Keleti Ujság, 1943. augusztus (26. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-13 / 182. szám

*** * •+* Ci 5» )f O Ii . /£épvi5jeiah&3 o •:j* /; * -*:r r>* *• v DU p é n í ek parlament ex??,:; IS43. augusztus 13 Ára 16 ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÖRA 4.30, NE­GYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- FÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 7?148. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 182. SZÁM KIADJA A LAPKI ADö PÉSZVÉNYTARSAS AG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A NÉMET CSAPATOK MINDENÜTT FELTARTÓZTATTÁK A SZOVJET TÁMADÁSOKAT PEymcuthot és Bornemouthot bombázták a német, Bonnt és Ternit az angolszász repülők Sigemitzu japán külügyminiszter fogadta a német és olasz nagyköveteket Churchill Quebecből Roosevelt elé utazott NAGY A SÜRGÖLŐDÉS az ellenséges tá­borban. Chucrchill és' Roosevelt megbeszélé­sei küszöbön állanak, Sztálint azonban nem sikerült rábírni az értekezleten való részvé­telre. Mindössze az bizonyos, hogy a szovjet távirati iroda egyik képviselője lesz a kül­földi újságírók között s esetleg az ottavai szovjet katonai attasé. Sztálin meg nem je­lenésének pótlásául az angol kormány Eden külügyminisztert küldi Moszkvába, ez azon­ban semmi esetre sem tekinthető egyenlő értékűnek azzal, mir'ha Sztálin személye­sen volna Kanadában. Sztálin egyébként szerdán fogadta a moszkvai angol és ame­rikai nagykövetet. A megbeszélésen va'ószi- nüleg Eden moszkvai útját készítették elő. Berlini hivatalos körökben Sztálin távolma­radásában annak jelét látják, hogy a nyu­gati hatalmaknak nincs módjukban állást- foglalni a Szovjet jövő terveivel szemben. Churchill nagy katonai kísérettel utazott az Egyesült Államokba, ami azonban nem jelenti azt, hogy a megbeszélésen kizárólag katonai kérdésekről lesz szó — noha az an­gol lapok főként azt emelik ki. A német kül­ügyminisztériumban hangsúlyozták, hogy rendkívül fontos és messze kiható politikai kérdéseket kell elintéznie és elsimítania az ellenséges tábornak, olyanokat, amelyek kü­lönösen jelentősek az angolszászok hadi cé'- jai szempontjából. Ismételten reámutattak a Szóvjet távolmaradására. Nyilvánvaló, hogy a szovjet győzelem ese­tén föltétlenül igényt tartana a ke'éti és délkeleteurópai vidékekre. Ezt bizonyítja az is, hogy Sztálin Berling lengyel ezredest tá­bornokká nevezte Id és ezzel jelezte, hogy a lengyel csapatokat a vörös hadsereg alkotó részeiül tekinti. A szovjet sajtó a leghatá­rozottabban ellenzi a kelet és délkeleteuró­pai államszövetséget s hangoztatja, hogy a Szovjetunió semmiféle olyan po'itikai kom­binációt sem Ismer el, amely nem jelenti ezeken a területeken Moszkva uralmát. Ugyanezzel a kérdéscsoporttal van össze­függésben az a hir is, hogy Benes kénytelen volt lemondani régen tervezett moszkvai út­járól. Benes, amint ismeretes, először a. lengyel—csehszlovák együttműködés mellett hangoskodott, ebben az értelemben szerző­déseket is hozott létre, majd a lengyel— szovjet viszály Idején Moszkva felş tájéko­zódott s a jelek szerint késznek állott arra, hogy Moszkva igényeit mindenben kielégítse. Ha most a moszkvai Pravda azt jelenti, hogy útjáról brit ellenvetések következtében volt kénytelen lemondani, úgy ez ismét csak az angolszász—szovjet ellentétekre vet vilá­gosságot és arra is, hogy Benes nem akarja magát véglegesen lekötni a szovjet irányá­ban sem. Kétségtelenül fontos tárgya lesz a kanadai megbeszéléseknek az O'aszország irányában tanúsított és tanúsítandó magatartás is. Az olasz sajtó olyan értesüléseket kapott, hogy jelentős amerikai körökben a legélesebben bírálják a londoni és newyorki kormányok eddigi állásfoglalását. Ezekben az amerikai körökben az a vélemény, hogy a fasiszta kormány bukása után nem kellett volna fenntartani a feltétlen megadás formuláját,, mivel csak az ösztönözte Olaszországot erői­nek teljes összefogására a háború érdeké­ben, Hibáztatják azokat az amerikai kije­lentéseket, amelyek elárulták, hogy Olasz­országot hadműveleti támaszponttá akarják tenni Németország ellen és sokan vannak Amerikában, akik tudják, hogy az olaszokat ilyen lépésre soha sem lehet rábírni. Viszont az angolszász államok közvéleményének egy másik csoportja azt hibáztatja, hogy miért nem voltak erélyesebbek az Olaszország el­leni hadműveletek, a rendszervá'tozás után miért nem hajtottak végre azonnal nagyobb- arány partraszállásokat. Az utóbb hetek angolszász magatartása, i azonban befolyást gyakorolt a semlegesek véleményére is. Az olasz sajtó szerint pél­dául Törökországban csodálkozással fogad­ták az Olaszországgal szembeni szövetséges merevséget. Van tehát bőven kényes politikai témája a szövetséges megbeszéléseknek és a kato­nai tervek azután jóformán ezeknek függ­vényei. Az, hogy Londonban a katonai ter­veket helyezik előtérbe, azt akarja mu­tatni, hogy mindössze határozott célkitűzé­sek gyakorlati megvalósítása a tanácsko­zások tárgya, holott a valóságos helyzet az, hogy ezeket a célokat előbb még össze kell hangolni. A remélt konc körüli marakodás s a szövetségesre való leselkedés nagy já­téka folyik a tengeren túl és Moszkvában egyaránt. Az angol kommentárok természetesen igyekeznek a legkedvezőbb képet festeni a lehetőségekről. Eszerint az angol főváros katonai megfigyelői úgy látják, hogy a nyugateurópai második harctér létesítése közelebb jutott a megvalósításhoz, mint ahogy az év elején előrelátható volt és ezért a Iţilenc hónapra szóló casablancal terv felülvizsgálatra szorul. Szóba fog ke­rülni a második harctér közös főparancs­nokságának kérdése is. Jóval tartózkodóbb és őszintébb hangot üt meg ennél a Newyork Sun cimü lap. Meg­állapítja, hogy a szövetségeseknek legalább, hat, de lehet, hogy tizenkét hónapra van még szükségük, mielőtt abban a helyzetben lesznek, hogy a Balkánon — tehát nem Is Nyugateurópában — eredménnyel biztató vállalkozásba kezdjenek és így nem telje­síthetik azonnal a Szovjet erre vonatkozó sürgető kívánságait. Az események bebizo­nyították azt is, mennyire h;u reménység Németország csak légiháboruvatl való le­győzésére számitant. Természetes, hogy a háromhatalmi egyezmény államai sem tétlenek. A Buda­pesti Tudósító egyik milánói jelentése utal arra, hogy Rihbentrop német és Guariglta olasz külügyminiszter legutóbb tanácskozá­sokat folytattak Rómában, vagy Veroná­ban — a tanácskozás pontos helyét nem ismerik — s ezeken résztvett német kato­nai részről Keitel tábornok Is. Sigemitzu japán külügyminiszter pedig csütörtökön fogadta a tokiói német és olasz nagykövetet s a Domej Iroda jelentése sze­rint a tengelyhatalmak közös hadviselésé­vel kapcsolatos kérdéseket beszélték meg. * A KELETI NAGY NYÁRI CSATA gyújtó­pontjainál: Bjelgorod körzetében. Őreitől nyugatra, Vjazma vidékén a német haderő ■mindenütt felfogta a Szovjet újabb erők be­vetésével tovább folytatott támadásait. Né­met katonai körökben határozottan kijelen­tik, hogy az állások szilárdan német kéz­ben vannak és a német ellenállás as összes szakaszokon erősödik. Sikerült elreteszelniök az oroszok betörését a bjelgorodi szakaszon és megszilárdítani ebben a körzetben az arcvonal helyzetét. Őreinél, az orosz táma- őís másik legfontosabb kísérleténél sem tad az ellenség — minden erőlködése elle- ére se — előrenyomulni, noha még foko­zottabb erőfeszítéseket tett az arcvonal át­törésére. Vjazmánál is minden áldozatot meghoz a bolsevista hadvezetés célja eléré­sére, eddig azonban hiába. Ezen a szakaszon a bolsevisták a legsúlyosabb fegyvereiket vonultatták fel. A harckocsikon kivül a leg­nehezebb lövegeket) aknavetőket és más nehéz fegyvereket vetik harcba, hogy kierő­szakolják a döntést. A csütörtöki német hivatalos jelentés megállapítja, hogy a vjazmai arcvonalszakasz déli részén a hadműveletek még nem feje­ződtek be, de máshol a szovjet támadásokat maradéktalanul visszautasították. A Ladoga-tói csata nyugvópontra jutott s a német csapatok meghiúsították az át­törési szándékokat. A hivatalos jelentés ezt azzal domborítja ki, hogy felsorolja a har­cokban magukat különösen kitüntetett né­met kötelékeket és azok vezetőit. Rónia, aug. 12. (MTI) A Ştefani Iroda közli az olasz fegyveres erők főhadiszállá­sának 1174. számú közleményét: A szicíliai arcvonal középső szakaszán az ellenség tovább folytatta heves támadásait. Torpedóvető repülőgépeink a sziget partjai mentén ellensége« hadihajókat és kereske­delmi hajókat támadtak meg és eltaláltak egy 5000 és egy 10.000 tonnás cirkálót, vala­mint S kereskedelmi hajót. Négymotoros amerikai kötelékek szerdán bombázták Ter­nit. Több középület, köztük egy kórház és igen sok lakóház elpusztult, vagy megsé­rtőt. A polgári lakosság vesztesége jetenté­B;elgorodnát és Vjazmánál van továbbra is a raqry keleti csata súlypontja BERLIN, augusztus 12. (MTI.) A Füh rer főhadiszállásáról közük a Német Táv­irati Irodával: A véderő főparancsnoksága közli: A kubáni hidfőnél, a Miusznál és a Donee középső folyásánál a nap jelentős harci cselekmények nélkül telt e4. Bjelgorod körül tovább tart a nagy elhárító csata. Őreitől délnyugatra meghiúsult több szovje t hadosztály támadása. A Vjazmától délre és délnyugatra elterülő harci területen az ellenség folytatta támadásait. Amig az arcvonalszakasz déli részében a hadműveletek még nem fejeződtek be, a többi arcvo- nn lakon a szovjet támadásokat az ellenség súlyos vesztesége mellett visszautasítot­tuk. A Szovjet szerdán 120 páncélost vesztett. A légihaderő — bár az időjárás ked­vezőtlen volt — ismét beavatkozott a földi harcokba a csata gyújtópontjain. Német repülők két nap leforgása alatt 83 szovjet repülőgépet pusztítottak el. A harmadik csatában, a Ladoga-tótól délre, a Küchler vezértábomagy, Linde- rnann vezérezredes és Wühler gyalogsági tábornok vezetése alatt álló német csapa­tok, a Körten repülőtábornok vezetése alatt álló légihaderőkötelékek támogatáséval julius 22-től augusztus 6-ig hősi harcokban visszaverték a 8. és 67. szovjet hadsereg rohamát és ezzel az ellenség áttörési szándékait meghiúsították. A véderőjelentésben már említett 1. gyaloghadosztályon kivül ebben a csatában kitüntette magát az 5. hegyivadász hadosztály és 11. keletporosz gyaloghadosztály különösképpen. Fent északon a szovjet csapatok megismételték Ixuihi szakaszán újonnan meg­szerzett állásaink elleni támadásokat, de ezeket a német fővédelmi vonal előtt szét­vertük. Könnyű német tengeri erők a 11-re virradó éjszaka a kólái tengerpart köze­lében elsüllyesztettek egy szovjet ágyunasz ádot, egy gyorsnaszádot és súlyosan meg­rongáltak egy másik gyorsnaszádot. Más német harci erők ugyanezen az éjszakán tűz alá vették a Mlusz arcvonálának a ten gerpart közelében lévő állásait. I Terűit bombázták az angolszász repülök SZICÍLIÁBAN a sziget északi csúcsának hegyes vidékén a tengelycsapatok különösen kedvező állásokban harcolnak. A Nebrodi hegység középső részén és az Etna lába- vonulatán foglalták el megrövidített állásai­kat s a terep előnyei mindenben az ö olda­lukra kerültek. Újabb friss erők is érkeztek a német és olasz csapatok megerősítésére s ezek hétfőn és kedden olyan súlyos veszteségeket okoz­tak az északi-parti útvonalon Patton tábor­nok köt .^ékeinek, hogy az első és harmadik amerikai gyaloghadosztály egyes részeit le kellett váltani és tartalékokkal kellett pó­tolni. Zürichbe érkezett jelentés is úgy tudja, hogy a szövetségesek a középső szakasz leg­fontosabb pontján, Randazzo környékén nem tudtak elérni semmi eredményt. A németek itt a sziklás hegyekben legyezöszerüen ki­épített kis erődrendszerekben harcolnak. Ezeket a levegőből nem lehet elérni s a gé­pesített csapatok is csak korlátozott szám­ban használhatók. Eisenhower ezek miatt a nehézségek miatt a jobb szárnyra helyezte át a súlypontot és onnan igyekszik a tá­madást és az előrenyomulást kierőszakolni. Mindenesetre Szicília északkeleti csücské­nek védelme tovább tart s a szigetet az an­golszászoknak nem sikerült lerohanniok, ahogyan azt hirdették és tervezték.

Next

/
Thumbnails
Contents