Keleti Ujság, 1943. augusztus (26. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-28 / 194. szám

MCBX,BTzlírSJ*G

Az idegháboru módszerei

„Viktoria“ jel születésének története, amit most, évek múltán már,meg lehet írni. Az angol rádió ugyanis egy este európai adásában bejelentette, hogy az angolszász győzelem jelképe a nagy V betű, ami' Victory-t, győzelmet jelent. Majd a következőket jelentette bér Ti elnyomott európai népek! írjátok jel a falakra a V betűt, rajzoljátok oda német katonai kocsik oldalára, hogy a németek, ahányszor meglátják, reszkessenek s tudják: ellenségekkel vannak mindenütt körülvéve.

Göbbels doktorr azonban zseniálisan kivédte az ellenséges propaganda támadását. Egy-két nap múlva nagy ünnepélyességgel bejelentette, hogy az európai nemzeti hatalmak győzelmének jele a „V.“ S alig néhány nap múlva mindenki gomblyukában hordozta a jelvényt, plakátokról virított, újságok hasábjain tűnt fel s valóban igy is ment át a köztudatba. Az angol propaganda romboló célja ezzel eredménytelenné vált: Göbbels kifogta a szelet vitorláikból.

Az évek óta folyó propagandaháboru- nak egész sereg ilyen építője volt s csupán az egyik legjellemzőbbet emeltük ki, ahol egyaránt megmutatkozik az ügyes rombolópropaganda és a még ügyesebb elhárítás.

Ezek az idegháboru módszerei. Ezekkel azonban legfeljebb csak gyöngitést Lehet remélni. A rendet felbontani, forradalomba hajszolni azonban, ami az

ideghadjárat végső célja volna, nem. Ezért kellett megszervezni a számtalan emigráns kormányt és szakadárcsopor- tot, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a mindenütt fellelhető, forradalomra hajló elemeket csoportosítsák és szabotázsba, zavargásokba hajszolják.

Mindaddig az angolszászok tagadták, hogy forradalmakat akarpák szítani Európában s csupán mint a szabadság és emberiesség védői tüntették fel magu- katkat, akik védelmet nyújtanak a menekülteknek a . „fasiszta brutalitás“ ellen.

Az angol konzervativek naaysulyu lapja, az „Observer“ azonban egyik legutóbbi számában egyenesen és nyíltan azt ajánlja az angol kormány figyelmébe, hogy forradalmak szitásával igyekezzék megsemmisíteni az európai hatalmak ellenállását.

A tengelyhatalmak tisztában vannak ezzel a szándékkal s minden bizonnyal megtalálják azokat a módszereket, amiknek segítségével kivédhetik az ellenséges propaganda sakkhvfcásait.

A közelmúlt eseményei mindenesetre arra mutatnak, hogy az európai ellenállás forradalmak utján való felboritása nem mindenben az ellenség elgondolása szerint alakul. Az olasz változás semmiképen sem hozta meg az angolszászok számára a kellő eredményt s bár az olasz békevágy kétségtelen, mégsem tudták őket egyik napról a másikra megadásra kényszeríteni, amit pedig, Mussolini bukását közvetlenül követő napokban feltétlenül elvártak.

(n. e.)

Hatszáz vagon burgonyát rendelt Kolozsvár városa

Szeptember elsejétől Ko'ozsváron csak az ellátási lap szelvényeire

szolgáltatható ki burgonya

A most folyó háborúnak kétségtelen jellemzője, hogy a harcos felek szorosan vett katonai tényezőin kivül egész sereg más eszközt is igyekszik felhasználni arra, hogy az ellenfelet legyűrhessék. Az „idegháboru“ kifejezése az utóbbi években született meg s valóban elmondhatjuk, egészen rövid idő alatt mindkét fél művészi magasságokba emelte ezt a harcmódot. Ma már történelmi tény, hogy az elmúlt világháborút az ántánt nem annyira fegyvereinek erejével, mint inkább tervszerű bomlasztó propagandájával nyerte meg, amikor felhasználva az elégedetlenségre hajló elemeket, forradalmakat -szított, ilyenformán lehetetlenné téve a további ellenállást.

Az angolszászok és a Szovjet, ez utóbbi világnézeti alapon kiépített földalatti szervezeteivel, most is felhasznál minden eszközt arra, hogy a régi recept szerint, forradalmak utján döntse el a háború sorsát. A különböző emigráns csoportosulások finanszírozása, a rövid idő alatt hírhedtté vált „szabad moszkvai német bizottság“ s ama bizonyos québeci homályos hat pont, amit Brendan- Bracken brit propagandaminiszter repített világgá, természetesen ugyanezt célozta. A tervszerűség nyilvánvaló, s számolhatunk azzal is, hogy a Szovjet és az angolszászok újabb kísérletet tesznek az európai rend felboritására, hogy ilyenformán egy csapásra elérhessék a döntést, bár a tárgyilagos szemlélőnek kételkednie kell az eredményben, hiszen az európai népek, főleg amelyek a múlt világháborúban a központi hatalmak oldalán küzdöttek, mint a németek, magyarok, bulgárok, saját bőrükön tapasztalták, milyen kevéssé méltányolják ellenséges oldalon az összes propagandaszólamok ellenére is a „felszabaditó forradalmakat“.

Annyi bizonyos, hogy a forradalmak szitását ma már a háboruviselés rendes eszközei közé kell számítani s a jövőben aligha akad majd olyan hadvezetőség, amelyik ne számolna ezzel.

A forradalmat, mint stratégiai fegyvert elsőnek a németek használták. A cárizmus bukása után Ludendorffnák, a német nagyvezérkar főnökének agyában született meg a gjndolat, hogy társadalmi és politikai forradalom utján kényszerítsék kapitulációra az oroszokat. Lwow herceg és Kerenszki kormánya ugyanis a cárizmus megbuktatása után is folytatta a háborút, mindenáron teljesíteni akarva kötelezettségeit, ilyenformán remélve uralmának megszilárdítását az ántánt támogatásával. Az orosz nép és a hadsereg azonban békére áhítozott s' ezt a vágyat használta fel Lu- dendorff, amikor arra kérte a német külügyminisztert, hogy engedélyezze Leninék átutazását a német birodalmon.

így indult el 1917 kora tavaszán Svájcból egy leólmozott vasúti vagonban Iljics Uljanov Lenin, az orosz forradalom atyja. Lenin valóban meg is felelt Ludendorff várakozásainak, mert pillanatnyi habozás nélkül munkához látott s októberre már sikerült magához ragadnia az uralmat. Első ténykedése a béke volt. Breszt-Litovszkban hamarosan megindultak a béketárgyalások s 1918 március 3-án alá is Írták a központi hatalmak és az orosz tanácsköztársaság képviselői a békét. Ennél a békénél a németek valóban szép eredményeket értek el. Sikerült függetlenné tenni, azaz gyakorlatban a maguk befolyása alá vonni Ukrajnát s Oroszországot visszaszorítani mindenütt.

Ludendorff csupán egyetlen ponton tévedett. Azt hitte, hogy a német nép immunis a forradalom bacillusaival szemben. Viharmagot vetett és le is kéllett aratnia a vihart. Trockij a breszt- litovszki tárgyalásokon a tárgyaló felek fölött ravasz lázitó beszédet intézett a központi hatalmak katonáihoz és munkásaihoz s az első berlini bolseviki nagykövet, Joffe, azzal kezdte tevékenységét, hogy kapcsolatokat keresett a németországi szélsőradikális körökkel. A berlini szovjet nagykövetség óriási pénzügyi alapokkal rendelkezett s bizonyára jelentős része volt az 1918-as kommuw nista színezetű forradalomban.

Az uj iiilágháboru sokszorosan kifino- mitotta a módszereket s ma már tudományos felkészültséggel igyekeznek megingatni az ellenfél lelki és társadalmi ellenállj erejét. A hires „ötödik hadosztályára s a tevékenységéről szóló mendemondákra csak a háború végével derülhet világosság, de a rádión át folytatott propaganda mindnyájunk előtt ismeretes.

Mindkét fél igyekszik kivédeni a csapásokat s hatástalanná tenni az ellenség lépéseit. Legjellemzőbb erre a hires

Kolozsvár, augusztus 27. Kolozsvár téli burgonyaszükségletének biztosítására Keledy Tibor dr. polgármester 600 vagon burgonyát rendelt á Burgonyaforgalmi Egyesüléstől. Ennek igénybevétele eredetileg csak november elsejétől kezdődnék, a lakosság ellátásának biztosítása céljából azonban szükségesnek mutatkozott, bogy a burgonyaszállitást már szeptember elsején megkezdjék. A szállított burgonyakészletek esetleges felvásárlásának megakadályozására a polgármester elrendelte, hogy szeptember elsejétől kezdve már a napi ellátásra szolgáló burgonyát is ellátási lapokra osszák ki a kereskedők. A burgonyakiosztás egész idény alatt a B. II. sorozatú 1

__30-ig terjedő sorszámú szelvényekre történik. A zöldszinü ellátási lapok szelvényeire szelvényenként 2.50 kg., a pi- rosszinü szelvényekre pedig 2 kg. burgonyát adnak ki.

Újabb rendelkezésig egyszerre csak a B. II. I., 2. és 3. számú szelvények válthatók be. A burgonya szétosztását a fűszer- és lisztkereskedök, valamint a piaci kereskedők végzik, akik a vásárcsarnokban délutánonként árusíthatnak burgonyát. A kereskedők'

Már több, mint négy évszázada, a moszkvai cárok litvániai hadjáratai óta szerepel az

orosz politika vágyálmai között a tengeri uralom birt oklása. Mikor Lengyelország és Svédország a német lovagrend összeomlása után megszállták Litvániát, ezzel elvágták Rettenetes Iván cárt a Keleti-tengertől. A véletlen azonban kárpótolta ezért a veszte-' ségért. Arehangelszknél, ahol a Dvina a Fehér-tengerbe torkollik, hajójával kikötni kényszerű t egy Chancellor nevű angol kapitány, aki az északkeleti átjárót kereste Amerika felé Ázsia megkerülésével, melyet csak évszázadok múlva a svéd Nordenskjöldnek sikerült felfedeznie. A Fehér-tengerbe vetődött angol kapitányt egyenesen Moszkvába vitték a cár elé, akinek éppen kapóra jött. így létesült az első hat jégmentes meleg hónapra szóló angol-orosz kereskedelmi szerződés.

Nagy Péter cárnak végre sikerült Reval és Riga meghódításával és Szentpétervár alapításával birodalmát a Keleti-tenger partjáig kiterjesztenie, miután az Azovi-tenger- röl a törökök kiszorították. II Katalin cárnő nevéhez fűződik a Fekete-tenger partjának meghódítása, ahol Odesszát alapította. A Keleti-tengert és a Fekete-tengert azonban csak keskeny şâvok kötik össze a világtengerrel, melyeknek uralása az orosz terjeszkedési tervek végcélját képezik. Szibéria birtokba vétele révén Oroszország végre a Csendes

részére a Granifer-cég végzi a szétosztást. A kiskereskedők részére kiosztandó burgonyáról a Közellátási Hivatal ad kiutalást, a piaci árusok részére a vásárfelügyelőség. A kereskedők és a piaci árusok kötelesek a szelvényekkel minden héten egyszer a közellátási hivatalnál, illetőleg a vâsârţej- i^gyelőségnél elszámolni. Aki nem, számol el a szelvényekkel, azt a közellátással kapcsolatos áruszétosztásból kizárják.

Hasonlóképpen történik a téli hagyma kiosztása is. A téli hagymából a C. III. 1., 2. és 3. sz. szelvényekre szelvényenként 1 kilót szolgáltatnak ki. A további mennyiség szétosztásáról később történik intézkedés. A hagyma szétosztásának időpontját a közellátási hivatal lapunk utján közli a közönséggel.

Az intézetek és kórházak fejadagja a polgári lakosság fejadagjával azonos. Az olyan ellátást adó intézetek, amelyek személyzetük részére is megvásárolják a terményeket, kötelesek személyzetük ellátási lapjait bevonni és a közellátási hivatalhoz beszolgáltatni. Erinek megtörténte előtt ellátásban nem részesülhetnek.

öceán partjához jutott. 1860-ban megalapították Viadivosztokot. Csökkentette ennek a partvidéknek az értékét az óriási távolság, a végtelen szibériai területek, melyek az ország szivétől elválasztották, ami megnehezítette a hozzáfűzött világpolitikai tervek kivitelét is. II. Mik'ós cár bizalmasa Uch- tomszkij herceg kifejezése szerint „Oroszország keze Ázsia felett“ a japánok elleni háborúban elszenvedett vereséggel semmivé foszlott.

Röviddel azután Kuropatkin orosz hadügyminiszter memorandumot szerkesztett, melyben — bár burkoltan — egy Finnországon, Svédországon és Norvég’án keresztü' e ér- hető atlanti óceáni kikötő szükségességét veti fel. Narvikra célzott. Ha az akkori Oroszország túlélte volna az első világháborút, bizonyára minden eszközzel megkísérelte vo'na cé'ját elérni. Akkoriban egyelőre, még a háború alatt 1915-ben, hatalmas kikötőt létesítettek a szárazföldbe mé'yen benyúló Kola-öbölben, ahol még fe'me’egitik a Barents-tengert a Golfáram végső, az Rszaki-Jeges-tenger fe'é kicsapódó sodrai, a 770. szélességi fok közelében _fekvő Murmanszk mellett, melyet a Murman-vasut köt össze Szentpétervárral. Az ezer kilóméter hosszú Vasútvonalat a Monarchiából és Németországból származó hadifoglyok építették. Sokan vesztették é’etüket a mocsaras, lakatlan területeken végzett nehéz munka

1943. AIJGVSZTVS2S

közben. Végül is elkészült a vasútvonal.

Á Szovjet tovább szőtte a terveket. A Kola-öbö' bejáratának védelmére nehéz parti ütegeket szereltek fel és északon kb. 30 kilóméternyire Murmanszktól, különlegesen megerősített hadikikötő épült, Poljamoje, ami sarki támaszpontot jelent. A jégmentes mély viz és a sok sziklasziget védelme va’ó- ban alkalmassá tették a helyet időszerű tengeri erőd kiépítésére, mely egyidejűleg légi- flottabázisként is szolgáljon. A szárazföldön nehezen járható sziklás terület képez fedezéket. Bár általánosan tudott tény, hogy Mur- manszkban és Poljamojében igen jelentős katonai célokat és közlekedést szolgáló berendezkedéseket létesítettek. Részletek .még nem kerültek a nyilvánosságra. Az ideirányi- tott hatalmas angol-amerikai hajókaravánok, melyek ellen a német tengeralattjárók sikeres harcokat vívtak, nagyon nagy befogadó képességű rakodólehetőségekre engednek következtetni. A Murman-vasut kettős vágányu. A finn határ közelsége Kan* da’aksznál mindössze 80 km., állandó veszélyt jelent a vasútvonal számára német és finn repü'ötámadások következtében, a forgalom ezen a vonalon már többször megszakadt.

1937 őszén szovjet tengeralattjáró és torpedó hajókat hoztak át a Finn-öbölből a Sztalin-csatornán keresztül Poljamojéba. Erre a célra csatornává képezték Id a Svir folyót, mely a Ladoga és Onega tavakat ösz- szeköti egymással és az Onega-tó északi részéről csatornát építettek a Fehér-tengerig. Nagyobb hadihajók a Sztalin-csatornán, mely télen be is szokott fagyni, nem közlekedhetnek. Nehéz hadihajók jelentősebb harci vállalkozások véghezviteléhez a tengeren, nincsenek Poljarnojéban.

Poljamoje megteremtésével kettős célja volt a Szovjetnek: az egyik Murmanszk jégmentes kikötőjének védelme háború esetén, a n\ásik támaszpont létesítése északon Finn. ország, Svédország és Norvégia megtámadásának esetére. A Szovjetunió nem tudott belenyugodni Finnország elvesztésébe és nem elégedett meg az 1940. évi márciusi békekötés féleredményeivel. Kötelezték Finnországot, hogy nem tarthat .hadihajókat és tengeralattjárókat Petsomónál, azonkívül az 1940. év folyamán meg kellett építenie egy vasútvonalat Kandalaksztól Kemijörvig, a finn-svéd h.itáron. Világos, hogy ez a vasútvonal a Murman-vasut kiegészítésére Svédország megtámadása esetére készült. Mur- mankszból és Poljarnojeből a tenger felől támadható meg a tengerészetileg gyenge Norvégia.

Mindezeket a terveket egy vonással keresztülhúzta Németország, amikor feladatává tette, hogy megvédi Európát és a skandináv államokat a fenyegető bolsevista veszély ellen. Amikor Gusztáv Adolf 1617-ben megkötötte Moszkvával a stolbovai békét, mely a Finn-öböl partvidékét Svédországnak juttatta, a kővetkezőket mondotta: „Gátat állítottunk, melynek keresztülugrása nehezen fog sikerülni a Moszkvainak (a cárnak)". Nagypétervámak azonban mégis sikerült ez az ugrás a Néva torkolatánál. Ezt szeretnék most a bolsevisták megismételni a nyílt Atlanti-óceánon.

De a gát, melyet most Németország és Finnország képez, fennáll és visszatartja az embert és anyagot nem kímélő szovjet rohamokat.

Hrgy irnariön borzalmas szerencsétlenséget okozott env felrobbant petróleumlámpa

Nagyvárad, augusztus 26. (MTI) A szomszédos Nagyürögd községben » szerdán éjszaka Kercsics Mária 38 éves asszony ót gyéreinkével házának egyik szobájában tartózkodott, amikor az asztalon lévő petróleum lámpa felrobbant. A szétfreccsenő égő petróleum belekapott a szobában tartózkodók ruhájába és ágyneműibe. Lángot fogott Kercsics Máriának és karján ülő csecsemőjének haja és ruhája is. A másik négy gyermek lángoló ruhával igyekezett anyjának segíteni, de a lángok csaknem az egész szobát elborították.

A nagy sikoltozásra a szomszédok berohantak a szobába és nagynehezen eloltották a tüzet, de addigra Kercsicsék mind harmadfokú égési sérüléseket szenvedtek. Vala- mennyiüket bevitték a közkórházba, ahol megállapították, hogy az egyik gyermek megmenthető, az anyának és a többi gyermeknek állapota azonban reménytelen.

* Közeledik a szeptember! Mindenben készséggel áll rendelkezésére a MINERVA Rt. Könyv- és papírosztálya, Mátyás király-tér 8. Jegeyeztesse elő tankönyvszükségletét, mert ez kényelmes és biztos.

A Szovjetunió terjeszkedési tervei Skandinávia felé