Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-01 / 145. szám

1943. J U C 1 U S 1 Szinyei-Merse Jenő kuîfuszrrlnîsîter: Erdély a magyar LözmŰTelődés minSájárá yálik Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatás- iigyi miniszter vezércikket irt az egyik fő­városi napilap vasárnapi számában „Erdély a mai magyar művelődéspolitikában“ cim- mel. A hivatalos megnyilatkozás — különö­sen ha magas közjogi méltóságot viselő férfi teszi azt — mindig érdekes. Különösen ér­dekel bennünket Szinyei-Merse miniszter Írása, mert Erdélyről, a mi problémánkról beszel. Mindnyájan tisztéin vagyim’- azzal, hogy a magyarságunkért folytatott harc egyik legerősebb fegyvere éppen a tudomány. Ezért üdvözöljük különösen nagy örömmel ezt a vezércikket, ami kérdéseink leglénye­gesebb pontjaira tapint rá. Az alábbiakban ismertetjük a cikk legfontosabb részeit. Szinyei-Merse Jenő mindjárt cikkének be­vezető részében megállapítja, hogy népünk műveltsége nem uj keletű, hanem az előző századok, sőt évezredek mélyében gyökere­zik. Szervesen terebélyesedő műveltségűnk e hor. időszakában a mainál sokkal na­gyobb mértékben és nagyobb erővel kapasz­kodott az ősi magyar műveltség talajába. A mult században azonban a materiális tu­dományok lélekz-teléllitcon gyors iramú fej­lődése szétszakította ezeket az eleven gyö­kereket s a szellemi tudományokban gyö- kértelen, idegen szellem kapott lábra. Már- már attól kellett tartani, hogy a tudomány csak kevesek kiváltsága lesz s a tanulás ho­vatovább mindinkább szétválasztja, ahelyett, hogy r a hozná egymáshoz a magyar embereket. Majd így folytatja a cikket: — Hovatovább oda jutottunk, hogy a vá­rosi ember nem értette s nem becsülte a fa­lusi magyar ember beszédjét s mondani­valóját, a falusi ember pedig képtelen volt megérteni a városi magyar idegenizü, soha­sem hallott szavakkal és gondolatokkal tele­tűzdelt mondatfüzetét. Erre az egészségte­len szétválásra meg kellett jönnie »7 ellen­hatásnak. Megvolt ugyan a veszély felisme­rése nagyjainkban akkor is, de a tömegek­ben csak lassan tudatosodott. Éppen nap­jainkban érkeztünk el az egészséges erők ellenhatásának egyik jelentős állomásához. Ha ma végignézünk azoknak a magyar em­bereknek során, akik irodalmunk, művésze­tünk s tudományunk maradandó értékeit al­kotják, örömmel kell látnunk, hogy jócskán vannak közöttük olyanok, akik józan ma- gyar beszédüket s a bennük bimbózó szép­ségeket a magyar faluból hozták magukkal. Talán a megszállás ellenhatásaként fel­törő életösztön okozta, hogy Erdélyben a városi és a falusi a „nadrágos“ és a „pa­raszt“ közt a szakadás nem lett olyan erős­sé, mint az ország többi részeiben s Így az ujratalálkozás is sokkal természetesebb egy­szerűségű, mint máshelyt, szerte a magyar tájakon. Ha szétnézünk a székely falvakban, sok olyan családot találunk, hol 5—6 hold földre 5—6 gyermek jut s ezek közül egy odahaza marad, a többi pedig szétszéled Ud­varhely, Szentgyőrgy, Csíkszereda vagy Ma- rovásárheűy felé s Önerejéből elvégzi a kö­zépiskolákat, aztán pedig az egyetemet. Kö­zülük sokan mint a magyar tudomány, mű­vészet vagy államvezetés büszkesége térnek vissza övéikhez. Ezeknek az évenként a vá­rosba tanulni menő kicsi harisnyás székelyek­nek útját még Erdély nagy fejedelmei ta­posták ki. A családi háztól, a nehéz kétkézi munkától az ország felelős helyei felé Bocs- kaíak, Bethlenek vagy Kákócziak szellemi öröksége inditja meg ismét és ismét útra fiainkat s ray -'<: keresztül a s——“oáriumok, a kollégiumok és az egyetemek tudása su­gárzik vissza szüSó'ír.Sujuk otthonmaradt fér­fiadra és asszonyaira. Ebben a minden réteget átitató magas- rendű szellemi életben sok tekintetben tö­rést jelentet a megszállás. A nem magyar szellemben nevelt fiatalság nem ismerhette meg múltúnkat s jelenünket, erőinket és hi­báinkat, akaratunkat s utunkat. A ne' anyanyelvén tanított magyar falusi gyermek pedig semmivel sem lett tanultabb iskolái után, mint előtte s igy a nemzetnevelés terén óriási feladat vár ránk Erdélyben. A magyar közművelődési politika a fel­adatokat csak úgy oldhatja meg, ha teljes őszinteséggel tudomásul veszi a tényeket, akár kedvezőek azok, akár kedvezőtlenek, De nemcsak tudomásul veszi, hanem tervei­nek alapozásakor is érvényesíti azt a tényt, hogy bár a magyar művelődés szerves egy­ség, de ez egységen belül sajátos szinek is var”’-'- ez Jön, akár Erdélyben, a Dunántúlon vagy a Felvidéken, amelyek gazdagítják, törtér»'“vé változatosabbá teszik a magyarság lelkialkatát s a magya." műveltséget. Amidőn tehát az erdélyi közművelődés kérdéseit vesszük elő, az adó i-súgok és az, adott helyzet összeegyeztetéséből kell a Jövő felé vezető utat kijelölnünk. Az állam a maga erejével mind.mképen támogatja az erdélyi magy i;v ignak azt az évszázados hagyományokra támaszkodó tö rekvését, hogy gyermekeit magasabb isko­lákba járathassa. Ettől a folyamattól remél- hetji"-, hogy műveltségűnk évezredes mér­tékével mért é’r' csak az elmúlt 20 év sötétsége okaival és következményeivel együtt mennél gyorsabban kiküszöbölődik. De egyúttal gondot kívánunk fordítani a fa­luban maradtak művelésére is. Ebben a munkában az iskolai és ^koflánkivüli nép­művelésnek s az egyházi és katonai nevelés­nek vállvetve kell r~yütt do’f’f'”nia. Amint meg kell teremtenünk a magyar nép és a vezetői rend munkatársai együtt­működését, ugyanolyan gonddá) kell művelt­ségűnknek az egyetemes műveltség szem­pontjából is maradandó értékeit gondoznunk. Helyesnek és az erdélyi magyarság szem­pontjából fontosnak tartom, hogy ezek az intézmények Erdély életének központjai legyenek. A magyarságtudoinány nem jelent elzárkózást Európa elöl, sőt művelése éppen , beleilleszkedés az egyetemes európai gondo­latba. Minden nemzetnek és mindenkinek saját helyén kell hely tállá ni a és saját ma­gáról számot adnia, hogy megteremtődhessék az egészséges együttműködés. Egy azonban bizonyos, az állam minden­képen csak kereteket adhat, csak lehetősé­geket és segítséget biztosíthat. A munka Érdél., férfiaira és asszonyaira vár. Ha azt az erőt és lelkesedést, amellyel az elmúlt húsz év alatt vállalták népük sorsát, most a jobb világban is megtartják, akkor Er­délyben nem lesz megoldatlan kérdés és Er- dc’y a magyar közművelődés mintájává válik.-* Erdély férfiaira és asszonyaira vár a fel­adat — állapítja meg Szinyei-Merse Jenő s tudjuk, Erdély vállalja a feladatot, mint ahogy eddig is és ezután is mindig vállal­tak és a jövőben is vállalnak minden épitö munkát.. S amikor a magyar egységen belül Erdély, a Dunántúl és a Felvidék külön szi­Kolozsvár, jun. 30. A városi közélelmezési hivatal közli, hogy a közellátási miniszter renjjelete julius 1-től kezdve a hatósági jegy ellenében kiszolgáltatható kenyérfejadagot az ország egész területén naponként és sze­mélyenként 20 dkg.-ban, a lisztből, vagy száraztésztafélékből kiszolgáltatható fej­adagot pedig havonként és személyenként 2 kg.-ban állapította meg. Az utóbbi fej­adagból 1 és fél kg-.ot finomlisztben, fél kg.-ot egységes kenyerlisztben kell kiszol­gáltatni. így tehát az állami kenyér- és fi- nomlisztjegy 1-es számú finomliszt-szelvé­nyére 50 dkg. finomlisztet, a 2-ös számú fi­nomlisztjegyre 50 dkg egységes búzalisztet, a 3-as és 4-es számú finomlosztjegyre 50— 50 dkg. finomlisztet szolgáltathatnak ki a kereskedők. A kenyérpótfejadag a nehéz testimunkások, a terhes- és szoptatós anyák Kolozsvár, junius 30. A gazdasági kiegyen­súlyozottság érdekében a kormányzat min­den irányban megtette a szükséges intézke­déseket. Az élet legkülönbözőbb vonalain történt áremelkedéssel kapcsolatban julius 1-ével a m. kir. Dohányjövedék gyártmá­nyainak árai is újból emelkedett. A pénzügyminisztérium részéről kibocsá­tott árjegyzék a mai naptól kezdődő érvé­nyességgel a kővetkező fogyasztói árakat tünteti fel: Szivarok: Hargita 2 P 80 fillér, Royales 2 P., Novitas 1 pengő 10 f., Regalia 1 P., Prensados 1 P., Palatinm 90 fillér, Regalia Media 80 fillér, Havanna Virginia 70 f., Britanica 70 f., kis Regalia Media 55 f., Tra- bucos 55 f.. Miliares 50 i„ Kuba 44 f., Por- torico 30 f., Senoritas 30 f., Joviales 22 f., vegyes külföldi 20 f., Cigarillos 17 f., Fain- tos 15 fillér darabonként. Ssivarkák: Farao 25-ös dobozkában 10 P., neiröl beszélt, valóban a lényegre tapin­tott rá. Tudományos és művelődési intézményeink akkor lesznek valóban a magyarság fegy­verkovácsoló műhelyei, ha éppen külön szí­neket, a külön értékeket fejlesztjük és emeljük ki. S mivel az állam, amint azt ép­pen Szinyei-Merse Jenő megállapította, csak kereteket adhat, lehetőségeket és segítséget nyújtva, nekünk magunknak kell eleven élettel megtöltenünk ezeket a kereteket. A magyarságtudomány művelésére, elmé­leti és gyakorlati megfogalmazására hiv fel bennünket, önmagunkkal, fajtánkkal, éle­tünk, földünk, viszonyaink vizsgálatával, az eredmények lemérésével és a gyakorlatban való kivitelével biztat, mert hiszen az ut az európaisághoz nem idegenek mrjmoiasán és szolgai utánzásán, hanem magunk megisme­résén át vezet. Csak az lehet igazán európai, aki mélyen és igazán magyar. Er^’y rr.‘ - Jen művelődéspolitikai ténye­zőjének ezt kell szem előtt tartania s ennek a megvalósitását kell célként maga elé ki­tűznie. Úgy érezzük, feltétlenül szükség volna az erdélyi tudományos kutatás még sokkal hathatósabb támogatására és szer­vesebb kiépítésére. Vannak kiváló tudósaink, múzeumaink, levéltáraink, tudományos intéz­ményeink és egyetemünk. Nagytudásu pro­fesszorok és lelkes ifjú dolgozótársak akad­nak szép számmal s ha egészséges munka- megosztással felmérnek minien erdélyi pro­blémát, jogászokkal, nyelvészekkel, történet­tudósokkal, geológusokkal és néprajzkuta­tókkal karöltve, akkor el fogunk jutni a cél­hoz: magunk megismeréséhez. Csak ezeknek az eredményeknek birtoká­ban tehetjük meg aztán a halaszthatatlanul sürgős kővetkező lépést: a falu népének, munkásságának teljes és hatékony bekap­csolását a magyar művelődésbe. Szinyei-Merse Jenő Írása nagy bátorítás és erösité" k»ll legyen mindannyiunknak s hisszük, Erdély tudományossága meg fog tudni felelni ezeknek a várakozásoknak, amiket a legilletékesebb tényező, a magyar kultuszminiszter fűz hozzá. részére napi 35 dkg. A testi munkások ré­szére napi 15 dkg. Vendéglátóipari üzemekben julius 1-től kezdve egy darab kenyérváltójegy ellenében 5 dkg. súlyú kenyeret kell kiszolgáltatni, tekintet nélkül a váltójegyen feltüntetett mennyiségre. Egy darab lisztváltójegy elle­nében továbbra is 3 dkg. lisztből készült ételt kell kiszolgáltatni, a heti üszljegy el­lenében azonban julius 1-töl kezdve nem 13, hanem 16 darab lisztváitójegyet aell kiszol­gáltatni. Azokban a községekben és városokban, ahol a közellátási miniszter a vizeszsemlye előállítását és kiszolgáltatását megengedte, julius 1-től kezdve 1 darab kenyéiváltéjegy ellenében 1 darab, legalább 4.10 dkg. súlyú és legfeljebb 4.5 dkg. súlyú zsemlyét kell kiszolgáltatni. darabonként 40 fillér, Coronas 20-as doboz­kában 7 P. 60 f., darabonként 38 f., Kleo­patra 25-ös dobozkában 9 P, darabonként 36 f., Coronitas 25-ös dobozkában 6 P. 25 f., darabonként 25 f., Ghiubek 25-ös doboz­kában 5 P. 50 f., darabonként 22 f., Darling (piros és kék) 20-as csomagocskában 4 P. 40 f., darabonként 22 f., Stambul 25-ös do­bozkában 5 P. 25 f., darabonként 21 f., Khedive 25-ös dobozkában 5 P., darabonként 20 f„ Vitéz 25-ös dobozkában 5 P„ dara­bonként 20 f., Daru (piros és kék) 20-as csomagocskában 4 P., darabonként 20 f., Balaton 25-ös dobozkában 4 P. 25 f., dara­bonként 17 fillér, Memphis 20-as dobozká­ban 2 P. 80 f„ darabonként 14 fillér, Erdély 25-ös dobozkában 3 P. 20 f., Sport 24-es dobozkában 2 P. 88 f., darabonként 12 f„ Dames 24-es dobozkában 2 P. 88 f„ dara­bonként 12 f„ Extra 20-as dobozkában 2 P. 20 f„ darabonként 11 Princessas 20-as Kolozsváron júliusban a 2. számú finomlisztjegyre szolgáltatják ki a félkiló egységes búzalisztet A lobbi hcicm jegyre egyenként félkiló finomlisztet adnak Felemelték a cigaretta, szivar és dohány árát Az uj árak a mai napon már életbe is léptek POLCZ ILONA IRÉN gyors- és gépirólskolijiban Timár-u2. sz. Főpostával szemben. Diákok részére kedvezmé­nyes áron nyári tanfolyamok indulnak. Belralkozásoki Julius 2-lg bezárólag. dobozkában 2 P., darabonként 10 f., Mirjam (szopókával és szopóka nélkül) 20-as doboz­kában 2 P„ darabonként 10 f., Theba 25-ös dobozkában 2 P. 50 f., darabonként 10 f„ Gerle 20-as dobozkában 1 P. 70 f„ dara­bonként 8 és fél fillér, Király 20-as csoma­gocskában 1 P. 60 fj, darabonként 8 f., Tu­rul 20-as dobozkában 1 P. 50 f., darabon­ként 7 és fél fillér, Hercegovina 20-as cso­magocskában 1 P. 40 f., darabonként 7 f., Symphonia 20-as csomagocskában 1 P. 40 f., darabonként 7 f., Levente 20-as csomagocs­kában 1 P., darabonként 5 fillér, Délibáb 100-as dobozban 5 P„ darabonként 5 f. Szivarka dohányok: Sultan Flor 100 gr. dobozban 25 P., Kiváló finom török 100 gr-os dobozban 23 P„ Legfinomabb török 100 gr-os dobozban 25 P., Finom Kir. 100 gr-os do­bozban 15 P., Pursicsan Kirlikova 25 gr-os csomagocskában 3 P. 20 f., Legfinomabb hercegovinál 100 gr.-os dobozban 12 P. 50 f., finom Pursicsan 100 gr-.os dobozban 11 P., finom török 25 gr.-os csomagocskában 2 P. 50 f., finom hercegovinál 25 gr.-os cso­magocskában 1 P. 60 f., válogatott érsekuj- vári 100 gr.-os dobozban 5 P. 40 f„ Közép- finom török 25-ös csomagocskában 1 P. 20 f., Balkán 25-ös csomagocskában 90 fillér, legfinomabb magyar 25-ös csomagocskában 60 f„ finom hercegovinál illatosított szi- varkadohány 25 gr.-os csomagocskában 1 P 70 fillér. Pipadohányok: Gentry 50 gr.-os szelencé­ben 4 P., Muskotály és Verpeléti 100 gr.-os csomagban 2 P. 50 f., legfinomabb magyar 100 gr.-os csomagban 2 P. 20 f„ finom ma- gyár 25 grammos csomagocskában 38 f középfinom magyar 25 grammos csomagocs­kában 34 f„ kapa 25 gr.-os csomagocskában 28 fillér, magyar 25 grammos csomagocs­kában 22 fillér. Illatosított pipadohányok: Club 50 gr.-os csomagocskában 5 P„ Gentry 50 gr.-os szelencében 4 P. 40 fillér. Kitűnő eredménnyel végződtek a kolozsvári református kollégium érettségi vizsgálatai Kolozsvár, junius 30. A kolozsvári refor­mátus gimnáziumban most értek véget az érettségi vizsgálatok. A vizsgára bocsájtott 42 tanuló közül 36-on tettek teljes érett­ségi vizsgálatot. Közülük kitüntetéssel érett Csendes Zoltán, jelesen érett Degen- feld Pál gróf, Gábos Zoltán, Nagy Zoltán, Sombort Dénes és Szentpéteri László. A vizsgán Málnás! Bartók György egye­temi tanár elnökölt. Az eredmény kihirde­tése után az ifjúság jelenlétében összefog­lalta észrevételeit. Megállapította, hogy neki és az egész érettségiztető bizottságnak nagy örömet szerzett ez a vizsgálat, mert bizonyságot adott az ifjúság jeles tehetsé­géről, odaadó munkájáról és szorgalmáról. Az ifjúság megmutatta, hogy nemcsak ta­nulmányaiban, de erkölcseiben is érett arra, hogy kilépjen az életbe. Külön kiemelte a tanulók nagy jártasságát a magyar iroda­lomban. örmmel tapasztalta, hogy az iro­dalom alkotásaiban nem puszta esztétikai gyönyört kerestek, hanem mély művelt­ségre támaszkodó egészségesebb magyar világszemléletet. Magyarságszemléletük oly fejlett, hogy ez nemcsak nekik személy sze­rint lesz javukra, hanem hasznára válik az egész magyarságnak is. örömmel látta a reális tudományokban elért szép eredmé­nyeket is. Az ifjúság a gyakorlat terén is alapos munkát végzett, egyikük-másikuk valósággal szakképzettségnek beillő felké­szültséget mutatott a vizsgálaton. Bizalom­mal gondol további sorsukra, mert a munka szeretetét fegyelmezettséget és fejlett fele­lősségérzést visznek magukkal s mindez képssé teszi őket arra, hogy valóban érett magyar emberként állják meg helyüket az életben. Ezután Göncz! László igazgató mon­dott köszönetét a kollégium tanári kara és az érettségizett ifjak nevében Bartók pro­fesszornak közreműködéséért, majd Kántor Lajos dr. tanügyi főtanácsost, a kormány képviselőjét köszöntötte. Az ifjúságtól azt kérte, hogy a munka szeretetét adomány­ként adják át az utánuk kővetkező osz­tálynak és egész életükben emlékezzenek vissza arra, amit az ősi kollégiumból ma­gukkal vittek. Befejezésül örömmel állapí­totta meg, hogy a háborús viszonyok okozta helyzet ellenére az ifjúság meglepő felké­szültségről tett tanúbizonyságot, ami bizo­nyítéka komoly feladatvállalásuknak. t i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents