Keleti Ujság, 1943. augusztus (26. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-05 / 175. szám

5 J943. AUGVSZ1VS 5 MAGYAR ARCVONAL MA: KIÁLLÍTÁSOK: Kolozsvár thj. sz. kir. város Mű­csarnokának második kiállítása (a Budapesti Szépművészeti Muzeum anyagából). Megtekinthető délelőtt 10— 1-ig, délután 4—7-ig. MÚZEUMOK: Botanikus Muzeum a Botanikus Kertben (Majális-utca 42. Nyitva délelőtt 8—1-ig, délután 3—6-ig.) Erdélyi Nemzeti Muzeum (Bástya­utca 2. Nyitva délelőtt 9—1-ig. Megtekinthető római kori és közép­kori kőtár.) Az Erdélyi Nemzeti Muzeum Állat- tára (Mikó-utca 5. Megtekinthető 9—12-ig). Az Egyetemi Általános Növénytani Intézet Múzeumai. (Farkas-utca 1„ Közp. Egyetem, I. bejárat az udvar felöl.) Alföldi muzeum, Erdélyi szo­ba, Tanszer- és Amerikai—Alaszkai muzeum. Nyitva minden hónap első vasárnapján d. e. 10—12. (Díjmen­tes.) EGYETEMI KÖNYVTÁR: Nyitva hétköznapokon délelőtt 8— 1-ig, délután 3—8-ig. a népkönyvtár *— vasárnap is — délután 3—2-' (Mikó-utca 2.) ELŐADÁSOK A SZÍNKÖRBEN: Este 7 órakor a „Csőkháboru“. elő­adása. M 07,1 ELŐADÁSOK: ÁRPAD-mozgó: 5 óra 40... (Ma­gyar.) CORVIN-mozgó: Dilemma. EGYETEM-mozgó: Illúzió. ERDÉLY-mozgó: Nyári szünet. MÁTYÁS KIRALY-mozgó: Külvá­rosi szálloda. RAKóCZI-mozgó: A néma kolostor. (Magyar.) SZOLGALATOS GYÓGYSZERTÁRÁK: Fortuna (Mátyás király-tér 33. T.: 21-52.) — Hygea (Széchenyi-tér 32. T.: 24-04.) — Victoria (Horthy Mik- lós-ut 47.) — Opera (Hunyadi-tér 1.) A Keleti Újság uj ára A m. kir. minisztérium uj rendelettel szabályozta a napilapok előfizetési és pél­dányonkénti árát. A rendelet alapján a Keleti Újság előfizetési ára 1943 augusz­tus 1-től a következő lesz: Egy hóra 4.30, negyedévre 12.40, fél­évre 24.80, egész évre 49.60 pengő. A Keleti Újság példányonkénti ára 1943 augusztus 1-től kezdve hétköznapo­kon 16 fillér, vasárnapi számé 30 fillér. Kérjük kedves előfizetőinket és olva­sóinkat, hogy a fenti uj árakat tudomá­sul venni szíveskedjenek. — Örvendetes esemény a svéd trónörökös családjában. Stockholmból jelentik: Szerdán reggel 8 órakor Stockhö'mban és a többi svéd városban 42 ágyulövés adta hírül, hogy Sybilla hercegnő, Gusztáv Adolf trónörökös felesége leánygyermeknek adott életet. Az újszülött hercegnő a trónörököspár negyedik gyermeke. — Kinevezés. Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán Simon Káro’y okleveles gimnáziumi és tanitóképzöintézeti tanárt Kolozs várme­gye törvényhatóságához végleges minőség­ben főlevéltárossá kinevezte. A kiváló kép­zettségű fiatal tanár ezelőtt a kolozsvári református kollégium tanára volt. Egy évig az Országos Főíevéltárban teljesített gya­korló szolgálatot. Simon Károly főlevéltá­ros egyébként már javában hozzálátott Ko­lozs vármegye a románok által teljesen fel­dúlt és súlyosan megcsonkított levéltárá­nak számbavételéhez és újrarendezéséhez. NEM, NEM, SOHA! A budapesti Ereklyés Országzászló vasár­napi őrségváltásánál az Ereklyés Ország­zászló vasárnapi őrségváltásánál az Ereklyés Országzászló Nagybizottság nevében Padá- nyi Gulyás Jenő országgyűlési képviselő mondott beszédet. Nagyhatású beszédéből idézzük a következő mondatokat: — Ma sokan beszélnek szabadságról olya­nok, akiktől ezt a jelszót elfogadni -nem tud­juk. A félárbócra eresztett országzászló ál­landóan arra figyelmeztet bennünket, hogy igazságtalanságból indult ki az európai zűr­zavar, a népek, nemzetek bajai és keserűsé­ge. Akik olyan gyakran mondják ki ezt a szót, hogy szabadság, jegyezzék meg: Ma­gyarországon mindenki emlékszik arra, hogy annak idején nem szabad akaratból, hanem kényszerből fogadtuk el a békeparanesot, minden gondunk, bajunk, keserűségünk oko­zóját. Bármilyen világ jöjjön, a magyarság igaztalan, embertelen világ törvényeit és szabályait nem, nem, soha elfogadni nem fogja. AZ ÉLŐ TEMETŐ A Turáni Vadászok debreceni csoportja vasárnap megvendégelte az ott nyaraló északerdélyi leánygyermekeket, akik egyéb­ként nemzetiségi vidéken élnek. A jelenlévők üdvözlése után dr. Magyar Zoltán tanárt ügyvezető elnök nyitotta meg a kedves ünnepséget és a kislányokhoz for­dulva így folytatta szavait: — Amit most fogok mondani, fiatal ko­rotoknál fogva értelemmel talán meg sem értitek, de értsétek meg magyar lélekkel, érezzétek meg magyar szívvel, hogy a nemzetiségi vegyes házasság az a temető, amelyben ezerszámra temetjük el a ma­gyart. Az idegen nemzetiségek ifjai szí­vesen veszik feleségül a tiszta, rendes és dolgos magyar lányokat. Az a magyar leány, aki legtöbbször a jobb módért tesz ilyen lépést, nem is sejti, hogy gyermekei­ben, unokáiban ezt a magyar temetőt nö­veli. Legyetek tehát öntudatosak és ha fajtátokról van szó, válasszátok inkább a nehezebb, a küzdelmesebb, de magyar életet! Befejező szavaiban kiemelte, hogy ma­gyar öntudattal, munkával, kitartással és az isteni gondviselés segítségével ezt a temetőt be fogjuk zárni és a magyar templomokat fel fogjuk építeni. KINCSKERESŐK Mintha kincskeresők volnának, oly lázas buzgalommal, szinte a megszállottak szent konokságával túrja néhány lelkes fiatal ma­gyar tudós Kolozsvár főterének talaját. S valóban azok is: kincskeresők. Csak épp ab­ban különböznek az aranyra és más elásott drágaságra vadászó kincskeresőktől, hogy nem a sötét éjszaka romantikus leple alatt dolgoznak, hanem fényes nappal. Nem azért túrják a földet ásóval, csákánnyal és finom szerszámokkal, hogy maguknak értéket ha­rácsoljanak. Pedig olyan kincset keresnek s kutatnak, amely minden aranynál, ezüstnél, gyémántnál és drágakőnél becsesebb. KOLOZSVÁR, aug. 4. Az aratás, betaka­rítás és cséplés befejezése után minden gaz­da megkezdi az őszi szántást. Illetékes he­lyen felhívják a gazdák figyelmét arra, hogy a terményl>eszolgáltatás mai rendje a jövő gazdasági évben is érvényben marad, tehát úgy készítsék el számvetésüket és úgy osszák be szántóföldjüket, hogy a katasz­teri tiszta jövedelem alapján kivetett bnza- egységeket be tudják szolgáltatni. Nem le­Kolozsvár, augusztus 4. Junius 27-én va­sárnapi kirándulásra készült a Király-utcai Református Iparostanonc Otthon néhány la­kója. A kora hajnalban kelő Bikfalvi Antal indulás előtt rendbeszedte ruhatárát. Két finom, még Délerdélyböl magával hozott dfcaknem uj öltönyét közben kiakasztotta „szellőzködni“ az ablakfára. Mire térült­fordult, ruháinak csupán hült helyét találta. Eleinte azt hitte, hogy társai tréfából rej­tették el a ruháit. Hamarosan kiderült, hogy a ruhákat valaki ellopta. Erre felje­lentést tett a rendőrségen ismeretlen tettes ellen. Ott azzal biztatták, hogy keresse el­tűnt ruháit — az ószeren. De ez a kísérlet sikertelen- maradt. Szomorú szívvel már Eddig két árpádkori csontváz és rengeteg cseréptörmelék a zsákmány. S a kolozsvári főtér különös kincskeresői ezeket az alig né­hány négyzetcentiméter nagyságú cserépda­rabokat, ezeket a korhadt csontokat többre értékelik, mintha a hires Kohinoor gyémánt párját veti fel az ásó a 700—800 év óta meg nem bolygatott magyar hantokban. Ezek a leletek beszélnek annak, aki szavuk bizony­ságtételét megérti. S a kevesek fülével hall­ható s mégis messzehangzó tanuságtétel az a kincs, amit a kolozsvári fiatal tudósok és munaásaik a kánikula perzselő napfényében szilárd kitartással keresnek. Hallgassuk meg, mit mondanak a régi cse­repek. Mindenekelőtt azt, hogy a mai Ko­lozsvár helyén Itt állt az ősi Róma egyik legkeletibb bástyája: Napoca. Napocát, a római légiók és a légiókkal együttjáró ró­mai kultúra, a latin kard és a latin szellem senki földjeként hagyta itt, amikor Róma uralma lehanyatlott. A mai Kolozsvár szíve­sen és készséggel tesz tanúvallomást arról, hogy itt valóban élt, virágzott és elmúlt az Imperiium Romanum. A cserepek beszélnek. Figyeljük csendes és mégis messzehangzó szavukat. Kolozsvár földje a most folyó kincskeresés minden ka­pavágásánál bizonyltja, hogy a rómaiak után itt csak magyarok vetették meg lábukat tar- tósabban. A Róma bukása és a honfoglaló magyarok megjelenése közé eső évszázadok alatt Kolozsvár földje valóban senki földje volt. A kolozsvári hantok már tettek tanú­vallomást arról, hogy a honfoglaló magyarok Itt szállást vertek, éltek és várost alapí­tottak. Csak arról nem beszélnek a feltárt csere­pek, hogy mi történt itt a római uralom megszűnte után, egészen a honfoglaló ma­gyarok megjelenéséig. Nem beszélnek, mert nincs miről beszélniük. A jellegzetes római és a jellegzetes magyar bizonyítékok között korban mutatkozó űrt nem hidalják át olyan régészeti leietek, amelyek azt bizonyítanák, hogy a népvándorlás egymást váltogató né­pei és korai a régi római Napoca hanyat­lása és a magyar Kolozsvár megalapítása között rómaitól és a magyartól különböző életformát alakítottak volna ki. A cserepek beszélnek és bizonyságot tesznek arról, hogy csak a római és csak a magyar vert itt gyökeret s a két impérium között itt más­fajta település, másfajta impérium és más­fajta kulutra nem hagyta hátra emlékeit e bajlátott földben. A föld pedig hűséges és pártatlan. Megőrzi azok emlékét, akik rajta, belőle és neki éltek és k történelem liélő- széke előtt pártatlanul, részrehajlás nélkül teszi meg évszázadokra, évezredekre vissza­menőleg vallomását. Rómáról és magyarokról vall Napoca és Kolozsvár humusza, de nem vall arról, ami a román tudomány és román propaganda tetszetős kontinuitási elméletét Igazolná. így beszélnek és vallanak a kolozsvári főtér mélyéből napvilágra kotort hitvány cseréptörmelékek. Vallomástételük becsesebb számunkra, mint arany és ezüst csengése, ékszerek zizegése, drágakövek nagyogása, kincsek értéke. Mert a legnagyobb kincs: az igazság. Ez kerül szemünk elé most a kolozsvári főtér talajának mélyéből. het sző arról, hogy a beszolgáltatási köte­lességek mértékét a kataszteri tiszta jöve­delem helyett már most a termelés katasz­tere alapján állapítsák meg, mért a szüksé­ges adatok és tapasztalatok még nem áll­nak rendelkezésre. Tehát minden gazda úgy kezdje meg az őszi munkát, hogy szántó­földjének gondos megművelésével megköny- nyitse a beszolgáltatás kötelességének telje­sítését. * * éppen hazafelé tartott, amint a föposta előtt egy járókelőn felismerte egyik rend ruhá­ját. Izgatottan szólt a legközelebbi rendőr- őrszemnek. Az idegen felháborodva adta elő, hogy a rúnát egy nappal azelőtt vette 160 pen­gőért, Langsner Hermann szabótól. A szabó arra hivatkozott, hogy neki a ruhát valami „Wagner Pál“ ajánlotta fel 60 pengőért. Ez a „Wagner“ estére újabb eladni valót Ígért. A jelzett időre lesbe állottak. Alkonyat- tájt valóban megjelent egy fiatalember, ötölt-hatolt meglepetésében, de a rendőrsé­gen vallani kezdett. Kovács Sándornak hív­ják, állította. Szatmárról került Budapestre, ahol „színészet! akadémiára“ járt, Fregoli a kolozsvári törvényszék büntető tanácsa e'őtt — Es mit keres itt Kolozsváron? — ér­deklődtek. Hosszú habozás után bevallotta, hogy Kolozsváron rejtőzködik, mert a fővárosban már nagyon keresik. A színészet ugyanis nem jövedelmezett s igy hasznot hajtő fog­lalkozás után nézett. Beállott kifutónak Müller Ede kelmefestőhöz, de a tisztitóból hazaküldött ruhákat, jogos tulajdonosaik helyett a Teleki-térre hordta. El is adott belőlük vagy 1100 pengő érőt. Ha pedig mégis hazavitte a rábízott holmit, a kapott pénzzel nem számolt el. Ezért szökött meg a fővárosból. A vádlott előéletének kutatása közben a törvényszéken újabb szépséghiba derült ki. Kovács Sándor először Nagyváradra ment. Ott igazoltatták. Ekkor, hogy a gyanút el­terelje, Fosko Giatechti balkáni menekültnek mondta magát. El is Ítélték 25 napra, mint tiltott határátlépőt. Kiszabadulása után elillant Nagyváradról. Kolozsváron a szerencse kisérte. Ideérkezése után első napon sikerült leakasztania a két rend öltönyt a Református Iparostanonc Otthon Király-utcai épületének ablakából. Másnap pedig Hagea János Szentegyház- utcai lakos előszobájából hozott ki egy rend ruhát és egy felöltőt. Potom áron adott túl valamennyin. ■ A kolozsvári törvényszék Szenczei József elnökhelyettes elnöklésével ülésező szünidei tanácsa lopás és sikkasztás büntette miatt szerdán vonta felelősségre a soknevű jőma- cferat, aki szlnészetl tanulmányaiból csak az átváltozás művészetének vette hasznát. A bíróság, Schlett Jenő dr. ügyész vád­beszéde után háromévi fegyházra Ítélte « kalandort. Langsner Hermann szabó bűnös­sége nem bizonyult be, Így csupán tulajdon elleni kihágás elmén Ítélték el kétheti elzá­rásra. Az ügyész a vádbeli minősítés meg­változtatása miatt a Langsner ellen hozott ítéletet megfellebbezte, Kovács Sándor bün­tetése jogerős. Utazásnál a változó életmód zavarjad rendet emésztést. Ez émelygést, fejfájást okoz. Ne felejtsei hogy utazáshoz szükséges a KM ii hasihajtó. — A Kúria is helyben hagyta a zsaroló kereskedelmi ügynök háromhónapos fogház- büntetését. A kolozsvári törvényszék zsaro­lási vétség kísérletéért a mult évben három­havi fogházra Ítélte el Gold Miksa kereske­delmi ügynököt. Gold ugyanis 1941 nyarán megfenyegette a vele régebben üzleti össze­köttetésben álló Gisó Jánosné szül. Butyka Anna kolozsvári lakost, hogy olajüzérkedés miatt feljelenti a rendőrségen, ha nem ad neki ötven pengőt. Gisóné ugyanis kettejük társasviszonya idején olajjal is kereskedett, aminek jogosultságát Gold utólag vitatta. A törvényszék ítéletét a tábla is helyben hagyta. Az elitéit ezután 'legfelsőbb fokon kísérletezett fe!mentéséért. A Kúria azon­ban jóvá hagyta a háromhónapos fogház- büntetést. * ÖSZTÖN ÉS BŰNÖZÉS, a gyermek­kori bűnözés lélektana. A könyvet or­vosok, jogászok, nevelők és a művelt nagyközönség számára irta dr. Benedek István, a M. Kir. Gyógypedagógiai Ta­nárképző Főiskola tanára. A nagyalakú, 248 oldalas könyv ára P 24.-—. Kapható: MINERVA Rt. Könyvosztályán, Mátyás király-tér 8. — Két és fédévi fegyházbüntetésre Ítélték az akasztófától megszabadult tyuktolvajt. Vajdakamarás és a környékbeli községek baromfitartó gazdáinak valóságos réme volt Szilágyi Márton. Az élemedett korú cigány, 1941 decemberétől fogva, hónapo­kon át nagy ügyességgel fosztogatta a ba­romfi-ólakat. A zsákmányolt aprójószág el­adásából valósággal állandó keresetforrást biztosított magának. Rendszeres vevője Or­bán Dánielné baromfiakkal kereskedő asz- szony volt. A károsultak Szilágyit később gyanúba fogták. A vérmes cigány ekkor megfenyegette a jámbor falusiakat, hogy ha feljelentik, rájuk gyújtja a házat. Végül is a csendörség leplezte le a „csirkefogót“. Minthogy közvetlen bizonyiték nem volt arranézve, vájjon lopásait légoltalmi elsöté­títés alatt követte-e el, maga pedig azt val­lotta, hogy virradatkor járt „szerencsét próbálni“, megmenekedett a rögtönbirásko- dástól. Ügyében igy a kolozsvári törvény­szék szünidei büntetőtanácsa ítélkezett. Vele együtt vonták felelősségre orgazda­ságért Orbán Dánielnét is, de az ügyész vele szemben bünrészességre módosította a vádat. Szerdán délelőtt a Szenczei József elnöklésével ülésező büntetőtanács Szilágyi Mártonra két és félévi fegyházbüntetést és tízévi jogvesztést szabott ki a sorozatosan elkövetett Üzletszerű lopásért. Orbán Dá­nielnét, az enyhitö körülményekre való te­kintettel, öthavi fogházra és háromévi jog­vesztésre Ítélték. A büntetés Szilágyival szemben jogerőssé vált, az enyhítés végett fellebbező Orbánná ügyében Schlett Jenő dr. ügyész is fellebbezett, súlyosbításért. Felhívás a gazdákhoz az ős?! szántás we^beráése elől!

Next

/
Thumbnails
Contents