Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-31 / 171. szám
SCeuBTxUrsjíQ J 943. JVC 1 V S 31 Málnaszörp kész itésére közvetlenül alk almas havasi málnaié [*• kapható, kg-ként Pengő 2.14 „SZITTYA* Erdélyi Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság Kolozsvár, Horlhy-ul 33. Tel. 20-72 H Egy vér, egy szabadság, egy törvény, egy Haza..." Erdély múltjáról vallanak a Kolozs-vármegye levéltárában őrzött megfakult Írások Kolozsvár, julius 30. Kolozs vármegye levéltára egy idő óta valóságos búcsújává hely. Ügyes-bajos emberek nyílnak be halk, kissé félénk kopogtatás után a levéltár irodájába. Azért jönnek, mert anyakönyvi kivonatokhoz szeretnének hozzájutni. Azokból a határmenti falvakból valók, ahonnan a kivonult hatalom annakidején magával vitte az anyakönyveket ... — Az a szerencse, — mondja Simon Károly levéltáros, — az elvitt anyaköny- veknek a másodpéldányát it', őrizzük, mert máskülönben Isten tudja, hová fordulhatna az a sok száz ember, aki most máshonnan nem tudná származását igazolni. Az anyakönyvek másodpéldánya meg van a vármegye levéltárában 1885- től. 1885—1895-ig felekezeti anyakönyvi másodpéldányok, attól fogva pedig 1929-ig rendelkezésünkre áll a vármegye területéről minden állami anyakönyv másodpéldánya. Naponta 15— 20 hozzánk fordulónak állítunk ki anyukönyvi kivonatot, de volt már olyan nap, amikor 40 darabot is kiállítottunk. Jelen pillanatban — ahogyan megszámoljuk, — éppen 13-an várakoznak az irodában anyakönyvi kivonatra, az előjegyzettek száma pedig majdnem 100 ., Tudjuk, hogy a vármegye levéltárának más hivatása volna, mint például anyakönyvi kivonatok kiállítása s éppen ezért feltesszük a kérdést: — Amint az akkori híradások közölték, a vármegye levéltárát teljesen feldúlt és nagyon megcsonkított állapotban hagyták a kivonulók. Számbavették-e azóta, hogy mi van meg s mi tűnt el a vármegyei levéltár felmérhetetlen becsű darabjai közül? — Igen, a vármegyei levéltár anyagának átrendezése, össze-vissza dobált darabjainak számbavétele és leltározása már hónapok óta folyik. Ez azonban olyan nagy munka, hogy évek beletelnek, amig tiszta képet tudunk teremteni. Azt már az első napokon megállapítottuk, hogy a levéltár anyagának jórészét vagy megsemmisítették, vagy pedig magukkal vitték a románok s állítólag Nagyszebenben raktározták el. A régi, többszázéves pergamenteket még a huszas, harmincas években sajtcsomagoló pap imák adták el a Széchenyi-téri kofáknak és árusoknak. Szerencsére sok visszakerült az elkótyavetélt levéltári anyagból. Közben Simon Károly levéltárosnak ki kell állítania egy anyakönyvi kivonatot az egyik falusi néninek, a beszélgetés tehát néhány pillanatra megakad. Aztán újból folytatja: — Az előbb azt mondottadra, hogy egyes darabjaink örökre megsemmisültek. Szerencsére, hála az ősök előrelátásának, a helyzet nem éppen ilyen aggasztó. Mert annakidején minden levéltári anyag egyik példányát fel kellett küldeni az Országos Levéltárba. így tehát hozzájuk lehet jutni. Amig" nemrégiben egy évig, az Országos Levéltárban gyarapitottam tudásomat, nap-nap után kerültek kezembe a régi kolozsvárme- gyei jegyzőkönyvek és más történelmi dokumentumok. Itt tudtam meg például az egyik 1790. évből származó kolozs- vármegyei jegyzőkönyvből, hogy Erdély annakidején még volt kettőbe vágva . . . Mária Terézia uralkodása után fia, II. József, a „kalapos király“ közigazgatásilag vágta kettőbe Erdélyt! Hat éven keresztül, egészen haláláig, amikor rendeletéit sajátmaga vonta vissza halálos ágyán, szűnt meg ez az állapot III. Lipót uralkodása kezdetén. Simon Károly vármegyei levéltáros jegyzeteket vesz elő s azokból idézzük Mara Lőrincz Alsó Járás — az egykor elszakított, de 1790-ben „Nemes Kolos Vármegyéhez“ újból visszacsatolt képviselőjének beszédét annak örömére, hogy az elszakított Alsó Járás ismét visszakerült: — „Nem képzelhetni nagyobb örömet mintha mikor valamely ép embernek el szakasztatott, s oly hosszas ideig külön volt Tagja hogy annak visszatételéről már reménsége-is nem lett volna, hirtelen fsak nem váratlanul vissza tetetőd- nék, s fi szakasztott helyére úgy visszaforr osztatnék, hogy abban semmi fél- szegség ne maradna .. . Kolos Vármegye Fiai, azon is végnélkül esedezem, Magyarok s nevezetesen egyesült Kolos Vármegyei Magyarok, légyetek még egyszer okoson Magyarok s vég nélkül egyesek... Édes Barátaim, Véreim, mindnyájan édes Hazánkfiai, szeressük és szeressétek egymást. Különbözik vallásunk? hiszen a Lelkek vizsgálatát az Ur Isten magának tartotta ... de mi mindnyájan edgy Vér, edgy Törvény, edgy Haza által egybeköttettünk ... miért szaggatnak tehát Pelikán módjára tulajdon keblünket?. ..“ Amint említettük, ez a beszéd részlete csak annak a több oldalra terjelő hatalmas beszédnek s egyben történelmi visz- szapillantásnak, amelyet Mara Lőrincz mondott az 1790. esztendőben, Szent György havának, 29. Napján Tekintetes Nemes Thorda Alsóval és Aranyos Székkel újból egyesített Felső Kolos Vármegye közönséges Gyűlésén. A kései utód megállapaithatja, hogy e beszéd igy leírva csakugyan kissé elavult stilusu, de azt is megállapíthatja, hogy igaz magyarság, népéért és hazájáért aggódó lelkesedés és intés füti... — Ezen a gyűlésen, amelyen ez a beszéd elhangzott, Nemes Kolos Vármegye elhatározta, hogy Jegyzőkönyveit ettől fogva hálából nyomtatásban is megjelenteti — folytatja Simon Károly. — A vármegye törvényhatósági testületé akkoriban olyan nagy tekintélynek örvendett, hogy a többi vármegyék egyetlen lépést nem tettek, amig meg nem kérdezték Kolozs vármegye gyűléséit. A jegyzőkönyveket magyar nyelven vezették. Amikor a vármegyét ettől a jogától II. József megfosztotta, halála után o. Nemes Vármegye Rendjei a Fő Igazató Tanátsot, amely Bécsben székelt, arra kérik, hogy: „A természet és Nemzetek Törvényéből folyó teljes jussunk vagyon arra, hogy magunk dolgainak folytatásában anyai született nyelvünkkel éljünk, azt azért a mái Napon bé is hozzuk mind az igazgatásra, mind a Törvények folytatására nézve és ezután ennek a Megyének dolgait Ős Magyar nyelven folytatni kívánjuk amelyet ezen Nemes Vármegye Tisztjeinek meg is Parancsoltuk kérvén a Fő Igazagató Tanácsot és Királyi Táblát is arra, hogy minden dolgokat ezen Vármegyében, azon Anyai nyelvünkön írni méltóztassanak, Mely a Néhai Groff Kemény László Gubernátor el butsuzá- sáig és az előtt is úgy folyt, mint hogy mi más idegen nyelven sem érteni sem felelni nem akarunk . . .“ Ez a hang Erdély hangja. És amint a későbbi jegyzőkönyvekből kiderül, meg is tette a hatását még Bécsben is. Az Universitás Direktorához B. Jo- sintzi Sándor és Dindár Elek Atyánkfiáihoz olyan rendeletet küld a vármegye hogy ,,a Tanításnak a módja csak magyar és Deák nyelven folytattassék a Normális (középfokú) Oskolákban. Az 1787. esztendőben, Mind Szent Havának 11. és 12. napján tartott közgyűlés a Fő Igazgató Tanács elé terjeszti „az Unitáriusok azon kérését is, hogy mint bé vett Vallásbéliek hivatalokra fel vétessenek, mindenütt, ezen Hazában. Ezen Nemes Vármegye Rendjei Törvényesnek találják s tartyák, azért az Igazgató Fő Tanátsnak ezt is olyan világos jelentéssel ajánlják, hogy ezen Vármegyébe lévő hivatalokra ezután bé is veszik ..." Érdekes dolgokat olvashatunk az 1795. esztendő március IV. napján, Tekében tartott Márchalis Székének Jegyzőkönyvében „Végzés“ cim alatt: — írassák meg á Fő Igazgató Tanátsnak illő tisztelettel, hogy ezen nemes Vármegye Rendei könnyebb és jobb módod fel nem találhatnak, hanem hogy Fő Igazgató Tanáts helyben hagyni mél- tóztatik minden küriil levő Faluk egy egy Nap Kolosvárra bé jövő utak mellett követ ásatván, minden Kolozsvárra bé jövő Szekér a kotsikon kívül, azon ut mellett lévő kövekből kettőt azon kapuig ahol a Várba bé akar jönni, hőzzon el, mert különben a Városba a Kapukon állóktól bé nem fog botsáttatni ennek pedig jobb móddal lejendő bővebbi Rendelés a méltóságos Báró Főispány Urnák és a Tisztségnek ajánltatik., Hogy végre is hajtották ezt az életrevaló rendelkezést, arról ugyan nem szólanák a jegyzőkönyvek megfakult lapjai, de mindenesetre rendkívül nagy leleményességre vall az utaknak ilyen formán való jókarban tartása. Az 1796 április 26-án tartott Gyűlés Jegyzőkönyve a kóbor cigányok meg- rendszabályozásával foglalkozik. Miután felolvasták a gyűlésen a Fő Igazgató Tanács „kegyelmes rendelését“, amellyel a kóborló cigányok megtelepedése iránti vélekedését kéri ki a Nemes Rendeknek, a Rendek a következő Végzést hozzák: — „lrattassék meg a királyi Fő Igazgató Tanátsnak, hogy ezen Nemes Vármegye a Czigányok meg telepítésekre nézve azt határozta meg, hogy sátorai az hol találtatnak, azonnal égettessenek el, vagy Birtokosok, vagy a Nemes Vármegye Tisztyei által...“ A szigorú „Végzés“ végrehajtása valószínűleg .nem történt meg, mert különben ma már nem is beszélhetnénk cigánykérdésről ... De forgassuk tovább a korabeli megfakult Jegyzőkönyveket. Az 1797 augusztus 21. gyűlés Jegyzőkönyve egyik lapján a következő végzést olvashatjuk: — „Fel olvastatik a Felséges Királyi Fő Igazgató Tanátsnak tudósítása, hogy ezután Chirurgusi (sebész, doktor, szerk ) szolgálatra olyan személyek vétessenek fel, akik a több hivataljokból folyó Or vosi Tudományok között 6 Marha gyógyítás mesterségét is értik. Arra nézve az Academicum Lyceumban a Marha gyógyítás mesterségét nem tsak Német, hanem Magyar nyelven is tanítanák. Abban az időben a falusi embernek marhája épsége megért annyit, mint saját testi épsége. A következő gyűlés Jegyzőkönyvében „Végzést“ találunk arra nézve, hogy: — „.. .a Nemes Magyar Gárdába a mely Iff jak bé vétetni ajánltatnak, az 1796-ban költ Regulamentum szerint a jó erköltsön felül legalább 5 Lábakat és 6 Ujjakat mérnek. Idejekre nézve pedig 18 esztendőknél nem kisebbek és 22 Esztendőknél nem nagyobbak, különben az ilyentén tulajdonságokkal szűkölködő Iff jak ajánlásai híjában valók lesznek ...“ Az egyik gyűlésen felolvassák a Rendeknek: — „Tapasztaltatván. hogy a kártékony madarak a Gabonabéli termésben majd minden Esztendőben tetemes károkat tésznek, az eddig való szokás és Rendelés szerént, hogy ezen kártékony madarak pusztuljanak: Végzés: Hogy minden Helységbeli Gazda 50 Malárjőt és 100 olyan kárt okozó Madár tojást Esztendőnként bé adni tartózik, amelyre a Járásbéli Szolga Bírák vigyázatnak és nyilvántartásba veszik .. így váltja ' egymást az egykori Jegyzőkönyvek megsárgult lapjain a történelem és a való életBIRÓ JÁNOS Kocsmákra, minden cukrászdára, italmérd fűszeresekre s kitűzésekre is kiterjesztették az illetékköteles számolólap rendszerét Ezeken a helyeken az állami számolólap használata kőtelező s az illeték függetlenül a fizetett összeg nagyságától — 10 fillér Kolozsvár, julius 30. Röviden megemlékeztünk, hogy a vendégipari számolólapok illetékéről uj rendelkezés jelent meg. Ez voltaképpen a korábbi rendelet végrehajtási utasítása, amely a számolólap kötelező kiállításának kiterjesztéséről s egyes vitás kérdések szabályozásáról részletesen intézkedik. Közérdekére való tekintettel a végrehajtásra Irányuló rendeletet alább részletesen újra ismertetjük: A pénzügyminiszter rendelete augusztus 1-től az illetékköteles számolólap kiállításának kötelezettségét kiterjesztette a kocsmákra, a kizárólagos pállnkamérésekre, a kifőzésekre, az Italmérési engedéllyel nem rendelkező cukrászdákra, a fizet övendég- látó házakra, a poharazásra jogosító korlátolt italmérési engedélyü termelői borkimérésekre és végül — a szeszesitalok után — a poharazásra is jogosító korlátolt italmé- rési engedéllyel rendelkező fűszeresekre. Ezeken a helyeken a számolólap illetéke — tekintet nélkül a fizetett összeg nagyságára — 10 fillér. Az étkezésért, szállásért vagy penziószerü ellátásért több napra előre vagy több napra utólag egyösszegjb.en történő fizetésnél a 10 fillér illetéket az egyes napi végösszegektől külön-külön meg kell fizetni. Az illetéket a fent felsorolt helyeken csakis az „Állami számolólap“ kötelező használatával lehet leróni. Csak a szeszesitalok után kell illeték alá eső számlálólapot kiállítani az olyan helyiségekben, amelyekben csak köz- vagy magánalkalmazottakat, vagy pedig csak tagokat szolgálhatnak ki. Ilyenek a vállalati, intézeti, hivatali munkás- vagy tisztviselő- étkezők, otthonok és üdülök. Nem kell Illeték alá eső számolólapot kiállítani a pályaudvarokon, a váró- és éttermi helyiségeken kívül, továbbá a mozgóárusoktól szabadban, sportpályákon, hajón vagy vasúti kocsikban kiszolgáltatott, áruk után. Megengedte továbbá a pénzügyminiszter, hogy az étkezésért és szállásért vagy penziószerü ellátásért több napra előre vagy több napra utólag fizetett összeg után a számolólap illetéke a feltüntetett napi ösz- szegek után külön-külön szAinittassék. Az olyan helyiségekben, amelyekben a számolólapot másolattal állítják ki, az illetéket a kiállítónál maradó másolaton kell leróni. Ha pedig a helyiségben a vendég részéi« pénztárgéppel ^National kassza) kiO’csóbb I®»* a burgonya BUDAPEST, jul. 30. (MTI) Julin» 81-től kezdve a nyárirózsa és Giilbaha burgonya fogyasztói ára kg-ként sárgaburgonya 38 fillér. 37 fillér, Ella és Uj olasz női divat CHIESSO, julius SO. (Búd. Tud.) Az olose belpolitikai átalakulás jelei már a női divatban is mutatkoznak. Torinóban, amely am olasz női divat központja, a nők uj divatot kezdtek, amelynek jellemzője az olasz nemzeti sein, a zökk-fehér-piroa. állított szelvényt adnak, az illetéket a saei- vényen is ie lehet róni és külön számolólap kiállítása mellőzhető. XIyW esetekben azonban a másolatot, illetőleg a pénztárgép szelvényét és ellenőrző szalagját legadább egy évig meg kell őrizni. Mindkét esetben a közönséget figyelmeztető táblán kell tájékoztatni az illeték-lerovás rendszeréről. Az állami számolőlapokat minden külön engedély nélkül bárki vásárolhatja ée nincs akadálya annak, hogy magasabb illeték alá eső fogyasztásnál a számolólap benyomott bélyege okirati illetékbélyeggel magasabb illetéktételre kiegészíttessék. Az illeték más pénzügyi bélyeggel nem róható le, csak okirati bélyeggel. Megemlékeztünk arról is, hogy a Hivatalos Lap csütörtöki száma a pénzügyminiszter másik idevágó rendeletét közli, amely arról intézkedik, hogy augusztus 1-töi kerülnek forgalomba 10, 20 és 50 filléres benyomott pénzügyi bélyeggel ellátott áillami számlálólapok. A 100 darab számolólapot tartalmazó tömböket a postahivatalok árusítják 10.50, 20.50, illetőleg 50.50 pengőért. Az állami számlálólapoknak mind a tömbben maradó, mind pedig kiszakítható részét cégjelzéssel kell ellátni és a keletet is ki kell tölteni. A számolólapok kincstári vizjelü papiroson, a bélyegképen áthaladó perforálással készülnek. A 10 filléres űrlap szine világosbarna, a 20 filléresé sárgászöld, az 50 filléresé piros.
