Keleti Ujság, 1943. augusztus (26. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-17 / 185. szám

1943* AUGUSZTUS 17 A japán katona bámulatos teljesítőképességéről üdvözlet Finnországból, amely Erdélyhez hasonló módon sokat szenvedett Á neves szentföldi ásató finn tudós érdekes előadást tartott Kolozsvár, augusztus 16. Érdekes ven­dége volt vasárnap Kolozsvárnak. A. Saarisalo finn egyetemi tanár, archeoló­gus és neves szentföldi ásató érkezett ide, aki Helsinkiben, az ottani egyetemen a keleti nyelvek tanszékét tölti be. Kísére­tében jött Molnár Rudolf, évek óta Finn­országban élő magyar evangélikus lel­kész, finn élettársával egyetemben. A finnországi látogatók Magyarország na­gyobb evangélikus gyülekezeteit keresik fel, hol a professzor a keresztény egyház bölcsőjével összefüggő régészeti kutatá­sait ismerteti. A. Saarisalo kolozsvári előadását va­sárnap délután 6 órai kezdettel tartotta meg az evangélikus templomban. Ez al­kalommal a gyülekezet érdeklődő tagjain kívül a helybeli tudóstársadalomból is többen megjelentek, úgyszintén a külön­böző egyházak számos lelkészvezetője. A bevezető egyházi ének után Járosi Andor egyházmegyei esperes imádkozott, majd üdvözölte a vendégeket, akik egy testvéri nemzet köréből, annak szivével együtt hitét is elhozták, hogy bennünket megerősítsenek. A helsinkii egyetemi tanár már har­mad] zben jár hazánkban, de Kolozsvárt most kereste fel először. Idei körútját a Balaton mellékének, s Szeged és Buda­pest meglátogatásával kezdte, egynapos kolozsvári tartózkodás után pedig hétfőn a nyíregyházai gyülekezet látogatására utazik. Finn-nyelvű előadását a hallgató­ságnak Molnár Rudolf lelkész fordította magyarra. Az előadó beszéde elején magyar nyel­ven üdvözletét tolmácsolt „abból a Finn­országból, amely Erdélyhez hasonlóan sokat szenvedett“. Előadásában a Szent­földön és Kisázsiában végzett kutatásai­ról szólott. Megemlékezett arról a hatal­mas babyloni kultúráról, amelyről Ró­ma idejében mit sem tudtak. A római bi­rodalom elmúlása utáni második év­ezredben azonban annál jobban megis­merhettük ékírásos emlékeinek megfej­tése révén. Ebben a munkában egy je­lenleg 80-ik életévében levő finn profesz- szor és három tudós társa — közöttük az előadó — tevékenykedett eredményesen. A finn nép különben kivette részét egyéb tudományos kutatásból is, igy az angol Levingston után szintén finn tanár ka­pott angliai támogatást az arab kultúra tanulmányozására. Épp igy a bibliai ku­tatásokban elsősorban buzgólkodó északi — svéd, norvég, dán — népek között is kitűnnek. A finn professzor feltárta kutató mun­káját, aminek eredményét a háboruk- dulta babyloniai városok nemzedékről- nemzedékre emelkedő talajának kiégetett agyag irástábláiból merítettek. — Ma azért égetik az irodalmi termé­keket, hogy megsemmisüljenek, — mon­dotta előadásában, — akkor pedig azért égették ki azokat az agyagbavésett ék­írásos feljegyzéseket, hogy évezredekre maradandókká váljanak. A meglelt iro­dalmi termékekben igen sok vonatkozás van a bibliai prófétákra, különösen Ab- rahámra, Mózesre, Ézsaiásra és Dánielre. A régi kor e prófétáinak sorsa bizonyí­ték arra, hogy a szellem emberei olykor magánosságra vannak kárhoztatva saját­jaik között is. A bibliai küzdelmekhez hasonló sors jutott osztályrészül a fin­neknek is és e kicsiny nép egységét ép­pen a reámért csapások teremtették meg. Az előadás befejeztével Molnár Rudolf lelkész felesége néhány finn éneket adott elő szólóban orgonakisérettel. A lel- készné ezután a Krisztus iránti hitről be­szélt „a szeretett rokonnéphez, a kedves magyar testvérekhez“, majd Molnár Ru­dolf lelkész mondott köszönetét a Luther-szövetségnek a finn hadiárvák felnevelésének mozgalmához való hozzá­járulásáért. A templomi műsoros délután Járosi Andor esperes köszönő szavai után a Himnusszal zárult. — KÖZKEGYELEM HÓK VATORSZ ÁG­BAN. Zágrábból jelentik: A horvát állam vezetője rendeletet adott ki, amellyel köz­kegyelembe részesít minden, a hadsereg kötelékébe tartozó bűnöst, aki katonai bűn­cselekményt követett el 1S41 április" 10-től. A közkegyelem alói kivételek azok, akik a bűncselekmény elkövetése után külföldre szöktek, vagy elbujdostak és 14 nap alatt neon jelentkeznek, akik tettüket azért kö­vették el, hogy idegen hatalom szolgálatá­én az országban felborulást és zavart keltsenek, valamint azok, akiken a halálos ítéletet már végrehajtatták. .(MTI.) Warren J. Clear amerikai alezredes négy évet töltött Japánban. Pershing után ő volt a második amerikai tiszt, engedélyt kapott arra, hogy a japán hadseregben szolgálhasson. Clear alez­redes az amerikai „Infantry Journal­ban a következő jelentésben számol be tapasztalatairól: A japán gyermekek katonai nevelése már hatéves korukban megkezdődik. 12 éves korukban a japán fiuk már egyen­ruhát kapnak, hozzá könnyű puskát és rendszeresen résztvesznek az évi hadgya­korlatokon. 15 éves korukban szurony­rohamot intéznek, egy évvel később pe­dig gyakorlópáncélkocsikat vezetnek. A Bundái San megmászása Tokióból Közép-Japán északi részébe a második hadosztályhoz kaptam beosztást. Még hajnalh,asadta előtt keltünk útra teljes felszerelésseb Hírőse hadnagytól, a mellém beosztott adjutánstól megkér­deztem uticélunkat. „Az ezred — vála­szolt a hadnagy — a Bandaí Sant fogja megmászni és még ma hazatér.“ A Bandai tüzhány 1040 méter magas. Akkor kerültem ki a kórházból, meleg is volt. Szivem vadul kalapált, lélekze- tem akadozott. Adjutánsomhoz fordul­tam: „Kérem, jelentse az ezredparancs- n noknak, hogy visszatérek a kaszár­nyába.“ Hírőse hadnagy izgatottan válaszolt: — Akkor nekem is vissza kell fordul­nom. Az ezred kicsufol. Kérem, legyen elnézéssel. — Beláttam, hogy saját hadseregem híre forog veszélyben, lovább vonszol­tam magamat. A 82 órás menetelés A tábori étkezés a kaszárnyái étkezés­nél is igénytelertebb. A táborikonyhán rendszerint konzerv- hust kaptunk hidegen es csak néha főtt rizst és darát. * Híjnak három órakor erőltetett me netre vonultunk ki. Minden ember 150 töltényt vitt magával, a borjú 40 fontot nyenrctt. Egy órával utrakelésünk után heves eső eredt meg. Az utak mocsárrá váltak Ehhez járul a ,élőkig ható hideg szél. Éjfélig 50 kilométert tettünk meg. Félórás pihenő után masnap este 8 óráig újabb 48 kilométert tettünk meg. Ekkor egy folyóparton csatarendbe fejlődött az ezred. 550 méteres lövészár kot kellett ásnunk. Az emberek nyomban, ott ahol voltak, álomra rogytak le. Négy óra múlva uj parancs: vissza az ezred szék­KOLOZSVAR, aug\ 16. A Dregan-völgy- ben mintegy 200 holdnyi területen hónapok óta folyik az erdőkitermelés. A kitermelt tüzifamennyiségből fedezik a város alkal­mazottainak, valamint a Nemzeti Munka­központ tagjainak tüzelőfaszükségletét. Az erdőkitermelési munkálatok igen előreha'a- dott mederben folynak. Eddig körülbelül 400 vagon fát termeltek ki. A szükséglet pedig 1200 vagon. Az erdökitermelési munkálato­A Magyar Tudósító jelenti: Egy három­éves gyermek képviseletében apja baleseti kártérítési pert indított egy kolozsvári szik- vizgyár tulajdonosai, Túrós Gáspár és Ba­logh Albert ellen. Az apa keresetében elő­adta, hogy a gyárból lovaskocsin szikvizet szállítottak korcsmájába. A kocsis a szikvi­zes üvegeket a kocsi szélére rakta. Három­éves kisfia az egyik üveget leemelte, majd elindult vele. A járdán azonban megcsúszott, elesett, az üveg felrobbant és egyik szemén olyan súlyosan megsértet­te, hogy a szeme világát elvesztette. Ezért kérte a gyár tulajdonosai kártérítési kötelezettségének megállapítását. A kolozs- •vári törvényszék elutasító Ítéletet hozott, a tábla azonban megállapította a gyártulajdo­nosok kártérítési kötelezettségét, mégpedig az üzem veszélyességéből folyó tárgyi fele­lősség alapján. Végső fokon most került az ügy a Kúria Jakab Mihály tanácsa elé, amely 1 r ’ti N helyére. Ismét meneteltünk szürkülettől késő éjszakáig és a következő nap izzó hőséget hozott. Délután hat óra felé egy városhoz közeledtünk. Parancsszavak. Az ezred feszesen haladt át az üdvözlő tömeg sor­falán. A polgármester üdvözlőbeszédére az ezred énekkel felelt: „Akár holtan úszom a viz színén, akár holtan bukom a domb füvébe — mindenkor kész vagyok a császárért fmeghalni!“ Egész éjjel csak két húsz perces pihe­nőt tartottunk. Reggel hat órakor hideg rizst kaptunk és csak délben állottunk meg ismét. A távolban már látni lehetett a helyőrségi város házainak tetejét. És ekkor rettenetes parancs érkezett: „Tar­tós futás!“ Nem akartam hinni fülemnek. Nem őrültség ez? 82 órás menetelés (196 km.) teljes fel­szereléssel és lőszerrel, csupán négy óra alvás és most még tartós futás?! Egy hadnagy arcrabukott és fekve ma­radt. Feltűntek a barakok kapui. A kö­vezet dongott, amint végiggördültek rajta a nehéz bakancsok. Az ezredes hűvösen válaszolt a futásra vonatkozó megjegyzéseimre: „Hadgyakorlat a mi felfogásunk sze­rint ugyanaz, mint a háború.“ A kidőlt hadnagy a katonakórházban meghalt. Néhány nap múlva drótakadályokon való átkelés gyakorlása került sorra. Az első csoportok karjaikat szemük előtt összefonva arccal vetették magukat a drótgomolyagra és az utánuk követke­zők ezen az élő hidon lépdeltek át. Utána következett a szuronnyal a ja­pán katona kedvenc felgyverével való nappali támadás gyakorlása. A géppus­kák és puskák ezrével lőtték a vaktöl­tényt, a rohamozok lába alatt aknák rob­bantak. Szikrázva csaptak össze a táma­dók és védekezők oldalfegyverei. Nagy­számú sebesült volt. A japán katona halálraszántságának azóta ismét bizonyságát adta. Amikor egyik hadihajónk lelőtt egy japán repü­lőgépet és a matrózok a tehetetlenül ver­gődő roncs felé kötelet dobtak, egyetlen japán pilóta sem nyúlt a kötél után: va­lamennyien inkább az alámerülést vá­lasztották. Egy másik helyen 500 japán tartott egy magaslati állást. Egyetlen foglyot sem tudtunk ejteni: mintegy 350 japán elesett, a többi a sziklaoromról le­ugrott a parti szirtekre, szétroncsolva terültek el. Valamennyi szörnyethalt. (MN). kát az elmult napokban megtekintette Ke- ledy Tibor dr. polgármester is. A polgár- mester Biklalvy István dr. tanácsnok, a közellátási hivatal vezetőjének és Illyés Géza erdőtanácsnok, a kolozsvári erdőigazgatóság tüzifaosztálya vezetőjének társaságában tett látogatást a Dregan völgyében. A fakiterme­lési munkálatokról Szűcs Károly, a Nemzeti Munkaközpont kolozsvári szervezetének tit­kára tájékoztatta a polgámestert. a tábla Ítéletét megsemmisítve, a kere­setet elutasította. Az Ítélet szerint a táblának a tárgyi fele­lősségről szóló álláspontja téves} mert az állandó birói gyakorlat értelmében csak a szikviz gyártása, tehát a gyártás színhelyén való előállítása tartozik a veszélyes üzemek körébe, a szikviz forgalombahozátala azon­ban nem. Ebből következik, hog ■ a szikviz- gyáros az általa gyártott szikviz forgalomba- hozatala közben a szikvizes üveg felrobba­násából eredő károkért csak vétkessége esetén felelős. Minthogy pedig a baleset a gyártelepen kivül, a szikvizforgalombahoza- tala közben történt, a gyártulajdonosokat üzembentartói minőségük alapján tárgyi fe­lelősség nem terheli. De, nem állapítható meg a gyárosok vétkességé saját vétkessé­gük alapján sem, mert a kihallgatott szak­értő szerint kizárt dolog, hogy a robbanást gyártási hiba okozta volna. Nem lehetett iuegájla£iUni a kocsis gondaUaneás*! smtM tehát a gyártulajdonosok alkalmazottjuk vétkessége elmén sem felelősek. Végül nem állapítható meg felelősségük a vétlen kár­tételnek a méltányosságon alapuló szabályai értelmében sem, mert bár a baleset követ­keztében a gyerek egyik szemét lelvesztette és igy munkaképessége 25 százalék csök­kenést szenvedett, azonban ezzel a fogyat­kozással éppen úgy el lehet helyezkednie, mintha mindkét szeme megvolna. Ezért ezen a cimen kártérítés megítélése nem mutatko­zik méltányosnak. Nem szólnak méltányos- sági tekintetek a nem vagyoni kár megíté­lése mellett sem, mert a hiányzó szemet üvegszemmel olyan jól lehet pótolni, hogy a szem hiánya eltorzulást nem okoz és nem lehet szó arról sem, hogy a gyermek jövő­ben való érvényesülését a szem hiánya aka­dályozná, 'vagy megnehezítené. Mindezek alapján a táblának a kártérítési kötelezett­séget megállapító Ítéletét meg kellett vál­toztatni és a keresetet el kellett utasítani. Négy képviselő lépett be a Magyar Élet Pártjába A Magyar Országos Tudósító jelenti: Ma- tolcsy Mátyás, Matolcsy Tamás, dr. Tóth János és Paczoiay György országgyűlési képviselő levelet irt Kállay Miklósnak: „Kegyelmes Urunk! Meggyőződésünk, hogy Nagyméltóságod minden cselekedetét Magyarország felvirá­goztatásának gondolata hatja át. Bizunk ab­ban, hogy a világháború folyton sulyosbbodó napjaiban megtalálja azt a helyes utiat, ame­lyen az egész magyai’ságnak járni kell, hogy ezeréves történelmi helyét elfoglalhassa és megőrizhesse a jövőben is. A most tomboló háború viharában a nem­zet fönnmaradása forog kockán. Fennmara­dásunk biztosítását meggyőződésünk szerint csak úgy tudjuk szolgálni, hogy minden tisztaszándéku, becsületes épitő magyar erő összefog. Ebben a reményben elhatározásunk­kal hozzájárulunk a nemzet egységének megteremtéséhez s szerény erőnket tiszte­lettel felajánljuk a nagy cél érdekében és a Nagyméltóságod vezetése alatt álló Magyar Élet Pártjába kérjük felvételünket. Isten áldását kérve Nagyméltóságod és magyarságunk érdekében végzett munkájá­ra, vagyunk megkülönböztetett tisztelettel: készséges hivei.“ A levélre vitéz Lukács Béla miniszter, á Magyar Élet Pártja országos elnöke vála­szolt. Értesítette a képviselőket, hogy a mi­niszterelnök, mint pártvezér belépésüket tu­domásul vette. fl lakásbiráság ítélete a nemzsidó bérlő üzlethelyiségének felmondásáról Budapest, aug. 16. A Magyar Tudósitó jelenti: Egy gyár üzlethelyiségét a ház- tulajdonos részvénytársaság azzal az in­dokolással mondotta fel, hogy a helyi­ségre saját üzeme céljára van szükség. A gyár a felmondást nem fogadta el, mire p^r indult ellene és a járásbiróság az üzlethelyiség elhagyására kötelezte. Fellebbezés folytán az ügy dr. Gémessy István tanácsa elé került, amely a járás­biróság Ítéletét megváltoztatta és a ke­resetet elutasította. Az Ítélet indokolása szerint az 5777/1941. M. E. sz. rendelet értelmében üzem céljára szolgáló helyi­ség bérletét a bérbeadó nemzsidó bérlő­vel szemben rendes felmondással csak a rendeletben foglalt intézkedések meg­felelő alkalmazásával szüntetheti meg. A rendelet szerint ez a korlátozás kiterjed a hatálybalépése előtt közölt felmondás­ra is, ha a felmondási idő a rendelet ér­vénybelépésekor még nem járt le és a bérlő a bérlet fenntartására irányuló szándékát a bérbeadóval a rendelet ha­tálybalépésétől számított nyolc nap alatt Írásban közli. Miután pedig ez megtör­tént, tehát az adott esetben a per eldön­tése szempontjából közömbös, hogy a háztulajdonosnak a felmondott helyiség­re méltánylást érdemlő okból szüksége van-e? Ettől eltekintve azonban a tör­vényszék a kihallgatott szakértő vélemé­nye alapján megállapítja azt is, hogy a háztulajdonos részvénytársaságnak a fel­mondott helyiségre nincs méltánylást ér­demlő okból szüksége, mert az igényelt célra a helyiség alkalmatlan. Mindezek alapján a járásbiróság marasztaló Ítéletét meg kellett változtatni és az alaptalan keresetet el kellett utasítani. _ AZ OLASZ NÉP ÜNNEPLI A PAPÁT. Rómából jelentik: Szombaton este nagy tö­meg gyűlt össze a Szent Péter-téren, hogy ünnepelje a pápát abból az alkalomból, hogy az olasz kormány nyílt várossá nyilvánította Rómát. A Szentatya kétszer is megjelent, az ablakban és megáldotta az ünneplő töme- j&l, íMIll Kétszáz iioldrcyi területen termetnek fát a kolozsvári tisztviselők és a Nemzeti Munka- központ tagjai részére a Bregán völgyében Á Kúria megváltoztatta a kolozsvári Táblc ítéletét a felrobbant szódásüveg miat: indított kártérítési perben

Next

/
Thumbnails
Contents