Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-04 / 148. szám

4 R ómai siéla „Londonban megismételték a Róma bombázására vonatkozó fenyegetést“ — Írják a lapok. Számolni lehet tehát azzal, hogy a civilizáció mai összeomlása maga alá temeti saját bölcsőjét is. Az amerikai alvilág pénzért mindenré kapható vad gangsztereiből összetoborzott hadipiló­ták talán bombazáporral fogják el­árasztani az Örök Város örök értékeit s rommá lesz mindaz, amiért a müveit em­beriség évszázadok óta milliószámra za­rándokolt Rómába.-* Olaszországnak három milliós városa van: Milánó, Nápoly és Róma. Milánó túlságosan északra fekszik és túlságosan ipari jellegű ahhoz, hogy az olasz lélek­nek valódi tükre lehessen. Nápoly az el­lenkező végletet: a könnyelmű, lármás, kevertvérü délolasz világot képviseli, melynek örökös nyugtalanság az éltető eleme. De aki Róma falai közé lép, annak az az érzése, hogy itthon van. Senki sem gondol ott arra, hogy egy idegen állam fő­városában jár s körülötte idegen nyelv­ven beszélnek az emberek. Valami kü­lönös bűvölet árad az ódon falakból, ott szeretnénk élni s meghalni az évezredes kövek között. Éz a bűvölet végigkísér egész életünkön s a visszavágyódás fájó nosztalgiáját lopja a szívünkbe. A néme­tek „Rom-Krankheit“ - nek nevezték el ezt a kiirthatatlan vágyódást a Citta Eterna felé. * Róma harmadfélezer év óta királyok, császárok és pápák székhelye. Sorsa örök rombolás és ujjáépülés. A mai város nyolc-tiz méterre van a régi fölött, kö­zöttük ezerszer átkutatott törmelékréteg alkotja a talajt. Tömegével kerültek in­nen elő az antik szobrok és egyéb felbe­csülhetetlen értékek, — tudatlan kincs­keresők barbár pusztítása és tudós ar- x chéológusok avatott ásója mindent nap­fényre hozott már. A tömött múzeumokat nézve valóban ezt hisszük, — amig csak valahol házépí­tés közben meg nem bolygatják az alta­lajt. Mint közvetlenül a mostani háború előtt Pompeius színháza könyékén. A napfényre került antik falmaradványok közt, töméntelen gazdátlan macska tár­saságában egyszerre csak lenyűgözve torpanunk meg egy ütött-kopott deszka­tető alá helyezett óriási márványfej előtt. Melléje állunk. A földreállitott fej ak­kora, hogy a tetejét csak lábujjhegyre állva láthatjuk, szemei emberfej nagysá­gúak. Hideg nyugalommal, a késörómai művészet elmerevülő tekintetével néz a világba e törmeléksirjából feltámadt, több mint másfélezer éves Apollótej, amelyhez megfelelő nagyságú márvány­test is tartozott! Mellette hevernek többi töredékei egy kéz, melynek ujjai olyan vastagok, mint egy izmos ember combja, sarus láb­fej és egyéb testrészek csillogó fehér márványból, mesteri tökéletességgel fa­ragva. Pár lépéssel odébb egy másik óriási márványszobor töredékei is előkerültek csak úgy véletlenül... Mi lehet ott még a föld alatt, ahol több írunt másfél évezred romboló munkája és ezernyi kutatás után, még az 1930-as évek vége felé is ilven leltetek kerülnek elő! * Az antik műveltség nagyságától nyűgözött szemlélőt újabb meglenetés várja, ha néhány lépéssel továbbmegy a Tiberis partjára s a magas körr.ellvéd- rő! letekint a folyó medrébe. Az ókori és keresztény kultúra ősi székhelyének kellős közepén elénk tárul egy darab idillikus kép a múltból: a ma­gas füvei benőtt süppedékes folyópart mentén ócska halászbárkák, régi for­májú csónakok ringanak a vizen s rajtuk egyszerű halászok élik csendes éle biber Şz a kép ugyanilyen volt harmadfélezer evvel erelőtt a városi elépi tő Servi tus Tu! lius és a gőgös Tarquinius Superbus ki­rály idegében is . . . S mint harmadik látomás, a magas ko­párt felett ideragyog a mai Róma büsz­ke palotasora.-* Az uj Róma lassankint elnyeli a régit. Egész városrészek kerülnek csákány alá és tágas utcák, pompás bérpaloták fog­lalják el helyüket Örökre eltűnnek a ti­tokzatos, nyüzsgő életű, szennyes és mégis \tnzó sikátorok, emlékük mahol­nap már csak múzeumban őrzött képe­ken marad meg. Kx lesz a sorsa a régi Róma leghan- gUiatosabb terének, a Campo de1' Fie- ri-nak is. A várost járó idegenek rend­szerint véletlenül- szoktak rábukkanj a mindig halszagu térre. Bizarr házak, öt­letszerűen egymásbegyére-hátára épített emeleteikkel veszik körül a hires szer­dai piacok terét,’ melyen a délelőtti piac zsivaját délután a légiónyi utcagyerek zsivaja folytatja késő éjszakáig, Felejthetetlen egy délutáni séta a Cam­po de* Florin, amikor a piaci árusok már csomagolnak, a kövezetei bokáig érő hulladék borítja, a komor Giordano Bruno-szobor tövében osztrigaárus áru­sítja hangos szóval gyanúsan illatozó csemegéjét s a tér apraja-nagyja ott zsi­bong a halárusok asztalai körül „ . . Amott egészben sült és fűszerrel töltött sertést mér ki egy kövér asszony néhány- dekás darabokban, narancs- és datolya­árusok hessegetik asztalaikról a milliónyi legyet, — közben a szedelőzködő zöldsé­ges és halaskofák összekapnak, gyakran tettlegesen is az utca népe kibicel a küzdőknek, a Napoleon-kalapos carabi- nerik pedig a világért sem avatkoznának bele ... Bolt bolt mellett. Picurka, sötét kis he­lyiségek, de tele minden jóval. Majdnem mindegyik osteria, trattoria, bottiglieria, fiaschetteria, birreria, pizzeria, panette- ria, salumeria, rosticceria, pizziche- ría, latteria és egyéb, az evés- sel-ivással összefüggő üzlet. Fillérekért felejthetetlenül finom ízű nápolyi pizzát (lángosfélét) ehet ott az arrajáró, vagy frissensült apróhalat, rákot, csigát, po­lipot, tintahalat édes frascati-i bort ihat rá, — közben pedig hallgathatja a nép­dalait, vagy egy-egy énekes-gitros pár érzelmes canzonéit. Itt lüktet az olasz élet, nem a múzeu­mokban! * A Szent Péter- templom a győzedel­mes Egyház büszke jelképe melynek le­nyűgöző nagysága megrendít, de nem tud szivünk mélyéig férkőzni. Annál mé­lyebb hatásúak Róma apró kolostorud­varai. ' A Santi Quatro Coronati eldugott kis kolostor a Colosseum és a Laterán kö­zött. Szerény templomocskából eldugott oldalajtó vezet a fehér apácák csendes klastromának keresztfolyósős udvarára. Rég elmúlt századok hangulata fogadja ott a belépőt, — nem hatol be a villamo­sok dübörgése, az autók zaja és az emj berek zsivaja ... a huszadik század kí­vül marad a falakon . . . Virágok nvilnak a napsütötte kis ud­varon, szelidarcu fiatal apáca imákozza rózsafüzérét a kecses oszloppároktól tar­tott hüs folyosón, — teljes a csend, csak a középen álló kis szökőkút vize hull finomcsobogással a kerek medencébe. A középkor levegője lengi körül a békés kis rejtekhelyei s a hajszásprogrammu idegen turista ott érzi meg először, hogy nemcsat látni, hanem imádkozni is jött Rómába ... . * R. Accadenia d’Ungheria. Ezt a fel­írást viseli egy szerény kis tábla a Via Giulián lévő büszke Falconieri-palota főkapuján. Itt élnegk a magyar állam külföldi ösztöndíjasai tudósok, művészek és beutalt vendégek. A magyar intézet földszinti ablakait fedő, renaissance-hagyományokat őrző sürü rács zord méltóságot ad az intézet külsejének, benn a szép kis udvar csupa derű: csobogó fontana, pálmák, mosoly­gó gyep fogadja a belépőt. A puritán fő­homlokzat nem árulja el a Tiberisre né­ző hátsó homlokzat szépségét: a negye­dik emeleten Borromini gyönyörű bárok loggiája szökik a magasba finom bolt­íveivel. Tetejéről, mint a környék leg­magasabb pontjáról, remek kilátás nyílik a hét hálom városára s a szelíd Cam- pagnára. A magyar beszédtől hangos épület most néma lett. Az ott lakó magyar ösz­töndíjasoknak haza kellett térniük ha­zájukba, amig elvonul Róma felől a há­ború zivatara. Róma a gyermekek városa. Mussolini megparancsolta, hogy minél több olasz szülessen a világra. Nem tudom, hogy a Duce népszerűsége okozza-e, de tény az, hogy Itália anyái e parancsnak bámula­tos ügybuzgalommal és eredménnyel tesznek eleget. Az utcák, terek, parkok hemzsegnek a gyermekhadtól, mindenütt övék az elsőség. Az Isteni Gyermek világrajöttének ünnepe Karácsony másodnapja a roma! gyermekek napja is. Ezen a napon min­den gyermek felmehet az Aracaeli tem­plom szószékére s elmondhatja a maga kis prédikációját az összesereglett hí­veknek. Róma mindkét nembeli gyermekserege ugyancsak él is az alkalommal. Kora reggeltől késő délutánig ott zsibónganak a templomban, egymásután lépnek a . szősaékre és mondják'el -a kis Jézusról szóló versükét, együgyü kis tanításukat m 19 4 3. JUCI US 4 NBÚTORÜZLET LAKBERENDEZÉS Kolozsvár, Mátyás király-utca 1. szám. Műhelyek: Higyihutfa 52, Raktár: Karolina-tér 7. Cégt.: Daru Gero. Horváth M. Zoltán és Majláth Sándor __________________________________ vagy elmélkedésüket. Igazi olasz hévvel folyik ajkukról a szó, minden taglejté­sük, minden arcizmuk játéka élettel telt, — született szónok és született színész minden latin ivadék. Egy-egy apróság megrémül, amint a szószékre lép és meglátja lenn a reá sze- gezödö szempárok sokaságát, elsírja ma­gát, belesül mondókájába, de sebaj, — nyomban helyébe lép a következő kis prédikátor és annál nagyobb hévvel sza­valja el a maga beszédét. A hallgatóság közt ilyenkor sok az idegen is, ezek sem­mit sem értenek a római dialektusban elmondott prédikációkból, de nem is a naiv mondókák a fontosak, hanem az egész gyermekprédikáció utolérhetetlen bája és hangulata. Nem a római előkelőségek gyermekei szerepelnek ezen a napon az Aracaeli szószékeken, hanem az egyszerű nép fiai-leányai, hiszen az, akiről prédikáció­juk szól, szintén egyszerű családban élté gyermekkorát. A sikerült szereplés után az összesereglett családtagok és ismerő­sök megtapsolják a kis szónokot és büsz­kén távoznak a templomból, haza a Tras- tevere szegényes sikátoraiba. * Sí­Aki már egy-két napot töltött az Örök Városban, az fölényes tudásu idegenve­zetőnek tartja magát. íme egy példa: Két hölgy gyönyörködik a kilátásban az Aventinus domb tetejéről. Magyarul beszélnek. Az idősebbik megkérdi a tá­volban látszó Szent Pál-bazilika meg­pillantásakor, hogy milyen templom az. Erre a fiatalabb elkezdi magyarázni: „Az a Szent Pál-templom. Mert tudod Kiérni néni, amikor az első keresztény- üldözéskor Szent Péter menekülni akart Rómából, ott az utón szembetalálkozott Krisztussal s megkérdezte az Urat, hogy: Hová mássz Uram (Quo vadis Domine?). Mire Jézus azt felelte, hogy Rómába megy ismét feláldozni magát. Péter mé­lyen elszégyeíte magát és visszafordult Rómába... Énnek az emlékére építették azt a templomot.“ — Szent Péternek Krisztussal való ta­lálkozása helyére építették a Szent Pál- templomot? — kérdezte bizonytalanul az idősebbik hölgy. — Igen, oda, — felelte még bizonyta­lanabbul a fiatalabb, azzal tovább sétál­tak s igy máig sem tudom, hogy a kér­dést hogyan oldották meg... bíró Béla dr. Az iparhatóság türelmi időt adott azoknak az iparosoknak, akiknek ideiglenes iparjegesitványa hatályát vesztette Kolozsvár, juSius 3. Mint ismeretes, az iparügyi miniszter eredetileg 1942 decem­ber 31-ig adott haladékot az ideiglenes iparjogositvánnyal rendelkező iparosoknak, hogy. szakképzettségüket igazolják, vagy mestervizsgán igazolják be felkészültségü­ket és ezzel végleges iparjogositványt sze­rezzenek. Tekintettel arra, hogy csak a ko­lozsvári Kereskedelmi és Iparkamara kör­zetében mintegy 1400 ideiglenes jogosít­vánnyal rendelkező iparos működik s Er­dély többi részében is sokszázra tehető az ilyen iparosoknak száma, az iparügyi mi­niszter az igazolási határidőt félévvel meg­hosszabbította. A féléves terminus junius 30-án lejárt s ettől az időtől kezdve az ideiglenes iparjogositványok érvénytele­nekké váltak. A legutóbbi hónapokban az iparügyi miniszter engedélyével az Ipartes­tület mestervizsgára előkészítő tanfolyamo­kat rendezett a különböző szakmákban s igy a vizsgára kötelezett iparosoknak al­kalmuk volt kellőképp felkészülni a vizs­gára. A mestervizsgák befejeződtek s azok so­rán Kolozsváron körülbelül hatszáz iparos kapott mesteri minősítést, ami azt jelenti, hogy megszerezhetik a végleges iparjogo­sitványt. Nagyon sok iparos azonban nem állt vizs­gára s ezeknek az iparhatóság által kiállí­tott ideiglenes iparjogosftványuk hatályát vesztetté. Az iparhatóság miniszteri rendel­kezést vár arra vonatkozóan, hogy miként bírálja e! ezeknek az iparosoknak helyze­tét. A miniszteri rendelkezés előrelátható­lag a közeli napokban megjelenik. Addig az iparhatóság türelmi időt engedélyez az ideiglenes iparengedéllyel rendelkező iparo­sok számára. Addig tehát háboritatlanul folytathatják mesterségüket. Egységesítik az iparjogositványok kiadása tárgyában kiadott rendeletiket Budapest, jul. 3. (MTI) A Budapesti Köz­löny vasárnapi száma közli az ipar ügyi .mi­niszter rendeletét, amely az Iparügyi, illetve kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter ügykörébe tartozó iparok gyakorlásához szükséges iparjogositványok kiadása tár­gyában 1940 óta megjelent rendeletek hatá­lyon kívül helyezésével az e tekintetben kö­vetendő eljárást egységes szerkezetbe fog­lalja. Emellett a rendelet az iparjogositvá­nyok kiadását, a jövőben csak olyan esetek­ben teszi lehetővé, amikor uj iparosnak, vagy kereskedőnek a gazdasági élétbe való bekapcsolását a közérdek is megkívánja. GtrauJ Washinqlonba utarik Lisszabon, julius ?. (MTI.) Az angol hír­szolgálat az algíri rádió jelentése alapján közli, hogy Girând tábornok sürgősen Wa­shingtonba utazik-

Next

/
Thumbnails
Contents