Keleti Ujság, 1943. augusztus (26. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-29 / 195. szám

!

1943. AUG V SZÍ US 29

mi határvárosaink lakói hitükben találták meg a legbiztosabb erődítményt“

Saarisalú finn Szentföldkutató és régész-profeszor magyarországi kapcsolatairól

s a néprokonok űsi emlékeiről beszél

Kolozsvár, augusztus 28. A társadalom- kutatók ezernyi válfajából találkozni valakivel manapság megszokottá szürkült. De eseményszámba megy elbeszélgetni azzal a kutatóval, ki a karddal és vérrel annyiszor megcsufolt kereszténység bölcsőjének tanulmányozására áldozta eddigi életét. Azóta sem hagy nyugton csodálatos emberi tulajdonságokat rejtegető szenvedélye és szinte naponta kisérem útját az ország különböző városain keresztül ... Miskolc, Kassa ... jelzik a lapok ennek az útnak ál-' lomásait s megírják, hogy már messze, északi honába hazakészül. Talán még az eddigieknél is komolyabb feladat várja ott, mert Ábel Saarisalo, a Szentföldkutató finn egyetemi tanár egyik legkomolyabb jelöltje Oului betöltésre váró püspöki székének.

— Erről ne beszéljünk — hárította el szerényen, amikor kolozsvári tartózkodása alatt kiséröje, Molnár Rudolf finnországi

magyar evangélikus lelkész felfedte a tényt. Ez a magától értetődő szerénység nyilvánult meg minden mozdulatában, minden mondatán, a kolozsvári evangélikus templomban elhangzott értékes előadását követő délelőtti találkozásunkkor, az egyik főtéri kávéházban.

A kávéház tükörüvegén át egyenesen a Szent Mihály-templomra esett tekintetünk. Ezt a minden idegennek szemébe ötlö hatalmas alkotást az északi emberek fen- sőbbséges nyugalmával szemlélte a magyar nyelven kikért „jó magyar sör" mellett, az erdélyi evangélikus egyházmegye vezető esperese, Járóéi Andor társaságában. Közben igyekeztünk megtudakolni a mai mozgalmas időkben vállalt fáradtságos utazása eseményeit, a célt, ami közénk hozta s a Jézus szülőföldjén és a Megváltónak prófétai évei során bejárt helyeken folytatott kutatásai eredményeit.

„Szívesen járok Erdély földién, ahonnan Körösi Csorna

útnak indult“

Abel Saarisalo professzor, a jeles régész és szentföldi ásató, Helsinki egyetemén a keleti nyelvek tanára, most harmadizben kereste fel hazánkat.

— Éppen tiz éve voltam szép hazájukban először, — mondja a finn professzor Csep- reghy Béla, a lelkes finn barát bányakerületi evangélikus missziós lelkész tolmácsolásában, aki maga is több, mint egy évet töltött 1938—39-ben az „ezertó országában". — Hiszen a Szentföldet nyolclzben kerestem fel s utatm oda mindig Magyar- ország közeiében vittek el. Már akkoriban szerettem volna ellátogatni, csakhogy útlevelem iránya rendesen Középeurópa kikerülésével, a Balkánon, AnatóUán át, később meg Német-, Francia-, Olaszországon keresztül szólott.

— 1933-ban is Németországban akadt dolgom. A nemzeti szocializmus uralomra- jutásának izgalmas idejében azonban nem tudtam kellőképpen bevégezni munkámat s igy inkább átrándultam Magyarországra. Mindössze két hetet töltöttem Budapesten' és Szegeden. A múzeumokat látogattam főképpen. Akkor találkoztam először magyar régész szakemberekkel, érdekeltek kutatásaik, ámbár a keleti és az itteni archeológia teljesen elüt egymástól. Törekvéseimben az azóta elhunyt Munkácsi magyar evangélikus lelkész, az ismert nevű finnugor nyelvész, támogatott, akihez baráti szálak fűztek.

Valóban, a tudományos búvárkodásba merülő evangélikus lelkészek állandóan szövögetik az összekötő szálakat a régóta elszakadt két rokon nemzet között. A professzor kiséröje, Molnár Rudolf evangélikus lelkész szintén a magyar-finn kapcsolatok közvetlenebb erősbitésére él évek óta Finnországban s onnan választotta élettársát, Elmi HelkJö okleveles vallástanámőt, aki néhány szép finn vallásos énekkel gyönyörködtette hallgatóságát a templomi előadáson.

A magyar-finn barátság ápolói mindig szem előtt tartották mindazt, ami összébb hozhat északi atyánkfiáival. Világhíres keleti kutatónk, Körösi Csorna Sándor halálának 100 éves évfordulóján az őshazát kutató székely tudós munkásságáról Molnár Rudolf lelkész irt részletes ismertetőt az „Husi Suomi“ cimü nagy finn lapban. Turó- czy Zoltán dr. tiszakerületi püspökkel az élen, ma már majdnem húsz a Finnországot járt evangélikus lelkipásztorok száma.

Körösi Csorna Sándor tibeti kutatóutja és a maga munkássága között közös vonásokat sejt Saarisalo professzor.

— Ezért is szívesen járok Erdély földjén,

t

_ jelentette ki — ahonnan Körösi Csorna

útnak indult. Egészségügyi szempontból szintén érdekesnek tartanám vállalkozni hasonló gyalogúira, de még inkább, ha az eképpen gyűjtögethető ismereteket tekintjük. Az én vállalkozásaim, habár sokkal kényelmesebb eszközökkel, ugyanezeket a célokat szolgálják — adja meg kérdésükre utazásainak indítékát Abel Saarisalo.

Finnország névtelen hősei

Mintha az egész finn nép elgondolását tükrözné vissza ezzel a kijelentésével. Tolmácsunktól megtudjuk, hogy ez a kicsiny nép amugyis jóval arányszámán felül adott hasonló kutatókat az emberiségnek. Valiin, a legelső arábiai kutató, körülbelül egy évszázaddal ezelőtt, ugyancsak finn volt, aki a zárkózott jellegű Angliától az Afríkakutató Levings tonna! azonos dijat kapta meg kutatásaiért, vele egyidőben.

Tevékenykedésük más irányban is kiterjedt. Valiin kortársa volt a Szibériában működő Castren, aki a finn-ugor nyelvészettel foglalkozó társaságot alapította meg. Hazatérésük után mind a ketten hamarosan belehaltak az elszenvedett fáradalmakba.

A bibliai kutatásokban elsősorban tevékenykedő északi — svéd, norvég, dán — népek között ugyancsak kitűntek a finnek. Ebben a munkában egy jelenleg 80-ik életévében lévő finn professzor a kezdeményező.

— A neve?

— Nem szükséges megemlíteni — hárítja el az érdeklődést a tanítvány, aki harmadmagával már az ifjabb nemzedékből lépett és tevékenykedett eredményesen nagy mesterük nyomdokain. Szinte utmutatássaerü, ahogyan elszánását a szentföldi kutatásokra elbeszéli:

— Mindenekelőtt a Biblia iránti szeretet vitt rá. Meg akartam ismerni azt a földet, ahol az annyit olvasgatott történetek valamikor lejátszódtak. Gyenge szervezetű gyermek voltam, hosszadalmasan ágyhoz kötött beteg. Vigaszt kerestem és találtam a Bibliában, amelyet nem egyszer hangosan olvastam végig, hogy munkában elfoglalt apám is hallja... Már akkor megfogamzott bennem a vágy: közvetlenül látni mindennek színhelyét, hogy bármiféle emberi felismerésnél tökéletesebben megismerhessem. Ezért határoztam el, hogy a lelkészi működés mellett a régészeti kutatásokra is kiképzem magam. A bibliai archeológiát különben Is a finnek szinte egymagukban művelik.

Sok minden emlékeztet itt a Szentföldre

Kutató tekintete önmagától hozza vissza beszélgetése tárgykörét a magunk földjére.

— Magyarországon nagyon sok minden emlékeztet a Szentföldre — fakad fel benyomásai eredményeként a szó. — Erdélyben különösen, maga a vidék, még az épületek is. Ott is mészkőből és bazaltból építkeznek, ahogyan ez a hatalmas templom készült — jegyzi meg a Szent Mihály-templomra.

— A Dunántúl éppen Ilyen emlékeket ébresztettek a terhüket fejükön cipelő asszonyok, ahogyan azt a Szentföldön láttam.

Ezzel második, tavalyi magyarhoni látogatására terelődik a szó.

— A Szentföldre vonatkozó török dolgok iránt érdeklődve, a mult ősszel magyarországi tartózkodásom alatt nekifogtam a magyar nyelv megismerésének, Györffy Béla dr. felpéci evangélikus lelkész vendégeként. Györffy közben elkészült finn-magyar nagyszótárával, — aminek anyagát együtt rendezgettük.

Ez a Szinnyei munkája után a második ilyen nagyméretű mü — állapította meg egyik szakértő asztaltársunk, aki szerint azóta gyakorlati célokat szolgáló finn-magyar nyelvkönyvével is elkészült a szótár- író lelkész.-— De a magyar nyelvben sem sokra jutottam buzgalmammal — emlékezett enyhe mosollyal Saarisalo professzor, áld nem kevesebb, mint 23 keleti és modem nyelven beszél, bár mindezt szerényen elhallgatja, — mert vendéglátó házigazdám és környezete inkább angolul, németül, franciául, meg finnül igyekezett tökéletesíteni nyelvtudását s igy magyar beszélgetésekre vajmi kevés idő jutott. Ezért veszem szívesen a tolmácsot, pedig nagyon érdekelnek a magyar nyelv török vonatkozású sajátosságai.

— A budapesti Keleti Intézetben Is török kérdésekkel foglalkoztam akkoriban. Találkoztam közben a finn barátságáról Közismert Thuróczy Zoltán dr. püspökkel és ösztönzésére látogattam végig ezúttal az ország nagyobb evangélikus gyülekezeteit, hogy kutatásaimnak a magyarságot is érdeklő eredményeit ismertessem. Hiszen á szúrni r éfctrás-tudomány felfedett legrégibb formái nagyon emlékeztetnek a finn-ugor ősnyelv szerkezetére. Illetve „vannak olyan vonásai, melyek a finn-ugor ösnyelv szerkezetére (struktúrájáéra) emlékeztetnek“ — határozza meg közelebbről a tolmácsolt megállapításokat tudós lelkiismerettel a professzor.

— Voltam már a Balaton mellett, Szegeden, Budapesten. Innen Nyíregyházára me— Kolozsvárra ml hozta közvetlenül?

__ Nem lehet huzamosabban tartózkodni

Magyarországon úgy, hogy Kolozsvárra el ne látogasson az ember i—> mondotta.

Jár ősi esperes hozzáfűzi:

— Meglátogattuk a házsongárdi temetőt, felkerestük Reményül Sándor, Szenczi Molnár Albert, Mlsztótfalusi Kis Miklós sírját... Emlékük felidézésében vendégünket különösen meglepte az a hatalmas magyar életakarat, melyet ezek a kulturhöseink ragaszkodásig szeretett népük műveltségének fejlesztésében, megőrzésében felmutattak.

Rományik nevének említésekor Saarisalo professzor szóváteszi, hogy még tavaly személyesen is több Írónkkal megisfnerkedett, Nyirő, Tamási nevét jegyezte meg köztük. Molnár lelkész megjegyzi még, hogy Ilmart Soisalon Sói ni one n finn lelkész 1939-ben Reményűiről Irta disszertációját..,

A „végek“ megerősítéséről

A professzort feladatai indulásra sürgetik. Befejezésül megemlíti, hogy terve szerint az ősszel, lehetőleg huzamosabb időre, ismét visszatér Magyarországra. Ha teheti, „nálunk“ huzza át a telet, talán éppen közelünkben, Nagybányán.

Az örökösen időszerűségeket fürkésző riporter még szeretné megszólaltatni valamiről:

— Magyarország és Finnország utjai merre vezetnek a jelenben? Milyen szerepet vállalhat ebben Kolozsvár?

— Nyilvánvaló, hogy Budapest arányai túlságosan megnövekedtek a megklsebbitett

BUDAPEST, RAKÓCZI-UT 5 SZÁM.

Központi fekvés. * Korszerű kényelem

SZÁLLÓ

Eagdqyas szobák 6*— P-tő112* P-iq Kétáagas szobák <D*—F-től 18'—P-ig

Éttermében Veres Kóroly és cigány- zenekara muzsikál

Elismerten kiváló konjjba. Polgári árak.

országban. Annál nagyobb lehetőség kínálkozik tehát a decentralizációra. Ez a „végek“ megerősítését is szolgálná — fejtette ki az évezredek titkát kutató régész-professzor álláspontját, s annak indokolására még Hozzátette:

■— A városi kultúra elfajulásával a vidék népéhez való visszatérés egyben a falvak színvonalának emelésével jár. Ez már maga a jobbulás útja. Belterjes kertgazdálkodás s a községek iparosításával segített magán a sokkal mostohább viszonyok közt élő Finnország is. Ezt az Útmutatást egész jeenlegi nemzedékünk példázza. A legutóbbi orosz háború Finnországban az ittenihez igen hasonló helyzeteit teremtett. Nekünk is vannak „határvárosaink", melyekről át lehet látni az orosz birodalomba. Az Ilyen városok lakásai mifelénk a hitben találták meg a legbiztosabb erődítményt, ahogyan a magyar evangélikusok és a finn nép diadaléneke „Erős vár a ml Istenünk“ évszázadokkal ezelőtt megjelölte.. RAFFAY ISTVÁN.

r

A PnglavniL fogadta az Usfasa mozgalom veielőit

Zágráb, aug. 28. (MTI). Augusztus 27-ón délelőtt a Poglavnik kihallgatáson fogadta az Ustasa-mozgalom vezetőit, utána elbeszélgetett velük. Sakics körzetvezető jelentése után a Poglavnik azt mondotta, hogy az ellehséges hírverés igyekszik mindent elkövetni,, hogy növelje a nehézségeket és kihasz-. nálja a pillanatnyi gyengeséget, azonban minden IJstasa és minden horvát tudja jól, hogy hol a helye és mit kell cselekednie. Minél jobban fel lesznek készülve a nemzetek erre a küzdelemre, amely most fog kezdődni, annál jobban ellen tudnak állni minden külső és belső veszéllyel.

Bejegyzések a Kolozsvári ügyvédi Kamarába

Kolozsvár, augusztus 28- A kolozsvári Ügy* védi Kamara közti, hogy az ügyvédek név* jegyzékébe bejegyezte Borosnyay István (Hid- almás), Bodea Ágoston dr. (Dés):, Tana József dr. (Kolozsvár), Frentln György dr. (Kolozsvár), Ferenci! Géza (Kolozsvár), Benedek Dezső dr. (Kolozsvár) ügyvédeket, átjegyezte Székely Ferenc besztercei ügyvédet Szatmárnémeti székhellyel, a névjegyzékből törölte az ügyvédi réhdtartás 39- §-i alapján Sorban Vilmos dr. és Tischler Béla dr. kolozsvári ügyvédeket. Az ügyvédjelöltek névjegyzékébe bejegyezte Galbáes István dr., Retesiann Simon dr.-né, Feurdean Zoina dr., Kereke« Ervin dr-, Dóczy Ferenc dr., László Zottáú dr-, Hajdú József dr., Wolf Mária dr., férj. Melczer Ferencné jelölteket Kolozsvár szék* hellysl és Blkfalvy Károlyt Désen. Az ügyvédjelöltek névjegyzékéből törölte Tana József dr-t az ügyvédek névjegyzékébe történt át- jegyzése miatt, továbbá Miskolczy János dr.-t és Szekeres László dr.-t lemondásuk folytán. Az ügyvédek és ügyvédjelöltek be- és átjegy- zése különböző idöpontbefi hatállyal történt.

Angliába utazik a szovjet szakszervezetek főtitkára

London, aug. 28. (Búd. Tud.) Schver- nik, az orosz szakszervezetek főtitkára a közeljövőben ellátogat Angliába. Valószínű, hogy vendégként réeztvesz az angol szakszervezetek szeptember 6-án kezdődő nagygyűlésében.

* Keletmagyarországi és Erdélyrészi Fürdők Szövetsége, Marosvásárhely, Széchenyit tér 55. I. Meghívó. A Keletmagyarországi és Erdélyrészi Fürdők Szövetsége 1943. évi szeptember 4-én, 17 órákor Szovátafürdőn a Casinó olvasótermében rendkívüli közgyűlést és vándorgyűlést tart, amelyre a szövetség tagjait és pártfogóit ezennel meghívjuk. Napirend: 1. Dr. Sombori Biró István őrs*, gyűl. képviselő, szövetségi elnök megnyitja a gyűlést. 2. Jegyzőkönyvvezető és hitelesítő kijelölése. 3. A határozatképesség megállapítása. 4. Dr. Bányai János szövetségi alel- nök honismereti előadása. 5. Nyárády E. Gyula múzeumi igazgatő-őr botanikai előadása. 6. Az alapszabály 5. 5-ának megváltoztatása. (Tagsági dijak újabb megáTBaipJ- tása.) 7. Alapszabályszerü indítványok. 8. A gyűlés berekesztése. Marosvásárhely, 1948. augusztus 26-án. Dr. Sombort Bíró István s. k. orsz. gyűl. képviselő, ügyvez. elnök. Hefty Gyula Andor s. k. áll. keresk. isfc. tanár, szöv. Igazgató.

Jó ABU es JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK