhez. A tagozat elnöksége jelen felhívással meghívja minden párthívei az 1943 szeptember 29-én (szerdán) este hét órakor rendezendő vitaestre, amelynek anyagát kizárólag az uj városháza helyének kijelölése képezi. A vitaesten megjelenhet mindenki, akinek pártigazoiványa van. Mindenki felszólalhat. A gyűlés terembe való belépés előtt minden párttag két, különböző szinü cédulát kap, amelyeknek egyike a Mátyás király-téri megoldás, a másik a Széchenyl- téri megoldás melletti szavazatra szolgál. A vita végén mindenki szavaz. A szavazatokat összeszámlálják, a felszólalásokat jegyzőkönyvbe iktatják és a vitaest eredményét közölni fogják a nyilvánossággal, valamint a városháza helyének eldöntésére hivatott hatóságokkal. A tagozat vezetősége hangsúlyozza, hogy a vitaest megrendezésével és a szavazással nem akarja befolyásoJni a kérdés eldöntésére hivatottak elhatározását. Mindössze alkalmat kíván szolgáltatni a különböző vélemények elmondására és az érdeklődés mérve szerint prőbaszavazást akar levezetni, amelynek sikere, vagy sikertelensége még nem jelent állásfoglalást. Tizennyolc kolozsvári gazdát büntettek meg napraforgótermelés elhanyagolása miatt
