Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-18 / 211. szám

2S43.«Z£PΣMB£R iS 3 MúexmaMmMBt Az uj 99haza bölcs®“ — Budapesten Elbúcsúzol! a sajtoló! Ullein-RevsczEcy Antal az uj stockholmi magyar követ A Magyar Távirati Iroda jelenti: Ullein-Reviczky Antal, az újonnan kine­vezett: stockholmi követ sajtófőnöki minősé­gében igen melegen búcsúzott el a magyar sajtótól, amelynek képviselői a külügymi­nisztérium tanácstermében gyűltek össze Meleg szavakban köszönte meg a nagy tá­mogatást, amelyet a magyar ujságiróktó’ kapott. Arra kérte az újságírókat, akiknél közel ötéves munkássága során személyes jóbarátságot Is sikerült szereznie, hogy őriz­zék meg a jövőben is ezt a magasabbrendii szellemet. A nagy tetszéssel fogadott beszédre Ko- tosvári-Borcsa. Mihály, áz Országos Ma­gyar Sajtókamara elnöke válaszolt. Meg­köszönte az elismerő szavakat, amit a ma­gyar sajtó önzetlen és hazafias munkássá­gáért kapott. A magyar sajtó munkásai — mondotta —, akik a történelmi események­ben bővelkedő évek alatt állandóan a leg­szorosabban, s kölcsönös baráti összhang­ban dolgoztak UUein-Reyiczky Antallal, a legnagyobb mértékben méltányolják azt a fontos munkát, amelyet sajtófőnökként vég­zett. Meleg köszönetét mondott a baráti tá mogatásért, amelyben a sajtót részesítette, S jövendő pályafutására Isten áldását kérte Teleki Béla gróf az Erdélyi Párt 14 pontból álló emlékiratát átnyújtotta a miniszterelnöknek A Magyar Távirati Iroda jelenti: Kállay Miklós miniszterelnök csütörtökön délelőtt Reményi-Schneller Lajos pénzügy- miniszter, Bánffy Dániel báró földművelés­ügyi miniszter, valamint Thuránszky László és Pataky Tibor államtitkárok jelenlétében fogadta az Erdélyi Párt 30 tagú küldöttsé­gét, amely Teleki Béla) gróf vezetésével je­lent meg előtte. Teleki Béla gróf beszédében kiemelte, hogy a küldöttség tagjai között Erdély minden vármegyéje és minden társadalmi rétege jelen van. Ismertette azokat a kér­déseket, amelyekkel az Erdélyi Párt Maros- vásárhelyen és Kolozsvárott rendezett leg­utóbbi értekezletein foglalkozott, majd át­nyújtotta a képviselői csoport emlékiratát, amely l!f pontban sorolja fel az erdélyi ma­gyarság orvoslásra váró legfontosabb kér­déseit. Az emlékiratban foglaltakkal kapcsolat­ban Béldi Kálmán gróf felsőházi tag az iparengedélyek felülvizsgálásáról, Máriaffy Lajos felsőházi tag a politikai szervezkedé­sek kérdéséről, Szabó János országgyűlési képviselő a munkásügyekröl, Markovics Kálmán felsőházi tag az agrárkérdésekről, Czipak Lajos kanonok, felsőházi tag pedig a tisztviselők és nyugdíjasok helyzetéről adott részletes tájékoztatást. A miniszterelnök megköszönte, hogy ősz- szefoglalták e kérdéseket és eljuttatták hozzá. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi kér­dés a magyar életnek mindig eleven, de kü­lönleges volta miatt egyben nehéz kérdése is. Bár a mindennap feladatai a háborús időkben megnehezítik a mélyenszántott kér­désekben a kormány intézkedéseit, az em­lékiratot gondosan áttanulmányozza minisz­tertársaival és minden lehetőt megtesz a benne foglaltak megoldása érdekében. Végül kérte a pártot s azon át Erdély egész ma­gyarságát, hogy őrizze meg továbbra is azt az egységet, amely a megszállás éveiben eggyéforrasztotta, mert ez az egység egyik záloga az erdélyi magyarság jövő boldogu­lásának. Az Unitárius Egyház kegyelete Berde Mózsa emléke iránt Kolozsvár, szept. 17. Az Egyházi Képvi­selő Tanács csütörtöki ülésén Józan Miklós püspök bejelentette, hogy a napokban lesz 50-ik évfordulója Berde Mózsa egyházi ta­nácsos halálának. Boldog emlékezetű atyánk­fia tudvalevőleg egymillió forintot kitevő vagyonát Végrendeletileg az unitárius egy­házra hagyta nevelési célokra. Ebből épült a hatalmas méretű kolozsvári kollégium. A tordai, kolozsvári7 és keresztúri diákok pe­dig a buni birtok lisztjéből naponta 3 cipót kaptak, hogy meglegyen a konviktus mel­lett a mindennapi kenyerük. Az egykori diák igy hálálta meg az egykoron élvezett jótéteményt. Az Egyházi Képviselő Tanács az évforduló alkalmából fölkeresi a házson- gárdi temetőben a nagy alapitó sirját s arra vasárnap (szeptember 19-én) fél 12 órakor beszéd kíséretében koszorút helyez. Érde­meinek méltatása a folyó évi november 21- én tartandó Egyházi Főtanács keretében rendezendő ünnepélyre vár, amikor együtt les® a tanuló ifjúság is, A budapesti „TTjság“ cimü lapból értesü­lünk, hogy a 91 éves Sándor József Buda­pestre érkezett és ott ünnepelteti magát. Az öreg demokrata lap ebből az alkalomból gömbölyű cikkecskét kanyaritott Sándor Józsefről és őt egyszerűen a haza bölcsének nevezi. Azt állítja, hogy Sándor Józsefnek a neve Erdélyben fogalom. Ebben igaza van. Jóska bácsi ma már valóban Erdélyben csak — fogalom. Már évek óta visszavonultan él s mióta az EMKE aktív szereplői közül disz- elnöfel méltóságba „emelték“, mert a kort valóban Erdélyben Is értékelik, sértett oroszlánként vonult vissza Kun Géza-utcai magányába. Ha már annyira ünnepli a „de­mokrata“ Újság Sándor Józsefet s megálla­pítja róla, hogy az EMKÉ-t ő tette naggyá, kénytelenek vagyunk a tárgyi ismeret birto­kában csöndesen megjegyezni, hogy a román megszállás alatti 22 esztendőben Sándor Jó­zsef, sajnos, csak politizált, sokszor helye­sen, máskor helytelenül, de az EMKÉ-t meg­merevítette s éppen azért, mivel mindig csak politizált, az EMKE nem tudta lefolytatni azt a szükséges kisebbségi kultúrharcot, amelyet annakidején a román Astra vezető­sége olyan eredményesen végzett. Ezért is mondatták le az ügyvezető-főtitkári állásá­ról és ezért jutalmazták diszelnöki ..címmel. Mérhetetlen hiúsága azonban nem tudta az aktiv kulturális életből való fölfelé buktatást elviselni. Felcsapott tehát erdélyi demokrata vezérnek s ezért ünnepli az „Újság“ és az a bizonyos sajtó, amelynek zsidó kapcsola­tai sokkal mélyebbek, mint az igazi ma­gyar demokráciáért való lángolás. Az „Új­ság“ különben érthetetlenül jegyzi meg, hogy „az agg politikus nem pártember“. Hát akkor miért lépett be a Kolozsváron meg­alakult független polgári pártba, miért vál­lalt örökös diszelnöki tisztet abban az uj pártalakitásban, amelynek Kolozsváron semmi komoly talaja nincs. Nincs bizony, mivel a belépett tagok 95 százaléka zsidó. Ilyen körülmények között mi Sándor Józse­Régen figyelem már ezt a fiatalembert. Nem tetszik a viselkedése. Sem társaságban, sem utcán. Nem ismerem személyesen. Valószínűleg ö sem. És mégis mindig erősen szembenézünk egymással. Mint akik tudják, már, hogy előbb, utóbb, de valahol össze­találkoznak majd, ahol nem kerülhetik el a személyes megismerkedést. Minap ismerő­sömmel láttam együtt sétálni. Ismerősömet üdvözöltem s akkor ö is zavarodottan, izga­tottan kalapot emelt s szinte remegett a hangja, ahogyan jónapot kívánt. Nem tudom miért, de valami különös érzés azt súgta, hogy menjek hozzá, s mutatkozzam be neki. Vagy mondjam meg neki, hogy ne féljen tőlem s ne jöjjön zavarba véletlen találko­zásaink során. Nem bántom s valószínűleg neki sem lesz oka engem bántani. Béküljünk ki. Számoljunk le egymással, habár tudtom­mal nincs semmi leszámolni valónk. Nem tartozunk egymásnak s igy nem is követel­hetünk egymástól semmit. Tegnap este egy feltűnően szép, elegáns, magas barna növel láttam ezt a fiatalembert. Szembejöttek vélem a Mátyás király-téren. A fiatalember, amikor meglátott, megint zavarbajött. A nőt véletlenül ismertem. Üdvözöltem s a fiatal­ember is üdvözölt. Akaratlanul is utánuk néztem. Tisztán hallottam, amikor azt kér­dezte a nőtől: — Ismered ?. .. — Igen, ismerem. Újságíró — mondta a nő. — Várjál pillanatra, veszek néhány ciga­rettát — mondta a fiatalember a nőnek s izgatottan bement az egyik főtéri dohányos boltba. Amikor kijött a dohányos boltból, kezében néhány cigarettával, idegesen szétnézett. Mintha megnyugodott volna, hogy például nem raboltam el távollétében a nőt... Igen, úgy viselkedett. És ma délelőtt találkoztam ezzel a nő ismerősömmel a rendőrségen, ahol majdnem sírva mondta: — Mondja, miért nem szólt bár egy szót tegnap este, hogy menjek magával. Bár két-három lépésre, de menjek magával. Tudja, addig, amíg megszabadulok tőle... — Kitől ? fet nem a „haza bölcsé“-nek, hanem „bölcs rabbi“-nak nevezhetnék. De nem tesszük, mert tudjuk azt, hogy már hosszú évek óta Sándor József politikai Ítélő képessége me­lyen aláhanyatlott. Nem régen irtuk meg, hogy a román uralom utolsó éveiben egy Székely Béla nevezetű újságíróval barátko­zott, aki jelenleg is a román életben tanúsí­tott furcsa magatartása miatt börtönben ül s akinek a szigurancával való közeli kap­csolatai a kolozsvári magyar közvélemény előtt közismertek. Székely Béla „Gazda Új­ság“ elmen a román uralom Idejében lapot szerkesztett, egy olyan lapot, amely román nyomdában jelent meg s a román hatalom anyagilag és erkölcsileg támogatta, hogy a „demokrácia" jelszava alatt bontogassa a magyarság egységét. Mert vegye tudomásul az „Újság“, hogy már a román uralom alatt nálunk, Erdélyben a magyarság egységét a „demokrácia“ jelszava alatt próbálták bon­togatni, csak azzal a különbséggel,Mrogy ezt a demokráciát, részben a románok, részben pedig az emigráns zsidók csinálták Erdély­ben, ma pedig az „Újság“ és még néhány budapesti laptársa. Sándbr Józsefről ez a Székely Béla irta a magasztaló cikkeket, itt adott interjúkat s a lap címlapján közölték az arcképét. Nem állítjuk, hogy Sándor Jó­zsef tisztában volt Székely Béla politikai szerepével, sőt azt hisszük, hogy már akkor politikai vakságban szenvedett. Csak igy érthetjük meg, hogy mérhetetlen szereplési viszketegségétől és hiúságától vezetve, aktiv szerepet vállalt a Független Polgári Párt­ban, sőt midőn Kolozsváron ezért mindenki elfordult tőle, felutazott Budapestre, hogy a liberális sajtó fénycsóvájában megfürdesse 91 éves alakját. Célját úgy látszik el is érte, mert az a bizonyos sajtó a „haza bölcsé“- nek nevezi s most a liberális sajtó ünnep­lésében fiatalosra füröszti magát. Erre a fürdetésre valóban szükség van. mert ide­haza Erdélyben már az agg politikust senki sem veszi komolyan. • — Hát attól a fiatalembertől, akivel teg­nap este látott. — Ki az a fiatalember?... — Nőm tudom — mondta, — nem tudom. Véletlen ismeretség volt az egész. Tegnap este még sokáig együtt sétáltunk, aztán azt kérdezte, hogy nem vagyok éhes?... Maga jól tudja, hogy a mai világban az ember mindig éhes. Elfogadtam a meghívását. Be­mentünk az egyik vendéglőbe, megvacsoráz­tunk s utána, még elmentünk az egyik mu­latóba is. Egyszerű vacsorát ettünk, nem került olyan sokba. De a mulató az már drága volt. És amikor fizetésre került a dolog, ö nem volt sehol. Elképzelheti, milyen kellemetlen helyzetbe kerültem. Alig volt néhány fillér nálam. A számla az itt van, nézze. .. Igen, ez bizony élég szép összeg. És én most már egészen biztosan tudom, nemso­kára találkozni fogok azzal a gyanús, za­vartan viselkedő fiatalemberrel. Előbb-utóbb. Vagy a rendőrségen, vagy a bíróságon s akkor egy bűnügyi aktából megtudom a nevét is. * Utam az igazságügyi palota komor épü­lete előtt visz el. Pillanatra megállók ajta­jában s elnézem az épületbe bemenőket és az onnan kijövőket. És elnézem azokat az embereket, asszonyokat, általában a járó­kelőket, akik úgy mennek él az igazságügyi palota előtt, a királyi törvényszék és királyi tábla épülete előtt, hogy ügyet sem vetnek rá. Eszükbe se jut, hogy ennek az épület­nek az ajtaja mindenki számára éppen úgy nyitva van, mint .például a templom ajtaja... Csupán attól függ, hogy adott pillanatok­ban mennyire tudunk uralkodni indulataink fölött?... És ezt jő megjegyezni már idejében. bíró János 1 ^ / y REGGEL: t 1 /yy'Um,KTl U.rs AG 1 L2Ü W KELBEN; . fi MAGYAR ÚJSÁG Látogatott klubnapot tartott a Magyar Élet Pártja A Magyar Országos Tudósitó jelenti: A Magyar Élet Pártja Akadémia-utcai helyisé­gében csütörtökön ismét igen élénk és láto­gatott klubnap volt, amelyen nagy számban vettek részt a párt felsőházi és képviselő- házi tagjai Budapestről és a vidékről egy­aránt. A kormány tagjai közül is megjelen­tek Reményi-Sch n eil er Lajos pénzügymi­niszter, Antal István nemzetvédelmi propa­ganda miniszter, továbbá vitéz Thuránszky László miniszterelnökségi államtitkár, Bár- czay János, Jurcsek Béla és Gergelyffy An­drás államtitkárok. Ott voltak még vitéz Tors Tibor, a Képvlselöház alelnöke, Köl­csey István a párt országos ügyvezető alel­nöke, valamint vitéz Magassházy László. Bencs Zoltán és Dónáth György alelnö- kök is. A párt tagjai a késő délutáni óráktól kezdve záróráig maradtak együtt és a kor­mány tagjaival és egymás között élénk esz­mecserét folytattak az időszerű kérdésekről. Feloszlatták a román ortodox papság vezérlőbizottságát Bukarest, szept. 17. (MTI) A román hi­vatalos lapban törvényrendelet jelent meg, amely szerint a közoktatásügyi miniszter javaslatára az államvezetö feloszlatta a ro­mán ortodox papság vezérlő bizottságát, amelyet 1942 szeptember 24-én választottak a csernovici nagytanácsban. Példái mulat a jótékony* Ságban Siámosujvúr közönsége Tiz évvel ezelőtt Lőrincz Jánosné ny. ref. esperesné kezdeményezésére és Irányítása mellett egy gyüjtöivet indítottak el Szamos- ujváron. Nem volt az akció mögött sem egyesület és nem volt semmiféle vezetőség, pusztán az emberek megértő jótékonysága tartotta fenn 10 esztendeig. Célja az volt, hogy a havonkint begyűjtendő összegből fe- lekezetre és nemzetiségre való különbség nélkül a városnak néhány arra rászoruló szegényét támogassák. A begyült összegből a város Kandia nevű részében szobát bérel­tek és itt helyezték el a szegények közül azokat, akiknek fedél sem volt a fejük fö­lött. 18 szegénynek juttattak minden héten kenyeret és pénzt, később tejet és ebédet. Az évek folyamán apadt és növekedett a szegények száma és sokan meghaltak közü­lük. Most végleges megoldást nyert a hely­zetük, amennyiben a város által 30 évre át­vett Karácsonyi szegényházban sikerült el­helyezni őket. Ezzel véget ért a 10 év óta tartó nemes mozgalom, melyért nem csak az irányitó Lőrincz Jánosnét, de a> névtelen adakozókat is köszönet és elismerés illeti. A szélhámos szerelő egy évi börtönbüntetését a tábla is jóváhagyta Kolozsvár, szeptember 17. A kolozs­vári büntető hatóságok előtt nem egy- izben szerepelt már Ajtai Andor szerelő neve. A szakmájában iparjogositvánnyal nem is rendelkező szerelő rendszerint mun­kavállalás ürügye alatt jelentékenyebb ősz- szegeket vesz fel jóhiszemű emberektől, anélkül, hogy vállalt feladatát valaha is tel­jesítené. Többek között egy magasrangu katonatisztet is rászedett, akitől fürdőszoba berendezésére kapott megbízatást. A kolozs­vári törvényszék büntető egyesbirája már háromlzben ítélkezett hasonló bűncselekmé­nyekben felette. A legelső alkalommal két­havi fogházbüntetést, majd hathavi börtönt, legutóbb pedig egy évi börtönbüntetést szabott ki reá. Utolsó büntetését egy, a va­gyonát Bukarestből Kolozsvárra átmentett magyar mérnök rászedéséért kapta. A mér­nökkel társas alapon Bánffyhunyadon villa­mossági szaküzletet és bércséplési vállala­tot akart létesíteni, amelyhez ő a „szakér­telmét“, a mérnök pedig az anyagiakat szol­gáltatta volna. A vállalkozásuk céljaira többezer pengő értékben gépeket is vásárolt Budapesten. Utóbb azonban kiderült rosszhiszeműsége. Nemcsak a gépek nem voltak megfelelőek, hanem megvásároltatásukért még külön közvetítési dijat is számolt fel a mérnök terhére, akinek összesen mintegy 12.000 pengő értékű kárt okozott. A büntető egyes- biró egyévi börtönbüntetése ellen Ajtai annakidején fellebbezéssel élt, az Ítélőtábla azonban változatlanul helybenhagyta a tör­vényszék Ítéletét. A tábla döntését pénteken hirdette ki Lehner Richárd dr. törvényszéki tanácselnök. Egyesbirói Ítéletről lévén szó, — a jelenleg elöbbeni félesztendöre szóló fogházbüntetését töltő — Ajtai büntetése ezzel jogerőre eraeflsedett. Románia területén lázstó tartalmú röpíratokat terjesztenek BUKAREST, szept. 17. (MTI) A rendő rfőnökség ismételten felhívja a lakosság fi­gyelmét arra, hogy ellenséges repülők robbanó anyaggal töltött tárgyakat dobnak le, amelyek érintésre felrobbannak. A közlemény megállapítja, hogy az ellenséges hírverés az ország területén lazító tartalmú röpíratokat terjeszt. ÚTKÖZBEN

Next

/
Thumbnails
Contents