Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-25 / 166. szám
1943: J U C 1 U S 25 A iörök-maqi/ar-finn rokonság sorskérdései hozták Kolozsvárra Ibrahim Kafesoglu ankarai professzort Beszélgetés a fiatal török tudóssal a török-magyar tudományos kapcsolatok indító okáról és jelentőségéről Kolozsvár, julius 24. A magyar föld egyre sűrűbben tárul ki a testvérnépek fiai előtt. Az év első felét a finn testvérek látogatásai jellemezték. S az esztendő második felében, mindnyájunk nagy örömére a déli testvérnép: a török nemzet több fiát is szeretettel s nagyrabecsüléssel látja vendégül a rokont, s barátot egyaránt tárt karokkal váró magyarság. ügy látszik el kellett jönnie a mostani világháborúnak, ennek a nagy világrengésnek; hogy az uralaltáji népcsalád rokon népei felismerjék a közös származás, a közös kultúra hatalmas erkölcsi értékét és politikai hasznát s azt a nagy erötöbbletet, amelyet a nyelvben, kultúrában, faji adottságokban, hagyományokban és történelmi kapcsolatokban megmutatkozó azonosságok, kölcsönösségek és kapcsolatok jelentenek a népi és nemzeti élet teljességének kialakításához. A finn-magyar-török testvériség s rokonság felismerése megtörtént régebben, de épp a mostani világháború figyelmeztette a három ural-altáji rokonnépet a meglévő kapcsolatok elmélyítésére és fokozottabb ápolására. Ural-altáji sorsközösség Északi' rokonainkkal az utolsó években már szoros és szívélyes kapcsolatokat építettünk ki s a kölcsönös látogatások, utazások valóban bebizonyították, hogy sem a testvériség, sem a sorsközösség hangoztatása nem szép szóvirág csupán, hanem a magyar és finn nép érdekeinek s érzéseinek legméltóbb kifejezése. Örömmel adunk hirt arról, hogy most ugyanilyen folyamat megindulásának vagyunk szemtanúi és részesei annak révén, hogy a török testvérnép fiatal tudósgárdájának több tagja érkezett magyar földre. Értesülésünk szerint a következő fiatal török tudósok vannak e pillanatban Magyar- országon: Becsdet Erkun, Hasszán Erén dr., Sirri Kiss, Serif Bastav és Ibrahim Kafesoglu. Sirri Kiss, amint a neve is mutatja, magyar származású. Hasszán Erén dr. kiváló nyelvész. Értékes cikkeit és tanulmányait a magyar filológiai szaklapok is gyakran közük. Egyébként most a Magyar Távirati Iroda kötelékében dolgozik. Bemutatjuk Kafesoglu professzort Minket erdélyieket most Serif Bastav és Ibrahim Kafesoglu professzorok személye érdekel közelebbről, mert ők ketten Erdélyben tartózkodnak és a jelek szerint nem világjáró turista módra akarnak futó benyomásokat szerezni, hanem huzamosabb időt szántak arra, hogy az őket érdeklő erdélyi tudományos munkát alaposan tanulmányozzák s annak tanulságait hazavigyék és a török nép felemelésére értékesítsék. Bastav professzor Kolozsváron csak rövid órákat töltött s azonnal kiutazott Kidébe. Kafesoglu tanár azonban Kolozsváron maradt, mert tanulmányozni akarja a főtér közepén a jövő hét első napjaiban már meginduló árpádkori ásatásokat. Kafesoglu professzor a Trefort-utcai Bo- lyai-diákotthonban kapott szállást. A Keleti Újság munkatársának érdeklődésére azonnal telefonhoz jött és magyar nyelven közölte: — Szombaton délelőtt fél 11 órakor az egyetem Török Intézetében leszek Rásonyi professzor urnái. Ott szívesen állok rendelkezésére. Fiatal török tudósgárda kutatja a török-magyar kapcsolatokat A jelzett időben kerestük fel a kolozsvári egyetem Török Intézetét a Jókai-ütca 11.- sz. alatt. Rásonyi László dr. egyetem! tanár, az intézet vezetőjét és Kafesoglu professzort ott találjuk. A bemutatkozások után éfdekes beszélgetés alakul ki s abból megtudjuk a következő nagyjelentőségű tényeket: Egész fiatal török tudósnemzedék alakult ki az utolsó esztendőkben, amelynek tagjai a legjobb szándékkal, a legtisztább érdeklődéssel, nagy rokonszenvvel és szeretettel határozták el, hogy történelmi, irodalomtörténeti, nyelvészeti, régészeti, néprajzi és más tudományos munkaterületeken kutatni fogják a magyarrtörök kapcsolatokat és vonatkozásokat. Miért épp Magyarország a példa? A beszélgetés rendjén ennek a nagy érdeklődésnek és az érdeklődésből lassan- lassan termékeny kölcsönös tudományos munkássággá fejlődött szoros közeledésneK érdekes példájára történt utalás. Törökországban nagyon fejlett a régészet. Különösképpen a régészetnek csak azok az ágai fejlődtek ki, amelyekben a feltárt leletek török földről származnak. Az archeológiának az a része, amely a törökséget a rokon népekhez és az euráziai sztyeppe-vidékhez köti, szinte teljesen hiányzik. Török tudományos körök előtt nem titok, hogy a magyar régészeti tudomány épp a náluk sajnálatosan hiányzó ágban igen fejlett, sőt ma egészen előkelő helyet ért el európai viszonylatban is. Kafesoglu tanár pedig épp a régészetnek érre az ágára specializálta magát s munkásságával régóta meglévő hiányt akar pótolni hazája tudományos életében. Tanulni jött tehát hozzánk, hogy itt szerzett tudástöbbletével is hozzájáruljon népe és nemzete szebb jövőjéhez. Kafesoglu professzor egyébként Ankarában végezte az egyetemet. Egyik jeles tanítványa volt Rásonyi László dr. egyetemi tanárnak, aki hét éven át adott elő a török főváros egyetemén. Kafesoglu tanár az ő hallgatójaként végezte el az egyetem magyar szakának tanulmányait. Magyarul jól tud, bár az utolsó évben nem volt alkalma a magyar beszédre s ezért most kissé keresnie kell a szavakat, hogy kifejezhesse gondolatait. Középkori történelmi tanulmányokat is folytatott, de speciális érdeklődéssel foglalkozik az ősi lovasnomád népek s elsősorban az izlámon kívüli törökség kulturmorfológiájával és régészetével. Ez az érdeklődési köre hozta el a mai világégés legizgalmasabb hónapjaiban is Kolozsvárra. Már régóta levelezésben áll a kolozsvári egyetem Török Intézetével. Nem szükséges hangsúlyoznunk, hogy kolozsvári tartózkodásának munkabeosztását gondosan előkészítették s valószínű, hogy a fiatal török tudós utazása is közrejátszott abban, hogy a főtér északi oldalán tervezett árpád- kori ásatás gondolata épp most valósul meg. Kafesoglu professzor szeptember vé géig marad Erdélyben. Nemcsak a kolozs vári ásatásokat tekinti meg, hanem a kidéi és székelyföldi ásatásoknál is jelen lesz. További programja az, hogy László Gyula dr egyetemi magántanárnak, az európai hirü fiatal magyar régésznek előadásait is meghallgatja néhány szemeszteren át s azután legalább két évig szándékozik Magyarorszá gon maradni. Megtudjuk azt is, hogy doktori értekezletében a török hadszervezetnek európai és magyar vonatkozásait dolgozta fel. , Rokonaink: a wac yaioV és a finnek!'1 — Mi az oka annak, — kérdezte a Keleti Újság munkatársa — hogy a török ifjúság érdeklődése kezd szervesebben és melegeb ben á magyar kapcsolatok felé fordulni? — Mindenek előtt az a nagy probléma, s— válaszolja Kafesoglu professzor — hogy a mi nemzeteink fenntartásához szükséges, hogy a magyar népet magyar tudósok, a török népet pedig török tudósok ismertessék meg egymással. Rokon népek vagyunk, nemcsak a magyarokkal tartjuk a rokonságot, hanem az északi rokon-ággal: a finnekkel is. Messze vagyunk egymástól és külön- külön kevesen vagyunk. Es mindhárom nép körül van véve idegen népekkel. Itt bekapcsolódik a beszélgetésbe Rásonyi professzor is. A három testvérnép sorskérdései bontakoznak ki s nyomatékos utalás történik arra, hogy Törökországban is kezdik már felismerni az ural-altáji népcsalád három nagy kulturnépének egymáshoz való viszonyában Magyarország rendkívül fontos hivatását. Ez abban határozható meg, hogy a magyar az összekötő hid a népcsalád déli és északi ága között. Török és magyar magyar mondatok váltogatják egymást. És valósággal megrendítő élmény hallgatni a lágy és dallamos tőrök szavak muzsikáját. Egy-egy szó, egy-egy mondat lejtése, hangzása ellenállhatatlanul idézi a Kolozsváron járt finn tisztek ajkáról ellesett finn nyelv zenéjét. Ettől a felfedezéstől elmelegedik az ember szive ... A beszélgetésből egyébként a török-magyar tudományos együttműködés szempontjait a következőkben sűríthetjük össze: összefogás a szláv veszedelem ellen Valamikor, régesrégen a Kárpátoktól Mandzsúriáig terjedő sztyeppe-zóna urai és lakói évezredeken át az ural-altáji népcsaládhoz tartozó népek voltak. Elsősorban a török népek s fenn, északon a finn népek. Különösen a X. századtól kezdve, apránként a szlávság tört be ebbe a sztyeppezónába. A szlávság terjeszkedett és asszimilált. Lassan, de biztosan a török és finn népek légióját nyelte el. Az elnyelés veszélye ma is megvan, sőt az ma már túlmegy az ural-altáji népeken. Legelsősorban ma is a finneket, a magyarokat és törököket fenyegeti a szálv tenger az ural-altáji népcsaládból, de épp ily imminens a veszély a szláv peremen lakó más népeknél, pélMGszmrviEmsißa Asszonyom! Használja ön Is a CABNEOL hajfestéket, mert már egy próba meg fogja önt győzni arról, hogy a CABNEOL mennyire biztosítja a kívánt eredményt: a hajnak természetes szint ad és egészségesen lággyá teszi. Erről úgy győződik meg a legkönnyebben, hogyha a festés előtt egy kis tincset kivág a hajából és elteszi összehasonlításra a festések utánra. 18 színben kapható. ajnodern nő hajfestéké] Készíti: KANITZ IVAN és TARSA Budapest VII., Nagyatádi Szabó-u. 43 dóul a románoknál és a balti népeknél is. Azon népek között, amelyeket a törökség- gel a fent vázolt érdekközösség kapcsolja össze, a törökségnek legközelebbi rokona a magyar nép. Egyformán érdeke mindkét rokon népnek a szláv asszimilálás veszélyének legközvetlenebbül kitett 25 milliós kaukázusi, turkesztáni, uráli és szibériai törökség történetének és művelődésének kutatása s megismerése. Ez a kulturális érdek- közösség a magyar és török népeket egymáshoz fűző szálakat is mind szorosabbá, közvetlenebbé teszi és saját nációnál izmusuk sok alapfeltételét is fokozottabban tudatosítja. — Erre a munkára specializálta magát Ibrahim Kafesoglu, — jegyzi meg Rásonyi professzor. Meleg szavak egy magyar tudós könyvéről Rásonyi professzor most rövid időre távozik dolgozószobájából. Távollétében Kafesoglu tanár felemeli az Íróasztalról Rásonyi László dr. »Dünya Tarihnide Türlük« cimü Ankarában megjelent könyvét. Magyar cime ez volna: »A törökség a világtörténe- lembenn. — Ez a könyv volt Rásonyi professzor nagy ajándéka a török nemzet számára, — jegyzi meg a fiatal török tudós. — Rendkívül nagy és mély hatása volt a török ifjúságra. A könyv első kiadása utolsó példányig elfogyott s most készül a második kiadása. A könyvet" egyébként német nyelvre is lefordították. A német kiadás közelebbről jelenik meg. Örömmel jegyezzük,fel Kafesoglu proíesz- szor megjegyzését, mint annak a nagy szeretetnek és érdeklődésnek elismerését, amellyel a magyar szellem a déli testver- nép sorsát figyeli a történelem most vajúdó nagy korszakában is. Még egy utolsó kérdés: — Hogy érzi magát Kolozsváron, proíesz- szor ur? — Kolozsvár nagyon tetszik. Ősi magyar város. Minden kövén érzem a magyar jelleget.-* Az erdélyi magyar újságíró zsebre dugja' jegyzőkönyvét és búcsút vesz a kedves török vendégtől. S amig az intézet hosszú folyosóján végig halad, eszébe jut valami. A magyar földre érkezett fiatal török tudósok mind a török hadsereg tartalékos tisztjei. Kafesoglu professzor például — tartalékos főhadnagy. És hogy most többedmagával Magyar- Országra utazhatott, mégpedig "huzamosabb tartózkodásra, és hogy Németországban ia sok fiatal török: tudós utazott ki, mintha bizonyítana valamit. Azt, hogy akármit 1» terjeszt a suttogó propaganda, Törökország mégis halálosan komolyan veszi azt az elhatározását, hogy minden erejével kívül marad a háborún. Honvédelmi szempontból oly fontos tartalékos tisztjeit ezért is nélkülözheti. Ennyi talán a magas politika abban, hogy Kafesoglu professzorral, Anatólia nagyra- hivatott iával 1943 julius 24-én délelőtt néhány magyar szót válthattunk — Kolozsváron. , FINT A ZOLTÁN II magyar szociálpolitika legnagyobb feladata a mezőgazdasági népesség szociális gondozásának korszerű kiépítése fl magyar gazdatársadalom készséggel várja a rá váré feladatokat Budapest, julius 24. A Magyar Országos Tudósitó jelenti: A Falu Gazdaszövetség pénteki ez évi rendes közgyűlésén megjelent Antal István nemzetvédelmi miniszter is. Mayer János titkos tanácsos, volt földmivelésügyi miniszter elnöki megnyitójában megállapította, hogy a gazdatársadalom készséggel várja a reá váró feladatokat, a beszolgáltatás lebonyolítását, amely azonban rengeteg utánjárást követel- Ezért kérte a hatóságokat, vegyék figyelembe a méltányosság szempontjait. Ezután állást foglalt különösen a fővárosban lábrakapott faluellenes hangulattal szemben. Csak a rosszindulat teheti felelőssé a gazdatársadalmat a zugpiacéri és a leghatározottabban visszautasiotta a gazdák ellen ezen a téren hangoztatott vádakat. Utána Szekeres László dr., a Szövetség ügyvezető igazgatója ismertette a Faluszövetség mult évi munkáját, majd határozati javaslatot terjesztett elő, amely örömmel fogadja a kormánynak azt az elhatározását, hogy a mezőgazdaság és a szociálpolitika terén újabb lépéseket tesz. Kéri az ipari közszükségleti cikkek igazságos elosztását, a mezőgazdasági termékek és iparcikkek éráinak egyensúlyozását. Czermann Antal dr. ügyvezető alelnök 8 Faluszövetségnek a földmives nép szociális gondozása érdekében tett mtáíked4s*it isniM* tette, majd Antal István dr. miniszter szólalt fel. Hangoztatta, hogy a magyar szociálpolitikának legnagyobb feladata a mezőgazdasági népesség szociális gondozásának korszerű. kiépítése. A kötelező mezőgazdasági biztosításra vonatkozó törvényjavaslat most készül. A szociális kérdések bírálatában azonban a szociális kötelességek szempontjait Is hangsúlyozni kell, mert helyes szociálipolitikát csak fokozódó munkával, nagyobb teljesítménnyel, fejlődő termelés és erősödő gazdasági élettel lehet folytatni. Óva intetté hallgatóit attól, hogy áldozatul essenek a szociális demagógiának, amely mindig csak az igényt fokozza, de figyelmen kivül hagyja a kötelességteljesités fokozásának hangsúlyozását. A Faluszövetségnek is egyik feladata, hogy a kötelességteljesités és az áldozat vállalása utján erős felvilágosító tevékenységet folytasson. Franciaország tsz hajót adott el a törököknek lsztanbul, julius 24. (MTI) A vichyl kormány és a török kormány között befejeződtek a török kikötőkben levő 10 francia hajó megvásárlására vonatkozó támtaláiok. .
