Keleti Ujság, 1943. augusztus (26. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-28 / 194. szám

AZ OROSZ HADERŐ

MOSZKVA ELISMERTE, HOGY CSÜTÖRTÖKÖN VÉDEKEZÉSRE KÉNYSZERÜLT

S szombat

1943. augusxt us SS

TELJES HETI RÁDIÓ-MŰSOR Ára 16 fillér

ElyöETZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NEGYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.80 PENGŐ. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁR! CSEKKSZÁMLA SZAMA 73148.

ÉS

7.

Pompeji romjaira is bombákat mdiioltak az angol-szász repülők

A szövetségesek az 1861 évi határok közé akarják

visszaszorítani Olaszországot

» London, Washington és Moszkva elismerte a francia felszabadító bizottságot

fl japán légierő nagy eredményeket ért el a Salamon szigeteknél

AZ EURÓPÁNAK SZÁNT SORSOT leplezi le az „American Mercuri“ cimü nevo- yorki folyóirat. Egyik cikke közli az Olaszországgal kapcsolatos titkos amerikai terveket s ezek megítélésénél még azt Is figyelembe kell vennünk, hogy Olaszországgal szemben a szövetségesek többször elhangzott kijelentésük szerint- bizonyos „kíméletet“ akarnak tanúsítani. El lehet képzelni, hogy akkor milyen elbánásban részesítenék Németországot s a vele szövetséges többi államokat.

Az Egyesült Államok kormányának titkos tervei szerint Olaszországnak szerény kis országgá kell változnia, amely elsősorban idegenforgalomból él. A nagy gyarmattal rendelkező római birodalom gondolatát el kell vetni. Másfél évig szövetséges katonai és polgári kormányzat alatt kell állni majd Olaszországnak. Azt sem szabad megengedni, hogy egyedül az Egyesült Államoknak vesse magát feltétel nélkül alá, mert az egyesült nemzetek szerződésben kötelezték magúkat, hogy nem kötnek külön fegyver- szünetet. Az olasz hadsereg meghódolá3a után az Egyesült Államok kormáyiya az tísz- szes vezető állásban lévő olaszokat felelősségre vonja, magát a királyt is — írja a lap a titkos tervekről. Ezután Olaszországot lefegyverzik. Olaszország egyébként 1861- ben birt területét tarthatja meg. A Trieszt melletti határon azonban mégis kis változást hajtanak végre. Az olaszoknak Líbiába való télepitése olasz fennhatóság alatt többé nem jöhet számításba. Vei kell adni az olaszoknak azt a tervét is, hogy a gabonatermelésben önellátó legyen. Ami a nehézipart illeti, fényűző gőzösök és különleges gépkocsik gyártására kell szorítkoznia. Bort és tejet szabad termelnie. Kőolajat, gyapjút, kaucsu- kot, vasat és cinket a szövetségesek a szükség megkívánta arányban adják át. Ha Olaszorszángak nem lesz elég pénze fizetni, a szövetségesek a buza el nem vetésére vonatkozó jutalmi rendszert vezetik be.

A Szoviet azonban még az ilyen méretű tervekkel sem elégedett. A ,Jíáboru és munkásosztály“ cimü szovjet lap hangoztatja, hogy a Szovjetunió ellene van az angolszászok háború utáni európai terveinek s a leghatározottabban elutasít az európai egyesült államokra, vagypedio az európai szárazföldi államésoportokra való felosztásra vonatkozó minden gondolatot. Ezek a tervek, mondja a szovjet külügyi népbiztosság lapja, csak azt mutatják, hogy demokrataellenes elemek a Szovjetnek a háború utáni megszervezésből való kiszorítására törekszenek. Különösen élesen fordul szembe a „Háború és Munkásosztály“ a ke- ^ leteurcpai államszövetség tervével, amely angolszász elgondolás szerint mintegy 125 millió embert fogna össze. Ezt a tervet, — Írja a szovjet lap —- Lengyelország és a Szovjet más ellenségei pártolják.

A tervekkel szemben azonban ott harcolnak az európai hadseregek s a végsőkig való Harci elszántságot újból hangoztatja Göbbels dr. német birodalmi miniszter a ,pas Reich“ legújabb számában „A szabadság pótolhatatlansága“ cimü cikkében. A politika és a hadvezetés legfőbb célja, állapítja meg, mindig egy ir*p szabadságánck megtartása és biztosítása. Minden más háborús veszteség pótolható, csupán a szabadság nem, annak elvesztésével megszűnik egy nép nemzeti történelme. Ez a háború a szabadságért folyik, azt támadták meg és azt fenyegetik, tehát mindennel, amink van, védeni kell. A szabadság fogalmát természetesen vérmérséklet szerint különbözőképpen értelemzik. így például 1918-ban és azután a németek féktelenül szabadok voltak az államhoz való viszonyukban, a belső szabadságnak ezt az orgiáját azonban példátlan külpolitikai rabszolgasággal fizették meg. Egy nép külső szabadságát mindig a belső fegyelem árán kell megvásárolni. Ez mindenekelőtt a háborúban érvényes. Ebben a háborúban, — folytatja Göbbels dr. — olyan ellenséges szövetkezéssel állunk szemben, amely megsemmisítő terveiből nem csinál titkot. Most már világosan látszik, hogy nem politikai felfogásunkat, vagy államkormányzási módszereinket utasítja el, hanem szabadságunkra és nemzeti lényünk lényegére tör. Ilyen tervekkel és szándékokkal nem lehet vitázni, ez magától értetődik. Még soha sem állottunk történelmünkben olyan halálos veszéllyel szemben, mint ma. Minden német tudja, hogy ezt a háborút csak győzelemmel szabad befejezni.

A győzelem igazi előfeltételei, állapítja meg Göbbels dr., csaknem kizárólag német oldalon vannak. Az ellenség egészen pontosan tudja, hogy katonai akciókkal nem vitathatja el a németektől a győzelem több kilátással kecsegtető esélyeit. Ennek a nyárnak háborús eseményei ismét klasszikus példát szolgáltatnak erre. Ezért a német nép erkölcsi kitartása ellen intéznek hadjáratot. A német nép azonban a kérdéseket józanul látja s tudja, hogy azokat neki kell megoldania, vagy pedig az ellenség oldja meg, de akkor a német nép kárára.

Ha az ellenséges oldalnak most nem sikerül minket a világhatalmak sorából kiszorítani, akkor túljutottunk a bajokon. Ha ellenben nem sikerülne nekünk a győzelem, akkor minden hiábavaló lenne. Az a hivatásunk, hogy néhány évszázadra döntsünk jövendő fejlődésünk felöl. Kudarc esetén a kísérletet nem ismételhetjük meg. Ez a háború visszavonhatatlanul az utolsó. Ebből a felismerésből merítünk erőt ahhoz, hogy úgy harcoljunk és dolgozzunk, mintha mindennap az életünkről volna szó. Mert ez igy Is van. Eljön majd egyszer az Idő, amikor minden gond és szenvedés véget ér. Amikor egy napon elnémulnak a fegyverek s a népek felállítják a mérleget, akkor már nem számit sokat az, hogy mennyit szenvedtek, hanem az, hogy mit értek el. A német nép ebben a háborúban már annyit áldozott és tiirt, hogy a hátralévőt még ki fogja bírni.

TOVÁBB FOLYIK A TALALGATAS a

québeci értekezlet eredményei körül. Az angolszász közvélemény általában bizalmatlansággal és bírálatokkal fogadta a hivatalos közleményt és ár. ahho*. fűzött megjegyzi*, két s a szövetséges sajtó néha még Iróniku- san foglalkozik a tanácskozással és annak körülményeivel. Az „United Press“ például azt Írja, hogy a québeci értekezlet válasz nélkül hagyta a legtöbb kérdést. Azután a sok utazgatás, megbeszélés, tanácskozás után, ami Churchill amerikai tartózkodása alatt volt, nagyon jelentéktelen közös nyilatkozatot adtak ki, pedig azon is érzik, hogy milyen hosszadalmas tárgyalások eredménye.

Berlinben valószínűnek tartják, jelenti a „Fester Lloyd“ munkatársa, hogy csak egy rövidle.járatu programban tudtak megegyezni, mig a szövetséges hadvezetés nagy katonai és politikai kérdései tisztázatlanul maradtak. Az angolszászok és a Szovjet közötti ellentétekről szóló értesüléseket a német fővárosban nem veszik túlságosan komolyan, Illetőleg gondosan kerülnek minden erre vonatkozó hivatalos német állásfoglalást.

A „Budapesti Tudósitó“ londoni jelentése azt Írja, hogy az angol fővárosban a kanadai értekezlet határozatairól érkezett első hírek csalódást keltettek. Nehezményezték, hogy az értekezlet nem fordult a tenge'yhatalmak népeihez, hogy megmagyarázza nekik a feltétel nélküli megadás igazi jelentőségét és nem mutattak rá a szövetségesek őszinte akaratára, hogy az Atlanti-tengeri megegyezés szellemében kívánnak cselekedni. Roose- veltnek a kanadai képviselőházban mondott beszéde, különösen pedig kölcsön és bérleti törvényre vonatkozó kijelentéseinek egyes részletéi aztán enyhítették ezt a csalódást, — mondja a londoni jelentés.

Az angol közvélemény tehát csak azzal nem volt megelégedve, hogy vezetői miért nem hangoztattak olyan Ígéreteket, amilyenekkel 1918-ban sikerült elámitaniok a világot s csak az elégítette ki őket, amikor Roosevelt néhány semmitmondó kijelentést tett ebben az, értelemben.

Még- a saját szövetségeseik sem hisznek-a

québeci tanácskozások vezetőinek. Annak ellenére, hogy a hivatalos nyilatkozatban és az ahhoz fűzött megjegyzésekben nyomatékosan kiemelték a távolkeleti harctér és a ■Kiru'Jiak nyújtsuuó segíti g fontosságát, a Csrinking-kormány hivatalos szószólója, amint a Transcontinent Press Sanghajból jelenti, közölte, hogy kormánya nézete szerint csak tartózkodással fogadják a québeci nyilatkozatot, mert világosan tudják, bogy a Németország elleni háború továbbra is olyan erőket köt le, amelyek nélkül egy csendesóceáni támadás semmit sem érne el Japánnal szemben. Csunking tehát nem hisz a québeci Ígéreteknek.

*

OROSZ OFFKNZIVARÖL — jelentik a svéd fővárosba érkezett hírek, — tulajdonképpen már csak az oreli és a charkovi szakaszon lehet beszélni. Orosz jelentések szerint, amint a Magyar Távirati Iroda Stockholmból közli, jelenleg két nagy páncélos csata dúl. Az egyik Poltavától északra, a másik a várostól északnyugatra. Mindkét csata döntő jelentőségű arranézve, hogy a két fél közül melyik marad az ur a Dnyepertől északkeletre fekvő területen. Német részen el vannak készülve arra is, hogy az oroszok kisebb területnyereséget érhetnek el, de mégis a legnagyobb bizalommal tekintenek a harcok kimenetele elé és számolnak az arcvonal megszilárdításával. Egy másik berlini jelentés azt mondja, hogy a dnyeperi csata elérte tetőfokát. A tartalékok eddig még egyik oldalon sem merültek ki. Charkov tartós védelmezése azonban erőt adott a németeknek a felkészülésre és ennek hatása majd rövidesen mutatkozik.

A pénteki német hivatalos jelentés szerint a miuszi arcvonalnál, Izjumnál, a charkovi térségben a német elhárító védelem mindenütt sikeresen vetette vissza az ellenséges támadásokat. Őreitől délnyugatra a bolsevisták csütörtökön uj támadásba kezdtek, de súlyos veszteségekkel sem sikerült áttörési szándékaikat megvalósltaniok.

Az Őreinél indított új szovjet támadást is visszaverték

a német csapatok

Berlin, augusztus 27. (MTI.) A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távilati Irodának:

A véderő főparancsnoksága közli:

A miuszi arcvonalon folyó harcokban a német csapatok ujabo elhárító sikereket ér tek el. Erős német harci csoport oldalba- kapta a támadó ellenséget és visszavetette, miközben nagy veszteségeket okozott neki A csopoit foglyokat e.’tett és hadianyagot zsákmányolt.

Izjumnál visszavertük az egyes szakaszokon végrehajtott égős ellenséges támadásokat és az ellenség** betöréseket eüen- lökésekkel kivédtük.

A charkovl harci területen a bolsevisták tüzérségi előkészület után a várostól délre és nyugatra páncélosokkal és csatarepülők- kel támadásra indultak. Sikeres elháritóhar- cokban a támadásokat visszavertük és az ellenségnek nagy veszteségeket^ okoztunk. A bolsevisták e harcok során több mint 10J páncélost vesztettek.

Őreitől délnyugatra és nyugatra a bolsevisták csütörtökön megkezdték támadásáig amelyet már vártunk. Noha az ellen\