Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-11 / 154. szám

1943. J U € 1 D & lt MAGYAR ARCVONAL Válasz a Népszava Feri bácsijának Kedves Feri Bácsi! Ön a Népszava julius 8-i számában bizo­nyos „kedves becséhez“ kedves, meleghangú, duruzsoló hangú levelet Intézett a kolozs­vári Keleti Újságról. Levelében megemlíti, hogy öccse szemrehányást tett Önnek azért, mert Ön, tisztelt Cim, olyan elveket vall, amelyeket fiatalabb rokona nem tud össze­egyeztetni világszemléletével. Az ön kedves öccse ugyanis bűnnek tartja az osztályharc hirdetését, a nemzetköziséget és kifogásolja a keresztényi szellem hiányát. Levelében, tisztelt Feri bácsi, ön nagyon részletesen firtatja a Keleti Újság egyné­mely állásfoglalását és múltbeli szellemét, bár nagyon is jól tudja, hogy a mai Keleti Újságnak semmi köze sincs ahhoz a szel­lemhez és ama bizonyos szellemből fakadó állásfoglalásokhoz. Nyomatékosan szives tu­domására hozzuk, mind önnek, igen tisztelt Urunkbátyánk, mind pedig a Népszavának, hogy a mai Keleti Újság igen jól és hatá­rozottan tudja a jelent és a jövendőt illető elvi magatartásának leckéjét s azt sem most, sem esetleg következő leveleiben ne méltóztassék olyasmivel összekompromittál­ni, amiről a mai Keleti Újság semmiképp sem tehet, sőt tovább megyünk: a mai Ke­leti Újság épp azért született meg a régiből, hogy a régi Keleti Újság zsidó-szabadkőmü- ves-liberális irányát megszüntesse és kikü­szöbölje. Az Ön atyafiságos sorai kedves becséhez -ékesen bizonyítják, hogy a hajdani Keleti Újság szellemétől való megszabadnia« teljes eredménnyel járt s megértjük kedve« öccsét, a józan magyar fiatalembert, ha ro konszenvezik a mai Keleti Újság elvi állás foglalásaival. ön, igen tisztelt Feri bácsi, igen nyugodt halk. bölcs duruzsoiással. amit bármely hi vatásos diplomata megirigyelhetne, minthr „hangoskodóknak“ titulálna minket. Annál- nevez minket azért, mert néhány alkalom­mal bátorságot mertünk magunknak vem' ahhoz, hogy a nemzetközi marxizmus és a nemzeti magatartás közötti különbségre, ső ■ szakadékra utaljunk. Tökéletesen megértjük önt, ha megnyilat hozásainkat nehézményezi és a lényeget érintő szintvallás helyett a finom ócsárUV fegyverével indul ellentámadásra. Holoí ebben a kérdésben nem arról van szó. hog.' a nemzetközi marxizmus és a nemzeti gop dolat közötti különbségről piano, mezz- forte, avagy fortissimo a kimondott han intenzitása. Ha suttognék, akkor is sérter az ön osztályharci dobhártyáját a nemzr magatartásról elmondott szó. Mi nagyon ] I tudjuk, hogy mind önök, Ferencek, Feri bá­csik és Franclk odaát a nemzetköziség na­pos oldalán, a zsidókkal egyaránt igen zokon veszik és ige sértve érzik magukat egyenként és kollek­tive, hogy ügyeikről nem a párt, a hitközség házi szabályai és rendtartás? paragrafusainak szellemében mer más véle ményt formálni és nyilvánítani. Erről mái ismerjük az igen tisztelt népes gyülekezete* kiilönkiilön alkotó elemeiben és cgymáskn zöttl meleg fegyverbarátságában. Mindez azonban nem gátolja meg a ma gyár földön és a magyar nap a'att állóka' abban, hogy olykor át ne szóljanak a fölső oldalra. Mentői nagyobb odaát, a nemzet­köziség napos oldalán az összeröffenés, an­nál bizonyosabbak vagyunk abban, hogy' igazuk van azoknak, akik a magyar ügyet magyar módra akarják szolgálni. Ezt már alaposan kitapasztaltuk. Megszoktuk már hogy amikor a nemzetköziség bélyegét ma­gukon viselő „magyar“ mispóchék elvi állás­pontját a magyar nemzeti ügy elvi állás­pontjáról meri valaki megítélni, akkor önök nemzetközi marxisták, szabadkőművesek ér­satöbbik az erkölcsi felháborodás neme«* piedesztáijára tornásszák fel magukat és a szóba,nforgó lényeget simán mellék vágány re terelve, annak mindig és következetesen alaposan melléje beszélnek. Önt, Igen tisztelt Cim, kedves öccseura azzal vádolta meg, hogy nemzetközi, hogy osztáiyhárcot hirdet és hogy az ön mispó- Chéjából hiányzik 'a keresztényi szellem. Ahelyett, hogy erre a vádra valami érdem­legeset mondana védekezésül, vagy magya­rázatul, inkább a Keleti Újság dolgait kezdi firtatni arról az oldalról, amelyen a nem­zetköziség alapján álló elvtársféléknek már semmi keresnivalójuk nincs. Hja, ezt önök­nél finom és rejtelmes szakkifejezéssel .— dialektikának nevezik. Feri bácsi, ej, Feri bácsi! önök olyanok, mint ama bizonyos Bödőné, aki mindig másról beszél, amikor a bor árát kérik. Nos, ön nem beszél az osz­tályharcról, a nemzetköziségről, a kereszté­nyi szellem hiányáról, mert ön és mispó- chebell társai dialektikai aiapon állanak s a dialektika természetrajza — úgy látszik — olyan, hogy* ezen az alapon mindig másról kell beszélni, mint amiről kellene! No, de azért ön, Urunkbátyánk amonnan Internacionáléból, szólt a tárgyhoz is. Bár amit öccseurának mondott, az is olyan Bo- dóné-féle halandzsa. Tessék csak, készség­gel idézzük: „Aki a társadalomra nézve hasznos munkát folytat, aki szorgalmával hozzájá­rul a nemzeti vagyon gyarapodásához,- vagyis a tényleges cselekvő ember lehet csak valóban jó hazafi, valamint az, aki tevékenységével hozzájárul ahhoz, hogy a hazának ţninden egyede megtalálja, a bol­dogulás előfeltételeit.“ , Hát igen tisztelt Cim, most jól nyissa ki a fülét, mert szállunk az Úrhoz. önt kedves öccseura osztályharcos nem­zetközinek és miegyéb másnak nevezte. Erre önnek semmi szava nem volt. Ebből feltételezhető, hogy ön meggyőzödéses hive mind az osztály harcnak, mind a nemzetkö­ziségnek továbbra is. Amit mond, ebből a szemszögből kell megítélni. íme, a meggyőződéses marxista, aki lelki­ismerete szerint kötelességszerüen harcol a haza fogalma és ténye ellen, aki a hazában élő társadalmi rétegek harcát tartja szük­ségesnek a jövendő érdekében, aki úgy tartja kezében Marx müveit,' mint a jó ke­resztény a Szentlrást: az beszél olyan foga­lomról, olyan tényről, amely* az ő szemében Róma. julius 10. (MTI). Mint a Messa- gero jelenti, megkezdték Olaszországban a munkaszolgálatra behívandó zsidók összeírását. Munkaszolgálatot azok a zsidók fognak teljesíteni, akik. arra Ma, amikor az Egyesült Államok úgyszól­ván a világ minden részében bejelentik ér­dekeltségüket, nem érdektelen megemlíteni, hogy Amerika száz évvel ezelőtt még har­madrangú hatalom volt és területe nem ter­jedt óceántól-óceánlg. Csak 1848-ban kerí­tette az USA hatalmába a Csendes-óceán i«art\1dékét Kaliforniának Mexikótól való erőszakos elcaatolása után. Mexikó ezáltal területének felét vesztette, el. A századfor­dulókor nyújtotta ki Amerika először a ke- a Csendes-óceánon lévő szigetekre. Ek­kor hódította meg a Fülöp- és Hawal-szige- teket. Közvetlenül az. első világháború előtt fészkelte be magát az USA Középameriká- ba, hogy a számtalan kisehb annexlóról, dél­amerikai ügyekbe való erőszakos beavatko­zásokról stb. ne is beszéljünk. Annakidején egyetlen amerikai elnök sem merte volna azt állítani, hogy az USA <*sak békés eszközökkel védi érdekeit. Csak az első világháborút követő, frázisokban gaz­dag években fedezte fel Stimson államtitkár, hogy Amerika elvben mindenféle területi változtatást ellenez, ha az erőszakkal törté­a legnagyobb bűn. Avagy Marx volna az, aki hazafiságra oktatja elvtársait? Eddig erről nem hallottunk soha és ha már hal­lunk Is, finom és szemfényvesztőén ügyes dialektika csupán. Csakhogy ez a dialektikai zsonglőrködés már túlságosan ismerős, tisztelt Urunkbá­tyánk. Átlátunk finom és elmés szövedékein, mint a gyér. szitán. Szíveskedjék még job­ban hegyezni a fülét, mert mi nem köntör- falazunk körmönfont dialektikával a ki­mondott szót illetőleg, hanem határozottan és félreérthetetlenül fogalmazzuk meg mon­danivalónkat. És nem nyargalászunk szava­kon, hanem a lényegre ütünk. Az osztályharc és a nemzetköziség alapja tudtunkkal Marx tanításaiban gyökerezik. Igaz-e az, tisztelt Népszava Feri, hogy en­nek a Marxnak nevében Kun Béla, Szamnelli és a többi népbiztos elv-társak a magyar nép fiait akasztatták, gyilkolták, ahol érték ? Igaz-e az, hogy ön, Népszava Feri most ugyanennek a véres Marxnak elvi alapjáról úgy beszél, mint a magyar nemzeti gondolat Istentől küldött, felkent apostola. Igaz, mert a tények bizonyítják. Mi most nem kérdjük, ki az „igazi“ hazafi, ki beszél „igazi“ „nemzeti“ gondolatról. De minden magyar, aki magát magyarnak vall­ja, mégis csak megkérdezi minden dialektika nélkül: Micsoda tanítás az, amelynek nevében egyszer rémuralmat teremtenek a magyar földön, máskor pedig a nem marxista, ha­nem magyar magyarokat oktatják ki ma­gyarságuk legszentebb alapigazságaira. S mert Ilyen tanítás van, s mert Marxizmus egészségileg alkalmasak és csak azok a nők mentesülnek a munkaszolgálat alól, akik családi körülményeik miatt nem alkalmasak annak teljesítésére. nik. Ezt a doktrínát követte a Kellog-pak­tum. amely elvetette a háborús eszközökkel dolgozó politikát. Alig kínálkozott azonban ismét alkalom a zavarosban való halászás- hoz. Roosevelt elnök újból a hagyományos amerikai „big stick"-hez nyúlt a legkisebb gátlás nélkül, hogy megfenyítse azokat az országokat, amelyek elég vigyázatlanok vol­tak ahhoz, hogy hittek a szabadságról és önrendelkezésről hirdetett elméletekben. Ezek az országok a délamerikai államok voltak, antelyek ma kénytelenek eltűrni, hogy Roosevelt támaszpontokat építsen or­szágaikban s gazdaságilag kizsákmányolja őket. Az 1940-től 1942-ig terjedő időben egymás után foglalta el az USA az Atlanti- és Csen­des-óceán valamennyi fontosabb hadászati pontját, amennyiben nem a hárma «szerződés hatalmaitól birtokolt területekről volt szó és olyan otthonosan rendezkedett be ezeken a támaszpontokon, hogy az angol politiku­soknak iibabőrös lesz a hátuk, ha rágondol­nak. Naiv büszkeséggel hangoztatják Wa­shingtonban, hogy több mint egy millió ame­a neve, amelynek oil is hive Igen tisztelt Népszava Feri, megkérdezzük öntői: Látja-e ön, a prima hazafi, a nemzeti gon­dolat szószékjéről, kezében Marx-Mardocháj összes müveivel a tan másik végletén a ma­gyar földbe ásott bitófákat, a lámpavasa­kat, a gajdeszeket? S mert látnia kell azt, amit semmiféle dialektikával lehazudni nem lehet, csakugyan igaza van abban, hogy csakis a „ténylegesen cselekvő ember“ a marxista-nemzeti társadalom igazi hazafija. Már mint aminő „cselekvő hazafiak“ voltak annakidején Szamuelli és társai. Nem veheti rossz néven, ha az igazi ha­zafi eme formáját a magyar magyarok a nemzeti gondolat esküdt ellenségeinek tekin­tik. a magyar nemzet testén csattant vörös ököl tapasztalatai után. Nem veheti rossz néven, ha a magyar magyarok kikérik ma­guknak, hogy őket folyton a nemzetköziség elvi alapján álló elvtársak. oktassák ki ma- grarságra és nemzeti érzésre. De ha a Népszaváék oly jó magyarok, oly príma hazafiak, ha úgy csöpögnek a nem­zeti ' érzéstől, a fene érti meg, hogy miért kell mégis nemzetközieknek és marxisták­nak lenniök. Nem volna elég, nem volna tisztességesebb egyszerűen csak magyaroknak lenni, a ma­gyar sors teljes vállalásával? Erre feleljen tisztelt Feri bécsi, akár sut­togva, akár hangosan, de mindenképpen a tárgyhoz szólva és mindnyájunk szamára érthetően. És még valamit: amennyire csak a mls- póche eddigi gyakorlatában ösztönné vált szokás megengedi — dialektika nélkül! rikai katona és az amerikai flottának több, mint a fele idegen földrészeken állomásozik, állítólag azért, hogy Angliának segítséget nyújtsanak. Valójában azonban azért, hogy a legzsirosabb falatokat elkapja Anglia szája elől. : Svájcban is harcot indítanak a feketepiac ellen Bem, julius 10. (MTI) A Stefani-iroda jelenti: A gazdasági ügyosztályban értekezlet volt, amelyen minden kanton képviseltette magát. Főleg a feketepiac leküzdéséről volt szó. A kantonok kiküldöttei a zugpiacon áruló kereskedők igen szigorú megbüntetését, á visszaesőknek pedig a háború idejére való internálását követelték. Újból szabályozlak « kéményseprési dijakat Budapest, julius 10. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Budapesti Közlöny vasárnapi számában jelent meg az iparügyi miniszter rendelete, • amelyben a kéményseprő-iparban felszámít­ható dijakat újból szabályozza. A rendelet értelmében a kémény tisztításának alapdija törvényhatósági és megyei város területén 23 fillér, kis és nagyközség területén 30 fil­lér. A rendelet a kéményseprő iparban fel­számítható egyéb dijakat is megfelelően fel­emeli. Az iparügyi miniszter egyúttal meg­állapítja a segédek egy hónapra eső java­dalmazását is, ami 170—280 pengőig terjed. Rz u$ árak ismeretének hiánya nem menti meg az árdrágítás miatt perbeiogott kereskedőt Tájékoztató értekezletet rendez hétfőn este a Baross Szövetség kolozsvári fiókja Kolozsvár, julius 10. Julius elseje óta, mint ismeretes, számos elsőrendű élelmicikk ára is megváltozott. A kereskedők, különö­sen a füszerkereskedök még nincsenek kellő­képpen tájékoztatva az uj árakról s igy könnyen megtörténhetik, hogy önhibájukon kivül szabálytalanságokat, árdrágításokat- követhetnek el Az illetékes minisztérium az uj árakról táblázatot állított össze és azt több ilyenirányú rendelkezéssé' együtt meg- küldötte a Baross Szövetség kolozsvári fiókjának is. A Baross Szövetség vezetősége felhívja a füszerkereskedök figyelmét arra, hogy hétfőn este fél 8 órakor tájékoztató, értekezletet tart a füszerkereskedök számára a szövetség Deák Ferenc-utca 4. szám alatti helyiségében. Fontos, hogy az értekezleten le in den füszerkereskedö megjelenjék. Az utóbbi időben ugyanis számos kereskedőt Ítéltek el árdrágítás miatt s azok hiába vé­dekeztek azzal, hogy az uj árakkal nem vol­tak még tisztában. A biróság már kimon­dotta, hogy az uj árak ismeretének hiánya nem menti fel a kereskedőt a büntetés alól, éppen azért a füszerkereskedök saját érde­kükben cselekszenek, ha a tájékoztató ér­tekezleten résztvesznek, Látogassa a megnyílt szamosfalvi Iszapfürdőt. Reuma és Ischias betegek teljes gyógyulást nyerhetnek Fürdővonatok és rendes autóbuszjárat fél óránként a főtértől Munkaszolgálatra hívják be az olaszországi zsidókat Százéves az amerikai imperializmus

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents