Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-03 / 199. szám

3 1943. SZERI EMBER 3 Szósz közellátásügyi miniszter méltatta a kereskedelem fontosságát a termés­beszolgáltatás terén Budapest, szept. 2. (MTI) Szász Lajos dr. közellátásügyi miniszter a közgazdasági szaksajtó előtt tájékoztatást adott a termés- beszolgájtatás kereskedelmi részéről. : A miniszter rámutatott arra, hogy az uj rendszer a termelő és a fogyasztó közé be­iktatta a közvetítő kereskedőt, aki felelős­séggel gondoskodik az áru összegyűjtéséről és továbbításáról. Az uj rendszer azonban nem akar hivatalnok-kereskedőt csinálni. A beszolgáltatott termények átvételét kereske­dő nélkül lebonyolítani nem lehet. A rend­szer a kereskedőre épül fel. Az áruforgalom lebonyolítását kijelölt kereskedők végzik. A kiépített kereskedelmi hálózat közvetlen kapcsolatban van a beszolgáltatási kötele­zettségek előírását és teljesítését nyilvántar­tó hatóságokkal és az áruforgalnii közpon­tokkal, amelyek az áru megvásárlását és felhasználását irányítják, forgalmukat ellen­őrzik és a készlet nyilvántartását végzik. Az áruforgalmi központok kereskedelemmel nem foglalkozhatnak, hanem ellenőrzik az alájuk beosztott kereskedőket, akik három csoport­ba tömörülnek: az országos, a körzeti és helyi kereskedők csoportjába. A miniszter ezután részletesen ismertet*» <-z árufelvétel útját. Hangsúlyozta, hogy az uj terménybeszolgáltatás kereskedelmi szer­vezetének kiépítése megtörtént s az árufor­galmi központok megkezdték működésüket. Végül adatokat közölt az egyes áruforgal­mi központok működéséről. A bukaresti „Tribuna“ azt Írja, hogy a béke előnyeit főleg Romániának kell élveznie Bukarest, szeptember 2. Bracea „Romá­nia és az idegenek“ címmel párisi kelthsés- sel vezércikket irt a Tribuna“ számára. Lé­nyege a következő: Ellenségeink azzal akarják a világot meggyőzni — Írja — hogy 1918-ban kihasz­nálva a kedvező politikai helyzetet, a kato­nailag térdrekényszeritett szomszédunkat megrohantuk, idegen földet loptunk és a tőrt a velünk baráti és szövetséges Orosz­ország hátába döftük, elrabolva tőle Bessz- arábiát. Egy bizonyos: a propaganda bennünket a legkedvezőtlenebb színben mutat be. ' Ennek az eredménye, hogy utazásom alatt Svájcban egy ismeretlen utas a ke­resztény emberiség nevében tiltakozott előt­tem azért az embertelen bánásmódért, amelyben a délerdélyi- kisebbségek a buka­resti kormány részéről részesülnek. Arra a kérésemre, hogy említsen példákat, nem tu­dott pontos adatokkal szolgálni, csupán egy pár olyan tendenciózus hangú cikkre hivat­kozott, amelyeket az érdekeltek helyeztek el a nyugati államokban. A beszélgetés további folyamán ez az is­meretlen ellenségeink álláspontját tette ma­gáévá, hangoztatva, hogy azok magasabb műveltségi fokkal rendelkeznek, “mint mi. Készül a holnapi béke, melynek előnyeit főleg nekünk kell élveznünk, de nem lehet közömbös számunkra, hogy mit mond ró­lunk a külföld. A külföld változtat a határainkon akkor, ha nem vagyunk elég erősek határaink!, megvédésére. Nem lehet közömbös főleg az, hogy kik irányítják a határainkon túl élő románság sorsát. , Ezután csak a lábbelikészitő iparosnál lebet beváltani a pirosszinii cipfHalványt Kolozsvár, szept. 2. A lábbelikészitő iparo­sok régóta sérelmezték, hogy a lábbengaz- dálkodás terén való szigorú takarékosság ér­vényesítéséiül szóló 102.502/1942 K. M. szá­mú rendelet megengedte, hogy a közönség a pirosszinü cipőutalványokat tetszés sze­rinti helyen váltsa be, vagyis közvetlenül a borkereskedőtől vásárolhatta meg a piros­szinü utalványra kapható bőr- és talpárut. A cipésziparosok azt hangoztatták, hogy a közönség jelentékeny része, ha a pirosszi­nü utalványok beváltása a saját1 hatásköré­ben is megtörténhetik, a megvásárolt bör- és talpáput nem szakképzett cipészhez vi­szi, hanem a munkát sokszor kontárnak ad­ja és igy a rendelet közvetve elősegíti a szabálytalan iparűzést. Kétségtelen, hogy a rendeletnek a piros­szinü utalványok beváltása terén az volt a célja, ne legyen módja a cipésziparosnak esetleg már az áru bevásárlásánál is külön haszonra szert tenni, s azért tette lehetővé a közönség számára is az utalvány bevál­tását a kereskedőnél. A közellátásügyi mi­niszter most azonban arra a belátásra ju­tott, hogy ha a pirosszinü utalványok a ci­pésziparos megkerülésével kerülnek bevál­tásra, a kontáripar támogatása szempont­jából ez nagyobb veszélyt rejteget, annál a kockázatnál, amit a cipészek esetleges nye­részkedése jelent, ha a pirosszinü utalvá­nyokat csakis ők válthatják be borkereske­dőnél. A hivatalos lap szerdai száma közli ugyanis a közellátásügyi miniszter 48.097/ 1943 K. M. számú rendeletét, amely szerint „A fogyasztó a pirosszinü utalványt csak lábbeli készítésre illetőleg javításra jogo­sult iparosnál válthatja be.“ A minisztérium módosító rendelkezése nyilván abból az elgondolásból fakad, hogy a közönségnek inkább nyílik lehetősége a cipésziparos által említett bevásárlási árak ellenőrzésére, mint ahogyan a hatóságok­nak módjukban áll a kontárok leleplezése. Minden vé'mecnfébeti erőteljesen folyik az EMKEszervezkedése Szózöf en könyvtárat futtatott az EMKE a falvak népének Kétszáz községben terjesztette a kultúrát * a közművelődési szerelvény Kolozsvár, szept. 2. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület szervezkedése az elmúlt hetekben fokozódott. Csaknem Min­den erdélyi vármegyében élénk munka folyt, hogy minél nagyobb tömegeket le­hessen bekapcsolni az EMKE munkájába. Kolozsvármegyében Kiss Károly kir. tan­felügyelő, tanügyi főtanácsos. Szűk Ödön dr előadó és Unghváry Sándor tanár, EMKE szakosztályi titkár irányítása mel­lett nagyvonalú munka folyik. A biharvár- megyei szervezést, amelyet Mártsa Dénes dr. kir. tanfelügyelő, Tarkó Lajos népmű­velési titkár, Szűk' Ödön dr. előadó é3 Unghváry Sándor titkár irányítottak, már teljesen befejeződött s megtörtént az elő­készület a helyi szervezetek felállítására is. Szolnok-Doboka- és Beszterce-Naszód- vármegyében az ősz folyamán alakulnak meg az EMKE városi, megyei és községi tagozatai. A két vármegyében a szervezési munkát a dési szervezési kirendeltség veze­tője, Daday Lóránd dr. kir. ■ tanfelügyelő irányítja. Szilágy-vármegyében Faragó Béla nép­művelési titkár és Szűk Ödön dr. központi előadó lelkes és fáradhatatlan munkájának eredményeként rövidesen száz EMKE fiók- kői alakul. Az EMKE közművelődési szerelvénye egyébként a közeli napokban körútra indul Beszterce-Naszód-vármegyében. A szerei vényt megyei kőrútjára elkísér’ Unghváry Sándor titkár, Böhm Pál kir. tanfeiügyelő és Csutak Lajos. A körút során mindenütt filmbemutatókat és előadásokat tartanak. Marostordamegycben eddig 15 fiókköz- popt felállítását határozta el az EMKE ve­zetősége. Ezeket azonban rövidesen kiegé­szítik, úgyhogy a megyében az egyesület­nek 30 fiókközpontja lesz. A fiók központok elnökségeit már mindenütt kijelölték. ■A Székelyföldön még fokozottabb ütem­ben folyik a szervezős munkáit. A nagyobb székelföldi pontokat legutóbb a központ ré­széről felkereste Szathmáry Lajos dr, ügy­vezető alelnök és Walter Gy rla központi • I titkár. Cslkvármegyében Antal Áron gim­náziumi igazgató végzi a szervezés legap­rólékosabb munkájának irányítását. Csik-vár megy ében néhány hónap alatt 50 községet szerveztek be s ezalatt 200 elő­adást tartottak a megyei szervezet vezetői. Udvarhely-vármegyében Sebesi Ákos fő­ispán a központi vezetők részvételével Szé- keiyudvarhelyre értekezletre hívta össze a megye értelmiségét, hogy részletesen meg­tárgyalják a szervezés módozatait. Az érte­kezleten Szathmáry Lajos dr. ügyvezetö- atelnök és Walter Gyula központi titkár is­mertették az EMKE irányelveit. A szerve­zés további munkájának irányítására Sass Auta' római katolikus föesperes vezetésé­vel bizottságot küldtek ki. A bizottságban a négy magyar egyház vezetői, valamint a polgári hatóságok képviselői is helyet kap­tak. A háromszékmegyei Gidófalva községben szeptember 19-én EMKE-napot tartanak. Ezen az ünnepségen a központ is Képvisel­teti magát. Lerándul az ünnepségre az EMKE szerelvénye is. A szervezési mun­kát a megyében Imre Ferenc dr. miniszteri tanácsos vezeti. A szervezési akcióba eddig egyedül Máramaros-vármegye nem kapcso­lódott be. Az ősz folyamán itt is megkezdi munkáját az EMKE. Csak jellemzésül említjük meg, hogy az EMKE népművelési szerelvénye rövid né­hány hónap alatt több mint 200 községet keresett fel. Kétszáz községben terjesztette a magyar kultúrát. A szerelvény az ősz fo­lyamán természetesen folytatja vidéki kör­útját. Előbb Besztercenaszód-vármegyében, majd Kolozsvármegye községeiben tesz újabb látogatást. Október elején Udvar­helyvármegyében tesz körutat. Az EMKE vezetősége folytatja a könyv- tó.rakcióját is. Eddig 150 könyvtárat állított fel a különböző községekben. Mindegyik kcnyvtáriít átlag 300—350 kötet könyvvel látta el. A rendelkezésre álló könyvtár­anyagból még 50—60 könyvtár felállítása valósul meg. Természetesen ezzel nem fe­jezi be a vezetőség a könyvtárlétesitési ak­cióját. Újabb könyvgyüjtést kezdeményez, hogy minden erdélyi községbe eljuttassa a közművelődés legfontosabb eszközét: a könyvet. A székegység megalkuvást nem ismerve védi az ezeréves magyar föld minden jussát — mondotta Ántal István miniszter Kézdivásárhelyen Kézdivásárhely, szept. 2. (MTI). . Antal István dr. nemzetvédelmi propagandami­niszter erdélyi körútja során szerdán dél­után Szent-Iványi Gábor főispán kíséreté­ben Kézdivásárhelyre érkezett. K. Kovács István ■ polgármesterrel az élen hatalmas tömeg fogadta a minisztert. A polgármes­ter lelkes szavakkal köszöntötte Antal Ist­ván nemzetvédelmi propagandaminisztert, aki hosszabb beszédben válaszolt: — E városnak 600 éves története — mon­dotta többek között — nemcsak emlékeket ébreszt az elmúlt időkről, de kötelességeket támaszt az elkövetkezendő jövőre is.: Azok a viharok és viszontagságok, amelyeken a város népe az eimult évszázadok folyamán keresztülmenti bizonyiték arra, hogy a jövő megpróbáltatásait is — na ilyenék elkövet­keznek _ az ősi székely vár népe sikerrel fogja kiáltani. Annál is inkább,' mert es 0 székely nép itt az ország délkeleti csücské­ben ma már nincs saját erejére utalva,. Ott áll mögötte a magyar nemzetvezetés min­den szerető gondoskodása, egész Magyar- ország összes erkölcsi és anyagi ereje. Ez a város a magyar szuverenitás egy előretolt bástyája^ amelynek várnépe Istenbe vetett hittel áll őrt a magyar jogok felett Európa e viharvert sarkában és megalkuvást nem ismerve védi az ezeréves magyar föld min­den jussát. Annak a nemzetnek, amelynek határain ilyen kemény és rendíthetetlen nép áll őrt, nem kell félni a jövendőtől. Az a nemzet örökké él. A nagy tetszéssel és tomboló éljenzéssel fogadott beszéd után a miniszter a külöm- bözö intézményeknél tett látogatást és kül­döttséget fogadott. 4 Angliában összeírják a munkaképes magyarokat kodó valamennyi munkaképes finn, magyar, bulgăr, román, japán és sziámi nőt, vala­mint férfit. Helsinki, szept. 2. (MTI) A lapok londoni értesítése alapján közlik, hogy a brit mun­kaügyi minisztérium rendelkezése értelmé­ben összeírják a Nagybritanniában tartóz­Székesfehérváron fogiák el a szép dokiorkisasszonyt, aki a kolozsvári klinikák több betegét meglopta Kolozsvár, szept. 2. Még a kora tavaszon történt, hogy a kolozsvári klinika egyik fő­orvosánál megjelent Lisolett Karolina orvos- tanhallgatónö és a klinikán lehetőséget kért orvosi tudásának gyakorlati fejlesztésére. Mert rendelkezett a kellő feltételekkel, az igazgatóság hozzá is járult, hogy Lisolett Karolina a kolozsvári k’inikán kellő felügye­lettel és irányítással gyakorló orvosi teen­dőket végezzen. Később azonban kiderült, hogy a fiatal, rendkívül szép orvostanhall­gatónőt a betegnek nem is annyira a beteg­sége, hanem inkább ruhái és más értélAü érdekelték. így történt meg aztán, hogy az egyik este arra kérte az egyik beteget, hogy adja köl­csön többszáz pengő értékű utcai ruháját, mert az ö ruháit postán küldik utána szü’ei, de addig is, szeretne kimenni kissé a város­ba. A beteg teljesítette a doktorkisasszony kérését, sőt még 500 pengő kölcsönt Is adott neki. Egy másik ápolttól az orvostan- hallgatónö ugyancsak többszáz pengő értékű “ékszereket kért kölcsön. Amikor a városból hazajött, annak rendje és módja szerint visszaszármaztatta a kölcsönként dolgokat. A dolog másnap is megismétlődött, de ekkor az orvostanhallgatónő elkérte a beteg utazó­kosarát is ruháin kívül s az 500 pengőhöz még kért kölcsön 500-at. Ékszereket is kért kölcsön újból, de ezeknek értéke most már ezrekre ment. így felesomagolva még azon az éjjel végképpen el is tűnt Kolozsvárról... A károsultak, amikor belátták, hogy hiá­bavaló visszavárni a bájos Lisolett Karoli­nát, az igazgatóság utján a rendőrkapitány­ságon megtettek ellene csalás büntette miatt a feljelentést. A nyomozás hosszú hőnapo­kon keresztül tartott, az ügyet áttettéK a királyi ügyészségre, csupán a szélhámos orvostanhallgatónö nyomára nem tudtak rá­akadni. Csütörtökön délelőtt aztán váratlan fordulat állott be az ügyben, mert a székes­fehérvári rendőrkapitányság táviratilag éri tesiteţte a kolozsvári rendőrkapitányságot, hogy ott elfogták Lisolett Karolina orvos- tanhallgatónőt különböző csalások és szél­hámosságok miatt. Az orvostanhallgatónö kihallgatása során beismerte, hogy megelőzőleg az egyik sza­badkai kórházban kért és kapott engedélyt gyakorló orvosi teendők ellátására, de ott is több beteg ruháját és ékszerét kérte köl­csön s azokat részben eladta, részben pedig elzálogosította s azután tette át működési székhelyét Székesfehérvárra. Ott azonban a rendőrség még idejében lefülelte. A kolozsvári rendőrkapitányság intézke­désére Lisolett Karolinát rövidesen Kolozs­várra szállítják, hogy itt elkövetett csalásai miatt számot adhasson a törvény előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents