Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-31 / 171. szám
5 1943- J V C 1 t! S 32 MkEmmZírsjta MA: KIÁLLÍTÁSOK: Kolozsvár thj. sz. kir. város Műcsarnokának második kiállítása (a Budapesti Szépművészeti Muzeum anyagából). Megtekinthető délelőtt 10—1-ig, délután 4—7-ig. MÚZEUMOK: Botanikus Muzeum a Botanikus Kertben (Majális-utca 42. Nyitva délelőtt 8—1-ig, délután 3—6-ig.) Erdélyi Nemzeti Muzeum (Bástya- utca 2. Nyitva délelőtt 9—1-ig. Megtekinthető római kori és középkori kőtár.) Az Erdélyi Nemzeti Muzeum Állat- tára (Mikó-utca 5. Megtekinthető 9—12-ig). Az Egyetemi Általános Növénytani Intézet Múzeumai. (Farkas-utca 1., Közp. Egyetem, I. bejárat az udvar felől.) Alföldi muzeum, Erdélyi szoba, Tanszer- és Amerikai—Alaszkai muzeum. Nyitva minden hónap első vasárnapján d. e. 10—12. (Díjmentes.) EGYETEMI KÖNYVTÁR: Nyitva hétköznapokon délelőtt 8— 1-lg, délután 3—8-ig. a népkönyvtár vasárnap is — délután 3—2-1 (Mikó-utca 2.) ELŐADÁSOK A SZÍNKÖRBEN: Este 7 órakor a „Csókháboru" előadása. MOZIELÖ ADASOK: ARPAD-mozgó: Gül Baba. (Magyar.) CORVIN-mozgó: Asszony a katedrán. EGYETEM-mozgó: Bajtársak. (Magyar.) ÉRD ÉL. Y-mozgó: Pénz áll a há ihoz. < Magyar.) MÁTYÁS KIRALY-mozgó: Varieté csillagai. (Magyar.) RAKóCZI-mozgó: Borcsa Amerikában. (Magyar.) SZOLGALATOS GYÓGYSZERTÁRÁK: Szentháromság gyógyszertár, Unió- utca 2. Távbeszélő 20-78. — Keresztelő Szt. János gyógyszertár, Deák Ferenc-utca 9. Távbeszélő 15-C8. — Minerva gyógyszertár, Wesselényi- utca 35. Távbeszélő 21-54. — Magyar Korona gyógyszertár, Heltai- utca 3. Távbeszé'ö 27-92. —- Jelen Gyula dr. kitüntetése. A Kor mányzö Ur a m. kir. miniszterelnök előterjesztésére a Magyar Vöröskereszt céljainak érdekében kifejtett különösen buzgó tevékenységével szerzett érdemei elismeréséül dr. Jelen Gyula földbirtokosnak, a Magyar Vöröskereszt fömegbizottjának a Magyar Vöröskereszt érdemkeresztjét adományozta. — A Kormányzóhelyettesről nevezték el a sárospataki népi intemátust. A sárospataki református kollégium az ONCsA támogatásával uj internátust építtet sokgyermekes családból származó szegény falusi diákok számára. Az idén 39 kitűnő elömenetelü tanulót vett fel az intézet. A kollégium igazgató-tanácsa az ország ez első népi interná- tusát vitéz nagybányai Horthy Istvánról nevezte el — HALÁLOZÁSI HÍR. Márkus Samu- né, szül. Weiss Piroska, életének 51-ik évében, hosszas szenvedés után folyó hó 29-én csendesen elhunyt. Temetése aug. elsején d. e. 10 órakor lesz a neolog izr. temető halottas házából. — Kenyérsütés tökkel. A „Magyar Vetés“ című budapesti hatilapban olvastuk, hogy ahol hiány van a burgonyában, a kenyérsütéshez tököt is lehet használni. A 25—30 százalék tök hozzáadásával készült kenyér sokkal izletesebb, ellenállóbb, mint a krumplival sütött. Nyersen vagy főve keverik a tököt a kenyértésztába. Jó erre a célra a káposzta-tök, de Ugyanúgy megfelel a marha-tök. sőt a sütnivaló tök Is, de csak addig, amíg gyengék. A tököt le kell reszelni és Ugyanúgy bedagasztani, mint a krumplit. Ha marhatököt használunk, azt jobb megfőzni, átpasszirozni és úgy tenni a tésztába. Kipróbálták, hogy 10 napig az igy készült kenyér nem szárad ki és Ízletes maliid. MAGYAR ARCVONAL SzifiházJ napló „ŐFELSÉGE“ — A HÚSIPAR OS A „Magyar ArcvonaT' egyik olvasója küldte az alábbi sorokat: „Amióta a város húsellátásának biztosítására bevezették a husjegyeket, ön, igen tisztelt cim alapvetően megváltoztatta hozzám, a nagyközönség egyik szerény tagjához fűződő viszonyát. Sőt már korábban, még abban az időben, amikor csak zslrjegy volt és a hús forgalmát semmi sem korlátozta, tapasztaltam bizonyos átállást az ön magatartásában. Hogy rövid legyek: a régi előzékeny és szolgálatrakész Iparosemberből lassan, de biztosan zordon és rideg hivatalnok ur lett. Egyik napról a másikra tapasztatnom kellett, hogy ön többé már nem „szolgál kl“ engem, régi és hűséges vevőjét, többé már nem úgy bánt velem, mint ahogy kereskedő és üzletember bánni szokott törzsvendégével. Bár a múltbeli gyakorlat szótárából még megtartott egy-két obiigát kifejezést, mint aminő a „ml tetszik, kérem“, avagy a „mit tetszik parancsolni“ — de ez már csak üres formaság volt az ön részéről. A szavak megmaradtak, csak épp csengésük változott meg. Hamisan és üresen kezdett csengeni a régi gyakorlatból átmentett szó, mert ön, mélyen tisztelt Husiparos Ur, már tisztában volt azzal, hogy többé amúgy sem lehet szó arról, hogy engem és mindnyájunkat kiszolgáljon, ön már elintézte magában, hogy minket, régi vevőit nem vevőknek, hanem ügyfeleknek tekint, akiknek ügyes-bajos dolgát valahogy „elintézi“. Nem panaszképpen, vagy szemrehányásképpen hozom ezt fel, mert történelmi időket élünk, nehéz történelmi kényszerűségek szólnak bele az egyén kis ügyeibe s természetes, hogy a nehézségek közepette kölcsönösen kell a terhet és a súlyt viselnünk. Mi nem zúgolódunk ezek miatt és ezek ellen. Mindnyájunk jövendőjének, fennmaradásának fontos tényezője, hogy meghozzuk a magunk áldozatát, mi is, önök is, mégpedig épp a nagy cél érdekében a legtökéletesebb kölcsönösség jegyében. fin és az ön többi régi vevői ma is hűséggel kitartunk a megszokott üzlet mellett. Nincs okunk arra, hogy máshoz pártoljunk át, de lehetőségünk sincs arra. Igaz, hogy amióta ön, tisztelt Husiparos Ur, hivatalnoknak tekinti magáfe és úgy Intézi el „ügyünket“, azaz jegyeink beváltását, ahogy az ön kénye-kedve megszabja, vagy pillanatnyi hangulata diktálja, néha eszünkbe jut, hogy megváljunk öntől és megszokott üzletétől s azt a kevés pénzt, a mi pénzünket, amely önnek a megélhetést és boldogulást jelenti, máshoz vigyük. Hangsúlyozom, nincs erre módunk, mert amig a háború miatt jegyrendszer lesz, nincs lehetőség a szakításra. Ezt tudjuk mi, „ügyfelék“ is, s bizonyára ön is tudja, bár az egymásraszorultságnak e kölcsönösségéből mi egészen más konzekvenciákat vonnunk le, mint ön. Ml nagyon jól tudjuk, hogy mivel tartozunk mai helyzetünknek. Tudomásul vesz- szük, hogy kevesebb jut az ön portékájából, mint máskor, hát elfogadjuk a kisebb adagot abban a biztos és boldog reménykedés- lton, hogy lemondásunk, megnyugvásunk meghozza a maga gyümölcsét egy .jobb és szebb magyar jövendőben. Ez a mi konzekvenciánk. Sajnálattal kell látnunk azonban, hegy ön, tisztelt Husiparos Ur, azt a konzekvenciát vonta le az adott helyzetből, hogy önt nagy és égbekiáltó sérelem érte: guzs- bakötötték az ön személyes szabadságát, korlátozták a szabad Iparűzés jogát s ahelyett bizonyos súlyos kötelességek teljesítését ruházták vállalra. Kissé csodálkozva tapasztaljuk, hogy ennek az állapotnak ódiumát ön hajlamos ránk, régi és hűséges vevőire hárítani. Az a benyomásunk, hogy ön most vevőit nem is látja szívesen, mert sokkal kéyelmesebb volna, ha üzletét vevők egyáltalán nem keresnék fel. Ezt a benyomásunkat csak apró kis megfigyelések támasztják alá. Pe ember és ember kapcsolatának milyenségét nem csak a szigorú pontokba foglalt szerződések, törvények,’rendeletek szabják meg. Beleszólnak abba finom Ids lélektani mozzanatok is. Olyanok mint például az, hogy a „ml tetszik, kérem“ az ön szájából mostanában úgy hangzik, mintha ráförmedne az emberre: „Hé, maga mit akar?“ Igen, ez kissé érzékenyen érint — Zrínyi Ilona emlékünnepélyt rendezett a „Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége“ szovátai csoportja a római katolikus egyházközséggel karöltve vasárnap délután 5 órakor a kaszinó nagytermében. A nagyszerűen sikerült ünnepségen résztvettek a szo- vátai fürdővendégek is. Az ünnepséget Török Mihály plébános hazafias beszéddel nyitotta meg, utána pedig Sz. Sólymos Bea „örök tüzek a magyar éjszakában“ cimü alkalmi ódája hangzott el. Szerepeltek meg a hazafias ünnepségen Nemes-Striha Marbennünket, akik az ön boltjában szardíniaként egymáshoz préselve türelemmel és zokszó nélkül várjuk meg, amig sor kerül ránk. Érzékenyen érint, mert olykor azt tapasztaljuk, hogy amig minket sorba állít a fegyelem, a türelem és kissé az ön személye Is, vannak kiváltságosak, akik a küszöbről bekiáltanak, vagy egy kis üzenetet küldenek s azoknak ön, mélyen tisztelt Husiparos Ur szép gondosan becsomagolva félreteszi a kívánt mennyiséget s gondosan őrzi, amíg utána jönnek. De ha én kérem Önt hasonló szávességre, én, aki magam is a nagyon elfoglalt és több oldalról Igénybevett polgára vagyok a városnak, akkor ön — aki a jó kereskedő és iparos előzékenységét megőrizte ugyan, de féltté őrzött kincsként csak ritkán veszi ki és csillogtatja meg — egyszerre merev és elzárkózott lesz. mint a tisztviselő, akit valami törvényellenes cselekedetre akarnak rábírni. Távol áll tőlünk olyan szándék, hogy ennek a jelenségnek okát firtassuk, csak éppen megemlítjük, mert azt akarjuk, hogy nyoma legyen: az ön közismert előzékenysége, amely állandó kuncsafttá tett a múltban, a jelenben keggyé alakult át. ön már nem hajiamió egy kis emberi szívességre, amivel pedig egyik régi hívének amúgy sem könyii életét pillanatnyilag nagyon megkönnyítené. Rendben van. Átállítottuk ml Is magunkat. Tudomásul vettük, hogy ön bürokratikus ridegséggel kezel minket, régi vevőit s úgy is megyünk be, az ön üzletébe, mint valamely hivatalba, ahol a működő funkcionáriusnak kutya kötelessége bennünket elintéznie. S mert viszonyunk ilyenformán ridegedéit, kérjük és figyelmeztetjük önt, tisztelt Husiparos Ur, hogy ha ön hivatalfőnöknek tekinti magát az üzletében, akkor legyen jó hivatalnok és viselje az Ön által teremtett légkör minden konzekvenciáját. Elsősorban azt, hogy „hivatala“, „hivatalos óráit“ tartsa be. pontosan. Az nem megy, hogy ön akkor nyit, mikor akar és üzletét jó félórával, vagy egy órával azután nyitja ki, mint ahogyan azt a húsiparban kötelező „hivatalos órarend“ előírja. Már nem egy esetben tapasztaltuk, hogy megvárakoztatja régi vevőit, elrabol tőlük értékes félórákat, órákat s fenntartja őket más munkájuk elvégzésében. Tudjuk, hogy ön most nagy ur és igazodnunk kell gondjaihoz, de ön Is vegye figyelembe, hogy nekünk is vannak gondjaink. hajaink és nemcsak egyéni kárt tesz vele, hanem a. közt Is megrövidíti azzal, ha a* ön személyes ügyel miatt fenntart bennünket munkánkban. Ilyen kicsiségekből alakult ki bennem és általában az ön régi vevőiben az az álláspont, hogy önt szuverénnek érezzük, akinek ki vagyunk szolgáltatva, bár volt. Idő, amikor csak „kiszolgálva“ voltunk. Jó, tudomásul vesszük, tisztelt Májiszter Ur, hogy ön lépett egyet előre és fölfelé, még pedig akkorát, hogy Önt már nem Is tudjuk másként Illetni, mint. ezzel a megszólítással: „őfelsége, a husiparos“. Szíveskedjék azonban figyelembe venni azt a körülményt, hogy' háborúban vagyunk és a háború olykor — volt már arra néhány példa a világ történetében! — trónokat sepert el. Ez a háború sem tart örökké, egyszer vége lesz. Kérjük önt, szálljon le idejében arról a magas polcról, ahová feltornászta magát és változzék vissza tisztes Iparossá, amíg nem késő. Ha ön például maga is megkóstolná azt a kolbászt, amelyet nekünk árusít és abból a minőségű húsból süti meg pecsenyéjét, amit nekünk, régi vevőinek kimér, bizonyára alább szállna a magas pledesztálról. Mert a ml szemünket nem kerüli el az a körülmény, hogy ön, tisztelt. Husiparos Ur, a környékén nemrég nyílt vendéglőnek egészen más részeket küld, mint aminőket nekünk megtart. Persze, Önnek szuverén joga van erre. De néha, egy hónapban egyszer, nem volna-e lehetséges, hogy a régi ldsvevői is kapjon májat, vesét, agyat? Nem, nem! Bocsásson meg, hogy ki mertük mondani e bűnös és tabunak számitó szavakat.. Hiszen tudiuk, hogy ma önök n«m vágnak olyan marhát, amelynek a kisfogyasztó számára is van mája és agya. .. Egy bizonyos. A bábomnak egyszer vége lesz s akkor „őfelsége, a husiparos“ és az egyszerű fogyasztó alkotmányos viszonyát újra fogjuk rendezni'“. git, aki emlékbeszédében méltatta Zrínyi Ilona halhatatlan szellemét, kuruc-dalokat énekelt dr. Síró Zsigmondné és Nagypál László, az Operaház tagja Körösi Dudus zenekarának kíséretével. Az ünnepség a Rá- kóczi-induló hangjaival ért véget. Az ünnepség tiszta jövedelmét a MANSz gyerekvédelmi akciója és a kápolna oltára javára fordítja a rendezőség. Jő ARtJ ÉS Jő HIRDETÉS ALAPJA A J0 üzletmenetnek Táray Ferenc, a kolozsvári Nemzeti Színház prózai társulatának volt igazgatója, a kiváló színész, nemrégiben súlyos műtéten esett keresztül. A műtétet Budapesten hajtották végre teljes sikerrel. Tár ray Ferenc most Pécelen nyaral „saját“ birtokán. Táray Ferencről a szinlévad befejezésekor az a hír járta, hogy nem szerződött le a kolozsvári Nemzeti Színházhoz, hanem az egész színi évadban Budapesten marad. A hirt egyébként maga Táray Ferenc cáfolja meg szerkesztőségünk címére eljuttatott levelében, amelyben töb- \ bek között a következőket Írja: — Ha nem Is egész, de félévadra „ha- zaszerződtem“ Kolozsvárra. Jelenleg még lábadozom, de ha arra gondolok, hogy nemsokára újból Kolozsváron lehetek Isten segedelmével, sokkal könyebb a szenvedéseket is elviselni... * Angyál-Nagy Gyuláról és feleségéről, Léhmann Lottiról is nyilvánvalóvá vált a sziniévad befejezésekor, hogy a következő évadra nem maradnak a kolozsvári Nemzeti Színház kötelékében. A tehetséges fiatal mü- vészházaspár hirek szerint a nagyváradi Szigligeti-színházhoz szerződött. Angyal- Nagy Gyula egyébként nemrégiben a budapesti Operaház hangversenyelöadásán szerepelt. a ,JSzevillai borbély"-ban. A fővárosi lapok a legnagyobb elismerés hangján Írtak a fiatal, nagytehetségü énekesről. Az „Uj Magyarság“ így Ir: ,^Almaviva grófot a kolozsvári Nemzeti Színház kiváló tenoristája, Angyál-Nagy Gyula énekelte. Behizelgöen lágy énekével meghódította a kényes budapesti közönséget is. Na nem kívánnánk a legjobbakat a kolozsvári Nemzeti Színháznak, még majdnem irigyelnénk is tőle ezt a kiváló énekest.« Nos, amint már jeleztük, a kolozsvári Nemzeti Színházra nincs miért irigykednie a budapesti színház járóknak, mert Angyál- Nagy Gyula a jövő évadban még vendégszerepelni sem fog Kolozsváron... De még Nagyváradon sem, ahol ugyan megkötötte szerződését, de hitelt érdemlő hir szerint fel is bontotta már szerződését, mert még az ősz folyamán külföldre, Németországba utazik és ott fog szerepelni. Angyal-Nagy Gyula magával viszi feleségét, Léhmann Lottit, akt amellett, hogy kitűnő táncosnő, most. sikerrel tanul énekelni is... * A kolozsvári Nemzeti Színház előadásai megszakítás nélkül folynak a Nyári Színkörben. A nyári „együttes“ pénteken megkezdte a „Tábomokné“ próbáit s hir szerint nem is tanulnak be már más darabot. Az eddig nagy sikerrel bemutatott darabokkal és a „Tábornokné“-val akarják „kihúzni“ az Időt augusztus 15-ig, amikor a Nyári Színkör bezárja kapuit. — Lövészek figyelmébe. A Wesselényi Lövész Egyesület kötelékébe tartozó kötelezett lövészek figyelmét felhívom, hogy nyári szabadságuk leteltével az I. század lövészei augusztus 1-én, vasárnap tartandó lögyakorla- ton reggel 8 órakor pontosan jelenjenek meg a Honvéd-utca 12. sz. alatt. Törzsszázadpa- rancsnok. A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ NYÁRI ELŐADÁSAI A SZÍNKÖRBEN Heti műsor: Julius 31. Szombat este 7-kor. Csókháboru. Kovács Kató fellépésével. Rendes helyárak. Aug. 1. Vasárnap d. u. 3-kor. Csókháboru. Kovács Kató fellépésével. Rendes helyárak. Aug. 1. Vasárnap este 7-kor. Csókháboru. Kovács Kató fellépésével. Rendes helyárak. Aug. 2. Hétfő este 7 órakor: Csókháboru. Kovács Kató fellépésével. A Tizes Szervezet előadása. Jegyeket a pénztár nem árusít. Aug. 3. Kedd este 7 órakor: Csókháboru. Kovács Kató fellépésével. Rendes helyárak. Aug. 4. Szerda este 7 órakor: Csókháboru. Kovács Kató fellépésével. Rendes helyárak. Aug. 5.. Csütörtök este 7-kor: Csókháboru. Kovács Kató fellépésével. Rendes helyárak. I , Aug. 6. Péntek este 7 órakor: Tábomokné. Nagy operett-újdonság először. Kovács Kató fellépésével. Rendes helyárak. Aug. 7. Szombat este 7 órakor: Tábomokné. Kovács Kató fellépésével. Rendes helyárak. Aug. 8. Vasárnap d. u. 3-kor: Tábomokné. Kovács Kató fellépésével. Rendes helyárak. Aug. 8. Vasárnap erte 7-kor: Tábomokné, Kovács Kató fellépésével. Rendes helyárak.
