Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-11 / 154. szám

KkanUrMa 1943. J V £ 1 V S II , Tévedés volna azt hinni, hogy a futball­mérkőzéseken csak a futballisták játszanak. Ellenkezőleg! A játékban a közönség éppen olyan tevékenyen részt követel magának, mint a játékosok. S ha már nem rúghatják a labdát és végtagjait nem mozgathatja korlátlanul — mivel a tömegben, a keringek életteréhez hasonló szilk térben ez akadá­lyokba ütköznék — (Lásd az előtted álló néző fejét!) mozgathatja tghát azt, amit le­het. Ez pedig a szája. S hogy ezzel mit lehet művelni, az nem mindennapi. A zöld gyepen pattog a labda. Lenge al­sóba bujt férfiak kergetik lelkes kitartás­sal egymást. A közönség, ez a vizsgaszemü és ezerfejü hydra pedig éberen les az első pillanatra, amikor ki táthat ja a száját. Erre a játékvezető, egy fekete alsónemübe öltö­zött tisztes kopasz ur adja meg a jelt az­zal, hogy sípjába fuj, mert valami szabály­talanságot látott az egymásba akaszkodó lábak között. Az egyik pirosinges játékos nem a futballabdát célozta meg, hanem az ellenfél bokáját. Bokazene volt... A közön­ség ellenvéleményen van és ennek igy ad kifejezést: — Pfuuuuuuuuuujjj ...!!! Egy szólista pedig ezt fuvolázza a biró felé: — Mafla! Ez utóbbi lelkes érzelmekre hangolja a közönséget. Mindenki a torkát köszörüli és I a csillogó szemekből látszik, hogy adandó alkalommal további jó „bemondások“ vár­hatók. Az első ekként érkezik meg: • T—- Tán beolajoztad a kupádat, hogy le­csúszott róla a labda? Az egyik vidéki játékosnak szól, aki jó helyzetből mellé fejelte a labdát. Utána ta­pogatja a fejét. Még a helyén van. Egy támadást bírói sip Aliit meg. Les volt. A játékvezető, aki civilben többgyerme­kes tisztes családapa lehet és minden bi­zonnyal tekintélyes és tiszteletreméltó adó­fizető polgár, most megkapja a következő ovációt; — Ne fütyörészen, maga tökfilkó! ... Nem volt les! Vérmesebb szurkolók tovább is mennek és aürün részletezik állattani ismereteiket a já­tékvezetővel és á játékosokkal kapcsolatban. Polgári környezetben ezek egyike-másika kimerítené a becsületsértés kritériumát is. A sértegetésben egy szelidtekintetü, kék- szemü bácsika vezet. Jóságos arca van. Nincs kizárva, hogy otthon nagy papucs a derék férfiú és most itt mondogatja meg a magáét a feleségének, a szegény játékvezető fejéhez vagdosva a kardos életepárjának szánt szavak „válogatott“ bokrétáját. Az asszony nincs jelen, különben alighanem csodálkozva szemlélné férjeura harcias ma­gaviseletét ... Az öregur láthatólag kivá­lóan szórakozik most kilencven percen át. Utána aztán majd szép csendesen hazaballag és a következő mérkőzésig újra hallgatag papucs és szelid újságolvasó polgár lesz ott­hon. keznek, egyik néző pedig újságot borit a fe­jére és alóla szemlélődik, mint egy sátor alól. Az eredeti ötlet szintén követőre talál, amennyiben a szomszédja a bejelentőlapját tűzi fel a sapkája alá szemellenzönek. A tömegben Itt is, ott is füstkarikák szál- longanak felfelé. A kövér ur szintén ráfüstöl és cigarettájának hamuját szórakozottan beleütögeti az előtte álló szurkoló kalapjá­nak karimájába. A végén a cigarettáját is ott akarja eloltani, de ezt már észreveszi az illető és felmordul: — Mi vagyok én, hamutartó? A kövér ur mentegetőzik. — Bocsánat, azt nem mondtam. Jóváteendö a hibát, fürge mozdulatokkal igyekezik leporolni a behamuzott kalapot. Nagy igyekezetében azonban leveri annak a fejéről. — Hallja-e, maga kövér ... ? Kis híjjá, hogy a végén össze nem akaszt­ják a tengelyszöget. Közben a pályáról kiszáll a labda a desz­kapalánkon túl az úttestre. Felszabadító íli­gás volt... Egy, a kis unokáját sétáltató öregur iramodik utána és hatalmába keríti. De még nem dobja vissza a pályára, hanem az unoka felé gurítja. — Na, Pucika, rúgj bele! Pucika elluftolja a labdát. A nagypapa frissen utánaszaiad As újra guritja neki. Közben pedig a pályán türelmetlenül várják a labdát. Egy gyerek felmászik a kerítésre és sürgetve kiszól: — Hé, öreg, dobja be a labdát! Az öregur oda sem hederit, hanem vidá­man szórakozik tovább az unokájával. Most meg kiszoritót játszanak ... Végre is kül­döttség lohol a labdáért. Mikor ezekét a nagypapa meglátja, hirtelen felkapja a lab­dát és bombalövéssel küldi vissza a pályára. A küldöttség dühös tagjait pedig ezzel csil­lapítja le: — Hej, valamikor én is válogatott vol­tam ... A rövid kényszerszünet utátn nemsokára valódi szünet lesz, félidő. Ez azt jelenti, hogy a játékosok levonulnak a pályáról az öltö­zőbe, a közönség pedig megrohanja a pályán sündisznóállásokban elhelyezkedett söráruso­kat. A kiürült sörösládákat pedig viszik magukkal. Az élelmeeebbje ülőhelyhez jut, illetőleg, ha rááll, akkor kitünően lát a fe­jek fölött, mint egy kilátóról. De a látással még mindig baj van, mert mikor a családi üveg elfogyasztása után a szurkolók vissza­térnek és a játék újra megindul, méltatlan­kodó kifakadások hallatszanak. — Maga megnőtt a félidőben, hogy nem látunk a fejitül?. Vagy: — Nem látni... Vegye le a kalapját! Egy humorista hozzáteszi: — Hadd süsse a nap galambkopasz fejét! Közben a játék folyik a pályán, a pálya szélén a sörösök számolják a bevételt, a gyerekek gyűjtik az üvegeket és amelyikben még van egy kis mara'dék, azt kikortyol­ják. A tengernyi gyerekből egyébként jócs­kán jutott a pályát környező fákra is. Itt ismerkedhet meg a látogató a kiabáló fák­kal. A srácok a legfelső ágakon gubbaszta­nak, mint a verebek, mert alul a rend gon­dos őrei elcsípnék a nadrágjukat. — Hülye!!! A kiáltás egyszerre visszatereli figyel­münket a pályán folyó nemes vetélkedésre. A kékszemü szelid öregur rikkantotta el magát, mert szerinte a jobbszélsőnek ke­resztbe kellett volna játszania az ötösön a balszélső elé, nem pedig kapura lőnie. A kövér ur vitába száll vele: — Maga talán jobban megcsinálta volna? A szelíd szemek villámokat szórnak. — Meg hát! — Futballozott valamikor? A bácsika elkomorodik: — Nem, de már vagy a tizedik meccset látom. — Na, akkor biztosan jobban megcsinálta volna — mondja a kövér ur és köröskörül kiderülnek az arcok. A szelid bácsi tarkója gyanúsan Vörösödik, de nem szól. A mérkő­zés vége felé jár és ö lassanként ismét pa­pucs lesz elméleti futballtudományával együtt. Az egyik játékos még megkapja a ma­gáét egy helyzet kihagyásakor: — Maga sündisznó! Ezt a kitételt a játékos hajzata Indokolta csupán. Vége is a mérkőzésnek. A játékosok fel­sorakoznak a pálya közepén. Üdvözlik a kö­zönséget. — Szebb jövőt! — Adjon Isten! — zug a tömeg. A játékvezetőtől pedig igy búcsúznak: — Pfuuuuuuuujjjü! Aztán préselödnek kifelé a kiskapun. Köz­ben megbeszélik a mérkőzést. Egyik: — Jó meccs volt; Másik: — Pocsék volt. Harmadik: — Tetszett a jobbszélsö, a piros. Negyedik: .— Nekem a Fellegvár tetszett. _ ? ? ? ? — Szépen kizöldült. H»t igy szurkol a közönség. Irta és rajzolta DOBRY LAJOS Megalakítják a székelyföldi gyógyfürdők védett övezetét Gyógyfürdők és gyógyforrások régiója a háromszéki lapály északi peremén Cseresfürdö, július-10. Erdély, de különösen A nap kegyetlenül tűz a népre az álló­helyen. Egy kövér ur vetkőzni kezd. Kabát­ját karjára veti, majd a kravátliját oldja ki és zsebébe gyűri. Példáját többen követik. Egyre több színes nadrágtartóban, nadrág- szijjakban és gömbölyödö pocakban gyönyör­ködhetünk. A szembetüző nap ellen színes szemüvegekkel és lehúzott kalappal véde­a Székelyföld rendkívül gazdag a mindenféle ásványvizekben. Különösen nagy a gyógy­források száma Hárnmszékinegye északnyugati csücskében, a torjai Büdösbarlang közelében. Itt egyes helyeken annyifelé fakadnak gyó. gyitó erejű ásványvizek, hogy még néhol a kutakból is borvizet lehet meríteni, a nagy­szabású forráscsoportoknak és Iszaplápoknak pedig se szeri, se száma. Ezek a hasznos, fel­mérhetetlen kincset jelentő gyógyforrások olyan tömegben vannak egyes helyeken, hogy felmerült az a gondolat: különleges, védelem alá helyezett forrás- és fürdfirégiót kell terem, teni ezen az áldott vidéken. A Sósmezö nevű nyeregtől nyugatra Sepsi biikszád félé folyik a Zsombor pataka. Medre mellett, a Sósmezötől másfél kilométernyire, vannak azok a hires gyógyforrások, amelye­ket Bökb Hugó államtitkár 1930-ban kiadott, a Bálványos vidékére vonatkozó tudományos adatgyűjteményében ismertet. Itt iekszenek a Vallató és Fortyogó nevű rendkívül erős szén­savas források, tőlük pár száz lépésnyire a Cseres vagy Hamvas nevű gyógyláp, amely rendkívül erős szénsavas és más gyógyérökben gazdag forrástömeg, A Hamvas.források egymás mellett bugyogó források, a régi kis fürdőmedence mellett összegyüjthetök volnának egy gyógyiszap. uszoda céljára- Rendkívül erős szénsavat tar­talmaznak. Kissé távolabb az úgynevezett Bükkösfiirdö, amelyet különösen szembeteg­ségek ellen használtak. Ez a három forrás a világháborúig fürdőkbe volt foglalva, de a fürdők is, a nyereg közelében fekvő vendéglő is az első háború alatt megsemmisültek, ttiz és anyag ellopása miatt. Ez a terület fekszik egy már ezelőtt 40 évvel a tulajdonos által parkszerűen ültetett fenyvesben. A források a bükszád—bálványos —kézdivásárljelyi megyei ut mellett fekszenek. Ettől a ponttól kiindulva a kereskedelmi mi­nisztérium idegenforgalmi osztálya a legszebb tájon keresztül a Szent Anna-tóhoz vezető nutóutat terveretetett, amelynek kiépítése most folyik. Orbán Balázs báró, a híres erdélyi természet- barál és kutató irta „Székelyföld“ cimü remek­művében: ,,A Fortyogó színe sárgásbarna, dezskamedencébe foglalva fürdésre használ" ják, köszvény, csuz fájdalmak, zsugorodás, iz- meredtség ellen, valamint régi sebekre is igen nagy gyógyhatású. Kissé odább, déli irányban fakad fel a Szemfortyogó, amelyet szembeteg. segek eilen sikerrel használnak. S néhány száz lépésnyire a Zsomborpatak túlpartján van az úgynevezett Hamvas vagy Cseres, egy másik gyógyfürdő, amelynek vize sötétszürke, ahonnan nevezete is ered. Körülötte még több ily minőségű ásványvíz is fakad fel, amelyek vize könnyen lenne uszodába gyűjthető- Fen« nebb egy másik, a Hamvashoz hasonló s" für­dővé idomított ily gyógyforrás vari, ennek vize zsíros s kigőzölgése oly erős, hogy felületére elkábulás nélkül néni lehet a főt lehajtani. Közvetlen közelében igen kellemes izü borviz fakad fel. E források mindegyike egy-egy forrása az egészségnek, egy.egy áldásos adó* mánya a jótékony természetnek, de azok isme.' retlenül és kevéssé hasznosítva folynak itt el“, A fürdők csoportja Ehhez a fürdőcsoporthoz tartozik a kele* tcbb're eső Transsylvania!ürdő a Bálványosvár tövében. Ma Bálványosíüred a neve. A Bál- ványos.gyógyvidék legnagyobb fürdője és góc­pontja. Közelében van a gyönyörű helyen fekvő, fejlődőképes Csiszárfürdő, amely ma- még pályájának legkezdeléo áll. Harmincféle ásványvíz fakad a fUrdőrégió területén. A torjai fürdőrégiókhoz kell számítani az állami tüdőszanatóríümot is, amelynek terü­letén szintén sokféle gyógyérejü ásványvíz fakad­De ide kell számítani' azokat a gyógyító erejű gázokat is, amelyek a Büdöshegy bar. lángjaiból és sziklaprepedéseiből öiülenek. Egyedül a BUdösbarlangból évente 723.000 köbméter, vagyis 1,425.000 kilogramm szén­sav és 42.000 köbméter, vagyis 6400 kilogramm kénhidrogén ömlik ki, mint azt Ilosvay Lajos dr. műegyetemi tanár megállapította. És ez a roppant érték ma felhasználatlanul, tehát haszontalanul tűnik el a levegőben, holott a, természet által ingyen adott és milliókat érő szénsav feldolgozására már régen nagy gyár­üzemeket kellett volna ott létesíteni. Van ugyan a Gyilkos-barlang közelében egy kisebb gyár, amelyet néhány évvel ezelőtt állítottak fel, de ez édeskevés a hatalmas gázömlés felhasználására. Ez a gyár a barlang szén­savát cseppfolyósítja, sürüsiti és vas palackok, ban szétküidi az ország minden részébe. A Büdösbarlang és a szomszédos barlangok gáz. ömlésel kötetlen szénsavban egész Európában egyedülállók és gyógyhatósban felülmúlják a nápolyi kutyabarlangét Is! Fürdőgócpont! Ez ,az egész fürdőgócpont- — ha a világ­háborús események kiépítését megengedik — egész Európában gyógyszempontból és szépé­szeti szempontból is egyedülálló területtöm. bőt képezne. A forrásokról csak régi vegy. elemzések állnak rendelkezésre, ezért jelenleg intézkedések történtek, hogy a legmodernebb módon földtani, balneológiái, hidrológiai és meteorológiai vizsgálatokat végezzék el. A Hamvas- és Vallató-fürdők környéké» déli fekvésben 2—300 villás telep volna el­helyezhető. Az 1131 méteres magaslati pont mellett pedig égy nagy szállodát terveznek, ettől nyugatra fekszik egy fensik, amelyen 100 villaparcella áll rendelkezésre. Ez a feísö telep ideálisan kedvező volna bazedóvosok és minden olyan beteg részére, aki a magaslati fekvést keresi. Erről a területről gyalogösvé. nyen a Szent Anna.tó könnyen elérhető 10— 15 perc alatt. Az autóut pedig onnan a Szent Anna-ló mellett fekvő kápolnáig egy—másfél­kilométert tesz ki. Ez az autóut elvezet a Mohos.tó mellett, amelynek flórája a konti­nensen egyedülálló. A Szent Auna-tó és a Mohos-tó régi ki­hűlt kráterek. Romantikus fekvésük messza földön hires. A Mohos-tótól a 4. számú országúihoz ve­zető autóut folytatása is tervbe van véve, ami által Tusnádfürdő ebbe az egész fürdő* gócbontba bekapcsolódnék. Fejlesztési tervek Tervbevették az egész fentemlitett Zsombor- völgyben fekvő Hamvas.,' Vallató- és Bükkös, fürdő újra való kiépítéséi. Egy szállodának az 1131 magaslati pont mellett és a két hatal­mas vililatelepnek, előbb a nevezett fürdők mellett fekvő, később a nevezett fensikon. ki­építendő szálloda és villaielep. < Érdekes Bökh Hugó gyűjteményéből dr. Hankó, különböző német tudósok és. Orbán. Balázs megjegyzései arról, hogy. amikor még. odavezető ut nem volt és a források a leg­közelebbi állomástól, Brassótól 70 Kilométer távolságra feküdtek, százával keresték fel a betegek, lnmbsátrak alatt tanyáztak és onnan egészségesen távoztak. A gyönyörű bükk- és fenyő őserdők az egész vidéken felejthetetlen benyomást tesznek az idegenre. Bálványos és a tervezett menedékhá* között 200 éves bükkórlások a vándoroknak soha nem képzelt gyönyörűséget nyújtanak. A védettséggel biztosított fürdőrégió a terű. létén levő természeti csodákkal és ritkaságok­kal együtt a legmesszemenőbb védelmet és megbecsülést, érdemli meg. PÉCHY-UORVATH REZSŐ

Next

/
Thumbnails
Contents