Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-09 / 152. szám
/ Ăgzjgrrf/wava Magyar sorskérdések Bănffy Dániel báró föidmlvelésügyi miniszter, aki a magyar politikában két nagy gondolatot — az erdélyi helytállás és a haladó mezőgazdaság gondolatát — képviseli, az aratás kezdetén Marosvásárhelyen nagy beszédet mondott azokról a sorskérdések- rí», amelyek rha joggal érdekUk Erdélyt és az egész magyarságot. A magyar és az erdélyi szellem évezredes közösségének megnyilatkozása volt ez a beszéd s közvéleményünk méltán figyelt fel rá mind a Királyhágón innen, mind azon túl. A magyar érzés acélossága és megértés a más hiten, más nyelven élők iránt volt mindig és ma is a magyar szellem legjellegzetesebb alapvo- oáaa. ®S ha etekintetben ma sokféle külföldi próbálkozás megint tévedésbe akarja ejteni a világ közvéleményét, mi magyarok esak tényekre és történelmi valóságokra hivatkozunk, gyűlölet és ellentétek keltése nélkül, mint olyan nép, amely az igazságban és erejében bizik. Ezt tette Bánffy Dániel Is, amikor felsorolta a magyar szellemi és politikai élet gazdag történeti fegyvertárából a legnagyobb érveket: Európában a tordai országgyűlés ismerte el először a teljes vallásszabadságot. A magyar Erdélyben nyomatták az első könyveket a nemzetiségek részére s a nemzetiségi jogokat a magunk jószántából évszázadokkal ezelőtt már akkor elismertük, amikor még a műveltebb és haladottabb Nyugateurópa is a kérlelhetetlen beolvasztás gyakorlatát követte. Ez a magyar magatartás nem engedmény, nem kényszerűségek folytán előállott megalkuvás eredménye, hanem jellemünk, történelmi hivatástudatunk és keresztény erkölcsünk természetes folyománya. De az is természetes, hogy a magyar magatartás a másik oldalon kötelezettségeket is jelent: kötelezettséget arra, hogy az ország minden polgára nyeltre és származásra való tekintet nélkül tisztelje az állami közérdeket, fenntartás nélkül kövesse és szolgálja a magyar nemzet céljait. Világosabban megmondani és becsületesebben kezelni a nemzetiségi kérdést ennél nem is lehet. Joggal elvárhatjuk tehát mindenkitől, hogy lojális magatartást tanúsítson a magyarság felé. A másik nagy kérdés, amelyről az idei aratás kezdetén a gazdaminiszter beszámolhatott, az erdélyi mezőgazdaság érdekében foganatosított sokféle intézkedés voit. Ezen a téren a visszacsatolás óta igen nagy munkát végzett a kormány s ezután még nagyobb munkát kivan végezni. A sokféle intézkedés mellett, amely a termelés folytonosságának biztosítására és színvonalának emelésére szolgál, a földkérdés is napirenden van. Földbirtokpolitikai intézkedések teszik jóvá a kirívó igazságtalanságokat és szociális szempontok szerint erősitik meg a föld népét. Ezekre az intézek- désekre nézve a földmlvelésügyi miniszter megemlítette azt is, hogy a végleges rendezés során 70 ezer katasztrális hold zsidó- birtok jut az érdemes erdélyi földműves magyarság tulajdonába. Az aratással kapcsolatban a miniszter felhívta a gazdák figyelmét arra, hogy az uj termelési és beszolgáltatás! rend elsősorban a gazda érdekeit szolgálja s igy nemcsak hazafias kötelesség, de józan belátás is megkívánja, hogy a beszolgáltatás! kötelezettségnek pontosan tegyenek eleget. Végül a magyar szellem, a magyar erő és a magyar gazdaságpolitika által védett erdélyi magyarságról és a határokon túl élő véreinkről szólott a miniszter. A nemzet nem feledkezik meg róluk és bizalmat kér aziránt a hatalmas erő iránt, amelyet az egész magyar nemzet képvisel. Ez volt a gazdaminiszter erdélyi beszédének egysk legfontcsabb alapgondolata s bizonyos, hogy az egész ország szive Erdély felé fordul, amely ma nem védtelen és nőm lesz védtelen soha a jövőben sem. MOZI-MŰSOROK ARPAD-fllmszinház: Édes ellenfél. Fősz.: Szeleczky, Latabár, Mály, Hajmássy. Vasárnap d. e. %12-kor matiné. CORVIN-mozgó: Tilos utakon. Fősz.: Corine Luchaire és Annie Dueaux. Csak felnőtteknek. Kezdete 3, 5, 7.10 órakor. Vasárnap 11-kor matiné. EGYETEM: Fehér emberek. (Utolsó napok!) ERDELY-mozgó: A forradalmár. Főszerepben: Heinrich George, Lil Dagover, Friedrich Caspar. Előadások kezdete: 3, 5, 7. MÁTYÁS KIRALY-mozgó: A 28-as. Fősz. Uray, Mészáros Ági, Halász Géza, Mály Gerő. Előtte Magyar és Ufa világhiradók. Előadások 3, 5 és 7-kor, vasárnap 11-kor. RAKÓCZI-filmszinház: Dél Csiüaga. Fősz.: La Jána a vilghlrü táncosnő. Legújabb hiísidók. —» 4 Székelyföld léli idegenforgalmát erősen hátráltatta a szállodahiány Illetékes hely nyilatkozata a Székelyföld vasutforgalmának megjavításáról Székelyföld, Julius 8. Már régen elmúlt a tél, megszűnt a téli sportok üzé- sének lehetősége. Ez az idő arra való tehát, hogy az érdekeltek megállapítsák: minden rendben volt-e a téli idény alatt, nem volt-e hiba, mulasztás, hiányosság. Egyöntetű megállapitás szerint a háború ellenére is megfelelő volt az érdeklődés a téli sportok iránt. Versenyek is folytak a lehetőségek határain belül. Sőt éppen azt tapasztalták majdnem minden egyes erdélyi téli szórakozóhelyen, hogy az érdeklődés sokkal nagyobb és széleskörübb volt, mint azt a háború következtében várni lehetett. Székelyföld valamennyi üdülőhelye elérte a legnagyobb idegenforgalmat ezen a téren is, de annál lényegesen nagyobb lett volna a látogatottság, ha elegendő szállodai férőhely állott volna rendelkezésre. Száz és száz téli üdülőt és még több téli sportolót kellett kénytelenségből elutasítani, szálláshely hiányában. A szállók hiánya A téli pihenők és kirándulók elmaradása tehát egyedül és kizáróan szállók hiányával lehet megmagyarázni. A vasúti közlekedés ma már — a háborús körülményekhez képest •— kielégítő és igy Székelyföld természeti szépségeit könyEz az oka annak, hogy az elmúlt télen nem volt idegenforgalom Magyarország leggyönyörűbb vidékein. Pedig ezren és ezren utaztak volna a télen Székelyföldre, sokezer vendég költött volna komoly összegeket Erdélyben, nemcsak azért, mert Székelyföld egyes tájai és siterepei sokszorosan felülmúlják Kitzhübel és Cortina d’Ampezzo lehetőségeit — ahova ma úgy sem utazhatnak a téli sportolók s üdülők — hanem azért, mert egész Magyarország szerelmes Erdély szépségeibe és mindenkinek nyugtalanító, ösztökélő vágya Erdélyben minél több időt tölteni, Erdély minél számosabb természeti szépségeivel szemtől-szembe megismerkedni. Az elmúlt tél elmaradt hatalmas bevételei bizonyára gondolkodóba ejtik majd a Székelyföld vállalkozóit. Erdélyt nem szabad kikapcsolni az ország idegenforgalmából télen sem. A szebb vidékeken mielőbb fel kell épiteni a szükséges, télen is üzemben tartható modern szállodákat, mert mig ezek nem állnak rendelkezésre, évről-évre hatalmas összegektől fosztják meg a minden támogatásra érdemes, derék székely népet, Vj szállók kellenek! Az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal jó példával járt elől: felépittette a Hargitán az első modern, komoly sportszállót. Sepsiszentgyörgy szintén szállodát épít. Az Erdélyi Kárpát Egyesület pedig egész sereg turista menedékház építését tűzte ki célul. Az utóbbiak azonban nem a kényelmesebb, tehát jobban fizető vendégek számára épülnek, hanem olcsó szállást kereső természet- járók és szerényebb igényű üdülők részére, igy csak kis kör kap általuk kielégítést, a téli sportolók és üdülők hatalmas seregei megint csak lehetőség nélkül maradnak. Ezenkívül a menedékházak nem a hírneves nyaralóhelyeknél, hanem forgalomból kieső pontokon létesülnek, igy megint csak nem lesznek alkalmasak a zajosabb életet kedvelő üdülők részére. Elengedhetetlenül szükséges tehát, hogy az idei tél folyamán a jelentősebb üdülőhelyeken téli lákásra is alkalmas, modern kényelemmel felszerelt szállodák épüljenek, esetleg a régieket át kell alakítani olyan módon, hogy a nyári üdülésre épített épületek télen is megfeleljenek. Minél sürgősebben minél több téli szálloda kell a Székelyföldön, mert a jövő tél talán még nagyobb idegenforgalmat indit meg Erdély felé, különösen akkor, ha köztudomású lesz, hogy mindenfelé modern, kényelmes szállók állnak rendelkezésre. A székelyföldi vasúti közlekedéssel kapcsolatban felkerestük az államvasutak forgalmi osztályának vezetőségét, ahol a következő érdekes és értékes felvilágosításokat kaptuk: A Hargita-expressz — Sajnos, még mindig 18—20 óráig tart az utazás Székelyföld és a főváros nyen fel lehet keresni. Az ellátás is jóval olcsóbb és bőségesebb, mint a Mátrában vagy a tátrai téli sporthelyeken. A megfelelő számú és megfelelő felsze- reltségü szállodák hiánya azonban erősen érezhető volt az elmúlt télen és a hiányosság bizony károsan befolyásolta Székelyföld téli idegenforgalmának mérlegét. Egész Erdély rendelkezik elegendő számú szálló- és hálóhellyel, de csak — nyáron. A villák és szállodák túlnyomó részében nyári használatra készült, anyaguk és időállóképességük, valamint berendezésük csak nyári lakhatást tesz bennük lehetővé. Központi fütéses, korszerű szállodák csak Kolozsvárt, Maros- vásárhelyen és Besztercén vannak, mig az üdülőhelyek szállóit és villáit télen nem lehet lakni. Egyes városokban közel félévszázados felszerelésű vendégszobák állnak rendelkezésre a szállodákban. Ezekben rögtön jégcsapokká alakulnak a szobai vízvezetékek, ha beáll a hires erdélyi téli hideg, mellékhelyiségeik pedig egyenesen borzalmasak. Egyébként is egész Székelyföldön októbertől májusig zárva tartják a legtöbb penziót, kivétel ez alól Borszék, ez azonban egymagában nem tudja kielégíteni a hatalmasra megnövekedett keresletet. között, tekintettel az elkerülhetetlen késésekre. Ezen minden bizonnyal segíteni fog az úgynevezett „Hargita^expressz“ üzembehelyezése, bár ettől — úgy tapasztaljuk — a székely ség egyenesen csodát vár. A Hargita-expressznél általában azt a három kocsiból álló, Árpád-tipusu motorvonatra gondol mindenki, amely éppen most áll befejezés előtt az egyik nagy vagon- és gépgyárban. Ez a vonat az elterjedt hirek szerint 150 kilométeres óránkénti sebességet tudna kifejteni, igy tehát a mostani 18—20 órás menetidő helyett 8—10 óra alatt tudná befutni a Budapest és Sepsiszentgyörgy közötti távolságot. A három kocsi 240 utast tud majd szállítani. — Az államvasutak csakugyan a székelyföldi személyforgalomban kívánják alkalmazni ezt a legújabb tipusu vonatot. Sajnos azonban, ennek a tervnek kivitelét erősen befolyásolja az a meggondolás, hogy vájjon a DéSától kezdődő marosvölgyi vonalszakaszon — mely folytonos éles kanyarulataival kemény feladat elé állítja a vonatokat — beválnának-e a hosszú kocsik, amellett a kanyargós, he- gyes-völgyes pályán milyen sebességgel tudnának futni. Az óránkénti 150 kilométeres sebesség betartásáról itt szó sem lehetne, örülni kellene a mai 60 kilométeres óránkénti sebességnek is, ami a mai székelyföldi gyorsvonatok átlagos sebessége. A pálya megfelelő átépítéséről lehet egyes helyeken beszélni, túlnyomó- részben azonban a Maros völgyének keskeny, szűk folyosója nem ad lehetőséget a pályatest megváltoztatására. Végül kijelentették illetékes helyen, hogy legutóbb számos helyről kérelem futott be a MÁV-hoz, a székelyföldi lakosság részéről az Erdélybe induló sebesvonat menetrendjének megváltoztatása érdekében. Hol lesznek az uj szállók? — Ezdn a téren a helyzet az, — mondotta, — hogy a nyugati pályaudvarról jelenleg délután 6 óra 5 perckor induló erdélyi sebesvonat indulási idejét kérik áthelyezni este 8 órára, hogy a fővárosban tartózkodó erdélyiek több időt kaphassanak ügyes-bajos dolgaik elvégzésére. A kérelmet a nyári menetrend kapcsán megértő módon teljesíteni fogjuk. Az egyik nagyfontosságu idegenforgalmi érdekeltség kérdésünkre úgy nyilatkozott, hogy Borszéken, Gyilkostón (vagy a Békási-szorosban), Gyergyószentmikló- son, a Hargitatetőn, Tusnádfürdőn, a Szent Anna-tónál és Komandón kell legelsősorban modern turista- és sportszálr lót létesíteni. Ezeket 80—120 ággyal, központi fűtéssel, hideg-melegvizszolgálta- tással kell felszerelni. Ez a hat-hét szálló természetesen nem elég a nagy fellendülés előtt álló székelyföldi idegenforgalom kielégítésére, kezdetnek azonban megfelel, felkelti a közönség érdeklődését és megmozgatja a vállalkozási kedvet. PÉCHY-HORVAXH REZSŐ J 9 43. J V C I U S 9 * A DÉSI KÁLVINISTA MAGYAR EGYHÁZMEGYE lelkész! karának tartalmas értekezletén a nemzetiségi vidéken élé egyházközségek nj beosztása szerepelt. Az erre vonatkozó jelentést Szilágyi Károly előadó terjesztette elő. Az a cél, hogy az említett egyházközségeket könnyebben meg lehessen közelíteni. Az értekezlet ennek érdekében központok felállítását határozta el. GaJgó és Keesed máris önállóan dolgozik. Vágó Károly dr. főjegyző a kötelező teherviselés tárgyában szólalt fel, Bányai Ferenc vaHástanár javaslatot terjesztett elő, amely szerint keresztezők! ezentúl, csak a hithez tartozó lehessen. Az értekezlet a tisztújító« során elnöknek a nagy- munkásságtt Bányay Ferenc vallás tanárt választotta meg. A lelkész! értekezlet után az egyházmegye tartott együttes közgyűlést. Két uj lelkészt iktattak be: Kiss La£os hagymás- láposi és Csiszár Árpád köblös! lelkipásztorok személyében. A tartalmas csperesi jelentésből kitűnt, hogy az egyházmegye örvendetes léptekkel halad a szebb jövő felé. * SZENT MÁTÉ szamosmenti községben, amelyet szintén túlnyomóan nemzetiségektől lakott vidék vesz körül, magyar leányinternátus nyitott kaput. Az uj intézetnek az a hivatása, hogy keresztény magyar anyákat neveljen. A tanrend a népi énekek, játékok és népművészeti ismeretek tanítására helyezi a fősulyt. A szentmátéi leány-intemátua hasonlóan biztató jel, mely arra utal, hogy a Számos- mentén az uj magyar élet mégiscsak elindul hódító útjára. * SZIMFŐNIKUS ZENEKAR van alakulóban Désen Lazányi Endre gimnáziumi tanár kezdeményesésére. A jelentkezések során már is számtalan vármegyei, városi és más köztisztviselő, értelmiségi iratkozott fel, akik mint fúvós- és vonós zenészek készséggel állnak a dési zeneélet szolgálatába. Eddig már több mint 30 műkedvelő zenész jelentkezett. Papp Gyula és Solymossy Zoltán karmesterek vezetésével a munka rövidesen meg is kezdődik. Lehetséges, hogy az aj szimfonikus zenekar, már a nyár folyamán megrendezi első hangversenyét. * MAGYARDÉCSE nagy magyar község a Szamosmentén s —• mint ismeretes — a cseresznyéből él. A dé- csei édes cseresznye országoohirü, még Bécsben is tudnak róla. A döcséi magyarság a cseresznye tiszteletére minden évben hagyományos cseresznye-szüretet rendez. Az • ezévi cseresznye-szüreti ünnepet a földműves énekkar rendezte meg, igen sikeresen. Az ünnepély istentisztelettel kezdődött a református templomban, majd a cseresznyeszüret és az egy tál ételes közebéd következett. Ebéd után a dalárda énekszámokat adott elő, a vendégek pedig megtekintették a falu gyümölcsöseit. A cseresznyeszüreten hatalmas számú közönség jelent meg. Ott volt gróf Bethlen Béla főispán, a kolozsvári olasz és francia konzul, továbbá az erdélyi és a szamosmenti magyar élet számos vezetője. * UJ MOZI TERVE merült fel Désen. A tervet a váró* 21.000 polgára rokonszenvesen fogadta, mert Dés valóban elbír két mozit. így a nemes versenyben remélhetőleg jobb műsor kerül majd a közönség elé. — A jogakadémiának uj tanulmányi és vizsgarendje. A közoktatásügyi miniszter módosította a jogakadémiák tanulmányi és vizsgarendjét. A szerdán megjelent rendelet szerint jogakadémiákon az 1943—44. tanévben 4 évfolyam működhetik. A 3. és 4. évfolyam tanulmányi rendje az egyetemi jogi és államtudományi karok III. és IV. évfolyamának tanulmányi rendjével egyezik. Jogakadémia harmadik, illetőleg negyedik évfolyamára csak azt a hallgatót lehet felvenni, aki az 1942—43. tanévben a II., illetőleg a m. évfolyamot ugyanazon a jogakadémián végezte. A jogakadémiákon az 1943—44. tanévben III. alapvizsgát is lehet tenni. Erre csak azt a joghallgatót lehet bocsátani, aki a II. alapvizsgát is ugyanazon a jogakadémián tette. Sokezer elmaradt vendég
