Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-30 / 170. szám
JRgrBwflM!fl5a 4 1943. J V £ I V S 30 Málnaszörp készítésére közvetlenül alkalmas liflTflsl málnaié **-**»« mi ....... mm......ian ii............Bin........ . Pengő 2.14 „SZITTYA“ Erdélyi Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság Kolozsvár, Horthy-ut 33. Tel. 20-72 Mozaikok a szovjet-orosz gazdasági és kulturális életből „Elfoglalt ember levelező'apja...* Eredeti képeslapot kaptam a Balaton mellöl. „Elfoglalt ember levelezőlapja'“ mondja a felírás s mellette ott áll: „A kívánt szavak aláhuzan- dók". Nagyon praktikus ez ß levelezőlap az elfoglalt emberek számára. Nem véletlen, hogy éppen a Balaton mellől kap ilyent az ember. Ott valóban nagyon „elfoglalt“ emberek szaladgálnak. .. A levélírásra már nem is jut idejük. Egyszerűen aláhúzzák a „kívánt“ szavakat s kész a levél. Nos, lássuk közelebbről: A megszólítás például kétféle variációban található: „Kedves", „Drága". Azután bőségesen választhatunk tetszés szerint: „Barátom!", „Anyám!", „Apám!", „Szivem!", „Fiam!“. A meg szólitás után jöhet a „szöveg": Nagyon kellemesen, jól, izgatottnak, álmosnak, fáradtnak, egyedül, pocsékul érzem magam. Ez a hely álomszerű, meleg, esős, hátborzongató, hideg (és ezért) nászutasoknak való. Társaságom van — nincs, dédelget, igen előkelő, nagyon kellemes. Rengeteget dolgozom, bagózom, táncolok, gondolok Rád, Bridzse- lek, sportolok, olvasok, strandolok, eszem — iszom, járok nők után, üldöznek a férfiak, lumpotok. Szükségem van a fogkefémre. Rád, több készpénzre, kevesebb szúnyogra, az önborotvámra. Szeretném, ha többet Írnál, ide utaznál, szeretnél, jól viselkednél, tovább maradhatnék. Veled lehetnék, kápét küldenél. Nélkülözöm kedves társaságod, a papucsomat, a bandát, a hangodat, az anyósomat. Viszontlátásig ölellek, csókollak, üdvözöllek. Választék tehát bőven van. Ilyen levelet minden rendű-rangú ember küldhet bárkinek. Kedves ismerősöm gondosan megválogatta a szavakat s a levélből a következő értelmet vehet tem ki: „Drága Szivem! Nagyon egyedül érzem, magam. Ez a hely álomszerű. Társaságom dédelget. Rengeteget, táncolok, sportolok, eszemSiszom. Szükségem van Rád. Szeretném,, ha szeretnél. Nélkülözöm az anyósomat. Viszontlá fásig csókollak." Hát nem. kedves? Biztos, hogy fiatal lány irta. Még biztosabb, hogy szeretne — férjhez menni. Hogy honnan tudom f „Nélkülözi“ az anyósát!,... V. Hatalmas területeket árasztott el az Orinoco folyam Madrid, julius 29. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: Caracasból származó jelentés szerint a tartós esőzés nyomán az Orinoco-folyó Venezuelában kiöntött és óriási területeket árasztott el. Eddig 1500 állat fulladt meg. Erős földrengést jelezlek 8200 kilométer távolságból a budapesti műszerek Budapest, július 29. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az Országos Földrengést Vizsgáló Intézet készülékei julius 29-én 5 óra 13 perc 46 mp.-kor 8200 km-röl erős földrengést jeleztek. A műszerek legnagyobb kitérése 12 mm. volt. Negyven késszurássa! megölte feleségét, majd me§mérgezte magát egy alföldi molnár Szabadka, julius 29. (MTI i Az Ada község szélén lévő szélmalomban Kis István 40 éves molnár féltékenységből 40 késszu- réssal megölte feleségét, majd a holttestet zsirszóda oldattal öntötte le. Tette után zsirszóda oldatot ivott. Súlyos sérüléseibe csütörtökön belehalt, A szovjet államvezetés 1930 ban az Orosz birodálom területén a földmagántu ajdont megszüntette, melynek helyébe a kolhosz intézménye lépett. A föld ezzel állantulaj- don lett. Egy-egy kolhoszban kb. 400—3000 hektár terület tartozott. Kisebb falvakban egy, nagyobb falukban — a rendelkezésre á,lló föld nagyságához képest — több kolhoszt Is szerveztek. Ezek termelése és elszámolása egységes irányítás mellett történt. A koibo- szok vezetői lehetőleg gazdasági szakemberek, akik emellett majdnem minden esetben a pártnak is bizalmi emberei s mint ilyenek, a néphangulatot is tartoztak állandóan figyelemmel kisérni. Nagyobb kolhoszok ezenkívül üzemi titkárt és Írnokokat is foglalkoztattak. A kolhoszokba beosztott falunépe bizonyos meghatározott munkát kellett elvégezzen. A munkarend mindenki részére előre egy évre elő volt Írva és a napi munkának elvégzését munkafelügyelők (briga- dérok) naponta ellenőrizték. Az utóbbi években minden hat munkanap után az üzem vezetősége egy pihenőnapot engedélyezhetett, de csak akkor, ha a kolhosz munkában már megelőzte magát. Hivatalos ünnep kettő volt: május 1. és október 7. (a forradalom kitörésének ünnepe). Minden kolhosznak volt raktára, ahová terményeiket gyűjtötték. A készleteket az- uán a vetőmag és a munkabérként kiadandó mennyiség visszatartása mellett az üzemek központi raktárába kellett beszolgáltassák. A mezőgazdasági munkabérek nagysága az egyes kolhoszok jövedelmezőségének függvénye. Lényegesen más volt például egy ukrajnai“mezőgazdasági Üzem jövedelmezősége, mint egy Don-menti üzemben elért eredmények. Az ukrajnai mezőgazdasági kultúra összehasaonlithatatlanul magasabb fokon áll, mint a Don-mentl vidéké, ez utóbbi viszont még mindig fejlettebb, mint a Vol- gán-tuli területeké. Egy jobb ukrajnai kolhosz munkásainak munkanaponként 5 kg. búzát, vagy rozsot, 3 rubelt, 2 kg. burgonyát, 2 kg. szénát és 6 kg. szalmát adott. A Don-menti kolhoszok azonban már csak 100 gr.—2 kg-ig adtak búzát és a többi járandóság is lényegesen kevesebb volt. De ezt sem kapták meg rossz termés idején. Vegyük itt figyelembe, hogy más jövedelme az orosz parasztnak nem volt, ebből kellett tehát sokgyermekes családját eltartania. 1933. évben borzalmas éhinség vonult végig európai Oroszország nagyrészén, amikor is ezrével haltak éhen az emberek. Ezzel egvidöben •— sokak szerint az éhséggel kapcsolatos vizivástól — betegség lépett fel, melynek külső, látható jele a beteg testének nagymérvű felpuffadása volt. A szovjet hatóságok akkor a még rendelkezésre álló kevés készletből 1 kg. gabonát adtak azoknak, akik az elhaltakat eltemetik. Egy ukrán állatorvos elbeszélése szerint a kinzó éhség következtében sokan voltak olyanok, akik még több erővel rendelkezve, az erőtlen, de még életben levő betegeket is eltemették, csakhogy az 1 kg. gabonához hozzájuthassanak-* Szovjetoroszország állatállománya, amellett, hogy szegényes, Igén gondozatlan és elhanyagolt. Ennek következtében az állatok szőre gubancos, a tehenek tejhozama lényegesen kisebb, lovaik 50—70 százaléka rühes. Sok esetben láttuk, hogy a lovak és a tehenek télén is az udvaron éjszakáztak. Kétségtelen, hogy sokkal ellenállóbbak és az időjárási viszonyokat is sokkal jobban tűrik, mint az európai fajták, igavonó erejük azonban lényegesen kevesebb. Lovat csak kolhosz tarthatott, lő tehát magántulajdonban nem lehetett. Minden család csak egy tehenet (annak borját csak két évig), 5 birkát, 2 sertést (sertés csak Ukrajnában volt!) és 20 család méhet tarthatott. A baromfitartást nem korlátozták. Ezek a számok az állattartásnak természetesen csak a felső engedélyezett lehetőségét jelentik, valóságban azonban ezt az engedélyezett felső határt kevés család állat- állománya érte el. Sertés csak Ukrajnában található (kukorica csak ott terem meg), a többi részeken a zsirt napraforgóolaj helyettesi«. Különös és érdekes jelleget adnak a végtelen orosz mezöségeknek nyáron és ősszel az egymást érő 50—200 holdas napraforgó táblák. * A falusi és városi nép is bolti szükségleteit (fűszer, petróleum, só, cukor, ruhaanyag, stb.) az u. n. kollektív üzletekben szerezhette be. Ezeket az üzleteket mind államosították. Magánkereskedelem nem létezett. Az államosított kereskedések a kollektiv áruelosztótól kapták az árut. A kereskedések üzletvezetői és segédei meghatározott összegű fizetést, kisebb falusi üzletek alkalmazottai pedig a forgalom után százalékot kaptak (1000 rubel forgalom után 1 rubelt). A vevőknek vásárlási könyvecskéket kellett váltanjok, amelyekkel csak az ugyanabban a városban levő üzletekből vásárolhattak. * £ Az iparosok árjegyzékekben megszabott áron voltak kötelesek dolgozni és keresetükből — de csak akkor, ha az a havi 100 rubelt elérte — évente egy havi jövedelmüket az államnak nyugdíjalapra be kellett fizetniük. Egyébként ez a kolhoszvezetökre is kötelező volt, akik személyük Titán évi 500 rubelt, 18 éven felüli családtagjaik után évi 200 rubelt kellett befizessenek. E befizetések fejében 20 év múlva bizonyos összeget kellett volna kapniok, az ilykép esedékessé vált összeg azonban a legtöbb esetben kézen-közön elveszett. * A szovjetrendszer a bankokat is államosította. A bankok a betétek összegeivel gyárak építését, bányák feltárását, utak építését flnanaszirozták, azonkívül működési területük a tűz- és életbiztosításra is kiterjedt. A bankok végezték az adók beszedéséi is. A bankok kölcsönt magánembernek nem folyósítottak. Tisztviselők, kereskedők, munkások az adót pénzben, a termelők terményben fizették. A leányok és a fiuk 3 6 éven felül — ha Iskolások is — évi száz rubel leány-, illetve legényadót kellett fizessenek. * A zsidók iránti ellenszenv az orosz parasztságban, de nemkülönben az értelmiségnél is erős és általános. Kolhoszokban zsidók nem dolgoznak, nagyobbrészt postákon, bankokban, gyárakban voltak alkalmazva. A zsidóság általában minden téren előnyben részesült. Zsidónak nem volt szabad szólítani őket, jevrejnek (izraelita). Ha valaki juda megszólítást használt, azt kü!ö- nöskép szigorúan büntették. Zsidó mindenhová szabadon utazhatott. Az oroszok kivéve a pártszempontból feltétlen megbízhatókat — csak igen nehezen megszerezhető engedéllyel utazhattak és csakis belföldön. Felelős állást zsidók nemigen töltöttek be, de mindenütt — a felső vezetésnél is — ott állnak a homályos háttérben és ők a felelős állásban állók ellenőrzői, titkos megfigyelői. * Oroszország a nagy ellentétek földje. Végtelen nagy és jóminőségü földek, kimeríthetetlen bányák, korszerű gazdasági eszközök, nagy terméshozamok, kicsiny népsűrűség és ezek ellenére is a nép elképesztő nyomorúságban és szegénységben él. Munkakedv, egyéni kezdeményezés, alkotási készség, kü'önösen a faluk népénél — tekintettel az anyagi gyarapodási lehetőségek erős korlátozottságára — nagymértékben visszafejlődött. Mindenki annyit dolgozik, amennyi elő van Írva, de többet nem. A nép a tisztaságra — városi, falusi egyaránt — nem sokat ad. Ha beköszönt a korai tél, a kis falusi házak nyakig süppednek a hótakaróba, a ház apraja-nagyfa feltelepszik a mi boglyakemencénkhez hasonló picskura, ahol egész nap pörkölt napraforgó- magot rágcsálnak, melynek szétrágott héjjá a sohasem szellőztetett és Így kissé „nehéz“ levegőjű apró szobák földjét vastagon fedik. Előfordul azonban az is, hogy a szobákat öeszeseprlk és a földes padlót sárga homokkal szépen beszórják. De ez inkább csak a „jobb“ házaknál szokásos. Ukrajnától keletre eső faluk nagyrészében a falusi házak egyik fele az istálló és ezen, mint előszobán keresztül jut be az ember a szobába, mely egyúttal konyha is. A szoba mellett található az egész kicsi hálókamra, ahol az ágypótló fapriccset helyezték el. Nyáron itt, télen a kemence tetején alszik az egész család. Az orosz nép általában nem gondozza magát, nem tisztálkodik, a falvak lakóinak 90 százaléka tetves, oroszoknál fogkefét és mosdótálat — kádról nem is beszélve ™ «g&C kintlétünk alatt sehol sem láttunk. Ámyékaeék as orosz faluban Ismeretlen fogalom. * Több orosz tanítónőt, orvosnőt kérdésiünk ki irodalmi tájékozottságukat illetőleg. Az orosz remekírókat — saját Íróikat — hírből is alig ismerték, világirodalmi tájékozottságuk pedig egyáltalán nem volt. Mint mondották, nekik a szovjet államhatalom által fémjelzett Íróktól kellett olvassanak, kik, bár silány értékű fércmunkákat termeltek, de — s ez volt a fontos — munkáik irányzata a pártpolitika és a rendszer szolgálatában állott. A szovjerendszer az egész birodalmat céltudatosan szellemileg is légmentesen elzárta a külföldtől s ezért az értelmiségnek is Európáról ■ általában külföldről alkotott fogalmaik tisztán hirveréai alapon épültek fel éa ennek megfelelően nevetségesen torzak. A szeszt igen szeretik. Erre egy jellemző eset. A legényem egy valódi orosz kucsmára alkudott a falu sztárcsatájával (bíró). Mihály már mindent Ígért, pénzt, dohányt, zsebkést, cukorkát, de a vásár csak nem akart létrejönni. Végre Mihálynak mentőötlete támadt s kimondta a bűvös szót: „ ... s adok még votkát“. A votka szó hallatára a kis orosz nagyot ugrott, a fején levő kucsmát gyorsan Mihály fejébe nyomta és a kapott két deci barackpálinkával hajadonfőt nyargalt haza. * Meglepően szépek a népnek ősi táncai, muzsikája, énekei. Munkaszünetes napok délutánjain a falu fiatalsága valamelyik ház előtti téren összejön, megszólal a harmonika és a gitár és az ősi orosz muzsika ütemére a leányok táncba lendülnek, a legények pedig körülállják a táncold csoportot. S ha vége a táncnak, nyújtotta« felsírnak a régi szomorú szláv dalok. Lassan hullámzó dallamok, megfakult régi és fájón uj bánaterdök kifejezői.-* Az orosz Kirejevszkij szláv messzianizmu- sában azt hirdette, hogy az európai kultúra végzetes érelmeszesedésben szerved és megújhodása csak az Intuiciós és tradiciona- lista orosz vall áss osságból jöhet. Később uj prófétajelöltek uj megújhodást hirdetnek, de ez már az egész világ proletárjait akarja egyesíteni az anyagi életszemlélet kizárólagos foglalatában s transzcedentális erők merő tagadásával, fts miközben nyugtalan gondolkodói, vagy dilettánsai a vélt küldetés ábrándfelhöin át az orosz birodalom határain túl néztek, mindenre gondoltak, csak saját népükről s annak jobb sorsáról feledkeztek meg. Az utolsó két évtized viharai betemették a mult értékeit. Hiába kerestük Tolsztoj álmodó oroszát, Dosztojevszki puha hóba süllyesztett udvarházait, mindezeknek talán már emléke sem él. Kerestük az arcokban és tekintetekben az orosz klasszikusok örök szláv bánatokról mesélő írásainak népét. Helyette elénk jött egy bánatos és bűnök keresztjét hordozó, hangtalanul szenvedő tömeg, melynek egy kis része, az idősebb nemzedék csillagot iát ugyan még a szobák mélyén félve rejtett ikonok szelid mécsfényében, a tömeg nagy része azonban a virágzás nélküli, sóhajba fuló kérészélet után beleesik a hit és remény nélküli megsemmisülés mocsarába. Az uralmon levő erők parancsoló hatalma pedig kíméletlenül hajtja előre a sokat szenvedett orosz népnek millióit újabb és újabb megpróbáltatások felé. ZSÖGÖN EGON dr. TURISTA TÉRKÉP A GYILKOSTÓRÓL ÉS KÖRNYÉKÉRŐL Az Erdélyi Kárpát Egyesület kiadásában uj turista-térkép jelent meg a Gyilkos-tőről és környékéről. A térkép 37.500 méretarányú, feltünteti a már kész és tervezett turista utakat, menedékházakat stb. A „Székelyföld“ cimü térkép kiegészítése céljából készült uj térkép adatait a Zárug testvérek gyűjtötték össze és Beke Lajos tervezte, a nyomást a m. kir. honvéd térképészeti intézet végezte. A térkép a kisebbléptékü turista- térkép pótlásának célját szolgálja s azt a turisták egy tökéletesebb kivitelű turista- térkép megjelenéséig hasznosan használhatják. A térkép ára 2 pengő és a kiadó Erdélyi Kárpát Egyesületnél (Kolozsvár, Jókai-Utca 2. n.) rendelhető meg. Kapható a könyvkereskedésekben is. A térkép tiszta jövedelmének 50 százalékát a falusi székely ifjúság sífelszerelésére fordítja az Egyesület. JO ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK ,
