Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-24 / 216. szám

1943.SZEPTEMBER Kolozs vármegye legidőszerűbb kérdéseit tárta fel a törvényhatésági bizottság köz­gyűlésén elhangzott alispáni jelentés fl közgyűlés résztvevői melegen ünnepelték a magas kitüntetésekben részesített főispánt Kolozsvár, szept. 23. Kolozs vármegye törvényhatósági bizottsága csütörtökön dél­előtt 10 órai kezdettel, a vármegyeháza dísz­termében tartotta meg őszi rendes közgyű­lését Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán el­nökletével. A főispán megnyitó beszéde A „Magyar Hiszekegy“ elhangzása után a főispán az alábbi rövid, de hatásos és megszívlelendő beszéddel nyitotta meg a közgyűlést: — Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! — Meggyőződésem, hogy ma egy olyan válságos korszakban élünk, amelyhez hason­lót nemzetünk még eddig nem élt át. Nem országhatárokról, hanem az egész világ sor­sáról van szó. Keservesen kell tapasztal­nunk, hogy amikor honvédségünk életét ál­dozza a hazáért, akkor a suttogó propa­ganda. minden eddiginél nagyobb mértékben végzi nemzetrontó munkáját, sőt odáig megy, hogy különböző gyanúsításokkal mér­gezi meg a közigazgatással együttélő népünk légkörét. Nem számol azzal, hogy kormány­zatunk minden eszközzel azon van, hogy a megsokasodott feladatok és nehézségek megoldásánál közelebb hozza a közigazga­tást az egyes emberhez. Nem számol azzal, hogy a közigazgatás tisztviselői és elsősor­ban a jegyzői Kar ma milyen óriási feladat elé van állítva. Nap-nap után röpcédulák jelennek meg, amelyeken egy bizonyos „bé­kepárt" harsogva követeli az azonnali bé­két. Mi mindnyájan békét akarunk, de nem a „minden áron“ való békét, mindnyájan békét akarunk, de nem & nemzet, nem az ország káráca. A kormány elnöke csak nem­régen nevezte meg azt a három tényezőt, amelyre ma szükség van és e három ténye­ző: a nyugalom, a rend és a fegyelem. En­nek a három tényezőnek a biztosítása pedig abban áll, ha megvetéssel fordulunk el a gyanusitóktól és a gonosz suttogó propa­gandával szemben megőrizzük egységünket, ha Istenben vetett hittel nézünk a megpró­báltatások elé. Ezt a három tényezőt kell lélekbe vésnie mindenkinek, ezt van hivatva hirdetni a törvényhatósági bizottság minden tagja, tisztviselője egyaránt. Forduljon ma mindenkinek tekintete Kormányzó Urunk felé, akinek hite, Ítélete és ereje a jobb jövő biztosításának záloga. — Ezektől a gondolatoktól áthatva és ké­résemet a törvényhatósági bizottság minden tagjához intézve, mai napra összehívott köz­gyűlésünket ezennel megnyitom. A nagyhatású föispáni beszédet követően Forgács József dr. vármegyei főjegyző is­mertette az alispáni jelentést. Az alispánéi jelentés Szász Ferenc dr. alispán évharmados je­lentése mindenekelőtt a Kormányzóhelyettes Ur hősi halálának lezajlott első évforduló­járól emlékezett meg kegyeletes szavakkal, majd a hazatérés harmadik évfordulóját méltatta. örömmel említette meg a jelentés, hogy a törvényhatóságot különleges megbecsülés és megtiszteltetés érte a főispán kettős kitün­tetésével. Inczédy-Joksman Ödön dr.-t, mint ismeretes XII. Plus pápa a Szent Gergely rend lovagkeresztjével. Hitler vezér és kan­cellár pedig a Német Sasrend csillagokkal ékesített nagy kérész* jé vV tüntette ki. Han­goztatta a jelentés hogy a két magas ki­tüntetést Kolozs vármegye érdemekben gaz­dag főispánja egyházi és világi téren vég­zett munkájának elismeréséül kapta. Az alispáni jelentés tárgyi részében min­denekelőtt az általános közigazgatás hely­zetével foglalkozott, amelyet ezidöszerint mind központi, mind járási s községi vonat­kozásban túlterhelt és megfeszített munka jellemez. A községi tisztviselők munkaked­vét és munkaerejét károsan befolyásolja, hogy sokjuknak ma sincs megfelelő lakásuk s emiatt ezekre a helyekre szinte lehetetlen megfelelő kisegitőerőt kapni. Megszaporodtak a kihágási ügyek A közbiztonság általában kielégítőnek mondható, az árdrágítás! visszaéléseket és a közellátási kihágásokat leszámítva súlyo­sabb bűncselekmények nem fordultak elő. A kihágási ügyek viszont, fő eg közellátási vonatkozásban, jelentékenyen megszaporod­tak, elannyira, hogy ma minden járásában mintegy háromezerrel több a kihágási ügyek száma, mint az elmúlt évben. Ami a tűzrendészet helyzetét illeti, a visz- szacsatoláskor tapasztalt helyzethez viszo­nyítva, ezen a téren is általános javulás mu­tatkozik. Nagyobb tüzesetek csak Bedecs és Marótlaka községben fordultak elő, ahol 38.000, Illetőleg 200.000 pengőre tehető kár keletkezett. Az utóbbi tüzeset színhelyén megjelent a főispán is s gyorssegélyben ré­szesítette a román nemzetiségű tüzkárosul- takat. Haladéktalanul behajtják az adóhátralékokat Az adózási viszonyokról siralmas képet festett az alispáni jelentés. A vármegyei pótadó multévi hátraléka kereken 74.000 pengő volt. Az ezévi előírások összege 290.000 pengő. Erre mindössze 66.000 pengő, tehát 18 százalék folyt be. A vármegyei útadónak SS százaléka, az együttes kezelésbe vont közmunkaváltságnak pedig mindössze 10 százaléka folyt be. A vármegye közönségé­nek minden áldozatot meg kell hoznia, hogfy a pénzügyi egyensúlyt biztosítani lehessen. As alispán utasította a községi jegyzőket, hogy az adóhátralékokat, igy a közmunka- váltságot is, haladéktalanul hajtsák be, mert a vármegye közönségét a jelek szerint csak ilyen eszközökkel lehet ránevelni az adóerkölcs helyes értelmezésére. A továbbiak során a jelentés a vármegyei árvaszék elmúlt évharmadban kifejtett mű­ködésével foglalkozott, majd a mezőgazda- sági helyzetről számolt be. Hasonló íészle- tességgel taglalta az alispáni jelentés Ko­lozs-vármegye közellátási helyzetét is. A jelentés megállapítja, hogy a lakosság meg­értéssel fogadta a korlátozó kormányintéz­kedéseket és mind ritkábbá válnak a köz­ellátással kapcsolatos panaszok. Ezután a törvényhatóság közutainak álla­potáról és a folyamatban lévő munkálatok­ról hangzott el je’entés, amit a nép- és csa­ládvédelemről szóló beszámoló követett. Az egészségügyi helyzet A vármegye közegészségügyi viszonyai kielégitöek. Fertőzőbetegségek csak szórvá- san és csekély számban fordultak elő. Az év első harmadához képest a születések száma emelkedett, a /halálozások száma csökkent, a csecsemőhalálozások száma pedig még kisebb volt, mint az év első négy hónapjá­ban. A gyermekek egészségvédelmi gondo­zását az óvodákbah és-napközi otthonokban látták el. A zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálat 31 községben foglalkozott az ál­dott állapotban lévő anyák, csecsemők, kis­gyermekek, óvodások és népiskolai tanulók gondozásával. Kitűnő eredménnyel folyik a gümökór elleni küzdelem is. Az állategészségügyet az év középső harmadában nagyobb járványok fellépése jellemezte, a szükséges intézkedéseket azon­ban mindenütt megtették. Az alispáni jelentéshez vitéz Boga Alajos dr. prelátus-kanonok szólt hozzá. Vitéz Boga Alajos dr. Inczédy-Joksman Ödön dr. ket­tős kitüntetése alkalmából meleg szavakkal emlékezett meg a főispánról, akinek szemé­lyében méltó férfiút ért megérdemelt ki­tüntetés. A közgyűlés résztvevői hosszasan és melegen ünnepelték a főispánt. Forgács József dr. vármegyei főjegyző ezután a számonkéröszék jelentését ismer­tette a közgyűléssel. A tárgysorozat egyes pontjai során a jelenlevők különböző idő­szerű megyei kérdésekkel kapcsolatos al­ispáni előterjesztéseket hallgattak meg és fogadtak el. A közgyűlés folyamán dalnoki Gaál Elemért, Kolozs-várnjegye volt alis­pánját a törvényhatóság közigazgatási bi­zottságának tagjául egyhangúlag választot­ták meg. 1 A hősi halált halt Kormányzóhelyettes emlékezete Hajdú vármegye törvényhatósági bizott­sága átiratot intézett Kolozs-vármegye tör­vényhatósági bizottságához Magyarország hősi halált halt Kormányzóhelyettese emlé­kének az iskolákban való megörökítése tár­gyában. Hajdú-vármegyéhez hasonlóan el­határozta a közgyűlés, hogy az egyes is­kolák tanulói repülömodelleket fognak ké- sziteni, azokból kiállítást rendeznék s a legjobb modellik pedig díjazásban részesül­nek. Ez nemcsak az ifjúság érdeklődését ébreszti fel a repülés iránt, hanem méltó módón szolgálja a magyar repülés hősi halált halt irányitójának dicső emlékeze­tét is. Az egyes előterjesztéseket Forgács Jó­zsef dr. vármegyei főjegyző, Biró Zoltán dr. tb. főjegyző, Nánay László dr. és báró Apor Péter aljegyzők ismertették a köz­gyűléssel. „Kicsi cipő, hová Száz gyermek felvételi kéivényét kellett v sszau'as'tania az Augusz’eum óvodájának, mert nincs e ég hely KOLOZSVÁR, szeptember Z3. Ha el­megyek az Auguszteum előli, mindig eszembejut képe$fedelü hátitáskám s az ábécékönyvem, a nagy „0“ betűvel, amit egy ismeretlen Jucika csodálkozó szájá­ról mintáftak. Most is felnézek erre a régi kedves épületre. A nyitott ablakból gyermekzsivaj hallatszik. Mi történhe­tett? Hiszen az iskolaév még nem kez­dődött meg. Áhítattal nyomom le a zöldre festett, kopott vaskapu kilincsét, — hányszor ágaskodtam, hogy elérjem. A kapus­szobából pergamenszinü arccal, finom öreges mosollyal jön elém egy apáca. „Dicsértessék“ —' mondom halkan. — Mindörökké ... Mi járatban? — kérdi szelíden. Szeretném azt válaszolni, hogy a kis­lányomat akarom beíratni, de csak arra kérhetem, hogy engedjen körülnézni. Az udvar közepén ott van meg a me­dence, közepén a repülni készülő an­gyalkával. Emlékszem, valamikor ara- nyosszinü volt. Most ezüstre van festve. A gruppok tele verbénával, őszirózsával, a veteményeskertből nagy káposzlufejek kandikálnak kifelé. A tantermek még üresek. Dehát akkor honnan a nagy zaj? — Három napja nyílt meg az óvoda — felel váratlanul a tisztelendő nővér a ki nem mondott kérdésemre. Ahogy felmegyünk a lépcsőn, az első, amit megpillantok, egy Gyermekjézus szobor. Balra sárga viasszal beeresztett padozatú nagyobb terem. A fai mellett hosszú fogason sok, színes kiskabát s egy pádon rengeteg óvodástáska Á nyi­tott ablakon betáncol a reggeti napsu­gár s megelevenednek a mesék A kis- táskák képeiről Piroska és a farkas, Jancsi és Juliska kisértenek. A játék- és tornaterem melletti szobában apró padokban szőke, barna buksifejek. Bal­ról a fiuk, jobbról a kislányok. Apáca sétál közöttük, kezében egy fából ké­szült pattogtató szerszámmal, amivel az időnként már túlságosan erősen zsivajgó nyolcvan gyermeket csendre inti. Most éppen az őrangyalhoz imádkoznak kó­rusban, Vannak köztük pöttömnyi há­romévesek is, de a legtöbbjük már ko­moly, négy vagy hatéves. Irénke imádkozik — Irénke, mondd el egyedül az imád­ságot, — szólítja fel az óvónő egyiküket. Irénke akadozva, kicsit selypítve imádkozik. Jancsika katonásan felugrik — egyébként ötéves lehet — s összecsap­ja a kezét. így nem jól van, mégegyszer kell ismételni az egészet, de csendesen és áhítattal. Másodszor már szelidebb a kis lurkó. Most esőt játszanak. „Jön a szél“, nagy suttogás. „Esik az eső“ halkan, lassan dobolnak az ujjnes- kák. „Most hull a jég“, erősen kopognak a pad tetején. ,,A szél hajlítja a fá­kat“ s feltartott kezekkel hajolnak egy­másra és a pádból kifelé a csöpp ka- rocskák. A zivatart megzavarja egy mama ér­kezése. Két kicsit hoz beíratni. Az óvónő eléje siet, sajnos, már betelt a létszám De már eleget ültek egyhelyben a gyermekek. Nem árt égy kis mozgás és kivezényli őket a játékterembe, A fiúcs­kák szilajon rohannak ki, mint valami vérengző indiántörzs. Meg is bűnhődnek érte, mert mig a kislányok kört alakí­tanak s hegedükiséret mellett énekel­nek, addig ők állhatnak a sarokban s csak nézhetik. De a büntetés nem hosz- szu, pár perc múlva együtt fújják: Egy, kettő, három, négy, Kicsi cipő hová mégy? Kipp-kopp, kipp-kopp, Óvodába indulok. Tízórai szünet következik. Most derül ki, hogy mire jó a kistáska. A nagy ha­lomból mindegyik kikeresi a magáét, nincs semmi zavar. Nagy rohangászás a padok között, leülnek s bontogatják az ennivalót. Az óvónő felszabadul pár percre: — Sok baj van velük, — mondja, — néha keserves sirás is vegyül a játékba, de azért nagyon szeretem őket. Ártatla­nok, őszinték s ilyen korban még min­dent meg lehet látni- ff gyermek, arcán. Deutsches Wissenschaftliches Institut lektorát der Deutschen Ikademie Kolozsvár. lAkai-u. I. I. Bin. leleten: 27-48 i Ingyenes német nyelvtanfolyamok kezdő-, haladó-, irodalmi-, ének- és társalgási csopor­tok részére Beiratkozások szeptember 15-től október 1-ip 4—7 óráig délután a lektorátusban. Beiratkozási dij 9 pengő. Tanítások kezdete az intézet sa ját helyiségeiben, szeptember 20-án, Jókai-u. 2. I. em. Kevés a helyiség Elmeséli, hogy legalább száz gyerme­ket nem tudtak felvenni, nincs elegendő helyiség. Elmondja, hogy kérvényt adtak be az Egyházközséghez egy javaslattal. Elgondolásuk szerint emeletet lehetne építeni, igy bővülnének a tantermek is, jobb volna a különböző elemi osztályok béosztása. Az óvodásokkal az a helyzet, hogy két éve a legtöbb anya délelőtt dolgozik hivatalban vagy máshol, ilyen­kor nincs kire bízni az apróságokat. Kér­vényükre azonban kedvezőtlen választ kaptak, mert pillanatnyilag nem áll építőanyag rendelkezésre A beszélgetést éles sivitás zavarja meg. Kiderül, hogy Margitka szőlőt ho­zott ■ tízóraira és egy szemtelen darázs odamerészkedett s attól mindnyájan rop­pantul megijedtek. Az óvónő elbúcsúzik. Siet elkergetni a veszedelmes darazsat. Mert egy óvónő­nek nemcsak a gyermekek lélektanához, hanem fi darázsvadászathoz is értenie kell. L Magvar önismeret" Magas színvonalú diszgyüléssel indult el utján az uj kolozsvári szellemi meg- mozouás Kolozsvár, szeptember 23. Kolozsvár Tizes Szervezete „Magyar önismeret“ cimmel nagyszabású és széles ismeretanyagot fel­ölelő tanfolyamot szervezett. A tanfolyam ■ nak az a rendeltetése, hogy hallgatóit a nagy magyar sorskérdésekröl éc a magyar művelődés helyzetéről a jSitíu kor szellcfné- qek megfelelően, tudományos megvilágítás­ban tájékoztassa. A tanfolyamon félezer tizedesen kivül a polgármester által külön meghívóval meg­hívott társadalmi személyiségek vesznek részt. A tanfolyamot a város tiz negyedé­ben minden csütörtök este 7-től 9 óráig rendezik meg, körülbelül 20 alkalommal. A fiatal magyar értelmiségi osztály legkivá­lóbb tagjai önzetlenül, minden anyagi ellen­szolgáltatás nélkül vállalták az előadások megtartását. Az előadások tárgya két főcsoportra osz­lik. Az első rész a magyar életnek a népek nagy közösségében való szerepéről szól. A második rész a magyar művelődés kérdései­vel foglalkozik. A hallgatók minden előadás után megvitatják az előadás tárgyát, jegy­zeteket csinálnak és igyekeznek a kérdés­sel foglalkozó Irodalmat megismerni. A leg­több előadást bemutatásokkal, filmvetítéssel is élénkítik. A tanfolyam hallgatóinak tehát kemény és komoly munkát kell végezniük, mert az a főcél, hogy mindazok a tizede­sek, akik a „Magyar önismeret“ cimü tan­folyamot elvégzik, ott szerzett tudásukat el­juttassák a tizedükben lakó magyar test­véreikhez. A nagyszabású szellemi megmozdulás megnyitó ünnepségét csütörtök este tartot­ták meg a vármegyeház dísztermében. A rendkívül népes- megnyitó diszgyülés a „Magyar Hiszekegy“ elmondásával kezdő­dött, majd Keledy Tibor dr. polgármester a művelődés értékéről mondott mély gondo­latokban gazdag, irodalmi szépségekkel telí­tett beszédet. Ezután Vencel József dr. tudományos In­tézeti tanár a tanfolyam lényegéről, értéké­ről és kultúrpolitikai jelentőségéről beszélt, majd László Dezső dr. református esperes, országgyűlési képviselő „Magyar önismeret“ cimmel a tanfolyam első előadását tartotta meg a hallgatók nagy érdeklődése mellett. A rendkívül érdekes és magas szellemi síkon mozgó diszgyülés a Himnusz hangjai­val zárult. fl IÉ 1ST HIRDESSEN A KELETI ÚJSÁGBAN ? Mat at » lapot az ORSZÁG EGÉSZ VEVŰKÉPES KCV» ZONSÉGE olvas»

Next

/
Thumbnails
Contents