Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-07 / 150. szám

19 4 3. JUCI US 7 M€mwMTsIIw A Tábori Színház SZAMOSFALVI-RÉT, Julius 6. A szamos­falvi-rét a letűnt idők folyamán nagyon sok mindent látott már. Századokkal ezelőtt itt gyülekezett Bethlen Gábornak, a nagy feje­delemnek büszke hada: lovasok, gyalogosok, szekeresek, szabad székelyek és nyalka haj­dúk, hogy aztán meg se álljanak Kassa vá­rosáig... Csatatér színhelye is volt már a szamosfalvi-rét lapálya. Vesztett csatáé... És 1918 decemberben, karácsony szent ün­nepének első napján, emerről jöttek be Ko­lozsvár felé a megszálló hadak... A szamos­falvi-rét már sok mindent látott, de Tábori Színház talán most verte fel földjén elsö- izben sátrát... Mert, amint már megírtuk, a magyar királyi honvéd Tábori Szinház há­rom hónapos körútra Erdélybe érkezett s hétfőn délután a szamosfalvi réten volt az első állomása. Amikorra a Tábori Szinház tagjai gépkocsin a helyszínre értek, már állott a réten a díszes, stilizált színpad s kö­rülötte ült, meg állott a sokszáz katona és polgári nézőközönség. De nézzünk szét előbb a Tábori Szinház tagjai között. Min­denekelőtt azt kell megállapítani, hogy a legkitűnőbb erőkből verbuválták össze. Délután fél 5 óra van. A tűző napfényben elkezdődik a játék. D. Ihász Klára köszön­tőt mond a székelyekhez __Kissé különösen hangzik, hogy Szamosfalván éppen a szé­kelyeket köszönti a művésznő s a székelyek erényeit dicséri, de mindjárt megértjük, ha meggondoljuk, hogy a Tábori Szinház főként Székelyföldön fog hosszabb ideig működ­ni... A szabadtéri játék Tamási Áron egy- felvonásosávál kezdődik. A következő szám Nyirő József egyfclvo- násósa. Arról szól, hogy a székely nem tud megélni pörlekedés nélkül. Még akkor sem, ha csak a gatyája marad rajta, elúszik min­dene, a jussát azért nem hagyja!... Pereg, pereg a darab a jelképes ügyvédi irodában valahol Székelyudvarhelyen. Pereg mindad­dig, amíg Mózsi bá‘, a furfangos, pörlekedő székely atyafi be nem lép az ugyancsak jelképes ajtón az irodába. Minden menne annak rendje és módja szerint, csak a Mózsi bá‘ székely beszédje nem megy.,. — Pedig erdélyi ember, erdélyi fiú •— mondja a rendező megjegyzésünkre. Igen, azt meg kellene érteniük a buda­pesti rendezőknek is végre, hogy nem min­denki székely, aki erdélyi. .. Ez is kiderül, akár az ég. Mert már, már azt lehetett hinni, hogy mindjárt megindul az eső, a szamosfalvi rét fölött, mert erősen lent lógatják lábukat a fekete esö-fellegek, de most mégis meggondolják a dolgot s elballagnak másfelé. Jól is teszik, mert még sok látnivaló lesz itt. Vj díszletek kerülnek fel a színpadra, a körüljártak“ cimü kicsi bohózathoz. Népség, katonaság nagyon él­vezi a mókát, még maguk a színészek is, hogy csak úgy dűl belőlük a kacagás... A két vénember, akik egyforma „tűzzel“ ku- rtzálnak a szép szőke fiatal özvegynek, mint mindig, most is csúnyán póruljárnak, mert háttérből -előlép a fiatal deli vitéz, meg a pap s mindannyiunk örömére és megelége­désére, a szemünk előtt adja össze őket. .. Most meg Láncy Margit lép a szabadtéri színpad előterébe, hogy a tágas mezőbe bele­kiáltsa „Ágnes asszony“ bűnét... Agnes asz- szonyét, aki fehér leplét mossa, mossa... Meleg, fülbemászó hangját hányszor hallot­tuk már a rádióból, de ilyen bársonyosan, ilyen selymesen még aligha simult a szivek­hez, mint itt, a szamosfalvi-rét bársonyos pázsitján... Agnes asszony tragédiáján még most is könnyezni tudna a néző, a hallgató, de Láncy Margit szerencsére átcsap egy bohókás versbe, tessék elképzelni, még „Tö­mérdek“ irta! Ezen aztán felderülnek a szivek... A szivek tovább derülnek a -boszorkányos ablak“ láttán, ami éppen most pereg a színpadon. Vidám énekszámok s még uidd- mabb jelenetek váltogatják egymást az álig húsz percig, tartó egyfelvonásosban. A ,flonvédlegenda“ már sokkal drámaibb dolog. Meg is rikatják véle a színészek nemcsak a népséget, hanem a katonaságot is... Messzi Oroszországból jön a hir, hogy Jani nem jön többé haza, mert Jani hősi halált halt. Az anyai szív nehezen tud ebbe belenyugodni. Ott ül az édesanya a kicsi muskátlis ház ablakában és várja, türelme­sen várja Janit... Már erősen, erősen öreg, de még mindig vár. És egyszer kutyaugatás hallatszik a kiskapuban és nyűik a kapu és belép rajta Jani. . . Legalább is úgy látja apja, anyja, fiatal mátkája, hogy Jani... És Jani is beszélni kezd. Még meg is ebédel, a borból is iszik, aztán vigasztalni kezdi az otthoniakat, hogy ne búsuljanak, mert ö nem halt meg, mert a hős magyar katona nem hal meg soha és századok múltán is vissza­visszatér Csaba királyfi utján. .. Aztán el­megy Jani újból, hogy utána nagy, nagy békesség maradjon a színpadon és a szivek­ben. Amikor kimegy a jelképes kapun, újból ugat a kutya... A számos falvi-réten, a szabadtéri színpadtól alig néhány lépésnyire ugatni kezd egy „igazi“ kutya is... Hosszan, elnyújtva, mint aki örökre eltávozó gazdá­ját siratja, olyan élethűen sir, szüköl.... Ez volt a leghatásosabb jelenete, a leg- életteljescbb jelenete ennek a darabnak, mert valóban élet volt benne. Közben játszani kezd a kis katonazenekar Is- Egytöl-egyig Kodály és Bartók dalokat játszik. És a táncszám is, ami most betölti a színpadot és a sziveket, hamisitatlanul magyar. Utána megint egy egyfelvondsos következik. Itt játszódik le a feleki határ- sorompónál. Matyó legény kesereg a túlsó oldalon ugyancsak kesergő román katrincds fáidnak, hogy megszeretné csókolni... Dehát a sorompónál szigorú granlcsdrok állanak s az nem megy ám olyan könnyen. A grani- csárok végülis szemet hunynak s a matyó legény, meg a katrincds lány egymás nya­kába borulnak, mert amint a darab cime is mondja: „Mindent legyőz a szerelem“. Amint a rendezőtől megtudjuk, a matyó legény bánffyhunyadi akar lenni, a katrincds lány pedig torockót. .» * Zilahy Lajos egyfelvonásosa után össze­menne a függöny, ha volna... De mert nincs, igy is jó. Jó és üditő. Az egyfelvonásosok csak úgy, mint a magánszámok, az énekek és táncok. Nem ártana, ha több volna az ének és táncszámokből, de az is biztos, hogy akármennyi volna ezekből, mégse volna elég, olyan pompásan csinálják. A Tábori Szinház bármerre megy, mindenütt sikert fog aratni még most, aratás táján Is... Hát még ha tél volna, hogy minden falu népe gyönyörködhessék előadásukban! bíró János Milyen intézkedéseket tartalmaz a volt uralom alatt juttatott házhelyekre vonatkozó kormányrendelet ? A be nem épített ingatlanok tulajdonjoga az államra száll — A beépített ingatlanokat el lehet idegeníteni - A kisajátítást szenvedett személy is visszaszerezheti egykori ingatlanét összeget, amelyet ő vagy a jogelődje az In­gatlan fejében az államnak, vagy magán­jogi ügylet utján történt ingatlanszerzés esetén közvetlenül a volt tulajdonosnak, il­letőleg közületnek a vételár tőkeösszegé­nek törlesztésére kifizetett. Annak a birtok- vesztőnek, aki az ingatlant nem közvetle­nül a román törvény végrehajtása során, hanem a közvetlen szerzőtől, vagy ennek jogutódjától ellenszolgáltatás fejében, jog­ügylettel, vagy annak, aki az ingatlant ár­verésen szerezte, megtérítés gyanánt a vé­telár fejében kifizetett összeg jár. Kárpótlás illeti a birtokvesztőt az Ingat­Kolozsvár, julius 6. Emlékezetes, hogy az 1921 junius 23. napján kelt román törvény szerint azoktól a birtokszerzőktöl, akik a törvény végrehajtása során házhelyek cél­jára szerzett ingatlanokban a törvényben megszabott határidőben nem építettek la­kóházat, az ingatlan minden térítés nélkül a román államra szállott át. A magyar kormány — amint azt röviden jelentettük — az igy előállott helyzetnek a szociális szempontokat is kielégítő rende­zése végett rendeletet hozott a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen házhelyekkel kapcsolatos kérdések szabályozásáról. Ehe­lyütt a rendelet közérdekére és nagy fon­tosságára való tekintettel az egyes pontok bővebb ismertetését adjuk: ' * ' & * Kiknek ingatlanára vonatkozik a rendelet? A fentidézett román törvény alapján ki­sajátított, vagy áHami elővásárlás utján megszerzett, vagy egyébként az állam tu­lajdonában állott ingatlanokból hatósági rendelkezés utján, vagy hatósági rendelke­zést pótló jogügylettel házhely céljára szer­zett ingatlan, tekintet nélkül arra, hogy időközben kinek a tulajdonába került, te­hermentesen, de a telki szolgalmak épség­ben tartásával a magyar államkincstárra száll át, ha azon az említett törvényben megszabott határidő alatt, vagy bár annak eltelte után, de legkésőbb a jelen rendelet hatálybalépéséig lakóház, vagy mezőgazda­sági, ipari vagy kereskedelmi üzemhez tar­tozó más épület nem épült. Úgyszintén te­hermentesen, de a telki szolgalmak megtar­tásával a magyar államkincstárra száll át a köztestületnek, közintézetnek, vagy köz­érdekű célt szolgáló alapítványnak, vala­mint a Román Nemzeti Banknak ingatla­nai tekintetében a román hatóságok által lebonyolított ingatlaneldaraboJás, vagy más hatósági eljárás során házhely céljaira szer­zett Ingatlan is tekintet nélkül arra, hogy Időközben kinek a tulajdonába került, ha azon a Jelen rendelet hatálybalépéséig lakó­házat vagy más fentebb leirt épületet nem építettek és az érdekelt közület az 1.440/ 1941. M. E. számú rendelet alapján indított eljárás során, vagy egyébként az ingatlant vissza nem szerezte. Ha a birói eljárás még folyik, az ingat­lannak az államkincstárra való átszállása az eljárás befejezéséig függőben marad. A most kiadott rendelet módosítja a 2.780/1941. M. E. számú rendelet 1. szaka­szának 2. bekezdését, amennyiben az előbbi bekezdésben említett — de 'akóházzal, vagy a már felsorolt egyéb épülettel beépí­tett — Ingatlanokat hatósági hozzájárulás­sal el lehet idegeníteni, vagy meg lehet ter­helni. Hatósági hozzájárulás kel) az elide­genítéshez, vagy megterheléshez akkor is, ha köztestületek, alapítványok s a román Nemzeti Bank fentebb leirt módon szerzett ingatlanai, nem szállnak át az államra. Kártérítés a kisajátítást szenvedettnek, kárpótlás a birtokvesztőnek Annak javára, akinek az ingatlanra való joga az előbb említettek alapján megszű­nik (birtokvesztő), meg kell téríteni azt az tanra fordított szükséges és hasznos beru­házásoknak a visszabocsájtás idejében meg­levő értéke fejében. Nem forog fenn azon­ban kártérítés bérleti vagy haszonbérleti szerződés megszűnése miatt. A. fentemlitett beépített ingatlanok elide­genítése esetében a hozzájárulást csak ak­kor lehet megadni, ha az átruházó a kisa­játítást szenvedők kártalanítás* alapjába befizeti azt a különbözőiét, amely a házhe­lyül megszerzett ingatlan kataszteri tiszta jövedelmének hatvanszoros szorzata és a között az összeg között van, amelyet a házhely vételára fejében valósággal kifize­tett. A fizetendő összeget és megfizetésé­nek módozatait a földművelésügyi minisz­ter esetenként állapítja meg. Ha a katasz­teri tiszta jövedelem hatvanszoros szorzata, különösen városokban, lényegesen kevesebb az ingatlan közönséges értékénél, az átru­házót megfelelően magasabb összeg fizeté­sére kell kötelezni. Nem lehet azonban a kártalanítási alapba való befizetésre kötelezni azt az eladót, áld az Ingatlant nem közvetlenül a kisajátítást szenvedett volt tulajdonostól, vagy a cikk elején említett köziilettől, alaptól, hanem az eredeti szerzőtől, vagy ennek jogutódjától Í939 március 15. napja előtt szerezte, tulaj­donjogát a telekkönyvbe bekebeleztette és igazolja, hogy az ingatlanért kifizetett ellen­érték a jogügylet megkötése Idejében az In­gatlan forgalmi értékének megfelelt, vagy, ha az eladó az Ingatlant az 1440/1341. M. E. számú rendelet alapján az Illetékes közigaz­gatási bizottság hozzájárulásával szerezte. De nem lehet a kártérítési alapba való be­fizetésre kötelezni az eladót abban az eset­ben sem, ha az 1440—1941. M. E. számú rendelet alapján indult peres vagy nem pe­res eljárás során jogerős birói határozat vagy birói egyezség alapján fizetett kárta­lanítást. Ha a peres, vagy nem peres eljárás még folyamatban van, a hozzájárulás kér­désében a döntést mindaddig fel kell füg­geszteni, amíg az eljárás jogerősen befeje­ződik. A fentebb említett beépített ingatlanok megterheléséhez a hatóság csak akkor ad engedélyt, ha megállapítja, hogy abból a követelésből, amelynek blztositáóia az ingat­lanra jelzálogot akarnak bejegyezni, a jut- tatottra nem hárul olyan súlyos kötelezett­ség, amelyet az nem lesz képes előrelátha­tóan teljesíteni. Á házhelyhez juttatott fizetési kötelezettsége A magyar államra szálló ingatlanokat házhelyek céljaira kell felhasználni, ha erre a célra alkalmasak és házhelyek juttatására szükség mutatkozik. Házhelyet közintéz­mény céljaira is lehet juttatni. Az ingatla­nokban való részesítés személyi előfeltéte­léire az 1936. XXVII. t. c. az Irányadó. Ha az ingatlan házhely céljaira nem alkalmas, vagy nem szükséges, azt a kisajátítást szen­vedettnek, vagy a volt tulajdonosnak kell juttatni. Mindazok, akiknek a hatóság a je­len rendelet a1 apján juttat lakóház, vagy egyéb építkezés céljára ingatlant, kötelesek a határozat kiadásától számított 5 év alatt házhelyükön lakóházat építeni. A juttatott személy az ingatlanért ellen­érték fejében általában a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után 60 pengőt köteles fizetni. A vételár kiszámításánál az 1921. évi szeptember 7-1 állapot szerint ki­mutatott kataszteri tiszta jövedelmet kell alapul venni. Ennél a kiszámításnál kát. holdanként 4 koronával kisebb kataszteri tiszta jövedelmet 4, a 25 koronát meghaladó kataszteri tiszta jövedelmet 25 Koronának kell venni. A kataszteri tiszta jövedelem alapján megállapított ellenértéken felül a juttatott köteles megfzetni a szükséges és hasznos beruházások meglevő értékét is. Ugyanígy kell megállapítani az állam tulaj­donában megtartott ingatlanoknak az ellen­értékét is. Ha az az ellenérték, különösen városok­ban, lényegesen kevesebb, mint az ingatlan közönséges értéke, a juttatottat a fent meg­határozott összeget meghaladó ellenérték fizetésére kell kötelezni. Ugyancsak eseten­ként kell meghatározni az ellenértéket ab­ban az esetben is, ha a birtokvesztőnek a megtérítendő összeg a fent meghatározott ellenértéket meghaladja. Ha a hatóság az ingatlant a kisajátítást szenvedettnek, illetőleg a volt tulajdonosnak, vagy ezek házastársának, vagy törvényes örökösének, illetö’eg valamely közületnek juttatja, a juttatott azt az összeget köteles a magyar kincsárnak megfizetni, amelyet a visszajuttatott ingatlanok fejében ö, vagy jogelődje kártalanítás elmén kapott, vala­mint azt az összeget is, amellyel a juttatott ingatlanok értéke a kisajátítás óta eszközölt beruházások folytán emelkedett. Ha pedig ezeknek együttes összegét meghaladja a bir- tokvesztönek megállapított megtérítés, ille­tőleg kárpótlás összege, ezt a különbözetet, végül a hatósági eljárás költségét is meg kell fizetni. A juttatott az ellenértéknek legalább a 20 százalékát a birtokbaadás előtt kifizetni kö­teles. A fennmaradó tartozást pedig a blr­tokbavezetés napját követő naptári év első napjától köte’es törleszteni. A juttatott sze­mélyt terhelő ellenszolgáltatás fizetésének módozatait esetröl-esetre kell megállapítani. A törlesztés 10 évnél hosszabb Időre nem terjedhet. Törlesztés esetén 3 százalék ka­mat felszámítható. A jelen rendelet alapján fizetésre kötelezettek tartozásainak nyilván­tartását, behajtását a Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására alakult Szövetke­zet végzi. A földművelésügyi miniszter bejelentési kötelezettséget állapíthat meg azokra, Pkik a jelen rendelet hatálya alá eső ingatlanok tekintetében tulajdonjogot szereztek és az ingatlannak birtokában is vannak. Ha a földmüve'ésügyi miniszter bejelentési kötele­zettséget állapit meg és a bejelentéshez k- mányok csatolását rendeli el, mindazok, akik a román törvény végrehajtása során hivatajos iratok, térképek birtokába jutot­tak. kötelesek az eredeti okmányokat, vagy azok hiteles másolatát rendelkezésre bocsá­tani. A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ NYÁRI ELŐADÁSAI A SZÍNKÖRBEN Heti műsor: Julius 7. Szerda este fél 7-kor: Nemes Ró­zsa. Zenés vígjáték először. Kovács Kató fellépésével. Rendes helyárak. Julius 8. Csütörtök este fél 7-kor: Nemes Rózsa. Kovács Kató fellépésével. Rendes helyárak. Julius 9. Péntek este fél 7-kor: A Boronkay lányok. Kovács Kató fellépésével. Rendes helyárak. Ju'ius 10. Szombat este fél 7-kor: Nemes Rózsa. Kovács Kató fellépésével. Rendes helyárak. Julius 11. Vasárnap délután fél 3-kor: A Boronkay lányok. Kovács Kató fellépésé­vel. Olcsó helyárak. Julius 11. Vasárnap este fél 7-kor: Nemes Rózsa. Kovács Kató fellépésével. Rendes helyárak. Előadás után külön autóbuszjárat a Szín­körtől Mátyás király-tér, Hunyadi-tér, Há­rom püspöki ere és Dónáth-ut felé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents