Keleti Ujság, 1943. augusztus (26. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-05 / 175. szám
1943, AtJGVSZlt/S 3 Két árpádkori sirt tártak fel szerdán délelőtt Kolozsvár főterén Keledy Tibor dr. polgármester megtekintette a 700 éves hamvakat — II két ősrégi csontvázon Malán dr. egyetemi tanár antropológiai méréseket végez Kolozsvár, augusztus 4. Szerdán délelőtt a Kolozsvár főterének északi oldalán megkezdett régészeti ásatás újból rendkívül fontos állomáshoz érkezett. Amint már jelentettük, hétfőn délután a feltáró munkálatok során megtalálták Kolozsvár középkorból származó utcaburkolatát. Amikor ezt az crr dekes ősi kolozsvári emléket feltárták, minden jel arra mutatott, hogy a mélyebben fekvő rétegekben okvetlenül el kell érni az ásatás igazi célját: a középkori temetkezési helyeket. Nagyon érdekes megfigyelés volt az a munkálatoknak ebben a szakaszában, hogy a mai úttest szintje alatt kb. 150— 160 cm. mélységben megtalált középkori utcaburkolat — legalább is a feltárt szakaszon, — az áttörésnek és felbontásnak semmi jelét nem mutatta s ez a körülmény még valószínűbbé tette, hogy a következő földrétegekben ép középkori sírokat találnak. A reménység nem is volt hiábavaló. Szerdán délelőtt, a középkori utcábnrkolat alatt kb. 70—80 cm. mélységben emberi csontokat tártak fel a munkások csákányai. Ettől kezdve aztán'á legnagyobb óvatossággal és figyelemmel folytatták a földréteg eltávolítását és a szó szoros értelmében négyzetcentiméterenként kaparták és vésték le a vastag, fekete iszapos földet az egyre jobban előtűnő csontokról. Szerdán á kora délelőtti órákban már bizonyossá vált, hogy dz ősi Kolozsvár Árpádkodból származó temetkezési helyének két sírját találták meg. At, egyikben egy felnőtt csontváza fekszik, a másikban egy kb. 5—6 éves gyermek csontjai vannak. Amint előre látható volt, a csontokon kívül, legalább is szerdán délig, más régészeti lelet nem jutott napvilágra. Emlékszünk jól, hogy az elmúlt év őszén Kömöcsy Pál kolozsvári gazdálkodó Zápolya-utcai telkén honfoglaláskorabeli magyar harcos hamvait találták meg. Feltűnő a nagy különbség, amely a hon foglalás korabeli cs a jelenleg megtalált, kétségtelenül árpádkori hamvak között mutatkozik. A Zápolya-utcában megtalált honfoglaló magyar harcos hamvai mellett megtalálták paripája csontvázát, azonkívül fegyvereit és a ruházatát ékítő, rendkívül finomművű bronzpitykéket. A most feltárt árpádkori hamvak körül semmiféle használati tárgy eddig még nem került felszínre. Ezt mindenesetre megmagyarázza az a körülmény, hogy a honfoglalás korában még a keletről hozott ősi pogány szokások és hagyományok szabták meg a temetkezés rendjét is s miután az ösma- gyarok hite azt tartotta, hogy a halott a túlvilágon folytatja a földön bevégzett életet, paripáját, fegyvereit, kincseinek egy részét és használati tárgyait is melléje helyezték. A kereszténység felvétele és a középkor aszkétikus életfelfogása a temetkezési szokásokat is egyszerűbbé tette s ez a magyarázata annak, hogy az árpádkori és általában a középkori sírokban a hamvakon kívül használati tárgyakat, sőt még a ruházatot ékítő gombokat is ritkán, legalább is nem minden esetben találnak. A rendkívül nagy fontosságú lelet hire gyorsan szétfutott a városban s a délelőtti órákban Keledy Tibor dr. polgármester megtekintette az ásatási munkálatokat. Ugyancsak megnézte a felszínre került leleteket Kelemen Lajos levéltári főigazgató és Kö- peczi Sebestyén József heraldikus is. A déli órákban a kolozsvári lápok munkatársai tekintették meg az árpádkori hamvakat. Éppen akkor érkezett az ásatás színhelyére Malán Mihály dr. egyetemi tanár, az embertan professzora, aki futólag átvizsgálta a feltárt csontvázakat és megbeszélte az ásatási munkát vezető ^László Gyula dr. magántanárral, hogy a két csontvázat tudományos mérések szempontjából szállítsák be az embertani intézetbe. A két csontvázat, miután fényképfelvételekkel és vázlatokkal a csontoknak egymáshoz való helyzetét pontosan meghatározták, át is vitték az embertani intézetbe. A Keleti Újság munkatársa felhasználta az alkalmat és érdeklődött Malán dr. professzornál az árpádkori csontvázak anthropologiai jelentősége iránt. Malán professzor tájékoztatásul a következőket közölte: az egyik csontváz egy kb. 167-^-170 cm. magas és 25—-28 éves fiatal férfi földi maradványa. A környező földréteg és a csontok állapota arra enged következtetni, hogy körülbelül 700 évvel ezelőtt halt meg és temették el. A férfi csontváztól kb. 2 méternyire északi irányban megtalált másik sir tartalmáról Malán professzor egyelőre csak annyit állapított meg, hogy 5—6 éves gyermek földi maradványai lehetnek. Bolciár csapatok szállották mec? SzalonSkát és kornyékét Szófia, augusztus 4. (MTI.) A Szalonikl- ban és környékén julius hó 10-én megindított bolgár megszállás részben uj helyzetet jelent. A bolgár csapatok fokozatosan elfoglalják az összes fontos stratégiai pontokat és megszállásukat egészen a Vardar vonaláig terjesztették ki. A bolgár csapatok védik a német katonaság mellett Khalkidike félszigetét is. Magában Szalo- nikiban csak bolgár helyőrség van. A katonai parancsnokságot és a közbiztonságot azonban továbbra is németek, illetve görögök látják el. Az egész jelzett területen sikerült biztosítani a rendet és a nyugalmat. Tőkés £rnő és Szász Endre sajtóperében a maros vásárhelyi törvényszék elrendelte a bizonyítást Marosvásárhely, aug. 4. A marosvásárhe- lyi törvényszék most tartotta meg az első tárgyalást abban a rágalmazási perben, amelyet Tőkés Ernő volt bukaresti református esperes indított Szász Endre, a „Székely Szó" felelős szerkesztője, a „Keleti Újság“ éveken át volt szerkesztője ellen. Mint ismeretes, a per azok után a cikkek után indult, amelyeket Szász Endre Tőkés Ernő Romániából való távozásával és a Széke'yföldön való letelepedésével kapcsolatban irt lapjában. Az inkriminált cikkek felolvasása után a biróság kihallgatta Szász Endrét, aki kijelentette, hogy a cikkeket közérdekből irta s állításait tanukkal és okiratokkal tudja bizonyítani. Kihallgatása után Bogdán István dr., Szász Endre jogi képviselője terjesztette elő bizonyítási indítványát. Megállapította, hogy a cikkek talán nem is jelentek volna meg, ha Tőkés nem költözik át Magyarországra. Ismerték azonban Tőkés múltját és jogosan feltételezhették, hogy á rosszhirü ember itt is megkísérli közéleti szerephez jutni. Megemlítette, hogy Tőkés a Jorga— Argetoianu kormány idején mint a román kormánypárt képviselőjelöltje lépett fel Háromszék vármegyében. Bemutatta ezután az ügyvéd a bíróságnak a délerdélyi reformátusok hivatalos lapjában Nagy1 Ferenc püs- pökhelyettesröl „Tiszta erkölcs" cimen irt vezércikkét, amelyben a püspökhelyettes részletesen feltárja Tőkésnek a bukaresti keresztlevél hamisításokban való szereplését. A védő azzal végezte beszédét, hogy mivel Tőkés Ernőt távozása miatt Romániában nem érhette cl az igazságszolgáltatás, a magyar bíróságra vár a feladat, hogy Szász Endre felmentésével megbélyegezze ezeket az üzelmeket. Bejelentette a védelem tanúit. Elekes Andor dr. Tőkés Ernő képviseletében szintén több tanút jelentett be. A biróság ezután határozathozatalra vonult vissza és 1 órás tanácskozás után helyet adott a bizonyítás elrendelését kérő előterjesztésnek. A védelem és a vád összesen 44 tanút jelentett be s a törvényszék valamennyit megidézi a legközelebbi tárgyalásra. Szász EÍnöré tanúi között van többek közt Bárdossy László volt miniszterelnök és külügyminiszter, aki bukaresti magyar követi tisztsége idejéből tudomással birt Tőkés tevékenységéről. A tanuk között van még Ugrón István v'ott., Bethlen György gróf titkos tanácsos, a Magyar Párt volt elnöke, Inczedy-Joksnian Ödön, Kolozsvár és Kolozs vármegye főispánja, Vékás Lájös dr. kolozsvári táblai elnök, Paál Gábor képviselő és még mások. Megidézik ezenkívül Vásárhelyi János református püspököt, Mester Mihály egyházkerüléti főtanácsost és még öt közéleti embert. Tőkés is sok tanút jelentett be. Érdekes, hogy a tárgyalás előtt a bírósághoz beadott iratában Makkai Sándor, volt református püspök kihallgatását is kérte, a tárgyaláson azonban elállt a jelenlegi debreceni egyetemi tanár kihallgatásától. A legközelebbi tárgyalás napját hivatalból tűzik ki. Ezen a nyáron négy csíki község 2000 lakosán végeztek antropológiai méréseket a kolozsvári egyetem embertani intézetének tudósai Kolozsvár, augusztus 4. Malán Mihály dr. egyetemi tanár, a kolozsvári Ferenc József- tudományegyetem embertani intézet igazgatója az Erdélyi Tudományos Intézet megbízásából három héten keresztül folytatta a tavaly már megkezdett kutatásokat a szé- kelység embertani megismerésére vonatkozólag. Az elmúlt évben Szeiitegyházason, most pedig a középcsiki medence déli részén, Csíkszereda környékén. Malán Mihály dr. egyetemi tanár hetedmagával most tért vissza székelyföldi kutató-utjáról. Az összegyűjtött hatalmas anyagot természetesen csak ezután dolgozza majd fel, de már addig is érdekes nyilatkozatban számol be a „Keleti Újság“ olvasóinak az eddig végzett nagyfontosságu munkáról: — Az idén négy falu, közel 2000 székely lakossót vizsgáltuk meg a közigazgatási hatóságok, illetőleg Ábrahám József dr. alispán mpgertő támogatásával. Ezzel egyidejűleg Háromszék megyében is folytak a vizsgálatok s eddig közel 10.000 székely ember embertani adatait gyűjtöttük össze, ijy a kolozsvári Embertani Intézet több székelyt vizsgált meg, mint amennyi, ember tani vizsgálati eredményt egész Magyarországra vonatkozóan a magyar emberrel szóló gyűjtő. munkában eddig ismertettek. A magyarság rendszeres embertani falukutatását a magyar fajvédelem úttörője, Méhely Lajos professzor kezdte meg 192G-‘ban a borsód- megyei Noszvajban. At, általa megindított, faiuvlzsgálatokat folytatja most bővített keretben és nagyobb mértékben a kolozsvári egyetem embertani intézete. Erre azért van szükség -— folytatja Malán professzor —, \VT77-yruMaut tta/tv*. ©ASPIRIN mert az előttünk járó nemzedékeknek a faji kérdésekkel szemben tanúsított teljes érzék- telenséye következtében a magyarság falkutatásának úgyszólván még mindig csak a kezdetén vagyunk. — A székelységre vonatkozólag még kevesebb adatunk volt eddig. Az egyetlen rendszeres embertani faluvizsgálatot a Székelyföldön a román Facaoaru egyetemi tanár végezte, aki 113 férfit és 201 nőt vizsgált meg Gyergyöszdrhegy községben. Csodálatosképpen ez volt az egyetlen jobbágy falu egész Székelyföídön. Bennünket természetesen az úgynevezett „szabadszékelyek“ embertani jellege és faji összetétele érdekel. Ezt azonban csak igen nagyszámú falu vizsgálatából tudjuk elérni. Teljésen tudománytalan néhány emberen végzett vizsgalat eredményéből, akár egy falu lakosságának összetételére következtetni, hát még egy törzsnek, vagy egy nemzetnek a faji összetételére! ... Sajnos, a magyarság faji összetételére vonatkozó megállapításaink inkább becsléseken, mint tényleges vizsgálatokon alapulnak. Ezt a hibát akartam a vezetésem alatt álló intézet kutatásaival kiküszöbölni és lehetőleg minél több faluban, minél több székelyt megvizsgálni, mert a bő alapokon végzett, sok egyén vizsgálatán alapuló tudományos eredmények akadályozhat jdk és dönthetik meg mindazokat a politikai fantazmagóriákat, amelyeket Popovici, Radu- lescu egyetemi tanárok és társaik a ötzo- nyitó vizsgálatok hiányát kihasználva, a székelyek eredetére vonatkozólag hangsúlyoztak. .. Megkérdeztük hfalán Mihály dr. egyetemi tanárt, hogy a vizsgálat alá vett ‘ székelyatyafiak „komolyan“ vették-e a dolgot? — Bizony komolyan — hangzik rá a felelet. — Amikorra a vizsgálatra megidéztük ől^qt, mtndenik pontosan megjelent, pedig égy-egy vizsgálat elég hosszú időt vesz igénybe. De ők egyáltalán nem sajnálták az időt és velünk együtt lelkesedtek munkánk alatt. — Miért nem folytatták tovább a vizsgalatot? — kérdezzük. •— Hiszen az előbb említette professzor ur; hogy kívánatos minél szélesebb alapokra fektetni a székelység faji kutató munkáját, hogy annál' tökéletesebb képet nyerjünk a székelység faji alkatáról. — Hogy a munkát átmenetileg abba kellett hagynunk, annak egyetlen oka van, válaszol Malán dr. — még pedig az, hogy az embertani intézetnek az évi általányösszegéből, amelyet a kormány folyósít, a mai körülmények között nem futotta tovább. Korlátozottak az Erdélyi Tudományos Intézet anyagi keretei is. Reméljük,^hogy a kultuszkormányzat legalább is a nemzeti fontossággal biró intézetek részére a jövőben nagyobb kutatási általányt folyósít. Ebben az évben ugyanis még a tavalyi általányösszegnél is kevesebbet kaptunk 20 százalékkal. Csak úgy mellékesen említem meg, hogy éveken keresztül a Berlin—dahlemi Keiser Wilhelm Institut für Atropölogie-ben a nagyhírű Fischer professzor mellett dolgoztam, aki nemrégiben éppen az én közvetítésemre jött el Kolozsvárra előadást tartani s ott egy év alatt csak a magam által végzett kísérletekre többet költhettem, mint amennyi itthon az intézetem egész évi általánya. .. Pedig rajtam kívül legalább 20 kutató dolgozott, sok esetben még költségesebb kutatásokon. .. Persze, az még békeidőben volt... Ró Meggyilkolták Schronk Béla budapesti likörgyárost Budapest, aug. 4. (MTI) Szerdán, a kora délutáni órákban levélhordó csöngetett be Schrank Bé'a 70 éves likörgyáros Ferenc József-rakpart 28. szám alatti lakásába, hogy a kedden is megkísérelt kézbesítésre váró ajánlott levelét a. címzetthez eljuttassa. A csengetésre senkisem jelentkezett. Erre szó'.t a házfelügyelőnek, aki rendőrt hívott. Hárman felnyitottak a lakást, amelynek egyik szobájában négy késszurástól íncg- gyilkoltan találták az idős gyárost. Schrank cipőben és pizsamában feküdt a szoba padlózatán. A kihallgatott tanuk szerint Schrank Bélát szombaton még látták. A rendőrségi bizottság véleménye szerint a gyilkosság vasárnap történhetett, mert a holttest már az oszlás állapotában volt. Az ismeretlen tettes az eddigi nyomozás szerint elrabolta az áldozat néhány öltönyét, ékszereit és egy vasdobozt, amely néhányezer pengő készpénzt tartalmazott. Székeskörü nyomozás indult meg.
