Keleti Ujság, 1943. augusztus (26. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-31 / 196. szám

Mkzsri ilrsjxa 4 Egyszerű, veszélytelen sport a vitorlázó-repülés Rossz időben is jól sikeiült a kolozsvári Repülők és Cserkész- repülők dezméri bemutatója Kolozsvár, augusztus 30. Vasárnap dél­után a kolozsvári Repülők és Cserkész­repülők egyesülete tanulságos és látvá­nyos vitorlázó-repülő bemutatót rende­zett a dezméri vitorlázótelepen. A be­mutató iránt igen nagy érdeklődés nyil­vánult meg. Dezméren azonban mégis csak kisszámú közönség jelent meg, mert a délután fél 3 órakor zuhogni kezdő zápor az érdeklődőket visszariasztotta Akiket azonban az időjárás változása nem befolyásolt, nagyon érdekes él­ményt hoztak haza a dezméri domb­oldalról. Körülbelül fél 5 óráig tartott, amig az eső elállta után a szélviszonyok arry- nyira javultak, hogy a bemutatót meg lehetett kezdeni. Lőrinczy Zoltán tanár, a Kolozsvári Repülők és Cserkészrepü­lők egyesületének elnöke köszöntötte a közönséget, majd bejelentette, hogy a» bemutatót az egyesület a marosvásár­helyi MÁV sportrepülőinek és a Magyar Aero Szövetség vontató keretének rész­vételével rendezi meg azzal a céllal, hogy bemutassa azokat a fokozatokat, ame­lyeken át a fiatal magyar diákgyerme­kek vitorlázó és motoros, majd harci re­pülők lesznek. Amint közvetlen és he­lyenként Ízes humorral fűszerezett elő­adásában vázolta, sorra bemutatják a Wright-testvérek sárkányától kezdve a vitorlázó repülőmodellek építésének eredményeit, majd a vitorlázórepülők kiképzését fokozatonként s végül a vi­torlázórepülés magas iskoláját: a mü- repülést. A modellezéshez a kis diák­gyermekek 12 éves korukban fognak s végzik ezt a szórakoztató, szép és tanul­ságos műhelymunkát 16 éves korukig. Közben a vitorlázógépek elméleti és mű­szaki ismereteit alaposan elsajátítják s már ennek a tudásnak birtokában ülnek, ha annak ideje elérkezik, vitorlázó re­pülőgépre. Pompásan kiegyensúlyozott, könnyedségük ellenére is rendkívül szi­lárd sárkányokon teszik meg az első csúszásokat, néhányméteres ugrásokat, majd a legalább 12 másodpercig tartó kisebb repüléseket. Ha ezen túl van az ifjú, megkapja az úgynevezett „A“ vizsga jelvényét. Ezekután a vitorlázá- repülés magasabb fokozatainak rejtelr meibe vezetik be, amig nagyobb légi utakat is megtesz a könnyű sárkányon s leteszi a „B“ vizsgát s végül elsajá­títja a mürepülés ismereteit is, a „C“ vizsga letétele után megkezdheti a mo­toros repülés ismereteinek elsajátítását. A tanulságos előadás közben már meg is kezdődött a bemutató. Balázs István református kollégiumi tanárnak model­lező csoportjai minden műszaki igényt kielégítő és nagyon szép kivitelű kisebb- nagyobb modelleket röpítettek a leve­gőbe s bár a szél iránya nem kedvezett s felszálló meleg légáramlatok sem kép­ződtek, a kis gépek igen szép teljesítmé­nyeket értek el. Az egyik hófehér sár­kány Apahida felé tűnt el a domb ge­rince mögött és időbe telt, amig meg­találták és a dezméri telepre vissza­hozták. Ezalatt a dezméri telepen tartózkodó „C“ vizsgás fiatal vitorlázók ötven főnyi tábora két „Vöcsök“ tipusu iskolagépet felvontatott a dombtetőre s nemsokára el is indították. Felhajtó légáramlat hiá­nyában a gépek csak igen rövid utakat tettek meg, de igy is' bebizonyították, hogy az utas nyugodtan rájuk bizhatja magát. Később a" domboldal közepéről indított iskolagépeken mutatták be a vitorlázórepülő-kiképzés első fokozatait s azok világosan' szemléltették, hogy mennyire szép és veszélytelen sportról van szó. Egy jól sikerült indítás után a tábor fiataljai harsány derültséget keltve mutatták be, hogyan történik a levegő legfrissebb utasainak, az ,,A“ vizsgás vitorlázóknak bajtársi felava­tása. A boldog ifjúnak társai alaposan kiporolták a — nadrágját. Végül a Magyar Aero Szövetség von­tató keretének Kolozsváron időző kiváló pilótája: Földházi Antal megkezdte a mürepülésre épített kétszemélyes „Pilis“ és „Cimbora“ tipusu gépek felvontatá­sát a szamosfalvi polgári repülőtérről. A kolozsvári sportrepülés büszkeségei közül *Hye György'vezetőoktató, Szőcs Ferenc és Bartha Béla oktatók, Kuskó György segédoktató, a marosvásárhelyi MÁV sportrepülő egyesülettől Csomós Attila és Marxéi István oktatók szálltak fel a kétüléses gépekkel, egy-egy tanít­ványukat .vivén magukkal. A pompás kis motoros „Gerle“ 1000 m. magasságba vontatta fel a sárkányokat és a vontató- kötéltől megszabadított vitorlázógépek elvégezték a legnehezebb dugóhuzófor­dulókat, és bukófordulókat, majd egyen­letes siklással szálltak vissza kiindu­lási pontjukra. A közönség nagy gyönyörűséggel nézte végig a remek mutatványokat és szinte percenként győződhetett meg arról, hogy mily kiválóak a fiatal erdélyi sportrepü­lés úttörői és mily biztonságos, kényel­Alább folytatjuk és befejezzük nagybaconi Nagy Lajos dr. Ko­lozsvár városi tiszti ügyész magya­rázó cikkét az. uj városi lakbérleti szabályrenedeletrőí. A bér fogalma és a külön dijak A viszonosság elve alapján a bérlő a hasz­nálat ellenében bért tartozik fizetni. Ellen­kező esetben csak haszonkölcsöni jogviszony állana elő. A szabályrendeletből következik, hogy a bér szükebb értelmű fogalmát fo­gadta el — vagyis bérnek a 16. szakasz sze­rint, csak azt lehet tekinteni, amit a jogo­sult használat átengedéséért, mint ellenér­téket kap a bérlőtől és nem mindazt, amit a bérlő a szerződésben kikötött egyes felté­telek alapján kell, hogy fizessen, illetőleg teljesítsen. A szabályrendelet álláspontja he­lyes, mivel ezzel teljesen függetleníti a bér­nemfizetés következményeit, — melyek szi­gorúak — a szerződésben foglalt egyéb fel­tételek nem tejesítése következményeitől. Mig a bér tágabb értelmű fogalma ilyen ér­telemben sok vitára adna alkalmat és nehéz­kesebbé tenné a bérleti jogviszony esetleges hatálytalanítását. A 16-ik szakasz kimondja azt is, hogy a bér összege a különdijakat nem foglalja magába. Ebből következik, hogy a külön dijakat a bérleti szerződésben megállapított bér csak abban az esetben tar­talmazza, ha ezt a szerződő felek kifejezet­ten igy határozták meg. Ez az álláspont megfelel a régi szabályrendelet hatályossága alatt kialakult joggyakorlatnak is. Mint ál­talános jogelvet szögezi le az uj szabályren­delet. hogy a különdijakra vonatkozó meg­állapodás csak úgy érvényes, ha Írásba fog­lalták, de a jelenlegi rendkívüli rendelkezé­seket véve figyelembe, a viz- és csatorna­díjra és a lakók közös használatára szolgáló épületrészek világítására vonatkozó megál­lapodásokat kivételezi (68. §.) az általános intézkedés alól. Ezekre vonatkozó megálla­podás akkor is érvényes, ha nincs Írásba foglalva. A különdijak nemfizetése a bér­nemfizetés jogkövetkezményeivel jár. A bérbeadó köteles megjelölni a bérfizetés helyét A bérbeadó köteles gondoskodni arról, hogy a bérlő a bérleményt magábafoglaló épület területén a bért kifizethesse. Ennek következtében a bérlő mindaddig nem esik késedelembe a bérfizetéssel, amig a bérbe­adó nem értesítette Írásban, hogy a bért a •bérleményt magábanfoglaló épületben kinek lehet fizetni. A szerződésben más bérfize­tési hlyet is ki lehet kötni. így a bért pos­tán is el lehet kü’deni. Köztestületeknek és hasonló közintézményeknek, — ez termé­szetes is, — csak az általuk meghatározott helyen lehet bért fizetni. Az általános jog-élv alapján, hogy a bérlő beszámítás utján bérfizetési kötelezettségét csak ab­ban az esetben teljesítheti, ha a követelés nagysága és általában jogosultsága nem vi­tás, a szabályrendelet kimondja, hogy a bérlő a bérlet átvéte'ekor és tartama alatt előállott hiányok megszüntetésével a bér­beadó költségére és veszélyére gondoskod- hatik és kiadásainak megtérítését kérheti. A! régi szabályrendelet hatálya idején olyan bírói gyakorlat is kialakult, amely szerint a bérlő levonhatta azoknak a javításoknak a költségeit, melyek törvény szerint a bér­beadót terhelték volna, ha ezt felszólítás ellenére sem teljesítette. Ha a bériő óvakékot tett le a bér fede­zetére, a bérbeadó az esetben sem köteles a bér nemfizetése esetén ebből kielégitni bérköbetelését, — feltéve, hogy szerződési­leg nincsen erre kötelezve, — hanem kér­heti a bér fizetését. Ez okszerű is, mivel 'az óvadék felhasználása esetén kiegészíté­sének nem teljesítése a bérlő részéről, nem jár olyan szigorú és előnyös következmé­nyekkel a bérleti jogviszony felbontására vonatkozóan, mint á bér nem pontos fize­tése. Általános joggyakorlat szerint gazda­sági lehetetlenülés címén a szerződő felek kölcsönösen kérhetik a bér emelését, csök­kentését, vagy a jogviszony megszünteté­sét, ha a gazdasági viszonyokban oly nagy mes, veszélymentes a vitorlázórepülés. A bemutatók végeztével Lőrinczy Zol­tán elnök megköszönte a jelenlevők ér­deklődését s meleg szavakkal kérte a közönséget, hogy a Kolozsvári Repülők és Cserkészrepülők egyesületén keresz­tül támogassák a magyar jövendő fontos tényezőjét: a magyar sportrepülés ügyét. A bemutatón megjelent katonai mél­tóságok teljes elismerésüket fejezték ki a látottak felett, a polgári közönség legtöbb résztvevője pedig azzal az ér­zéssel távozott a Himnusz hangjaival berekesztett repülőünnepségről, hogy irigyli a fiatalokat, akik részesei lehet­nek a sportrepülés csodálatos élmé­nyeinek. változás állott elő, melyet a felek előre nem láthattak. A bérbeadó és bérló' jogai és kötelezettségei Mind a havi, mind az éves bérleti viszo­nyoknál a bért mindig előre havi részletek­ben kell fizetni. A szabályzat szerint a nem évnegyedekre járó bért is egyenllő havi rész­letekben lehet fizetni, de az ellenkezője szin­tén kiköthető. A bérbeadó nem köteles a bérlő rendelkezésére bocsájtani a bérle­ményt, ha az első Ízben esedékes bért nem fizette ki. (19. §.) Ha pedig a bérlő az első Ízben esedékes bért megfizette, akkor a bérbeadó köteles a bérleti jogviszony tárgyát képező bérle­ményt és annak felszereléseit bérleti rendel­tetésének és közegészségügyi követelményei­nek, vagy a szerződési feltételeknek meg­felelő állapotban átadni (29. és 30. §-ok), ellenkező esetben a bértö a szabályrendelet­ben foglalt feltételek mellett kárának meg­térítését követelheti. Ez esetben, ha a bérlő beköltözött, a szerződést rögtöni hatállyal is felmondhatja, — ellenkező kikötés sem­mis. Közegészségügyi szempontból a városi tiszti orvos, mint hatósági orvos szakértői megállapítása az irányadó. Az átadás után (31. §.) a bérbeadó köteles gondoskodni, hogy a bérlemény és szükséges tartozékai a bérleti jogviszony egész ideje alatt a ki­kötött, vagy már előbb emelitett általános feltételeknek megfelelően használhatók ma­radjanak, ennek következtében a bérbeadó köteles az előállott hiányokat legrövidebb időn belül megszüntetni, a szabályrendelet­ben foglalt feltételek mellett. Ellenkező esetben a bérlőnek joga van a szerződést rögtöni "hatállyal felmondani és kártérítést követelni. Eltérő megál’apodás csak Írásban érvényes. Ha a bérlő állítja helyre a hiányo­kat, beszámításhoz nincsen joga, csak költ­ségeinek megtérítését kérheti. A bérlő a bérleményt a kikötött feltéte­leknek megfelelően, vagy rendelkezésszerüen és anélkül, hogy más bérlő nyugalmát za­varná, a rendes gazda gondosságával köte­les használni, ha pedig ellenkező magatar­tását a bérbeadó Írásbeli felhívására azon­nal meg nem szünteti, a bérbeadó a jog­viszonyt rendkívüli felmondással megszün­tetheti. Ugyanehhez van joga a bérlőnek is a bérbeadó hason' ó magatartásával szemben. A bérlő kötele« saját költségén helyreállí­tani azokat a hiányokat, amelyeket akár gondatlanságból, akár szándékosan okozott. Itt említett kölcsönös kötelezettségek be nem tartásából származó követelésekre és kártérítésekre vonatkozó eljárásokat a sza­bályrendelet 32. §-a részletesen előírja. Általában a béríő bér’eményen szerkezeti, vagy átépítési változtatásokat csak a bérbe­adó hozzájárulása után jogosult végezni, ellenkező esetben a bérbeadó a bérleti vi­szony megszűnte után követelheti az eredeti á'lapot visszaállítását, a bérlő pedig a fel­szereléseket elviheti. Mig a bérlemény al­kotó-részévé vált beruházásokat a bérbeadó jogosult értékük megtérítése ellenében meg­tartani, illető'eg van választási joga a meg­térítés vagy kiadás között. A bérlemény karbantartási és tatarozás! munkálataival kapcsolatos eljárások feltételeit a szabály- rendelet 33. és 34. §-ai Írják ellő. A bérbeadó és bérlő jogait és kötelezettségeit a régi szabályrendelet nem tárgyaira ily részlete­sen. A bérleti jogviszony megszűnése és a felmondás A bérrleti jogviszony határozott tartamú bérletnél megszűnik a kikötött határidő le­jártával vagy felmondással, a határozatlan tartamú bérlet pedig csak felmondással, a szabályrenede’et még hozzáfűzi azt is, hogy „amennyiben a törvény, vagy szerződés más­képen nem rendelkezik". A szabályrendelet szerint a felmondás rendes, rendkívüli és rögtöni hatályú lehet. Ugyanezeket a fel­mondásokat 'ismerte a régi szabályrendelet is. A rendes felmondás résszletes feltételei a 47. §., valamint ennek korlátozásait a 48. Ş. irja elő teljes rész’etességgel. Általá­ban a nemlakás céljára bérelt helységnél Kolozsvár lakbérleti szabályrendelete 1943. AUGUSZTUS 31 fél év, éves lakbérleteknél negyed és hard bérleteknél 15 nap a rendes felmondási Idő, de lakásoknál a bérleti idő kezdetétől szá­mított 6 hónapnál hamarább nem lehet fel­mondani. Az éves bérletet a februári bér­évnegyedre rendes felmondással megszün­tetni nem lehet. A régi szabályrenedelot szerint ez fennállott az augusztusi bérévne­gyedre is. A rendkívüli és rögtöni hatályú felmondások eseteit és feltételeit az 50. és 51. §-ok sorolják fel, előirva, hogy a fel­mondó levélben meg keli jelölni a femondás alapjául szolgáló okot, tehát a felmondást mindig a szabályzat, vagy a törvény szerint indokolni kell. Magánúton felmondani csak írásbeli közléssel lehet, ha pedig a bérlő szintén Írásban el nem fogadja, akkor a bérbeadó a felmondás érvényességének ki­mondása iránt a járásbíróságon köteles ke­resetet indítani, különben a felmondás ha­tályát veszti. Itt még megemlitendők a tör­vényes megszüntető okok is. Törvényes zálog- és visszatartási jog A bérbeadó törványes zálogjogát a 41. $. tárgyalja és kimondja, hogy mindaddig, mig a bérlő a bért meg nem fizeti, jogosult a bérlemény területén levő ingóságokat visszatartani. A magyar jogszabály szerint törvényes zálogjog illeti meg a bérbeadót a félévi bérösszeg erejéig, melynek alapján a bírói gyakorlat a foglalástól visszafelé szá­mított félév és árverés napjától előreszá- mitott félév közötti időben lejárt bérösszeg­re enged elsőbbségi kielégülést. Ellenben a birói gyakorlat nem egységes arra ntézve, hogy a törvényes zálogjoga a bérbeadónak kiterjed-e a bérkövetelésen túl, annak ka­mataira, valamint a behajtási költségekre is. Véleményem szerint helyes álláspont az, melynek alapján a törvényes zálogjog ki­terjed mindhárom követelésre, hiszen a ka­mat és a költségek is a bérnemfizetés szo­ros következményei. Ha az ingóságokat el­szállítják a bérlemény területéről, akkor a törvényes zálogjog, eltekintve a magyar joggyakorlat által kivételezett egyes esetek­től, megszűnik. A rendkívüli állapot korlátozó intézkedései A most hatályba lépő lakásbérleti sza­bályrendelet általános érvényű rendelkezé­seire szintén vonatkoznak a rendkívüli vi­szonyok következtében hozott miniszter­elnöki rendeletek. Ezeknek a korlátozó ren­deleteknek alapját képezi az 5777/1941. M. E. számú, már ismert rendelet (Budapesti Közlöny, 1941 augusztus 1. száma). Ezen rendelet meghatározza a lakbérek legma­gasabb nagyságát, korlátozza a felmondási jog gyakorlását, valamint szabályozza a hi­vatásos és nem hivatásos katonai személyek lakbérleti viszonyait. A fenti rendeletet, még négy módosító és kiegészítő rendelet követte és pedig a 6740/1941. M. E. számú (B. K. 212. sz.), 590—1942. M. E. számú, (B. K. 23. sz.), 5600—1942. M. E. számú, (B. K. 221. sz.) és a 100—1943. M. E. (B. K. 5. számú rendeletek. Természetes, hogy ezek a rendeletek a rendkívüli állapot meg­szűntével' hatályukat vesztik és ekkor az uj lakásbérleti szabályrendelet teljes vonatko­zásában alkalmazható lesz. B török igazságügyminiszter résztvett az izmiri vásár magyar csarnokának megnyitásán Izmir, aug. 30. (MTI). Szombaton este 7 ' órakor Ali Riza Türel török igazságügy­miniszter ünnepélyes keretek között az iz­miri kormányzó,' valamint főpolgármester és más előkelőségek jelenlétében megnyi­totta az izmiri nemzetközi kiállítás magyar csarnokát. Az előkelő vendégek több mint egy óra hosszat időztek a magyar csarnok­ban. Különös érdeklődést szenteltek a tö­rök-magyar kapcsolatokat szemléltető rész­nek,^valamint az igen gazdag kulturális anyagnak. Ali Riza Türel távozása előtt a I legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a ma­gyar kiállításról. Az előkelő vendégek vé­gezetül kedves és közvetlen szavakkal vet­tek búcsút a magyar közönség tagjaitól. Tizezemél több áldozata van oz elsötétítésnek Angliában Stockholm, aug. 30. (MTI)» A Német Távirati Iroda jelenti: Angliában az elsötétítés rendkívül sok halálos áldozatot követel — Írják a svéd lapok. A háború kitörése óta az elsőt étit és következtében 10.556 ember halt meg bale­set következtében. 1942. októberében, no­vemberében és decemberében, valamint 1943. januárjában az elsötétítés 1.391 em­beréletet követelt. Je áru éa jó hirdetés/»^-» alapja a Jó Üzletmenetnek 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents