Keleti Ujság, 1943. augusztus (26. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-05 / 175. szám

5

J943. AUGVSZ1VS 5

MAGYAR ARCVONAL

MA:

KIÁLLÍTÁSOK:

Kolozsvár thj. sz. kir. város Műcsarnokának második kiállítása (a Budapesti Szépművészeti Muzeum anyagából). Megtekinthető délelőtt 10— 1-ig, délután 4—7-ig.

MÚZEUMOK:

Botanikus Muzeum a Botanikus Kertben (Majális-utca 42. Nyitva délelőtt 8—1-ig, délután 3—6-ig.) Erdélyi Nemzeti Muzeum (Bástyautca 2. Nyitva délelőtt 9—1-ig. Megtekinthető római kori és középkori kőtár.)

Az Erdélyi Nemzeti Muzeum Állat- tára (Mikó-utca 5. Megtekinthető 9—12-ig).

Az Egyetemi Általános Növénytani Intézet Múzeumai. (Farkas-utca 1„ Közp. Egyetem, I. bejárat az udvar felöl.) Alföldi muzeum, Erdélyi szoba, Tanszer- és Amerikai—Alaszkai muzeum. Nyitva minden hónap első vasárnapján d. e. 10—12. (Díjmentes.)

EGYETEMI KÖNYVTÁR:

Nyitva hétköznapokon délelőtt 8— 1-ig, délután 3—8-ig. a népkönyvtár *— vasárnap is — délután 3—2-' (Mikó-utca 2.)

ELŐADÁSOK A SZÍNKÖRBEN:

Este 7 órakor a „Csőkháboru“. előadása.

M 07,1 ELŐADÁSOK:

ÁRPAD-mozgó: 5 óra 40... (Magyar.)

CORVIN-mozgó: Dilemma. EGYETEM-mozgó: Illúzió. ERDÉLY-mozgó: Nyári szünet.

MÁTYÁS KIRALY-mozgó: Külvárosi szálloda.

RAKóCZI-mozgó: A néma kolostor. (Magyar.)

SZOLGALATOS GYÓGYSZERTÁRÁK:

Fortuna (Mátyás király-tér 33. T.: 21-52.) — Hygea (Széchenyi-tér 32. T.: 24-04.) — Victoria (Horthy Mik- lós-ut 47.) — Opera (Hunyadi-tér 1.)

A Keleti Újság uj ára

A m. kir. minisztérium uj rendelettel szabályozta a napilapok előfizetési és példányonkénti árát. A rendelet alapján a Keleti Újság előfizetési ára 1943 augusztus 1-től a következő lesz:

Egy hóra 4.30, negyedévre 12.40, félévre 24.80, egész évre 49.60 pengő.

A Keleti Újság példányonkénti ára 1943 augusztus 1-től kezdve hétköznapokon 16 fillér, vasárnapi számé 30 fillér.

Kérjük kedves előfizetőinket és olvasóinkat, hogy a fenti uj árakat tudomásul venni szíveskedjenek.

— Örvendetes esemény a svéd trónörökös családjában. Stockholmból jelentik: Szerdán reggel 8 órakor Stockhö'mban és a többi svéd városban 42 ágyulövés adta hírül, hogy Sybilla hercegnő, Gusztáv Adolf trónörökös felesége leánygyermeknek adott életet. Az újszülött hercegnő a trónörököspár negyedik gyermeke.

— Kinevezés. Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán Simon Káro’y okleveles gimnáziumi és tanitóképzöintézeti tanárt Kolozs vármegye törvényhatóságához végleges minőségben főlevéltárossá kinevezte. A kiváló képzettségű fiatal tanár ezelőtt a kolozsvári református kollégium tanára volt. Egy évig az Országos Főíevéltárban teljesített gyakorló szolgálatot. Simon Károly főlevéltáros egyébként már javában hozzálátott Kolozs vármegye a románok által teljesen feldúlt és súlyosan megcsonkított levéltárának számbavételéhez és újrarendezéséhez.

NEM, NEM, SOHA!

A budapesti Ereklyés Országzászló vasárnapi őrségváltásánál az Ereklyés Országzászló vasárnapi őrségváltásánál az Ereklyés Országzászló Nagybizottság nevében Padá- nyi Gulyás Jenő országgyűlési képviselő mondott beszédet. Nagyhatású beszédéből idézzük a következő mondatokat:

— Ma sokan beszélnek szabadságról olyanok, akiktől ezt a jelszót elfogadni -nem tudjuk. A félárbócra eresztett országzászló állandóan arra figyelmeztet bennünket, hogy igazságtalanságból indult ki az európai zűrzavar, a népek, nemzetek bajai és keserűsége. Akik olyan gyakran mondják ki ezt a szót, hogy szabadság, jegyezzék meg: Magyarországon mindenki emlékszik arra, hogy annak idején nem szabad akaratból, hanem kényszerből fogadtuk el a békeparanesot, minden gondunk, bajunk, keserűségünk okozóját. Bármilyen világ jöjjön, a magyarság igaztalan, embertelen világ törvényeit és szabályait nem, nem, soha elfogadni nem fogja.

AZ ÉLŐ TEMETŐ

A Turáni Vadászok debreceni csoportja vasárnap megvendégelte az ott nyaraló északerdélyi leánygyermekeket, akik egyébként nemzetiségi vidéken élnek.

A jelenlévők üdvözlése után dr. Magyar Zoltán tanárt ügyvezető elnök nyitotta meg a kedves ünnepséget és a kislányokhoz fordulva így folytatta szavait:

— Amit most fogok mondani, fiatal korotoknál fogva értelemmel talán meg sem értitek, de értsétek meg magyar lélekkel, érezzétek meg magyar szívvel, hogy a nemzetiségi vegyes házasság az a temető, amelyben ezerszámra temetjük el a magyart. Az idegen nemzetiségek ifjai szívesen veszik feleségül a tiszta, rendes és dolgos magyar lányokat. Az a magyar leány, aki legtöbbször a jobb módért tesz ilyen lépést, nem is sejti, hogy gyermekeiben, unokáiban ezt a magyar temetőt növeli. Legyetek tehát öntudatosak és ha fajtátokról van szó, válasszátok inkább a nehezebb, a küzdelmesebb, de magyar életet!

Befejező szavaiban kiemelte, hogy magyar öntudattal, munkával, kitartással és az isteni gondviselés segítségével ezt a temetőt be fogjuk zárni és a magyar templomokat fel fogjuk építeni.

KINCSKERESŐK

Mintha kincskeresők volnának, oly lázas buzgalommal, szinte a megszállottak szent konokságával túrja néhány lelkes fiatal magyar tudós Kolozsvár főterének talaját. S valóban azok is: kincskeresők. Csak épp abban különböznek az aranyra és más elásott drágaságra vadászó kincskeresőktől, hogy nem a sötét éjszaka romantikus leple alatt dolgoznak, hanem fényes nappal. Nem azért túrják a földet ásóval, csákánnyal és finom szerszámokkal, hogy maguknak értéket harácsoljanak. Pedig olyan kincset keresnek s kutatnak, amely minden aranynál, ezüstnél, gyémántnál és drágakőnél becsesebb.

KOLOZSVÁR, aug. 4. Az aratás, betakarítás és cséplés befejezése után minden gazda megkezdi az őszi szántást. Illetékes helyen felhívják a gazdák figyelmét arra, hogy a terményl>eszolgáltatás mai rendje a jövő gazdasági évben is érvényben marad, tehát úgy készítsék el számvetésüket és úgy osszák be szántóföldjüket, hogy a kataszteri tiszta jövedelem alapján kivetett bnza- egységeket be tudják szolgáltatni. Nem leKolozsvár, augusztus 4. Junius 27-én vasárnapi kirándulásra készült a Király-utcai Református Iparostanonc Otthon néhány lakója. A kora hajnalban kelő Bikfalvi Antal indulás előtt rendbeszedte ruhatárát. Két finom, még Délerdélyböl magával hozott dfcaknem uj öltönyét közben kiakasztotta „szellőzködni“ az ablakfára. Mire térültfordult, ruháinak csupán hült helyét találta. Eleinte azt hitte, hogy társai tréfából rejtették el a ruháit. Hamarosan kiderült, hogy a ruhákat valaki ellopta. Erre feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettes ellen. Ott azzal biztatták, hogy keresse eltűnt ruháit — az ószeren. De ez a kísérlet sikertelen- maradt. Szomorú szívvel már

Eddig két árpádkori csontváz és rengeteg cseréptörmelék a zsákmány. S a kolozsvári főtér különös kincskeresői ezeket az alig néhány négyzetcentiméter nagyságú cserépdarabokat, ezeket a korhadt csontokat többre értékelik, mintha a hires Kohinoor gyémánt párját veti fel az ásó a 700—800 év óta meg nem bolygatott magyar hantokban. Ezek a leletek beszélnek annak, aki szavuk bizonyságtételét megérti. S a kevesek fülével hallható s mégis messzehangzó tanuságtétel az a kincs, amit a kolozsvári fiatal tudósok és munaásaik a kánikula perzselő napfényében szilárd kitartással keresnek.

Hallgassuk meg, mit mondanak a régi cserepek. Mindenekelőtt azt, hogy a mai Kolozsvár helyén Itt állt az ősi Róma egyik legkeletibb bástyája: Napoca. Napocát, a római légiók és a légiókkal együttjáró római kultúra, a latin kard és a latin szellem senki földjeként hagyta itt, amikor Róma uralma lehanyatlott. A mai Kolozsvár szívesen és készséggel tesz tanúvallomást arról, hogy itt valóban élt, virágzott és elmúlt az Imperiium Romanum.

A cserepek beszélnek. Figyeljük csendes és mégis messzehangzó szavukat. Kolozsvár földje a most folyó kincskeresés minden kapavágásánál bizonyltja, hogy a rómaiak után itt csak magyarok vetették meg lábukat tar- tósabban. A Róma bukása és a honfoglaló magyarok megjelenése közé eső évszázadok alatt Kolozsvár földje valóban senki földje volt. A kolozsvári hantok már tettek tanúvallomást arról, hogy a honfoglaló magyarok Itt szállást vertek, éltek és várost alapítottak.

Csak arról nem beszélnek a feltárt cserepek, hogy mi történt itt a római uralom megszűnte után, egészen a honfoglaló magyarok megjelenéséig. Nem beszélnek, mert nincs miről beszélniük. A jellegzetes római és a jellegzetes magyar bizonyítékok között korban mutatkozó űrt nem hidalják át olyan régészeti leietek, amelyek azt bizonyítanák, hogy a népvándorlás egymást váltogató népei és korai a régi római Napoca hanyatlása és a magyar Kolozsvár megalapítása között rómaitól és a magyartól különböző életformát alakítottak volna ki. A cserepek beszélnek és bizonyságot tesznek arról, hogy csak a római és csak a magyar vert itt gyökeret s a két impérium között itt másfajta település, másfajta impérium és másfajta kulutra nem hagyta hátra emlékeit e bajlátott földben. A föld pedig hűséges és pártatlan. Megőrzi azok emlékét, akik rajta, belőle és neki éltek és k történelem liélő- széke előtt pártatlanul, részrehajlás nélkül teszi meg évszázadokra, évezredekre visszamenőleg vallomását.

Rómáról és magyarokról vall Napoca és Kolozsvár humusza, de nem vall arról, ami a román tudomány és román propaganda tetszetős kontinuitási elméletét Igazolná.

így beszélnek és vallanak a kolozsvári főtér mélyéből napvilágra kotort hitvány cseréptörmelékek. Vallomástételük becsesebb számunkra, mint arany és ezüst csengése, ékszerek zizegése, drágakövek nagyogása, kincsek értéke.

Mert a legnagyobb kincs: az igazság. Ez kerül szemünk elé most a kolozsvári főtér talajának mélyéből.

het sző arról, hogy a beszolgáltatási kötelességek mértékét a kataszteri tiszta jövedelem helyett már most a termelés katasztere alapján állapítsák meg, mért a szükséges adatok és tapasztalatok még nem állnak rendelkezésre. Tehát minden gazda úgy kezdje meg az őszi munkát, hogy szántóföldjének gondos megművelésével megköny- nyitse a beszolgáltatás kötelességének teljesítését. * *

éppen hazafelé tartott, amint a föposta előtt egy járókelőn felismerte egyik rend ruháját. Izgatottan szólt a legközelebbi rendőr- őrszemnek.

Az idegen felháborodva adta elő, hogy a rúnát egy nappal azelőtt vette 160 pengőért, Langsner Hermann szabótól. A szabó arra hivatkozott, hogy neki a ruhát valami „Wagner Pál“ ajánlotta fel 60 pengőért. Ez a „Wagner“ estére újabb eladni valót Ígért.

A jelzett időre lesbe állottak. Alkonyat- tájt valóban megjelent egy fiatalember, ötölt-hatolt meglepetésében, de a rendőrségen vallani kezdett. Kovács Sándornak hívják, állította. Szatmárról került Budapestre, ahol „színészet! akadémiára“ járt,

Fregoli a kolozsvári törvényszék büntető tanácsa e'őtt

— Es mit keres itt Kolozsváron? — érdeklődtek.

Hosszú habozás után bevallotta, hogy

Kolozsváron rejtőzködik, mert a fővárosban már nagyon keresik. A színészet ugyanis nem jövedelmezett s igy hasznot hajtő foglalkozás után nézett. Beállott kifutónak Müller Ede kelmefestőhöz, de a tisztitóból hazaküldött ruhákat, jogos tulajdonosaik helyett a Teleki-térre hordta. El is adott belőlük vagy 1100 pengő érőt. Ha pedig mégis hazavitte a rábízott holmit, a kapott pénzzel nem számolt el. Ezért szökött meg a fővárosból.

A vádlott előéletének kutatása közben a törvényszéken újabb szépséghiba derült ki. Kovács Sándor először Nagyváradra ment. Ott igazoltatták. Ekkor, hogy a gyanút elterelje, Fosko Giatechti balkáni menekültnek mondta magát. El is Ítélték 25 napra, mint tiltott határátlépőt.

Kiszabadulása után elillant Nagyváradról. Kolozsváron a szerencse kisérte. Ideérkezése után első napon sikerült leakasztania a két rend öltönyt a Református Iparostanonc Otthon Király-utcai épületének ablakából. Másnap pedig Hagea János Szentegyház- utcai lakos előszobájából hozott ki egy rend ruhát és egy felöltőt. Potom áron adott túl valamennyin.

■ A kolozsvári törvényszék Szenczei József elnökhelyettes elnöklésével ülésező szünidei tanácsa lopás és sikkasztás büntette miatt szerdán vonta felelősségre a soknevű jőma- cferat, aki szlnészetl tanulmányaiból csak az átváltozás művészetének vette hasznát.

A bíróság, Schlett Jenő dr. ügyész vádbeszéde után háromévi fegyházra Ítélte « kalandort. Langsner Hermann szabó bűnössége nem bizonyult be, Így csupán tulajdon elleni kihágás elmén Ítélték el kétheti elzárásra. Az ügyész a vádbeli minősítés megváltoztatása miatt a Langsner ellen hozott ítéletet megfellebbezte, Kovács Sándor büntetése jogerős.

Utazásnál

a változó életmód zavarjad rendet emésztést. Ez émelygést, fejfájást okoz. Ne felejtsei hogy utazáshoz szükséges a KM

ii hasihajtó.

— A Kúria is helyben hagyta a zsaroló kereskedelmi ügynök háromhónapos fogház- büntetését. A kolozsvári törvényszék zsarolási vétség kísérletéért a mult évben háromhavi fogházra Ítélte el Gold Miksa kereskedelmi ügynököt. Gold ugyanis 1941 nyarán megfenyegette a vele régebben üzleti összeköttetésben álló Gisó Jánosné szül. Butyka Anna kolozsvári lakost, hogy olajüzérkedés miatt feljelenti a rendőrségen, ha nem ad neki ötven pengőt. Gisóné ugyanis kettejük társasviszonya idején olajjal is kereskedett, aminek jogosultságát Gold utólag vitatta. A törvényszék ítéletét a tábla is helyben hagyta. Az elitéit ezután 'legfelsőbb fokon kísérletezett fe!mentéséért. A Kúria azonban jóvá hagyta a háromhónapos fogház- büntetést.

* ÖSZTÖN ÉS BŰNÖZÉS, a gyermekkori bűnözés lélektana. A könyvet orvosok, jogászok, nevelők és a művelt nagyközönség számára irta dr. Benedek István, a M. Kir. Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola tanára. A nagyalakú, 248 oldalas könyv ára P 24.-—. Kapható: MINERVA Rt. Könyvosztályán, Mátyás király-tér 8.

— Két és fédévi fegyházbüntetésre Ítélték az akasztófától megszabadult tyuktolvajt.

Vajdakamarás és a környékbeli községek baromfitartó gazdáinak valóságos réme volt Szilágyi Márton. Az élemedett korú cigány, 1941 decemberétől fogva, hónapokon át nagy ügyességgel fosztogatta a baromfi-ólakat. A zsákmányolt aprójószág eladásából valósággal állandó keresetforrást biztosított magának. Rendszeres vevője Orbán Dánielné baromfiakkal kereskedő asz- szony volt. A károsultak Szilágyit később gyanúba fogták. A vérmes cigány ekkor megfenyegette a jámbor falusiakat, hogy ha feljelentik, rájuk gyújtja a házat. Végül is a csendörség leplezte le a „csirkefogót“. Minthogy közvetlen bizonyiték nem volt arranézve, vájjon lopásait légoltalmi elsötétítés alatt követte-e el, maga pedig azt vallotta, hogy virradatkor járt „szerencsét próbálni“, megmenekedett a rögtönbirásko- dástól. Ügyében igy a kolozsvári törvényszék szünidei büntetőtanácsa ítélkezett. Vele együtt vonták felelősségre orgazdaságért Orbán Dánielnét is, de az ügyész vele szemben bünrészességre módosította a vádat. Szerdán délelőtt a Szenczei József elnöklésével ülésező büntetőtanács Szilágyi Mártonra két és félévi fegyházbüntetést és tízévi jogvesztést szabott ki a sorozatosan elkövetett Üzletszerű lopásért. Orbán Dánielnét, az enyhitö körülményekre való tekintettel, öthavi fogházra és háromévi jogvesztésre Ítélték. A büntetés Szilágyival szemben jogerőssé vált, az enyhítés végett fellebbező Orbánná ügyében Schlett Jenő dr. ügyész is fellebbezett, súlyosbításért.

Felhívás a gazdákhoz az ős?! szántás we^beráése elől!