Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-10 / 153. szám
Sasom bat 1943. i uliu 8 10 i;: \ j TELJES HETI RÁDIÓ-MŰSOR ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 3.20, NEGYED ÉVRE 9.20, FÉL ÉVRE 18.40, EGÉSZ ÉVRE 36.80 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. .ţf* HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 153. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIOK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A NEMET CSAPATOK JAVARA ALAKUL A HÁBORÚ LEGNAGYOBB EMBER- ÉS ANYAGCSATÁJA Ismét bosnbălcat dobiak a kölni dómra Ragyogó sikert értek ei az olasz torpedóvető repülőgépek Az angol kormány betiltotta a lengyel emigráció több lapját Mafssky nagykövet Londonból Moszkvába utazott Máris több lizezer főből áll Bőse hadserege AZ ESEMÉNYEK HOMLOKTERÉBEN, minden más háborús és politikai történést megelőzve, kétségtelenül az Orel—Kurszk-— Bjelgorod térségében tomboló hatalmas ember- és anyagcsata áll. A kurszki szakaszon dúló csata az elmúlt 24 óra alatt is határozottan a németek számára alakul kedvezően. A kezdeményezés most már_— berlini megállapítás szerint — teljesen német kézben van. A németek az arcvonal legfontosabb szakaszán erősen törnek előre. Berlini jelentés szerint a kurszki csata a mostani világháború legnagyobb anyagcsatája cs sokkal nagyobb, mint az 19J/2. évi tavaszi keresi, valamint a szebasstopoli, ahol pedig szintén igen sok hadianyagot vontak össze. Mindkét fél rendkívül erős páncélos kötelékeket vet harcba. Az oroszok ezúttal is igen sok amerikai gépet használnak. Német katonai körök megállapítják, hogy a hadműveletek még nem érték el tetőpontjukat., amiből arra következtetnek, hogy a németek a következő napokban folytatják előnyomulásukat. A német terveket természetesen szigorúan titkolják. A „Berliner Börsenzeitung“amely Katonai körökben rendszerint igen' jól értesült, úgy vélekedik, hogy a csata helyi jelentőségű, bár széles szakaszra terjed ki A berlini sajtó most mutat rá arra, hogy az Orel és Bjelgorod között folyó hadműveletek még nem érték el a tetőpontjukat.. A döntés még hátra van. A harcok hevessége még fokozódik. Harcba vetették az SS páncélos hadosztályokat is, melyek külön, leges fegyverekben és különleges kiképzésben részesültek. Ezeket az élhadosztáiyo- kat csak egészen különleges célokra használják. A Zürichbe érkezett Jelentések megjegyzik ma, hogy a szembenálló felek aránytag kis szakaszon többszázezer embert es a nehéz páncélosok, valamint bombázók ezreit vetették be. A fölény a németek oldalán mutatkozik, akiknek páncélos kötelékei mélyebben benyomullak a szovjet védelmi állásokba. Az Orel—Kurszk.i szakaszon szintén újabb támadásra indultak. HUGH BAILLIE, az United Press elnöke a szövetségesek északafrikai főhadiszállásáról igy számol be az Európa elleni támadás előkészületeiről: Észak-Afrikában senkisem gondol arra, hogy könnyen győzelmet lehet aratni a hatalmas ellenfél felett. A tengely hadseregei a Földközi-tenger mögött állanak és a megerősített szigetek jelentik állásaik utolsó bástyáit. Bőségesen volt idejük felkészülni az eljövendő eseményekre, mivel a szövetségesek természetesen nem végezhetik ei egy szempillantás alatt azt az emberfeletti feladatot, amelyet az Európa elleni támadás számára elegendő ember- és anyagtömegeknek a szállítása Jelent. Nem lehet kétség, hogy a németek és olaszok a Földközi-tenger túlsó partján az emberi agy által kieszelhető legkorszerűbb hadieszközöket és összevont erőket helyezték el. Észak-Afrikában tiszfábAi vannak azzal, hogy mit jelent az ellenséges partvidék elleni hadművelet és jól látják, hogy könnyen megismétlődhetik a dieppci kudarc százszor nagyobb formában. Pavolini miniszter a Messageroban megállapítja, hogy a Duce beszédének — amelyet a párt igazgatóbizottsága előtt mondott — van' egy része, amit mint alapvető irányelvet teljes egészében állandóan figyelemmel kell tartani. Megállapítja, hogy talán nem is kell addig várni, hogy a partraszálló kísérlet megkezdődhessék és befejeződhessék, mert Olaszországnak kesében van a támadás lehetősége is. Az tény azonban, — írja Pavolini — hogy Olaszország sorsa, amikor az ellenség megkísérli a partraszállást, a parton fog eldőlni az egész háború sorsával együtt. ■H AZ INDIAI NEMZETI HADSEREG fel állításáról a Stampa megállapítja, hogy ez a hadsereg a kellő pillanatban avatkozik be az ázsiai háborús viszályba.' A japánoknak Burma elfoglalása után módjukban lett volna a betörés Indiába, de helyesebbnek vélték, hogy várakozzanak még pedig nem azért, mert katonai nehézségeik voltak, hanem mert politikai szempontból minden áron el akarták kerülni azt a látszatot, hogy hódítóként jelennek meg Indiában. Az ellenség most drágán fizeti meg agt a tévedését, hogy a keletázsiai harctér elhanyagolásával minden erejét Olaszország letörésére vonta össze. Burma határán most India és Hina sorsa dől el. Az angolok későn eszmélnek rá a veszélyre. Olaszország rendületlenül állja a harcot, közben Bőse zászlója ott lobog már India kapujában. «A TÖRÖK SAJTÓBAN és közvéleményben nagy visszhangot keltett Meneinenzsoglu külügyminiszternek az a kijelentése, amelyet a képviselöház legutóbbi ülésén mondott a török politika alapjairól. Erre a nyilatkozatára egy török nyelven megjelenő füzet adott okot, amelynek címe: „A legnagyobb veszély“. Mindenki egyetért a külügyminiszterrel abban, hogy Törökország számára az a legnagyobb veszély, ha az országban bizonyos faji áramlatok kerekednek felül és az ország határán kivül élő törököket Is ebbe az imperiálista gondolatkörbe kívánják belevonni. A lapok rámutatnak arra, hogy a füzetet a moszkvai „Pravda" rendkívül részletesen ismertette, tehát nyilvánvalónak látszik, honnan fuj a szél. Egyébként —f mint ismeretes -— a Szovjet területén mintegy 40 millió törökfaju és ma is törökül beszélő ember él. A külügyminiszter kijelentései nyomán az „Ulus“ cimü lap is erélyesen tiltakozik a füzet zavarlkeltő szándékai ellen. Hangsúlyozza, hogy a füzetben említett politikai áramlatról senkinek sincsen tudomása. Ilyen áramlat nincs és a füzet nem egyéb zavart- keltésnél. A Törökország határán kívül élő törököknek — Írja a lap — jólétet és boldogságot kívánunk, de határainkon kivül nem követünk semmiféle célt sem. SÍKORSZKY TÁBORNOK rejtélyes halálának pillanatában már nyilvánvaló volt., hogy a lengyel politika további útjaiban nehézségek állanak be. Igaz, hogy a cseh pilóta által vezetett angol „Liberator“ mintájú bombázó katasztrófájával eltűnt az útból az a férfiú, aki miatt a lengyel —szovjet viszály elmérgesedett, mégis minden jel arra mutatott, hogy a Londonban élő lengyel menekültek és a lengyel emigráns kormány helyzete uj fejezethez érkezett. A legfrissebb .jelentések ezt a feltevést a legteljesebb mértékben megerősítik. Amint a Ştefani Iroda stockholmi híradása közli, londoni jelentés megerősítette, hogy az angol hatóságok elhatározták több Londonban és más angol városhon megjelenő lengyel lap betiltását. Ezt a rendelkezést angol politikai körök azzal okolják, hogy bár az illető lapok már többször kaptak figyelmeztetést, továbbra is ellenséges magatartást tanúsítanak az Angliával szövetséges egyik hatalom iránt. Ezzel kockáztatják Anglia és az illető hatalom viszonyát. Emlékezetes, hogy a londoni lengyel kormány és Moszkva viszonya a katyni tömeg- 'Slrok felfedezésére bekövetkezett lengyel állásfoglalások következtében mérgesedett • ej. A londoni és angliai lengyei lapok ebben a kérdésben a legtermészetesebb és legért- hetöbb lengyel álláspontnak adtak hangot. Előbb figyelmeztetést kaptak* hogy a kérdést ne érintsék, most betiltották a „renitens“ lapokat. Az Angliában megjelenő lengyel lapok a jövőben nem foglalkozhatnak a legelemibb lengyel sorskérdésekkel... íme, Slkorszky tragikus halálának első következménye — a lengyel emigráció politikai síkján. Mutatkoznak azonban más nehézségek Is. A brit hírszolgálat jelentése szerint Szta- niszlau Mikilaicik, a lengyel emigráns kormány ideiglenes elnöke lemondott állásáról. A Reuter értesülése szerint a lengyel emigráns kormányban belpolitikai kérdésekben, és az uj főparancsnok, Sikorsz.ky utódja kinevezésének kérdésében merültek fel ellentétek, AZ ANGOL—AMERIKAI viszony pillanatnyi helyzetében ugyan nem jelent sokat, de az amerikai közhangulat hullámzása szempontjából mégis érdekes, hogy az elszigetelődés gondolata ismét felvetődött. Amerika, amióta függetlenségét kivivta Angliától, nem nagyon sokat avatkozott be más világrészek ügyeibe. A hires Monroe- elv, amely szerint „Amerika az amerikaiaké“ —: nemcsak annyit jelentett, hogy a független Amerika ügyeibe már senki se szóljon bele, de jelentette a legtökéletesebb közömbösséget is más földrészek, népek és nemzetek sorsa iránt. Jól emlékezünk arra, hogy az előző világháborúban is épp eleget hangoztatták az elszigetelődés szükségességét, de Amerika nagyhatalmi helyzete megszegte a régi elvet. Az Uj Világ — igen szép és tetszetős erkölcsi szólamok hangoztatásával beleszólt Európa mérkőzéseibe s miután annak eldöntésében tevékeny szerepet játszott, ugyancsak igen tetszetős erkölcsi érvekkel dobálózva látszólag ismét visszatért az elszigetelődés régi politikájához. Közben pedig hatalmi súlya jelentékeny mértékben megnövekedett. A most folyó nagy küzdelembe Amerika már rég beleavatkozott, amikor a Német Távirati Iroda londoni jelentése közli, hogy washingtoni tudósítás szerint Amerikában már most jelentkeznek az elszigetelődés hívei, akik tiltakoznak az Egyesült Államok és Nagybritannia háború utáni szövetségének terve ellen. A newyorki Daily News a washingtoni Times Herald félreérthetetlenül követeli az amerikai külpolitikának a háború után az elszigetelődés politikájára való visszatérését. Nem szükséges sürgetni ezt az elszigetelődést, meglesz az magától is. De a mostani háborút követő elszigetelődés egészen más lesz, mint az 1918-at követő amerikai viszszakozás minden Amerikán kívüli érdektől. ' •• Attól függ, elveszitik-e, vagy megnyerik az angolszász szövetségesek ezt a mai háborút. Első esetben visszavonulása több lesz, mint elszigetelődés. De a második esetben sincs más lehetősége, mint az elszigetelődés. Mint az angol világbirodalom hatalmának örököse minden bizonnyal el fog szigetelődül, elsősorban mai legközvetlenebb szövetségesétől., ■ KiíSáxir-aEaimHYd .csdYcina !*' • •'<jr V? v 7;' •t a
