Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-03 / 199. szám

Péntek 1943. szeptember 3 Ara ie fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, KE­GYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 199. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉN IIARS AS AG SZERKESZTŐSÉG, KI ADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 13-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA XII. PIUS PÁPA A VATIKÁN KORMÁNYZÓJÁVAL ÜZENETET KÜLDÖTT ROOSEVELT ELNÖKNEK A szoTiel uj erőket Teleli faarcba az arcTonal déli szakaszán Berlin az oreli csata befejezését jelenti 'Kairóban lesz az angolszász-szovjet értekezlet? Tozső miniszterelnök: „Japán addig harcolj amíg térdre kényszeríti Angliát és Amerikát“ A SZENT SZÉK az utóbbi időben egyre erőteljesebbé váló diplomáciai tevékenységet fejt ki a béke érdekében s arra törekszik, hogy legalább enyhítse a mind élesebbé váló háborús módszereket. XII. Pius pápának a háború negyedik év­fordulóján mondott beszéde ennek a tevé­kenységnek volt egyik lényeges láncszeme, s most erőteljes folytatása a Vatikán diplo­máciai munkájának az az üzenet, amelyet a Szentatya küldött Roosevelthez. XII. Pius pápa üzenetét Galeazzi, a Vati- kánváros kormányzója viszi magával. A pápai üzeneten kívül még öt hatalmas dip­lomáciai csomag is útban van vele Washing­tonba. A kormányzó — mondja a Magyar Távirati Irodának a Vatikánvárosból kelté- zett jelentése —- a legalkalmasabb személy arra, hogy elvigye a pápa üzenetét, mert régi bizalmasa a Pacelli-családnak. A pápa beszédével részletesen foglalkozik az olasz sajtó. A „Messagero“ cimü lap megállapítja, hogy a pápa nem akart mást, mint újra figyelmeztetni az emberiséget a háború végzetes következményeire, mint ahogyan a jelenlegi háború előtt is tette. Figyelmeztetett arra, hogy a háború utján nem lehet megoldani a kérdéseket, különö­sen nem totális háború alkalmazásával. Nemcsak tanácsadó, hanem biró is, aki az evangélium nevében ítél. Nemcsak a totális háború ellenkezik minden keresztényi és emberi elvvel — Írja a lap — hanem az is, ha az ellenséggel szemben becsületsértő kö­vetelésekkel lépnek fel, amely lehetetlenné teszi a továbbélést és az emberi élet újra­kezdését. A pápa rámutatott arra, hogy nincs olyan győzelem, amelyet szentesíteni lehet az emberi méltóság megsértésével. El­ítéli a háborút, mert tudja, hogy rossz és nem szükséges az élet előbbrevitelére és az emberiség jövőjének kialakítására, üzeneté­ben a szenvedő emberiség megtalálta-ön­magát. »Megtalálta azokat az örök értéke­ket, amelyeket sohasem vesztett el, ame’yek csak elhomályosodtak a hamis tanuk lelké­ben. * SÜNDERMANN NÉMET HELYETTES SAJTÓFŐNÖK a háború kitörésének negye­dik évfordulója alkalmából részletesen tájé­koztatta a külföldi sajtó képviselőit az ál­talános helyzetről. Bevezetőben hangoz­tatta. hogy ez a háború történelmi szem­pontból nézve úgy indult meg, mint Né­metország védelmi háborúja egy életét fe­nyegető ellenséges arcvonallal szemben. Ma már azonban az egész európai szárazföld védelmi háborújává változott. A harc nem a parjamentárizmus és a nemzeti szocializ­mus között folyik, hanem a nacionalizmus és az internacionalizmus, mégpedig annak legveszélyesebb formája — a boísevizmus között. Sündermann rátért ezután a háborús bű­nösség kérdésére és megállapította, bogy Németország ellenfeleinek háborús bűnös­ségét Igen sok német kézben levő hivata­los okmány bizonyltja. Tisztán áll Churchill szerepe, .aki éppen azokban az .években, amelyekben kilátás nyilt a németek és az angolok megértésére, mindig háborús Jel­szavakat hangoztatott. Tisztán áll az a tény is, hogy a bolsevisták 20 év alatt nagy támadó hatalmat építettek ki Európa ellen. Ma már nem szorul semmiféle magyará­zatra, hogy ez a hatalom milyen erős és az, hogy a bolsevisták minő megsemmisítő ter­veket forgattak a fejükben. Viszont a Füh­rer politikája mindig azt tartotta szem előtt, hogy Európát politikai megegyezése­ken nyugvó ujjárendezéssel erőssé kell ten­ni, úgy, hogy helyt tudjon állni abban az általa előrelátott és elkerülhetetlennek Ítélt harcban, amelyet Európának az életét ve­szélyeztető boísevizmus ellen kell megvív­nia. — A boísevizmus elleni küzdeümiien — folytatta Silndermann — nincs inás válasz­tás: vagy helytáll Európa, vagy megsem­misül. Egyetlen hatalom van csak, amely ennek az ostromnak gátat tud vetni: a né­met véderő. Ha a német véderő nem lenne, akkor a szovjet páncélosok egész Európát letipornák és egyetlen európai állam hatá­ránál sem állnának meg. Sündermann utalt ezután a német véd­erő által megszállt terület nagy kiterjedé­sére, a német katonák kipróbált harci ere- járe, az állandóan fokozódó termelésre és az élelmezés biztosított helyzetére. Német­ország győzelme nem azon alapul, hogy idegen nemzeteket kiirtson, hogy távoli földrészeket leigázzon, hogy világuralmat létesítsen és nemzetközi tanokat kénysze­ri tsen mákokra. A német győzelem a helyt­állás mostani szakasza után hamarosan be­következik, nemcsak azért., mert ezt bizto­sítja az életéért küzdő nagy nép ereje és bátorsága, valamint a szintén életükért küzdő szövetségeseinek vitézsége, hanem azért is, mert céljai az emberi méltóság, a nemzeti szabadság és a történelmi szük­ségszerűség síkján kézzelfogható és elér­hető közelségben fekszenek. * A KELETI ARCVONAL helyzetéről mind a német hivata'os jelentés, mind a német sajtó megjegyzései csak kevés részletet közölnek. A nagy csata gyújtópontjain továbbra Is folynak a súlyos harcok s a német erők elszánt küzdelemben fogják fel a túlerőben támadó bolsevistákat. A Szjevszknél nyugat felé előretolt szovjet eröcsoport, amint a Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelenti, észak felé kanyarodott és a brianszki német áfá­sokat akarta meggyöngiteni. A kísérletet a boisevisták nagy veszteségével meghiúsítot­ták. Délen a Szumy felé irányuló szovjet nyomás kissé gyengült. Charkovtól délnyu­gatra es Achtyrkától nyugatra a bolsevis­ták továbbra is nagy erővel támadnak. A középső Doriecnél, valamint a Miusz-arcvo- nal északi részén, Voroszilovgrádtól nyu­gatra a helyzet lényegileg változatlan. A déli szárnyon a harcok nem korlátozódnak a Taganrog és Mariopol közötti részre, ha­nem ettől északra is kiterjednek. A német jelentések arcvonalmegröviditésről beszél­nek, ami erősebb német tartalékok beveté­sét teszi lehetővé. A német fővárosban újból hangoztatják, hogy a legutóbbi kitérő mozdulatok nem jár­tak lényeges területveszteséggel. Az arcvo­nal hatalmas kiterjedéséhez viszonyítva és azt a területmélységet számbavéve, amelyet a németek megszállva tartanak, a terület­veszteség egyenesen lényegtelennek minősít­hető s a nyári csata jogosan nevezhető ál­landósult jellegűnek. A moszkvai jelenté­sekkel ellentétben, amelyek a szmoienszki körzetien való elörenyomu’ás"él beszélnek és megneveznek egy várost Is, hangoztat­ják, hogy a német csapatok mindenütt helyt állanak az oroszok nyomásának és vala­mennyi áttörési kísérletüket meghiúsították. Az oroszok stockholmi jelentes szerint a déli arcvonalszakaszon mindjobban ígénybe- veszik tartalékaikat s a középső és északi harcvonalról jelentős erőket vezényeltek erre a területre. A nagy veszteségek miatt a déli szakaszról több hadosztályt átszerve­zés és kiegészítés végett vissza kellett von- niok.-» A BERLIN ELLENI LEGUTÓBBI LÉGI TAMADAS kellemetlen meglepetéssel szol­gált, az angolszász bombázóknak. A London­ból származó hírek is megállapítják, hogy a támadó repülőgépek ujrendszerü, fokozott és rendkívül hatásos elhárító módszerekkel .találkoztak. Veszteségeik éppenezért na­gyok. Az egyik repülöeröd parancsnoka el­mondotta, hogy az európai szárazföld felé érkezésük pillanatától kezdve állandóan portyázó német vadászgépekkel találkoztak s a birodalmi főváros felett, is nagyon sok volt a német vadász, úgy, hogy az angol bombavetök nem igen tudták céljukat, el­érni. A légelháritó tüzérség csak mérsékel­ten működött s az uj német módszerek, fő­ként a vadászrepülőgépekre támaszkodnak A fényszórók sem igen tevékenykedtek, vi­szont a vadászgépek nagy magasságból egészen lassan, — amint mondotta, — « hulló falevélnél is lassabban leereszkedő vi­lágító röppentyűket, bocsátottak alá. Ezek valóságos utcát, alkottak,, a repülőtereken alkalmazott röppentyüösvényekhez hasonló­an s a német, vadászok a röppentyűk fé­nyénél támadták az ellenséges bombavetö- ket. A berlini spjtó is természetesen elégté­tellel állapítja ’ meg, hogy az angol légi tá­madásáéi milyen sok ellenséges gép pusz­tult el és hogy a bombázás csak kevés ál­dozatot követelt. A halálos áldozatok szá­ma kisebb, mint a lelőtt brit repülőké. * CHURCHILL már szerdán megérkezett Washingtonba és azonnal megkezdte tár­gyalásait. Zürichi jelentés szerint még né hány katonai kérdést is megvizsgálnak, a tanácskozások azonban inkább politikai ügyekre vonatkoznak. Megint első helyen áll a Szovjetunióval való viszony kérdése s ezzel kapcsolatban a háború utáni problé­mák, de szó lesz Róma. nyiltvárossá nyil­vánításáról és a pápa békebeseédérc adan­dó válasz megszövegezéséről is. Úgy tud­ják, hogy Churchill két-három napig ma­rad Washingtonban és a hét végén utazik vissza Londonba. Az angolszász fővárosban folyó angol- amerikai-szovjet előkészítő megbeszélések­ről újabban megint ellentmondó hírek ér­keznek. Amig a ,/Limesa hangoztatja, hogy a három hatalom nagy értekezletének meg­valósítása most már biztosított és a három főváros között már élénk táviratváltás fo­lyik a pontos idő és hely megállapítása ér­dekében, addig a ,,Washington-Times'1 úgy tudja, hogy semmi remény sincs a hármas- értekezlet létrejöttére. Nem lehet arra szá­mítani, Írja az amerikai lap, hogy hama­rosan tisztázni lehet az Egyesült Államok és a Szovjet háború utáni kapcsolatait. Az útnak még 90 százalékát kell megtenni, símig az értekezlet sikerét biztosíthatják. \ * BULGÁRIÁBAN — a Magyar Távirati Iroda szófiai jelentése szerint — a jövendő helyzet még körvonalaiban sem alakult ki tisztán. Nem tudják még, hogy a király ha­gyott-e politikai végrendeletet hátra, amely­ben kinevezte a kormányzótanács tagjait. Ebben a kérdésben bizonyosság csak a te­metés után várható. Az alkotmány értelmé­ben az uralkodóház tagjai nem választha­tók a kormányzótanács tagjaivá. Ezt ma bolgár politikai körökben hiánynak érzik, mert sokan szívesen látnák Kirill herceg­nek, Boris király testvéröccsének részvéte­lét a kormányzótanácsban. Ez a megoldás biztosítaná az uralkodóház tekintélyét és a folytonosságát, mert a herceg az utöhty években belső munkatársa volt a királynak. Egyelőre bizonytalan még, hogy sikerül-e Kirill herceget bevonni a kormányzó­tanácsba. Lehet, hogy a törvényt megfe­lelően kibővítik. A másik két tanácstag sze­mélyéről még folynak a találgatások. Való­színűleg nem közismert politikai személyt, vagy pártembert, hanem országos tekin­télyt választanak meg, esetleg olyant, aki közel állott az udvarhoz. Ilyenformán Po- menov udvari miniszter és Kjueszeivanov, volt miniszterelnök, berlini követ személye került -előtérbe. Fidov miniszterelnök rendeletet iri: alá, amelynek értelmében a 25. országgyűlés ha­todik rendkívüli ülésszakát szeptember 3-án délelőtt 10 órára hivja össze. Bulgária lakosságának elvonulása a ki­rály ravatala előtt tovább tart. Messze vi­dékről jönnek az emberek. A keddi naptól kezdve sűrűbbek lettek a sajtóban a fiatal Simeon királlyal foglalkozó cikkek. Azt kí­vánják, hogy lebegjen előtte I. Simeon pél­dája, s atyjának nehéz, de dicső munkája, amely századok viszontagságai után az or­szág és a nép egyesítésére vezetett. Az egész bolgár nép fogadja meg, hogy min­den erejével igyekszik megtartani Boris ki­rály örökségét, —

Next

/
Thumbnails
Contents