Keleti Ujság, 1943. augusztus (26. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-07 / 177. szám

J943. yttJGVSZl US 7

MÄs

KIÁLLÍTÁSOK:

Kolozsvár thj. sz. kir. város Műcsarnokának második kiállítása (a Budapesti Szépművészeti Muzeum anyagából). Megtekinthető délelőtt 10—1-ig, délután 4—7-ig.

MÚZEUMOK:

Botanikus Muzeum a Botanikus Kertben (Majális-utca 42. Nyitva délelőtt 8—1-ig, délután 3—6-ig.) Erdélyi Nemzeti Muzeum (Bástya- utca 2. Nyitva délelőtt 9—1-ig. Megtekinthető római kori és, középkori kőtár.)

Az Erdélyi Nemzeti Muzeum Állat- tára (Mikó-utca 5. Megtekinthető 9—12-ig).

Az Egyetemi Általános Növénytani Intézet Múzeumai. (Farkas-utca 1., Közp. Egyetem, I. bejárat az udvar felől.) Alföldi muzeum, Erdélyi szoba, Tanszer- és Amerikai—Alaszkai muzeum. Nyitva minden hónap első vasárnapján d. e. 10—12. (Díjmentes.)

EGYETEMI KÖNYVTÁR:

Nyitva hétköznapokon délelőtt 8— 1-lg, délután 3—8-ig. a népkönyvtár — vasárnap is — délután 8—2-‘ 7- (Mikó-utca 2.)

ELŐADÁSOK A SZÍNKÖRBEN:

„Tábornokné" elöEste 7 órakor a adása.

MOZIELÖADASOK:

ÁRPADrmozgó: Kísértés. (Magyar) CORVIN-mozgó: Az ingo vány foglya. I

EGYETEM-mozgó: Párbaj semmiért. (Magyar.)

ÉRDÉLY-mozgó: Sárga rózsa. (Magyar.)

MAXYÄS KIRALY-mozgó: Külvárosi szálloda.

RÁKöCZI-mozgó: Halálos csók. (Magyar.)

SZOLGALATOS GVÓGYSZERTARAK

Fortuna (Mátyás király-tér 33. T 21-52.) — Hygea (Széchenyi-tér 32 T.: 24-04.) — Victoria (Horthy Mik lós-ut 47.) -— Opera (Hunyadi-tér 1.)

Kinevezések. A Hivatalos Lap közli, hogy a földmivelésügyi miniszter a gazdasági felügyelők tiszti személyzetének létszámában Kolozsváron Bállá György okleveles gazdát ideiglenes minőségű gazdasági segédfelügyelövé, Bordács István okleveles gazdát pedig segédgyakornokká nevezte ki.

— Hadigondozottak figyelmébe! Felhívjuk hadigondozott tagjainkat, hogy akik önálló ipari, vagy kereskedelmi foglalkozást óhajtanak űzni, • ezirányu szándékukkal forduljanak a Kereskedelmi és Iparkamarához, ahol megfelelő irányítást kapnak. Hivatkozzanak e tárgyban a H. M. Ur 632.941/22—1943. számú rendeletére. HONSz elnökség1.

— A Nép- és Családvédelem 1943 7. száma Valkó László dr. „A Közjóléti Szövet^ kezetek termelő üzemei és a szociális intézmények közellátása“ cimü cikkével kezdődik. Gádoros Miklós: ,,A szociális gondozás fogalma“ és Csizmadia Andor: „Magyar munkásffeiskolák" címen ir érdekes értekezést. A figyelörovatban Tóth Béla: „Szociális biztonság és a Beveridge terv“ cim alatt foglalkozik az uj angol tervvel. Füsti Molnár Sándor: „Magyar tervgazdaság felé". „A debreceni nyári egyetem“ cimü cikkei következnek. A Közjóléti Szövetkezetek munkájával kapcsolatban Z. Elek Béla „Az 5 holdon aluli zsidó birtokok birtokbavétele Zemplén vármegyében“ címen ismerteti ezt a nagyfontosságu birtokpolitikai akciót. Ezenkívül könyvszemle, folyóiratszemle, törvények, rendeletek és körrendeletek ismertetése teszik teljessé az e havi számot. Kapható az IBUSz-pavillo- nokban és könyvkereskedőknél. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, I., Uri-utca 39. Telefon: 160-095.

JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

MAGYAR ARCVONAL

LEGÉNY A TALPÁN!

Jelentettük már, hogy Kolozsvár főterén, a Szent Miliály-templom tornyának árnyékában ásatások folynak s a feltáró munkálatok rendjén elsőnek egy 25—28 éves fiatal férfi hamvait találták meg. Erről lesz szó az alábbiakban.

A hétszáz évvel ezelőtt meghalt és eltemetett halott csontjait antropológiai mérések 'Szempontjából beszállították a Tudományegyetem embertani intézetébe. Malán Mihály dr. egyetemi tanár a hét évszázaddal ezelőtt elhunyt kolozsvári polgár csontjait vizsgálat alá vette. A vizsgálat még tart s annak a tudomány és a magyarság szempontjából mutatkozó eredményei csak később alakulnak ki. A konzultáció azonban máris érdekes adatot állapított meg a hét évszázad éta porladó kolozsvári polgárról. Azt tudniillik, hogy amig élt — legény volt a talpán.

Jó hét évszázaddal ezelőtt beverték a fejét. Hogy kik, hol és miért? A havasok csendesek, szerények, nem dicsekednek. Nem tudják elmondani, hogy hol volt az a csetepaté, összetűzés, csata, ahol a koponyacsont beszakadt. Csak azt bizonyítják, hogy a csúnya seb szépen begyógyult s a nagy álmában, végső" nyugalmában megbolygatott kolozsvári polgár tovább élt a súlyos sérülés után is. Nem kutatjuk, hiszen hiábavaló is volna, hogy virtusos összetűzésben, vagy csatában kapta-e a sebet. Jó matéria volt, kiheverte..,

Akárcsak az a javakorbcli marosmentl székely, aki hosszú évekkel ezelőtt beállított egy marosvásárhelyi orvos rendelőjébe.

— Kicsit megsuppintottak, — mondta — megnézhetné a doktor ur.

Azzal levette a kalapját és a koponyájából kihúzott egy felébe vágott törökbuza- csutkát.

— Itt ne. Ezzel dugám bé, hogy valami belé ne essék a likba.

Csúnya nagy seb tátongott a székely koponyáján. De begyógyult!...

Ez a hétszáz évvel ezelőtt koponyán sup- pintott kolozsvári Ifjú már nem mondja be a csúnya fejseb« előzményeit. Némán, visz- szavonhatatJanut mégis tanúsítja: legény volt a talpán.

Egyébként jó keresztény volt. Minden cicoma nélkül, valószínűleg egyszerű lepelbe burkolva tért meg az ür színe elé. Sem ékszer, sem más kincs nem hivalkodik hamvai körül. Csak meglékelt és begyógyult koponyája hivalkodik szerényen fajtája harci erényei mellett. Jó keresztény volt, köze! a templomhoz tették örök nyugóvóra egy pogány római oszlop közelében.

Egyébként lábbal keletnek, fejjel nyugatnak pihent hét évszázadon át.

Az antropológiai mérések mondhatnak majd akármit, mi érezzük, hogy az örök álmából most felébresztett kolozsvári polgár — magyar volt...

MOST MÁR HOGY HELYES?

I

Régen bosszantja a 1 ülünket, hogy a mai magyar nyelvhasználat sehogysem tudja eldönteni, vájjon mit is csinál az, aki télnek idején, megfelelő hó esetén sítalpat köt a lábára és azon száguldozik a határban. Sízik az illető, vagy síel ?

Vannak, akik úgy mondják, hogy s i z ik. Mások még a legfinomabb porhóban is — síelnek.

Azért tesszük ezt szóvá, mert, amint ismeretes, a hősi halált halt Kormányzóhelyettes Ur emlékezetére nemsokára hatalmas tölgyfakeresztet visznek fel a magyar természetjárók a 2305 m. magas Horthy-csv.cs- ra. A „Magyar Erő“ c. képes hetilap legfrissebb száma közli a kereszt képét. A fel- létel tanuságtétele szerint a kérész,en tábla van, a következő szövegű felírással:

Állította

A

Magyar Turista és Sizök Egyetemessége 194S.

A képeslap szerkesztősége az ale.bbi szöveget irta a kép alá:

„Száz magyar turista és siető viszi fel ezt a tölgyfakeresztet augusztus 15-én Magyarország legmagasabb hegyormára“, stb.

Most már hogy helyes ? Sizök, avagy síelők viszik a keresztet rendeltetési helyére. Mi úgy tudjuk, hogy — sizök. De lehel, hogy tévedünk és a ,,Magyar Erő•< képszövegirójának van igaza. Kérjük a nyelv hivatott és hivatalos őreit, döntsék el sürgősen a kérdést, még mielőtt a száz turista és sielö-sizö elindul a csúcs félé.

Hősi halált halt Kormányzóhilyettes Urunk dicső emlékének tartozunk azzal, ha kijelentjük: bár a feliratban a „sizök“ szót feltétlenül helyesnek tartjuk, a táblát mégis sürgősen le kell venni a keresztről, hogy ujjal és helyes szövegűvel cseréljék ki.

A felirat szövegét igy kell megfogalmazni: „Állította a Magyar Turisták fnem pedig Turista) és sizök egyetemessége, 19-'i3“...

Ezzel a helyreigazítással a kereszt lelkes készítői tartoznak a magyarság ügyéért életét áldozó Kormányzóhelyettes Ur örök emlékezetének. /

KOMMENTÁR NÉLKÜL

Balatonszárszón minden nyáron megrendezik a magyar Írók és a magyar ifjúság találkozóját. Ebben az évben augusztus 23. és 29. között zajlik le a találkozó. Természetesen meghívták az erdélyi irodalom képviselőit is. Amint a Marosvásárhelyen megjelen : „Székely Szó“ jelenti, az erdélyi szellemet az idén az alábbiak képviselik a bala- tonszárszói értekezleten:

Asztalos István, Bözödl György, Balogh Edgár, Nagy István, Szabédi László és Tamási Áron.

Erős magyarság, erős, független magyar állam

Pataky Tibor államtitkár a debreceni nyári egyetem megnyitásakor a kisebbségi kérdésről igen megszívlelendő beszédet mondott, amelyből módunkban áll az alábbi fontos részleteket közölni:

— A mi különleges viszonyaink közepette nemzetiségi politikánk alapja: erős magyarság, erős, független magyar állam. Ez az a cél, amelyet állandóan munkálnunk kell. De ennek a célnak munkálásából ki kell venniök a maguk részét nem magyar- ajkú honfitársainknak is. Az erős magyarság és az erős független magyar állam nekik épp olyan érdekük, mint nekünk magyaroknak. Az ő boldogulásuknak, fennmaradásuknak, virágzásuknak épp úgy feltétele, mint a miénknek. Ennek a gondolatnak jegyében kell kezet fognunk. Ezt kell közösen munkálnunk, ebben a gondolatban kell összeforrnunk.

— Ezen az utón haladva, erről soha le nem térve, könnyen kiküszöbölhető minden súrlódás. Mert ez az ut a suum suique útja, a kölcsönös megbecsülésé, tiszteleté s a szeretető. A szeretető, amelynek jelentőségére, mint nemzetiségi politikánk egyik legfontosabb lelki tényezőjére a miniszter- elnök ur ungvári beszédében rámutatott, amidőn hangoztatta, hogy „A magyar fajtának sok minden hibája között van egy nagy gyengesége, amely azonban legszebb tulajdonsága is: szereti embertársát“. ®s ugyanakkor kiemelte, hogy „Mi mindig

szerettük azokat a népeket, amelyeket Itt találtunk, Ide behoztunk, ide beengedtünk“. Ez a gyöngénk, a mi erőnk. Mert igazán szeretni csak az erős tud. A gyűlölködés, nz elnyomás, a leigázás, azok fegyvere, akik nem bíznak a maguk erejében. Az erő önbizalmat ad, megadja a biztonságot a vezetésre, az egyéni életben éppen úgy, mint a népek életében, mint a népek vezetésében. Nekünk nincsen szükségünk a magunk igazának bizonyítására, a történelmi hamisítás, az öcsárlás, a sokszor piaci hangú gyűlölködés eszközével élni. Elég szárazon kijelenteni: ha ml úgy elnyomtuk, leigáztuk volna ezer éven át az Itt élő és ide beköltöző nem magyar honfitársainkat, amint azt rólunk ellenfeleink hirdetik, hírmondója nem lenne nemzetiségeinknek.

— Erős magyar állam, melyben a magyarság a nemzetiségekkel — azok jogos Igényelt teljesen kielégítve — békés harmóniában együttél. Európa e részében a béke legbiztosabb őre.

— A magyarság lelkében mindig élő volt és élő ma is a testvéri szeretet a nemzetiségek, azon népek felé, amelyekkel együtt élt és együtt él, élő volt és élő ma is a megértő készség a nemzetiségi jogok elismerésére és gyakorlati biztosítására. Viszont nemzetiségeinkben is élő valóság volt és az ma Is a magyar állameszme. Ha e részben a történelem folyamán voltak zavaró momentumok, s ilyenekről itt-ott talan ma is szó eshetik, azok csak egyes nemzetiségi személyekben, a nemzetiségi

tömegek piciny, vékony rétegében jelentkeztek, oe nem tudták áthatni, mint ahogy ma sem hatják át a nemzetiségeknek jelentékenyebb tömegét. Ezt hangsúlyozottan

ki kell emelnünk, mint ahogy nyomatékkai kell rámutatni arra is, hogy még e sporadikus zavaró momentumokat is sohasem a magyar állam, vagy a magyarság megtartása termelte kL Nem, azok nem itt születtek, azokat mindig kivülről mesterségesen szították, békezavaró szándékokból. Szították olyanok, akik túlzott sovinizmustól és vak gyűlölettől fütve elvesztették a józan reális politikai látást és sovén elvakultsá- gukban nem ismerték fel, hogy a Duna- '’öigyében középponti elhelyezkedésű magyarság és a vele együttélő nemzetiségek sorsszerűén, természeti és gazdasági adottságok miatt egymásra, egy állam keretébe vannak utalva. De szították és szítják olyanok is, akik örökérvényű emberi igazságokkal ajkukon valójában mérget csöpög- tetnek az egymás felé kinyílt lelkekbe, szétválasztani akarják azokat, éket akarnak verni azok közé, akik sorsszerűén egymásra vannak utalva.

Magunk és mások Is, akik a dunavölgy! nemzetiségi kérdés problémáit vizsgálják, nem zárkózhatnak ©1 a most említett természeti, gazdasági erők elhatározó szerepének felismerése elől. De nem zárkózhatnak el egy másik rendkívüli fontosságú körülmény meglátása elől sem. S ez minden hamis dobverés, hazug propaganda állításával szemben az, hogy e területen az Itt élő népek között időtálló szintézist, békét, harmóniát csak a magyar állam és csak a magyarság tudott és tud teremteni és fenntartani.

A magyarságnak, a magyar népnek keletről hozott türelmessége és ösztönösen érvényesülő magas politikai horizontja, e tulajdonoknak a nemzetiségekre gyakorolt hatása, a nemzetiségek nagy tömegeinek államhüsége és ragaszkodása a magyar államhoz, azok a lelki pillérek, amelyeken e szintézis, e harmónia kialakult és amelyeken az nyugszik.

Szikiászilárdan hisszük, hogy ezek a százados próbát kiállott lelkierők változatlanul fognak érvényesülni a legnagyobb viharok és veszélyek között is.

B tengerbe zuhant egy svéd katonai repülőgép

Stockholm, augusztus S. (MTI) Oland-szl- geténél, Svédország északi tengerpartján gyakorlatozás közben a tengerbe zuhant egy svéd katonai repülőgép három főnyi személyzetével. A repülőgép vezetőjének holttestét a halászok kifogták. A két másik repülő még nem került meg. Valószinüleg azok is életüket vesztették.

A Nemzeti RepiHöalap támogatására feíáras 30 filléres bélyegeket bocsát ki a posta

Budapest, augusztus 5. A m. kir. postavezérigazgatóság közli, hogy augusztus 16-án a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap támogatására korlátlan példányszámban 20 filléres felárral 30 filléres címletű bélyeget bocsát forgalomba. (MTI.)

A VASÁRNAPI TÉRZENE MŰSORA

Augusztus 8-án, vasárnap d. e. 12—IS óláig a Mátyás király-téren tartandó hont- vCdzehekari térzene műsora:

1. Profánt: Sportinduló.

2. Bellini: Norma-nyitány.

3. Dr. Bentsik: Csöndes ejste — keringő dal. — (Székely Jolán költeménye után.) Bemutató előadás.

//. Seregi: Az én nótáim, egyveleg.

5. Lehár: Vágyom egy nő után, aal.

6. Lehár: Luxemburg-keringö.

7. Tubái: Hős vitézek, iriduló.

* Az emésztőszervek megbetegedéseinek kezelésénél reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József“ kese- rüviz abszolút megbízható hashajtószer, amelynek hatása rendkívül enyhe és igen kellemes. Kérdezze meg orvosát!

A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ NYÁRI ELŐADÁSAI A SZÍNKÖRBEN Heti műsor:

Aug. 7. Szombat este 7 órakor: Tábornokné. Kovács Kató fellépésével. Rendes helyárak.

Aug. 8. Vasárnap d. u. 3-kor: Tábornokné. Kovács Kató fellépésével. Rendes helyárak.

Aug. 8. Vasárnap este 7-kor: Tábornokné. Kovács Katő fellépésével. Rendes helyárak.

V