Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-18 / 211. szám
2S43.«Z£PΣMB£R iS 3 MúexmaMmMBt Az uj 99haza bölcs®“ — Budapesten Elbúcsúzol! a sajtoló! Ullein-RevsczEcy Antal az uj stockholmi magyar követ A Magyar Távirati Iroda jelenti: Ullein-Reviczky Antal, az újonnan kinevezett: stockholmi követ sajtófőnöki minőségében igen melegen búcsúzott el a magyar sajtótól, amelynek képviselői a külügyminisztérium tanácstermében gyűltek össze Meleg szavakban köszönte meg a nagy támogatást, amelyet a magyar ujságiróktó’ kapott. Arra kérte az újságírókat, akiknél közel ötéves munkássága során személyes jóbarátságot Is sikerült szereznie, hogy őrizzék meg a jövőben is ezt a magasabbrendii szellemet. A nagy tetszéssel fogadott beszédre Ko- tosvári-Borcsa. Mihály, áz Országos Magyar Sajtókamara elnöke válaszolt. Megköszönte az elismerő szavakat, amit a magyar sajtó önzetlen és hazafias munkásságáért kapott. A magyar sajtó munkásai — mondotta —, akik a történelmi eseményekben bővelkedő évek alatt állandóan a legszorosabban, s kölcsönös baráti összhangban dolgoztak UUein-Reyiczky Antallal, a legnagyobb mértékben méltányolják azt a fontos munkát, amelyet sajtófőnökként végzett. Meleg köszönetét mondott a baráti tá mogatásért, amelyben a sajtót részesítette, S jövendő pályafutására Isten áldását kérte Teleki Béla gróf az Erdélyi Párt 14 pontból álló emlékiratát átnyújtotta a miniszterelnöknek A Magyar Távirati Iroda jelenti: Kállay Miklós miniszterelnök csütörtökön délelőtt Reményi-Schneller Lajos pénzügy- miniszter, Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter, valamint Thuránszky László és Pataky Tibor államtitkárok jelenlétében fogadta az Erdélyi Párt 30 tagú küldöttségét, amely Teleki Béla) gróf vezetésével jelent meg előtte. Teleki Béla gróf beszédében kiemelte, hogy a küldöttség tagjai között Erdély minden vármegyéje és minden társadalmi rétege jelen van. Ismertette azokat a kérdéseket, amelyekkel az Erdélyi Párt Maros- vásárhelyen és Kolozsvárott rendezett legutóbbi értekezletein foglalkozott, majd átnyújtotta a képviselői csoport emlékiratát, amely l!f pontban sorolja fel az erdélyi magyarság orvoslásra váró legfontosabb kérdéseit. Az emlékiratban foglaltakkal kapcsolatban Béldi Kálmán gróf felsőházi tag az iparengedélyek felülvizsgálásáról, Máriaffy Lajos felsőházi tag a politikai szervezkedések kérdéséről, Szabó János országgyűlési képviselő a munkásügyekröl, Markovics Kálmán felsőházi tag az agrárkérdésekről, Czipak Lajos kanonok, felsőházi tag pedig a tisztviselők és nyugdíjasok helyzetéről adott részletes tájékoztatást. A miniszterelnök megköszönte, hogy ősz- szefoglalták e kérdéseket és eljuttatták hozzá. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi kérdés a magyar életnek mindig eleven, de különleges volta miatt egyben nehéz kérdése is. Bár a mindennap feladatai a háborús időkben megnehezítik a mélyenszántott kérdésekben a kormány intézkedéseit, az emlékiratot gondosan áttanulmányozza minisztertársaival és minden lehetőt megtesz a benne foglaltak megoldása érdekében. Végül kérte a pártot s azon át Erdély egész magyarságát, hogy őrizze meg továbbra is azt az egységet, amely a megszállás éveiben eggyéforrasztotta, mert ez az egység egyik záloga az erdélyi magyarság jövő boldogulásának. Az Unitárius Egyház kegyelete Berde Mózsa emléke iránt Kolozsvár, szept. 17. Az Egyházi Képviselő Tanács csütörtöki ülésén Józan Miklós püspök bejelentette, hogy a napokban lesz 50-ik évfordulója Berde Mózsa egyházi tanácsos halálának. Boldog emlékezetű atyánkfia tudvalevőleg egymillió forintot kitevő vagyonát Végrendeletileg az unitárius egyházra hagyta nevelési célokra. Ebből épült a hatalmas méretű kolozsvári kollégium. A tordai, kolozsvári7 és keresztúri diákok pedig a buni birtok lisztjéből naponta 3 cipót kaptak, hogy meglegyen a konviktus mellett a mindennapi kenyerük. Az egykori diák igy hálálta meg az egykoron élvezett jótéteményt. Az Egyházi Képviselő Tanács az évforduló alkalmából fölkeresi a házson- gárdi temetőben a nagy alapitó sirját s arra vasárnap (szeptember 19-én) fél 12 órakor beszéd kíséretében koszorút helyez. Érdemeinek méltatása a folyó évi november 21- én tartandó Egyházi Főtanács keretében rendezendő ünnepélyre vár, amikor együtt les® a tanuló ifjúság is, A budapesti „TTjság“ cimü lapból értesülünk, hogy a 91 éves Sándor József Budapestre érkezett és ott ünnepelteti magát. Az öreg demokrata lap ebből az alkalomból gömbölyű cikkecskét kanyaritott Sándor Józsefről és őt egyszerűen a haza bölcsének nevezi. Azt állítja, hogy Sándor Józsefnek a neve Erdélyben fogalom. Ebben igaza van. Jóska bácsi ma már valóban Erdélyben csak — fogalom. Már évek óta visszavonultan él s mióta az EMKE aktív szereplői közül disz- elnöfel méltóságba „emelték“, mert a kort valóban Erdélyben Is értékelik, sértett oroszlánként vonult vissza Kun Géza-utcai magányába. Ha már annyira ünnepli a „demokrata“ Újság Sándor Józsefet s megállapítja róla, hogy az EMKÉ-t ő tette naggyá, kénytelenek vagyunk a tárgyi ismeret birtokában csöndesen megjegyezni, hogy a román megszállás alatti 22 esztendőben Sándor József, sajnos, csak politizált, sokszor helyesen, máskor helytelenül, de az EMKÉ-t megmerevítette s éppen azért, mivel mindig csak politizált, az EMKE nem tudta lefolytatni azt a szükséges kisebbségi kultúrharcot, amelyet annakidején a román Astra vezetősége olyan eredményesen végzett. Ezért is mondatták le az ügyvezető-főtitkári állásáról és ezért jutalmazták diszelnöki ..címmel. Mérhetetlen hiúsága azonban nem tudta az aktiv kulturális életből való fölfelé buktatást elviselni. Felcsapott tehát erdélyi demokrata vezérnek s ezért ünnepli az „Újság“ és az a bizonyos sajtó, amelynek zsidó kapcsolatai sokkal mélyebbek, mint az igazi magyar demokráciáért való lángolás. Az „Újság“ különben érthetetlenül jegyzi meg, hogy „az agg politikus nem pártember“. Hát akkor miért lépett be a Kolozsváron megalakult független polgári pártba, miért vállalt örökös diszelnöki tisztet abban az uj pártalakitásban, amelynek Kolozsváron semmi komoly talaja nincs. Nincs bizony, mivel a belépett tagok 95 százaléka zsidó. Ilyen körülmények között mi Sándor JózseRégen figyelem már ezt a fiatalembert. Nem tetszik a viselkedése. Sem társaságban, sem utcán. Nem ismerem személyesen. Valószínűleg ö sem. És mégis mindig erősen szembenézünk egymással. Mint akik tudják, már, hogy előbb, utóbb, de valahol összetalálkoznak majd, ahol nem kerülhetik el a személyes megismerkedést. Minap ismerősömmel láttam együtt sétálni. Ismerősömet üdvözöltem s akkor ö is zavarodottan, izgatottan kalapot emelt s szinte remegett a hangja, ahogyan jónapot kívánt. Nem tudom miért, de valami különös érzés azt súgta, hogy menjek hozzá, s mutatkozzam be neki. Vagy mondjam meg neki, hogy ne féljen tőlem s ne jöjjön zavarba véletlen találkozásaink során. Nem bántom s valószínűleg neki sem lesz oka engem bántani. Béküljünk ki. Számoljunk le egymással, habár tudtommal nincs semmi leszámolni valónk. Nem tartozunk egymásnak s igy nem is követelhetünk egymástól semmit. Tegnap este egy feltűnően szép, elegáns, magas barna növel láttam ezt a fiatalembert. Szembejöttek vélem a Mátyás király-téren. A fiatalember, amikor meglátott, megint zavarbajött. A nőt véletlenül ismertem. Üdvözöltem s a fiatalember is üdvözölt. Akaratlanul is utánuk néztem. Tisztán hallottam, amikor azt kérdezte a nőtől: — Ismered ?. .. — Igen, ismerem. Újságíró — mondta a nő. — Várjál pillanatra, veszek néhány cigarettát — mondta a fiatalember a nőnek s izgatottan bement az egyik főtéri dohányos boltba. Amikor kijött a dohányos boltból, kezében néhány cigarettával, idegesen szétnézett. Mintha megnyugodott volna, hogy például nem raboltam el távollétében a nőt... Igen, úgy viselkedett. És ma délelőtt találkoztam ezzel a nő ismerősömmel a rendőrségen, ahol majdnem sírva mondta: — Mondja, miért nem szólt bár egy szót tegnap este, hogy menjek magával. Bár két-három lépésre, de menjek magával. Tudja, addig, amíg megszabadulok tőle... — Kitől ? fet nem a „haza bölcsé“-nek, hanem „bölcs rabbi“-nak nevezhetnék. De nem tesszük, mert tudjuk azt, hogy már hosszú évek óta Sándor József politikai Ítélő képessége melyen aláhanyatlott. Nem régen irtuk meg, hogy a román uralom utolsó éveiben egy Székely Béla nevezetű újságíróval barátkozott, aki jelenleg is a román életben tanúsított furcsa magatartása miatt börtönben ül s akinek a szigurancával való közeli kapcsolatai a kolozsvári magyar közvélemény előtt közismertek. Székely Béla „Gazda Újság“ elmen a román uralom Idejében lapot szerkesztett, egy olyan lapot, amely román nyomdában jelent meg s a román hatalom anyagilag és erkölcsileg támogatta, hogy a „demokrácia" jelszava alatt bontogassa a magyarság egységét. Mert vegye tudomásul az „Újság“, hogy már a román uralom alatt nálunk, Erdélyben a magyarság egységét a „demokrácia“ jelszava alatt próbálták bontogatni, csak azzal a különbséggel,Mrogy ezt a demokráciát, részben a románok, részben pedig az emigráns zsidók csinálták Erdélyben, ma pedig az „Újság“ és még néhány budapesti laptársa. Sándbr Józsefről ez a Székely Béla irta a magasztaló cikkeket, itt adott interjúkat s a lap címlapján közölték az arcképét. Nem állítjuk, hogy Sándor József tisztában volt Székely Béla politikai szerepével, sőt azt hisszük, hogy már akkor politikai vakságban szenvedett. Csak igy érthetjük meg, hogy mérhetetlen szereplési viszketegségétől és hiúságától vezetve, aktiv szerepet vállalt a Független Polgári Pártban, sőt midőn Kolozsváron ezért mindenki elfordult tőle, felutazott Budapestre, hogy a liberális sajtó fénycsóvájában megfürdesse 91 éves alakját. Célját úgy látszik el is érte, mert az a bizonyos sajtó a „haza bölcsé“- nek nevezi s most a liberális sajtó ünneplésében fiatalosra füröszti magát. Erre a fürdetésre valóban szükség van. mert idehaza Erdélyben már az agg politikust senki sem veszi komolyan. • — Hát attól a fiatalembertől, akivel tegnap este látott. — Ki az a fiatalember?... — Nőm tudom — mondta, — nem tudom. Véletlen ismeretség volt az egész. Tegnap este még sokáig együtt sétáltunk, aztán azt kérdezte, hogy nem vagyok éhes?... Maga jól tudja, hogy a mai világban az ember mindig éhes. Elfogadtam a meghívását. Bementünk az egyik vendéglőbe, megvacsoráztunk s utána, még elmentünk az egyik mulatóba is. Egyszerű vacsorát ettünk, nem került olyan sokba. De a mulató az már drága volt. És amikor fizetésre került a dolog, ö nem volt sehol. Elképzelheti, milyen kellemetlen helyzetbe kerültem. Alig volt néhány fillér nálam. A számla az itt van, nézze. .. Igen, ez bizony élég szép összeg. És én most már egészen biztosan tudom, nemsokára találkozni fogok azzal a gyanús, zavartan viselkedő fiatalemberrel. Előbb-utóbb. Vagy a rendőrségen, vagy a bíróságon s akkor egy bűnügyi aktából megtudom a nevét is. * Utam az igazságügyi palota komor épülete előtt visz el. Pillanatra megállók ajtajában s elnézem az épületbe bemenőket és az onnan kijövőket. És elnézem azokat az embereket, asszonyokat, általában a járókelőket, akik úgy mennek él az igazságügyi palota előtt, a királyi törvényszék és királyi tábla épülete előtt, hogy ügyet sem vetnek rá. Eszükbe se jut, hogy ennek az épületnek az ajtaja mindenki számára éppen úgy nyitva van, mint .például a templom ajtaja... Csupán attól függ, hogy adott pillanatokban mennyire tudunk uralkodni indulataink fölött?... És ezt jő megjegyezni már idejében. bíró János 1 ^ / y REGGEL: t 1 /yy'Um,KTl U.rs AG 1 L2Ü W KELBEN; . fi MAGYAR ÚJSÁG Látogatott klubnapot tartott a Magyar Élet Pártja A Magyar Országos Tudósitó jelenti: A Magyar Élet Pártja Akadémia-utcai helyiségében csütörtökön ismét igen élénk és látogatott klubnap volt, amelyen nagy számban vettek részt a párt felsőházi és képviselő- házi tagjai Budapestről és a vidékről egyaránt. A kormány tagjai közül is megjelentek Reményi-Sch n eil er Lajos pénzügyminiszter, Antal István nemzetvédelmi propaganda miniszter, továbbá vitéz Thuránszky László miniszterelnökségi államtitkár, Bár- czay János, Jurcsek Béla és Gergelyffy András államtitkárok. Ott voltak még vitéz Tors Tibor, a Képvlselöház alelnöke, Kölcsey István a párt országos ügyvezető alelnöke, valamint vitéz Magassházy László. Bencs Zoltán és Dónáth György alelnö- kök is. A párt tagjai a késő délutáni óráktól kezdve záróráig maradtak együtt és a kormány tagjaival és egymás között élénk eszmecserét folytattak az időszerű kérdésekről. Feloszlatták a román ortodox papság vezérlőbizottságát Bukarest, szept. 17. (MTI) A román hivatalos lapban törvényrendelet jelent meg, amely szerint a közoktatásügyi miniszter javaslatára az államvezetö feloszlatta a román ortodox papság vezérlő bizottságát, amelyet 1942 szeptember 24-én választottak a csernovici nagytanácsban. Példái mulat a jótékony* Ságban Siámosujvúr közönsége Tiz évvel ezelőtt Lőrincz Jánosné ny. ref. esperesné kezdeményezésére és Irányítása mellett egy gyüjtöivet indítottak el Szamos- ujváron. Nem volt az akció mögött sem egyesület és nem volt semmiféle vezetőség, pusztán az emberek megértő jótékonysága tartotta fenn 10 esztendeig. Célja az volt, hogy a havonkint begyűjtendő összegből fe- lekezetre és nemzetiségre való különbség nélkül a városnak néhány arra rászoruló szegényét támogassák. A begyült összegből a város Kandia nevű részében szobát béreltek és itt helyezték el a szegények közül azokat, akiknek fedél sem volt a fejük fölött. 18 szegénynek juttattak minden héten kenyeret és pénzt, később tejet és ebédet. Az évek folyamán apadt és növekedett a szegények száma és sokan meghaltak közülük. Most végleges megoldást nyert a helyzetük, amennyiben a város által 30 évre átvett Karácsonyi szegényházban sikerült elhelyezni őket. Ezzel véget ért a 10 év óta tartó nemes mozgalom, melyért nem csak az irányitó Lőrincz Jánosnét, de a> névtelen adakozókat is köszönet és elismerés illeti. A szélhámos szerelő egy évi börtönbüntetését a tábla is jóváhagyta Kolozsvár, szeptember 17. A kolozsvári büntető hatóságok előtt nem egy- izben szerepelt már Ajtai Andor szerelő neve. A szakmájában iparjogositvánnyal nem is rendelkező szerelő rendszerint munkavállalás ürügye alatt jelentékenyebb ősz- szegeket vesz fel jóhiszemű emberektől, anélkül, hogy vállalt feladatát valaha is teljesítené. Többek között egy magasrangu katonatisztet is rászedett, akitől fürdőszoba berendezésére kapott megbízatást. A kolozsvári törvényszék büntető egyesbirája már háromlzben ítélkezett hasonló bűncselekményekben felette. A legelső alkalommal kéthavi fogházbüntetést, majd hathavi börtönt, legutóbb pedig egy évi börtönbüntetést szabott ki reá. Utolsó büntetését egy, a vagyonát Bukarestből Kolozsvárra átmentett magyar mérnök rászedéséért kapta. A mérnökkel társas alapon Bánffyhunyadon villamossági szaküzletet és bércséplési vállalatot akart létesíteni, amelyhez ő a „szakértelmét“, a mérnök pedig az anyagiakat szolgáltatta volna. A vállalkozásuk céljaira többezer pengő értékben gépeket is vásárolt Budapesten. Utóbb azonban kiderült rosszhiszeműsége. Nemcsak a gépek nem voltak megfelelőek, hanem megvásároltatásukért még külön közvetítési dijat is számolt fel a mérnök terhére, akinek összesen mintegy 12.000 pengő értékű kárt okozott. A büntető egyes- biró egyévi börtönbüntetése ellen Ajtai annakidején fellebbezéssel élt, az Ítélőtábla azonban változatlanul helybenhagyta a törvényszék Ítéletét. A tábla döntését pénteken hirdette ki Lehner Richárd dr. törvényszéki tanácselnök. Egyesbirói Ítéletről lévén szó, — a jelenleg elöbbeni félesztendöre szóló fogházbüntetését töltő — Ajtai büntetése ezzel jogerőre eraeflsedett. Románia területén lázstó tartalmú röpíratokat terjesztenek BUKAREST, szept. 17. (MTI) A rendő rfőnökség ismételten felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy ellenséges repülők robbanó anyaggal töltött tárgyakat dobnak le, amelyek érintésre felrobbannak. A közlemény megállapítja, hogy az ellenséges hírverés az ország területén lazító tartalmú röpíratokat terjeszt. ÚTKÖZBEN
