Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-26 / 218. szám
10 KuitiUjsm 1343. SZEPTEMBER 2S, Figyelmes kiszolgálás jó minőség az alábbi cégeknél! T----- " ■ " —— Nemzeti önállósítás! alapból nyílt SEBESTYÉN TESTVÉREK rshaáreháza Kolozsvár, Wesselényi-utca 4 szám. Felöltök, télikabátok, öltönyök nagy választékban. Mérete zab óság. Elegáns bundát, keppet, rókát BÁLINT FERENC izilesifiestertól vásároljon Kornis-u. 1 sz. 'Telefon palota mellett — Közvetlen külföldi behozatal. Szőrmét, bundát bizalommal KDECZA BÉLA szücsmesternél Kolozsvár, Mátyás király-tér 11. FOLBERTH ÉVŰ engedélyezett gyors-, gépíró, és széplrö- szakiskolája Kolozsvár, Kosuth L.-utca 5. Telefon: 18-94. Állandó tanfolyaméit, államvizsga. Mórlczné SZIGETHY ANNA férfidivat üzlete Mátyás király-tér 8. sz. Dusán felszerelt raktár fehérnemüekben és kalapokban. „0IIB0N“ lakberendezési vállalat Kolozsvár, Mátyás klrály-u. 1 Telefon: 15-84. Üzem: Magyer - utca 52. szám. Telefon: 46-77, Cégtulajdonos: Horváth M. Zoltán Állandó gyorsirási és gépirási tanfolyamok , FÖLÖZ ILONA gyorsíró-, gépíró- és népfőiskolájában Kolozsvár, Thsár-o. 2. sz. Fftnostával szambán. Zsák, zsineg, ponyva, bútorszövet, szőnyeg Erdélyi Kender, Lenáru és Kárpiloskellékek R. T, Kolozsvár, Wesselényi Miklós-utca 19. Telefon: 37-03. LujscHjdijij^é^ Qvag- és percallán keraskedése Kolozsvár, Unió-u. 16. Telef. 27-96 Üveg, poicellán, díszműáruk és mindennemű szakmába vágó cikkek, háztartási felszerelések stb., legeli nyésebb bevásárlási heiye. Bundák, bolerók, sapkák, pallérozások Veszprémi Sándor szücsmesternél Óvár, Bástya-utca 4. szám. Muzeum mellett. Szőrmék átalakítását javítását pontosan késziti GYŐRI KÁROLY szücsmester Wesselényi M.-u. 27. sz. Heves a pénze??? 10.000 Rengő készpénzért vehet 1 szoba, konyha, kamara házastelket, ezenkívül több kisebb, nagyobb családi és bér házakat, házhelyet, ajánl jur Bocsánczi, Ingatlanforgalm iroda, Uniti-utca 10, szám. II munkafelügyetőség hajlandó orvosolni Erdélyben a fizetéspótlék-rendelet kirívóan hátrányos eseteit Kolozsvár, szept. 25. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara a 3.640/1643. M. E. számú uj fizetéspótíö rendelettel kapcsolatosan rendezett értekezleten, annak idején összesítette a felmerült vitás vagy sérelmes eseteket s tájékoztatásért fordult az Országos Ipari Munkaügyi Felügyelőséghez. A kamara ennek során elöljáróban adta elő, hogy az alapfizetés kiszámításánál az erdélyi érdekeltek az anyaországi tisztviselőkhöz viszonyítva, hátrányos helyzetbe kerültek, mivel az erdélyi alapfizetések kiszámítását, — mint ismeretes- úgy kellett elvégezni, hogy a megkapott fizetéspótlékok levonása után még külön 5, illetve 7 százalék 1-von ást kellett eszközölni. Ez a gyakorlatban tulajdonképpen azt jelentette, hogy az erdélyi alapfizetések kisebbek, mint egyebütt. A kamara ennek igazolására felhozta érvei között azt is, hogy a visszacsatolás után, az anyaországi és erdélyi fizetések között az utóbbiak javára fennállott különbség már régen kiegyenlítődött, ennek ellenére a fizetési pótlékok itt általánosságMeyltezclik az erdélyi gyömüleífák tőrzslcőny rezénél Kolozsvár, szeptember 25. A földmivelés- ügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége a visszacsatolása óta, tekintettel a gyümölcs- termelés nagy nemzetgazdasági jelentőségére, az intézkedések egész sorát hajtotta végre Erdély gyümölcstermelésének javítása és a termelés fokozása érdekében. Erdélyben mintegy százezer holdnyi területen közel tízmillió gyümölcsfa van, de ezek telepítése minden irányítás nélkül, ötletszerüleg történt B a fák telepítésénél sokszor nem vették figyelembe az éghajlati, a talajösszetételi viszonyokat s nem gondoltak az egyban kisebbek voltak, mint máshol- tehát Erdély érdekeltjei elvárták volna, hogy a júliusi fizetésrendezés során ez a különbség eltűnjék. Az alapfizetésnek különleges erdélyi kiszámítása azonban épp az ellenkező fejleményt hozta. A rendelet, a többletszázalék levonásával, továbbra is igazodik ahhoz a fizetési színvonal-különbséghez, amit a három év előtti első fizetésrendezés során fenn- állani vélt, illetve éppen a mostani fizetésrendezés óhajtja kiegyenlíteni a fizetési állapotokat az egész ország területén. Az Országos Ipari Munkaügyi Felügyelőségtől most érkezett válasz a kamarai előterjesztésbe. A munkafelügyelőség álláspontja szerint a különleges erdélyi kérés nem teljesíthető, mert a rendelet az egész ország területén egyöntetű mértékben engedélyezett árrendezés folytán csakis egyenlő arányú fizetésrendezést engedhet meg. A kérdés általános rendezése helyett azonban a munkafelügyelőség .nem zárkózik el egyes kirívó esetek orvoslása elől. séges fajták nyújtotta értékesítési lehetőségekre. A földmivelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége most a gyümölcstermelés mi- • nöségi és mennyiségi emelése érdekében újabb akciót kezdett. A nagyközönség bevonásával a kertészeti felügyelőségek utján felkutatja Erdély területén azokat a gyü- mölcsfa-egyedeket, amelyek az Itteni talajban jól fejlődnek s egységes termelés esetén megfelelnek a piac követelményeinek. Ezeket a gyümölcsfákat azután mint anyafákat törzskönyvezik. A törzskönyvezett anyafákról vett oltányokkal beoltott gyümölcsfák ugyancsak törzskönyvezve kerülnek majd forgalomba az újonnan létesített faiskolák utján. Erdélyben as éghajlati és talajviszonyok főleg az alma, körte, szilva és dió termelésére megfelelőek és az efajta gyümölcsfák törzskönyvezése már hosszabb idő óta folyik. A kirendeltség felhívja a gyümölcstermelő közönséget, hogy legyen segítségére az úgynevezett anyafák felkutatásában. A gyümölcsfák ellenőrzését a kertészeti felügyelők végzik s ha bejelentés alapján a kertészeti felügyelőségek tudomást szereznek arról, hogy a hatáskörükbe tartozó területen Ilyen törzskönyvezésre váró anyafák vannak nagyobb számban, erről jelentést tesznek a földművelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltségének. A jelentes vétele után a kirendeltségtől bizottság száll ki a helyszínre, ahol megvizsgálja a fák fajta- jellegét, vitalitását, a fák növényegészségügyi szempontból megfelelő voltát, majd törzskönyvezi a fákat s azután csak ezekről szabad szemzöhajtásokat kiadni oltványnevelés, illetve szaporítás céljából. A földmivelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége közli az érdekeltekkel, hogy bejelentéseikkel forduljam* a kertészeti felügyelőségekhez (Kolozsvár, Dés, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy), vagy j edig a gyümölcstermelők vármegyei tagegyesületéhez. Több csili i f áré szüzem eladó Csíkszereda’ szept. 25. Csik vármegye területén több fűrészüzem eladó. A tulajdonosok a gazdasági élet más területein igyekeznek elhelyezkedni. A korszerűen felszerelt, többkeretes gőzfiiré- szek tulajdonosai között szerepelnek: a Stern-testvérek (Csikszentmárton és Csínod, Uzvölgy), Kiszelnik Mór (Nászon és Csobányos), Salamon Ernő (Csik- szentkirály), Teohári (Hollósarka)- Inzu- ler Béla (Hollósarka), Grünberg Mátyás- Huber Dávid, Lánczet Izsák (Békás 1, Dickmarüi Jakab, Lánczet Manó (Gyer- gyótölgyes), Axelrád és Schwetzer (Gyi- mesbükk)- Berkovits Nándor, Bzrmann I. (Gyimosközéplok), Gottlieb Áron, Lóuy Arnold, Rubin Hermann, Vágó A., Darvas Mór (Gyergyószentmiklós), Grün és Schtenes (Ditró) és igy tovább A felsorolt emberek annak idején kevés pénzzel érkeztek a Székelyföldre Az ott eltöltött esztendők, vagy évtizedek jól gyümölcsöztek. Az üzemek befektetését már régen amortizálta a székely fenyő, sőt a lehetőségek kihasználói más téren is komoly befektetésekét eszközölhettek s igy csíki érdekeltségeiket most kynnyen számolhatják fel. Érdekes határozatok az értelmiségi alkalmazottak minősítéséről Budapest, szeptember 25. Az értelmiségi munkakörü alkalmazottak meghatározása körül a zsidótörvény végrehajtása során sok vita merült fel. A törvény végrehajtó első kormánybiztos a törvénynek az értelmiségi alkalmazottakra vonatkozó körülírását részben igen tágan, részben szükitően értelmezte és az elbírálás nem volt mindig egyöntetű. Ennek következtében sokesetben vált szükségessé a helyzet eldöntése abból a szempontból, vájjon egyes alkalmazottak értelmiségi munkakörnek tekintendők-e, vagy sem. A Kihágási Tanács mostanában több ilyen elvi jelentőségű határozatot hozott. Az egyik esetben azon a elmen állapította meg a Kihágási Tanács az értelmiségi minősítést, hogy az alkalmazott beosztása szerint a fogyasztókkal folytat tárgyalásokat, azonkívül hatáskörébe tartozik kartotékok vezetése és ellenőrzés gyakorlása. Egy másik esetben azért nyilvánították értelmiségü munkakörünek az alkalmazottat, mert az illető nyilvántartja a vállalat raktárában lévő anyagokat, gondoskodik a beérkező szállítmányok átvételéről osztályozásáról és ó végzi a nyilvántartási kimutatásokat. Viszont konkret esetben a pénzbeszedöt nem minősítette a Kihágási Tanacs értelmiségi munkakörünek. Álláspontja szerint ha a pénzbeszedő az árammérő órák leolvasása után feljegyzéseket végez s a pénzbeszedéssel kapcsolatban Írásbeli kimutatásokat készít, ebből még nem következik, hogy értelmiségi tevékenységet végez. A kender- és lentermelő gazdákat termelésük árnyában részesítik a ruházati akcióban is. Az Ipari növénytermelés további ösztönzése érdekében a kender- es lenvállalatok tudvalevőleg azoknak a mezőgazdáknak, akikkel termelési szerződést kötöttek, az általuk beszállított kóró értékének 10 százaléka erejéig zsák, zsineg és ponyvaárut bocsátanak rendelkezésre. Legutóbb, felmerült az a terv, hogy a fenti értékhatáron belül a mezőgazdáknak necsak gazdasági textilcikkeket, hanem a nagy állami felruházást akció keretében ruházati cikkeket szállítsanak. Minthogy a textilipari vállalatok nagy súlyt fektetnek arra, hogy a részükre termelő gazdákat minél jobban kielégítsék, a kender- és lenszakma felkarolta ezt a gondolatot és illetékes hatóságok figyelmét is felhívta e terv fontosságára és a vele kapcsolatban várható eredményekre.
