Keleti Ujság, 1943. augusztus (26. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-03 / 173. szám

1943. AVGUSXIUS 3 MA KIÁLLÍTÁSOK: Kolozsvár thj. sz. klr. város Mű­csarnokának második kiállítása (a Budapesti Szépművészeti Muzeum anyagából). Megtekinthető délelőtt 10—1-ig, délután 4—7-ig. MÚZEUMOK: Botanikus Muzeum a Botanikus Kertben (Majális-utca 42. Nyitva délelőtt 8—1-ig, délután 3—6-ig.) Erdélyi Nemzeti Muzeum (Bástya­utca 2. Nyitva délelőtt 9—1-ig. Megtekinthető római kori és közép­kori kőtár.) Az Erdélyi Nemzeti Muzeum Állat- tára (Mikó-utca 5. Megtekinthető 9—12-ig). Az Egyetemi Általános Növénytani Intézet Múzeumai. (Farkas-utca 1., Közp. Egyetem, I. bejárat az udvar felől.) Alföldi muzeum, Erdélyi szo­ba, Tanszer- és Amerikai—Alaszkai muzeum. Nyitva minden hónap első vasárnapján d. e. 10—12. (Dijmen- t».) EGYETEMI KÖNYVTÁR: Nyitva hétköznapokon délelőtt 8— 1-lg, délután 3—8-ig. a népkönyvtár f— vasárnap is — délután 3—S-s t. -(Mikó-utca 2.) ELŐADÁSOK A SZÍNKÖRBEN: Este 7 adása. MAGYAR ARCVONAL órakor a „Csókháboru“ elő­MOZIF.L.ÖADASOK: " ARPAD-mozgó: 5 óra 40... (Ma­gyar.) CORVTN-mozgö: Asszony a kated­rán. EGYETEM-mozgó: Bajtársak. (Ma­gyar.) ERDÉLY-mozgó: Nyári szünet. MÁTYÁS KIRALY-mozgó: Külvá­rosi szálloda. RÁKÓCZI-mozgó: A néma kolostor. (Magyar.) SZOLGALATOS GYÓGYSZERTÁRÁK: Fortuna (Mátyás király-tér 33. T.: 21-52.) — Hygea (Széchenyi-tér 32. T.: 24-04.) — Victoria (Horthy Mik- lós-ut 47.) — Opera (Hunyadi-tér 1.) — Tífuszjárvány dühöng Délpalesztiná ban. Ankarából jelenti a Ştefani Iroda: Mint Jeruzsálemből jelentik, a Délpaleszti- nában dúló tífuszjárvány egyre tovább ter­jed az országban. — A munkabérpótlékról szóló rendelei módosítását kérik a kolozsvári magánalkal­mazottak. A legutóbb kibocsátott különbér- pótlékot megállapító rendelet végrehajtása körül felmerült ellentétek arra indították az Erdéíyrészi Magántisztviselők és Keres- kelelmi Alkalmazottak Egyesületének ko­lozsvári elnökségét, hogy emlékiratban kérje a miniszterelnökséget a szóbanforgo rendelethez egy, minden félreértést kiküszö­bölő végrehajtási utasítás kiadására. A? emlékirat állást foglal amellett, hogy a visszacsatolt keleti és erdélyi területeken élő tisztviselők és egyéb alkalmazottak fize­tése azonos színvonalra kerüljön az anya­országban élő hasonló munkakörü alkalma­zottakkal. A megjelent rendelet ugyanit Erdélyben még külön 7 százalék levonását Írja elő a julius elsején folyósított fizetés­ből, az eddig ténylegesen megkapott mun­kabérpótlékokon kívül. Emellett a levonás­nál alapul tekintett járandóságok minemü- ségéről sem intézkedik elég határozottan. De bizonytalan az uj rendeletben megálla­pított alapfizetések viszonya is a munka- szerződésekhez, szolgálati és nyugdijsza- bályzatokhoz, legfőképpen pedig nem intéz­kedik minden kétséget kizáróan a bérpótlék kötelező felemeléséről sem. Az elnökség emlékiratában mindezekre határozott állás- foglalást kér. A miniszterelnökhöz előter­jesztett emlékirattal kapcsolatosan augusz­tus 5-én, csütörtökön este az egyesület ve­zetői igazgatósági ülésen vesznek részt, hol az előadó titkár beszámol a felterjesztett pmiflHrfti gépétéiről. VAKULJ MAGYAR Parragi György, a neves budapesti (vagy csak pesti?) köziró „Levél egy „tájékozódó“ barátomhoz“ cim alatt nyílt levélben üzent valakinek. Az a valaki, akinek a nyílt levél szól, megkérte a cikkirót, hogy „protezsálja be a Független Kisgazda Párt polgári tago­zatába“, mert megbánta szélsőjobboldali múltját s most be akar kapcsolódni a „poli­tikai együttműködés frontjába“. P. Gy. a kérést kereken elutasítja s az elutasításra indokolásnak tekinthetjük a nyilt levél alábbi sorait: „Tanácsom pedig őszintén és egyszerűen ez: „Ne akarj te se a kisgazdapártba, sem más pártba, együttműködési frontba bekapcsolódni.“ Attól eltekintve, hogy szélsőjobboldali múltad a „bekapcsolódást“ amúgy is kilátástalanná teszi, ez úgy a te, mint a szóba jöhető pártok számára erkölcsileg is lehetetlen. A tékozló fiúról szóló jurából a és annak konzekvenciája, mely szerint jobban kell örüftii egy meg­tért bűnösnek, mint 99 igaznak, valamikor a politikában is érvényes lehetett, de a mostani helyzetben semmiesetre sem ke­rülhet sor alkalmazására. Csak vess szá- • mot lelkiismereteddel és vizsgáld meg, hogy Te és társaid mennyire elszakadtak a múltban az igazi evangéliumi keresz­ténységtől, a kereszténység lényegétől: az emberszeretettöl, irgalmasságtól, hányszor voltak embertelenek, kegyetlenek, kemény- szivüek. Most azt kivánjátok, hogy vele­tek szemben a keresztényi megbocsátás és jótékony feledés lelki cselekedetét gyako­rolják, mikor éveken át a magatartástok, cselekedeteitek, beszédeitek, Írásaitok ég­bekiáltó megtagadása volt a keresztényi megértésnek és megbocsátásnak.“ Az idézett sorokból kétséget kizárólag megállapíthatók az alábbiak: A Független Kisgazda Pártnak van egy „polgári tagozata“, amelybe a jelek szerint — igen nagy politikai opportunitást jelent ma belépni. Persze, persze, végre kezd fel­virradni a „kisgazdáknak“, különösen a pol­gári oldalról tagozatba tömörült kisgazdák­nak! Az is megállapítható, hogy — valószínű­leg Budapest központtal — működik a „po litikai együttműködés frontja“. Vájjon kik bői ál! és kikkel működik együtt a belső frontnak ez a rejtelmes belsőbb frontja? Azt már tudjuk az idézett sorokból, bogy a szél­sőjobboldallal semmiképpen sem lesz „együtt­működve“. Megállapítható, hogy a „polgári együtt­működés frontján“ azt sérelmezik a szélső­jobboldallal szemben, hogy annak hívei el­szakadtak az igazi evangéliumi keresztény­ségtől, a kereszténység lényegétől, hogy embertelenek, kegyetlenek voltak. P. Gy. nyilván jól ismeri a „polgári együtt­működés frontja“ álláspontját, amikor kate­gorikusan megüzeni „pártfogást“ kérő barát­jának .­........ajánlom Neked, ne fecséreld el az idődet azzal, hogy sorba állsz valamelyik úgynevezett „baloldali“ párt jegypénztára előtt. Maradjon csak mindenki azon a vo­nalon és utón, amelyeken évekkel ezelőtt elindult. A vasutas üzletszabályzat nem tudom hányadik pontja is előírja: „Me­netközben a vonatról fel- és leugrálni szi­gorúan tilos!“ Szóról-szóra ezt mondja a politikai morál is." Amint látjuk, a „polgári együttműködés frontján“ nagyon szigorú az etikett és meg szigorúbb az — elv! De ha jobban megolvas­suk, akár P. Gy. nyílt levelének szövegét, akár az Itt- idézett részleteket, az a gyanú kezd bizonyossággá válni, hogy ez a „pol­gári ügyüttmüködés frontja“ tulajdonkép­pen a — baloldalt jelenti. S mert a volt széiső- jobboldall számára nincs ott irgalom, alapos az a gyanú is, hogy ez a polgári „baloldali" frontocska tulajdonképpen strómannkodlk a szélsőjobboldal rejtett machinációinak lelep­lezésére. S mert ezt a gyanút nehéz lesz elhessegetni annak tudatából, aki sem nem szélsőjobbol­dali, se nem szélsőbaloldali, hanem egysze­rűen csak magyar, mégis csak felhábo­rító, hogy a nemzetközi baloldal polgári és magyar strómannjai forgassák szemüket éj- tatosan az evangélium igazi szelleméről, a kereszténységről, az emberiességről és mind­arról, ami a kegyetlenségnek homlokegye­nest ellenkezője. Ez ismét annak a jól kidolgozott és ala­posan kipróbált dialektikának egyik fogása, amelytől már sokszor vakult a magyar. Meg kell kérdeznünk Parragi Györgytől, hogy kit és mit ért „polgári együttműködés frontja“ alatt, ahol oly merev és ellenséges a hangulat azokkal szemben, akik a polgári vonalbn épp oly szélsőségesek voltak, mint e „front“ „polgári“ „együttműködői“ ... SIMON PÁL HONVÉD KÉRÉSE Valahol Oroszországban Simon Pál ma­gyar honvéd julius 24-én tábori lapot irt a Keleti Újság szerkesztőségének. Arra kért kedves soraiban, bogy az alábbi kérését hozzuk nyilvánosságra. Átadjuk neki a szót: „Üzenetemet küldöm a kolozsvári szép magyar kislányoknak: Egyedül álló hon­véd vagyok ” szeretnék levelezni egy jő képű barna kislánnyal. Szívesen válaszo­lok kedves levelére, aki nekem ir. üdvöz­letemet küldöm annak a kislánynak, aki nekem ir, a messze orosz földre. írjanak nagyon sokat, mert várom. Simon Pál honvéd, Tábori posta: F. 235.“ Kolozsvári szép magyar kislányok! Simon Pál honvéd néhány kedves sort kér tőletek, hogy magyar kötelesség tel jesitése közben érezze az otthon melegét, szeretetét. Remél­jük, teljesítitek forró kívánságát. SZELLEMESEN. KÖNNYEDÉN, FÉLVÁLLRÓL... A „Magyar Katonaujság" julius 31-i számában olvastuk az alábbi sorokat: Feltűnően Ízléstelen az a megnyilatkozás, amely az egyik színházi hetilapban jelent meg az „illusztris“ színművésszel folytatott beszélgetés alakjában. Zárószavai a követ­kezők : ........a háborút úgy érzem, mint a népek gigászi ismerkedési estélyét, melyhez égő falvak szolgáltatják a világítást, ágyuk és bombák robbanása a kirendelt kamara­zenét. Az ismerkedés — egy újabb népi társadalmi és művészi alakulás érdekében még tart!“ Az első pillanatban tarkónsujtó volt a hatás. Azután elmélkedni kezdtünk. Netán uj háborús szakértő jelentkezik ? No, ez meg is látszik rajta. Még nem tudta tuitenni magát a kezdet nehézségein. Alaposan el­vetette a sujkot az Illetéktelen véleménynyil­vánító. De nézzünk kissé az újszerű „nyi­latkozat“ mögé. Mi akar ez lenni? Óé lehet, hogy az illető valóban csak valami nagy mulatságnak látja a háborút. Ebben az eset­ben megérdemelné, hogy kedvenc szórako­zásai helyett legalább néhány napig közelről élvezze ezt a szerinte nagyon szórakoztató ismerkedési estet. Avagy csupán szellemes- kedésnek készült ez a csodabogár, hogy a nagy művész rajongói elismerően megálla­pítsák: „Nü, ez a Pali mindenhez ért, még a háborúhoz is!“ Olaszországban bezárják azokat, akik bár­mikép kifejezésre juttatják, hogy nem ve­szik kmolyan nemzetük háborús erőfeszíté­seit. Mi is feltesszük a kérdést. Mit érdemel az, aki egy mámoros báli estének tekinti a nemzet létharcát? Ajánlhatjuk kedves szí­nész ur, ha időszerű eseményekről akar nyi­latkozni, ne játssza a mormota szerepét, ha­nem olvassa legalább a hírlapokat. Akkor lassanként rájön, hogy a most folyó „ismer­kedési estély“ során városok dőlnek romba, pillanatok alatt pusztulnak el évszázados kulturemlékek, ezrek és ezrek válnak haj­léktalanná stb. De a „vér és vas“ megpró­bálta tásos küzdelmében hősök is születnek, akik nem annyira a „társadalmi és művészi alakulás érdekében“, hanem férfias köteles- ségteljesitésböl életüket áldozták a Haza és Nemzet jobbsorsáért. Minderről más hangon Illik és kell beszélni, kedves művész ur! Ml is nagyra tartjuk — ha ráérünk — az ön emberábrázoló művészetét, de ezúttal csak a régi latin közmondással illethetjük: „Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna“. Avagy inkább: „Suszter maradjon a kapta­fánál“. Nagy az érdeklődés a kolozsvári Széken/ Társaság pályázata iránt Kolozsvár, augusztus 2. A kolozsvári Szé­kely Társaság pünkösdkor pályázatot hirde­tett székely főiskolások számára sajátságos székely kérdések kidolgozására. A pályázat­nak, amelynek célja, hogy a főiskolások fi­gyelmét ráterelje a székely kérdésekre, nagy sikere van. Már eddig is igen sok pályázatot nyújtottak be a Székely Társaság titkársá­gához és ezzel mintegy kifejezésre juttatták, hogy a főiskolás ifjúságban eleven erővel él a népi kérdések iránti érdeklődés. A pá­lyázók főleg a Székelyföld egészségügyi helyzetéről merítették témáikat. Ez az a kérdés, amely gazdasági vonatkozás mellett előtérben áll és amelynek orvoslását erőtel­jesen szorgalmazzák. A pályázók helyszíni adatfelvételei, az egyes vidékek sajátságos egészségügyi helyzetének feltárása értékes adatokat jelentenek a hivatalos egészségügyi körök számára is és ezzel az orvoslás mun­káját könnyithetik meg. Érdekes, hogy a pályázók igen nagy többsége foglalkozik a székelyföldi egyke kérdésével. Talán külö­nösen hat, hogy a Székelyföld kérdéseinek sorában az egyke is előtérbe kerül, mikor köztudomású, hogy a négy székely vármegye a magyar nyelvterület legszaporább vidékei közé tartozik. A székelyföldi egyke csak szórványos jellegű. Némely községben ütötte fel fejét ez a ragály. A pályázóknak az a feladatuk, hogy megállapítsák: ml a háttere a szórványos jellegű egykének. Hasonló a helyzet a székelyföldi népbetegségek kérdé­sében is. A Székely Társaság a pályázatok felöl természetesen csak a pályázati határidő le­járta után dönt. Turzán Sándor mégis csak leüli a nyolc hónapot Kolozsvár, augusztus 2. A felszabadulást követő hetekben, 1940 őszén Turzán Sándor kolozsvári szabósegéd Schmuck Károly nevű társával együttesen végiglátogatta a kolozs­vári divatkereskedéseket. A vásárlás ürü­gyével megtekintett cikkekből Schmuck bő köpenye alá rejtve többszáz pengő értékű holmit, főképpen férfi fehérneműt emeltek el. Schmuck a vizsgálati fogságból kiszaba­dulása után nyomtalanul eltűnt. Turzán Sándor igy egymagában került ez év júniu­sában a törvényszék büntető hármastanácsa elé. Kihallgatásakor mindent tagadott. — Nem vagyok bűnös, fellebbezek! — hangoztatta elégedetlenül a nyolc hónapra kiszabott börtönbüntetésének kihirdetésekor. Az ügyész akkor azonnali letartóztatását indítványozta. Míg azonban a fogházőr meg­érkezett, Turzán Sándor észrevétlenül meg­szökött a tárgyalóteremből. A szabadságnak csak rövid ideig örülhetett, mert a rendőr­ség újból kézrekeritette. A kolozsvári Ítélőtábla most a törvényszék által kiszabott nyolchavi börtönbüntetést és ötévi jogvesztést változatlanul helybenhagy­ta. Turzán ezúttal megelégedéssel nyugodott bele az Ítéletbe. — Márványba nyaka t fedeztek fel a Szé­kelyföldön. Gyergyóvasláb község határában közbirtokossági területen fekszik a Sugó- barlang. A most folyó feltárási munkálatok során több helyen rózsaszínű márványt ta­láltak. A közbirtokosság tagjai most a lele­tek alapján szakvéleményt kértek és ameny- nyiben az megfelelő, úgy kitermelő és érté­kesítő szövetkezetét alapítanak a nagyértékü márvány forgalombahozatalára. * Hirdetmény. A városi Nyári-fürdő f. évi idényére férfi alkalmazottat keres. Tűz- és frontharcosok előnyben. Jelentkezni a fürdő gondnokságánál lehet, f — Alarcnsrablók támadtak meg Újpes­ten egy1 órásmestert. Újpestről jelentik: Éjfél után néhány perccel Újpesten, az Ár­pád-utcában Tóth Kálmán órásmestert megtámadta három fekete álarcos férfi. Fejbeverték, földreteperték és kifosztották. Elvették aranyóráját és pénztárcáját, amelyben 720 pengő volt. Az órásmester csak Hajnalban ébredt fel a rendőr keltege- tésóre. A nyomozás megindult. Jó ÄRTJ ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A ló ÜZLETMENETNEK — Bulgáriában aratási munkára viszik a munkakerülőket. Szófiai hir szerint a bol­gár fővárosban és a nagyobb városokban ellenőrzésekkel fogdosta össze a rendőrség a munkakerülőket, akiket azonnal aratásra használnak fel. Különösen nagy eredményt érnek el az ellenőrzések a kávéházakban és az éttermekben. (MTI.) — Kovács Fajos dr. búcsúja Sepslszent­györgytöl. Az unitárius egyház főhatósága Kovács Lajos dr. sepsiszentgyörgyi lelkész, teológiai magántanárt a közelmúltban a kolozsvári teológia akadémiára rendes ta­nárnak hivta meg. Kovács Lajos dr., aki 5 éven keresztül volt a sepsiszentgyörgyi uni­táriusok lelkigondozója, a napokban búcsú­zott el híveitől megható ünnepségen. A bu- csuünnepségen résztvett Kászonyi Richárd dr. főispán, Benedek János polgármester­helyettes és az összes felekezetek lelkészei, valamint a város számos közéleti vezetője. Kovács Lajos dr. teológiai tanár a tem­plomban búcsúzott el híveitől. Ezután Ká­szonyi Richárd dr. főispán méltatta a bú­csúzó lelkész érdemeit, aki sepsiszent­györgyi működése alatt megszerezte az egész város lakosságának osztatlan szere­tetét és közbecsülését. Sepsiszentgyörgy nevében Demeter János polgármesterhe­lyettes a város, báró Szentkereszty Béla a Vöröskereszt Egylet nevében, Fekete Sán­dor dr. szanatóriumi főorvos, a sepsiszent- györgy unitárius egyház gondnoka a sep­siszentgyörgyi unitárius hívek, dr. Szánthó Vilmosné az Unitárius Nőszövetség nevében búcsúzott a távozó lelkésztől. Kovács La­jos dr. teológiai tanár egyébként már át is vette tanszékét a kolozsvári unitárius teo­lógia akadémián. y

Next

/
Thumbnails
Contents