Keleti Ujság, 1943. augusztus (26. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-08 / 178. szám
1943. AUGVSZ.It/S S îSft Hatalmas cseppkőbarlangot tárt fel egy kolozsvári tanár a biharmegyei Gálosházán Búvópatak, ,,kyklo&sz-csafnok", földalatti templom-hajó, ezüstbogh/a, zeneterem és Szent Antal-szobor az emberszemtől még eddig nem illetett gétosházi cseppkőbarlangban A mos! felfedezett geológiai csodánál csak az aggteleki cseppkőbarlang nagyobb Kolozsvár, aug. 7. A magyarországi barlangkutatások történetében fontos esemény történt augusztus 6-án a biharmegyei Elesd közelében fekvő Gálosháza községben. Az Erdélyi Kárpát Egyesület egyik tagja Gálosházán csodálatos szépségű és érdekességü, hatalmas cseppkőbarlangot járt be, minden bizonnyal egy olyan barlangot, amely eddig mind a hivatalos barlangkutatás, mind a természet titkos szépségei után vágyódó turisták figyelmét elkerülte. Magyarország egyik legnagyobb cseppkoíbarlangja Gálosháza egyébként geológiai szempontból a nagy bihari mészkőzóna északi peremén, fekszik, a Királyhágó tömbjének nyugati folytatásában. Amint már tudjuk, ezen a vidéken cseppköbarlangok egész, sorozata található. Ezek közül ismertek a vár sonkoly ősi, a révi, az igrici cseppkőbarlangok, a Kőrös-barlang, továbbá az esküllői, E barlangsorozat vonulatának irányában van Gálosháza is, ahol ifj. Xántus János dr. kolozsvári középiskolai tanár a pénteki napon — minden • bizonnyal először — bejárta és legalább nagy. vonalakban feltárta a mai Magyarország egyik legnagyobb cseppkő- barlangját. Úgy tudjuk, hogy az EKE kolozsvári osztálya — bár Gálosháza már a nagyváradi természetjárók körzetébe tartozik már régóta tervezi, hogy a Királyhágó mészkőtömbj ének északi és nyugati, peremét is megvizsgálja abból a szempontból, hogy nincs-e ottan is nagyobb cseppkőbarlang. A vidék földtani alkata ugyanis ezt a feltevést minden tekintetben jogossá teszi. A történeti hűség szempontjából fontosnak tartjuk megemlíteni,. hogy egy évvel ezelőtt Kessler Hubert. mérnök, a világhírű aggteleki cseppkőbarlang igazgatója a Királyhágó északi és nyugati peremén kutató munkát, végzett és annak során tárta fel az igrici és a Kőrös-barlangot. A gálosházi hatalmas cseppkőbarlang fekvésének egészen különleges volta révén kerülte el a barlangkutatók és a természetjárók figyelmét. A barlang meg ván már ősidők óta, csakhogy létezéséről Gálosháza román lakosságán kívül, alig-alig tudott más is. Barlangkapu a község közepén Tudnunk kell, hogy Gálosháza az éles- di járásban' fekszik, nem messze a fővonaltól: Vasúti állomása Rikosd. A kis falu tehát nem esik az idegenforgalom közvetlen útjába. S abban; hogy a gálosházi hatalmas cseppkőbarlang most az érdeklődés homlokterébe kerül, igen nagy érdeme van a Rév községből származó ifj. Dánielesz Endrének, a nagyszalontai gimnázium VI. osztályú tanulójának.- Ifj. Dánielesz Endre és egy barátja, akinek nevét e sorok Írásakor nem ismerjük, a nyár elején értesülve Gálosháza érdekes titkáról, elhatározták, hogy megnézik a barlangot. Ki is utaztak Gá- losházára s ott megtudták, hogy a barlang bejárata a község közepén van, a román templom ■ közelében, egy fiatal gazdálkodó- telkén. A falun egy kis patakocska folyik keresztül s annak medre a gazdálkodó telkén egy körülbelül 1 1.20 m. magas sziklanyilásban tűnik el. A falusiak tudták, hogy.'a patak barlangba folyik be, de babonás félelmükben nem merészkedtek a.föld színe alá. A két középiskolai tanuló . azonban behatolt a sziklanyiláson és a patak északkelet felé tartó medrében, lehajolva benyomult a föld,alá. Messzire nem jutottak, de amit láttak, elegendő volt arra, hogy arról ifj. Dánielesz Endre jelentést tegyen ifj. Xántus János dr. középiskolai tanárnak, az erdélyi fiatal geológus-nemzedék egyik igen szorgalmas munkásának. Xántus dr. augusztus 6-án ifj. Dánielesz Endre társaságában kiutazott Gálcsházá- ra és leszállva a föld alatt eltűnő patak medrében, megállapította, hogy az alig ismert, félreeső kis román község alatt bámulatos szépségű, hatalmas cseppkőbarlang rejtőzik. A „Keleti Újság“ munkatársának alkalma volt ifj. Xántus dr. tanárral hazaérkezése után elbeszélgetnie az érdekes és; fontos kirándulásról. Ennek- alapján Írjük le vázlatosan, hogy milyen érdekességeket rejt magában az eddig ismeretlen gálosházi cseppkőbarlang. Vízesésen át vezet az ut A gálosházi román templom szomszédságában levő télkén meghajolva bújtak át a barlang 1.10 m. magas sziklakapuján. A mederben gázolva tettek meg 5—6 m. utat a keskeny és alacsony sziklafolyosóban. Ott a patak medre hirtelen vízeséssé alakulvazuhan a mélybe, amelynek alján egy 5—6 m. átmérőjű sziklaüst van. Villanyfáklya fényénél kötélen ereszkedtek le a vízesésen át a mélybe. A villanyfáklya és a karbidlámpa fényében kivették, hogy a vízesést elnyelő sziklaüstöt fenn 10—15 m. magas kupola boltozza be. Maga a viz 5—-6 m. mélyre zuhan. A sziklaüst közelében egy közepes szobának megfelelő előcsarnokban a sziklafolyosó két folyosóra válik. A jobboldaliban, folyik a patak. Először ezt a „vizes ágat“ vizsgálták át. Szeszélyes búvópatak __ A patak tehát az előcsarnokból jobbfelé nyíló vizes ágban 7—8 m. magas zárt sziklafolyosóban zuhogott tovább. A koromsötétben, amelyet talán először világított meg fény, kísérteties zenét vertek a mészkötalajon tovaharsogó habok. Körülbelül 30 lépésnyire a zuhatag- tól a patak a sziklafolyosó jobb oldalfalában tátongó repedésben hirtelen eltűnt. A folyosó egyébként tovább haladt és a zuhatagtól számitva körülbelül 100—120 m távolságban egy homoktoriaszban végződött Különleges érdekessége, hogy az eltűnt pa tak a végződés előtt mintegy 40 méternyi távolságban ismét kibukkant a sziklafolyosó jobb falán levő nyílásból s úgy csörgedezett végig az üreg fenekén és újra eltűnt a homoktorlasz alatt. Arra, hogy á rejtélyesen eltűnő és újra felbukkanó búvópatak további útját feltárják, ezúttal nem volt alkalma ifj. Xántus Jánosnak és fiatal kísérőjének. A barlangnak ez a „vizes ága“ egyébként rengeteg stalaktitot, azaz mennyezetről lecsüngő cseppkő képződményt rejt magában. A stalaktitok szennyes barnaszinüek. Esőzések idején ugyanis a patak megárad és 3.—4 m. magasságig elönti a sziklafolyósót s a stalaktitokra rengeteg faágat és más fajta giz-gazt aggatott fel. Földalatti csodák sziklafolyosója L m i üil FÉR p k EhCJOZS (ESERÜVIZ EF.• ly * Iff it • 9 A zuhataghoz visszatérve, az előcsarnok falán fenn egy sötét nyílást fedeztek fel. Kötélen felkapaszkodva, megtalálták a cseppköbarlang másik folyosóját. Elindulva a 3 m. széles sziklaüregben, néhány méternyire egy júniusi keltezésű üjságfoszlányt és villanófényhez használatos papírtokot találtak. Ezeket ifj. Dánielesz Elemér és fiatal társa hagyta hátra a nyár elején tett kirándulásuk alkalmából. Nem messze ettől egy falba karcolt jel árulta el, hogy a két fiatal „pokoljáró“ nem merészkedett tovább. Mesebeli templomcsarnok Vedig sajnálhatják, hogy visszafordultak. Földalatti csodabirodalom tárult ki ezután ifj. Xántus dr. és diákkiséröje előtt minden lépésnél. A 3—4 to. viagas mennyezetet apró, hófehér, ezüstösen és gyöngyházszin- ben tündöklő apró stalaktitok, cseppkökép- zödmények csüngtek alá, s a villanyfáklya, valamint a karbidlámpa fényében olyan Hatást keltett, mint valami mesebeli templom csodálatos mennyezeté. Ezt a hatást még fokozták a jobbról-balról lenyúló stalaktitok, valamint a talapból felfelé meredő cseppkö- ryulványok, a stalagmitok s a kettőjük ősz- szenövéséböl helyenként képződött hófehér cseppköoszlopok. A Kyklopszok terme __ A folyosó a nyílástól 60 m. távolságban olyan alacsony lett, hogy Xántus dr. és ifj. Dánielesz csak hasonesuszva haladhatott tovább Néhány méternyi kúszás után a folyosó hirtelen kiöblösödött és nagyobb szoba, rnéretü csarnokká szélesedett, amelynek fenekén egy kis tó tükre csillogott a lámpák fényében. Innen a sziklafolyosó hirtelen derékszögben kanyarodott balra és beért egy hatalmas csarnokba, amelynek átmérője a 15— 30 métert is elérte, a magassága pedig lí>—20 m. között váltakozott. — Ez a, kyklopszok terme! — kiáltott fel lenyűgözve a szemük elé táruló látvány nagyszerűségétől ifj. Dánielesz Endre. S valóban, mintha kyklopszok és mesebeli óriások játszottak volna ebben a földalatti katedrában: hatalmas mészkősziklák merednek ott egymás mellett, egymás hegyén- hátán. S az egész terem telve szebbnél-szebb cseppköképzödményekkeL Az ezüstboglya és a zeneterem... A ,,kyklopszok terméből“ tovább haladtak a sziklafolyasón. Egy rövidebb szakaszon nagy nehezen vergődtek tovább, mert az utat folytonosan eltorlaszolták valamely iszonyú erőtől össze-visszadobált mészkö- síikia-tömbök. De a fáradságos utat újabb meglepetés jutalmazta. Egy apró, mészkő- kristályokból álló, ezüstfehéren csillogó „boglya“ állta útjukat. Megkerülve á 120 cm. magas tündérszép képződményt, most már könnyebb volt az ut s nemsokára elértek egy újabb terembe. Ennek az volt a nevezetessége, hogy a mennyezetről 20 cm.-- 2 to hosszú, arasznyi széles és ujjnyi vastag gyöngyházszerü stalaktit-lemezek csüngtek alá. A lemezek — nagyság szerint — más és más, de kellemesen csengő zenei hangot adtak kopogtatásra. Ifj. Dánielesz Endre rövidesen ki is verte .rajtuk a ,, Kutya, kutya tarka“ c. gyermekdal dallamát. El is HÍRNEVES zongoraterme BUDAPEST, VILMOS CSÁSZÁR-ÚT&Ó fád doAadem&f/Uä! r BUDAPf \Ja£áaíc nevezték ezt a helyet ,/zeneterem“-nek. Ez a pont körülbelül 200 méternyire volt a folyosó kezdetétől. De a földalatti felfedező ut a legszebb és legbámulatosabb meglepetést az ut- hátralévő, körülbelül 25—30 m. szakaszára tartogatta. Találkozás Páduai Szent Antallal A „zeneterem“ után nemsokára egy mély szakadék vágta el a további elöhaladás lehetőségét. Megfelelő hosszúságú kötél hiányában nem tudtak a szakadékon léereszkedni s igy csak illő távolból, mély meg- illetődéssel pillantották meg a gálosházi cseppköbarlang emberszemtöl eddig bizonyára nem illetett csodáját. A szakadék alatt elterülő öreg mélyén ugyanis egy hófehér cseppköképzödmény emelkedett ki. Ez a képződmény körülbelül 1 m. magas. Olyan, mint egy szépen, megmunkált márványszobor. S a természet csodálatos formáló készsége olyanra idomította ■ ezt a bámulatos képződményt, mintha Páduai Szent Antal jól ismert alakját akarta volna megmintázni... ffj. Xántus dr. és kísérője innen visszafordult s megtette a több, mint 200 'méte-, rés utat a folyosó kezdetéig s onan a vízeséssé változott patak medrén át a-barlang kijáratáig. Útközben megfigyelték, hogy a cseppkő- alakulatok képződése állandóan folyamatban van. Ifj. Xántus dr. szerint a gálpsházi csepp- köbarlangot eddig senki nem járta be,- vagy ha látta is teljes egészében, felfedezését nem hozta nyilvánosságra. A barlang pedig, amint elbeszélése elárulja, mind a tudomány, mind a természetjárás szempontjából nagy figyelmet érdemel. Reméljük, hogy a nagyváradi természet- já’ók, akiknek körzetébe esik az aggteleki világhírű cseppköbarlang után nagyságban következő gálosházi barlang, mindent megtesznek azért, hogy az északerdélyl föld e most felfedezett csodája a jövőben ismertté és hozzáférhetővé váljék. FINTA ZOLTÁN Szombaton két idős férfi hamvait találták meg a Kolozsvár főterén feltárt ámádkori temetőben Kolozsvár, aug. 7. A főtéren napok óta folyó ásatási munkálatok során szombaton délelőtt újabb árpádkori sírokra bukkantak. Ezúttal egy 30—40 év körüli és egy 50—60 év körüli férfi csontvázát tárták fel. A tudományos szempontból felbecsülhetetlen leleteket átszállítják az e.gy-e-» temi antropológiai intézetbe, ahol tüzetesebb vizsgálat alá veszik, majd az As- régészeti múzeumban helyezik el örök emlékezetéül annak, hogy Kolozsvár ős-, lakói magyarok voltak, ők alapították és ők tették virágzóvá ezt a várost. :\ Elkészült a mesterséges csont 0 német orvostudomány legújabb vívmánya Berlin, aug. 7. Mialatt régen az orvos- tudomány a csontátültetéshez szükséges csontot a szervezet egyéb részéről használt fel, újabban Németországban mesterséges csonttal is kísérleteznek. W. Stark német kutató közlése szerint sikerűit fehérje, zsír és egyéb anyagoktól mentes csontpreperatumot előállítani, amelyet néhány hétig a csonthártya alatt helyeznek el. Helyében azután egy uj Hősi halált halt a német-magyar társaság iigvveze'A e'n^l'P Berlin, aug. 7. (MTI), Spnhr Lajos dr. a német—magyár társaság ügyvezető elnöke 1943 julius 22-én két és félévi harctéri szolgálat után a keleti apc,7o nalon hősi halált halt. Spohr ár. a napúba szövet képződik, -amely az „uj csont“ elnevezést kapta• Természetesen csonthibák kiküszöbölésére és sérülések helyreállítására továbbra is a „tiszta csontot“ használják fél. A legjobb eredmények azonban úgy érher tök el, ha először az uj csont képződését bevárjuk és azután azt ültetik át. Az uj felfedezésnek a háborús sérülések helyreállítása terén igen nagy a jelentősége. met—magyar társaság első ügyvezetőjeként nagy érdemeket szerzet a német- magyar kulturális munkában. Már a német—magyar társaság megalapiţâsa előtt munkatársa volt az Ungarische Jahrbücher cimü kiadványoknak és később nagy ügyességgel és önzetlen oda: adással irányította az 1940-ben almi lőtt társaság megszervezését és kifejlesztését.
