Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-25 / 166. szám
1943, JULIUS 25 ^ jmmmmm A Kormányzó Ifr Ghyczy Jenő rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert külügyminiszterré nevezte ki A külügyminiszter állandó helyetteséül Szentmiklóssy Andor rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert nevezték ki flz ui külügyminiszter letette a Hivatali esküt s üdvözli táviratot küldött a szövetséges államok külügyminisztereihez Budapest, julius 24. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Budapesti Közlöny vasárnapi száma az alábbi legfelsőbb kéziratokat közli: » Magyarország Főméltóságu Kormányzója a következő legfelsőbb elhatározást, illetve kéziratokat méltóztatott kibocsátani: A m. ldr. miniszterelnök előterjesztésére dr. Kállay Miklós m. ldr. titkos tanácsos, miniszterelnököt a külügyminisztérium vezetése alól felmentem és gici assakürthl és aManekürthi Ghyczy Jenő rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert m. ldr. külügyminiszterré kinevezem. A vonatkozó kéziratomat idezárom. HORTHY, sk. KALLAY MIKLÓS, sk. Kedves dr. Kállay! Eló'terjesztésére önt a m. kir. külügyminisztérium vezetése alól ezennel felmentem és e minisztérium élén nehéz körülmények között fáradhatatlan buzgalommal és odaadással teljesített kiváló szolgálataiért meleg köszönetemet nyilvánítom. HORTHY, sk. KALLAY MJKLöS, sk. Kedves Ghyczy! A m, kir. miniszterelnök előterjesztésére önt m. kir. külügyminiszterré kinevezem. HORTHY, sk. KALLAY MIKLÖS, sk. A Kormányzó Ur öföméltósága Szent- miklósi Szentmiklóssy Andor rendkívüli követ és meghatalmazott miniszteri cimmél és jelleggel felruházott I. osztályú követ- ségi tanácsost a m. kir. külügyminiszter állandó helyettesítésével megbizta. Szentmiklósi Szentmiklóssy Andor rendkívüli követ és meghatalmazott miniszteri címmel és jelleggel felruházott I. osztályú követségl tanácsosnak a m. kir. külügyminiszternek állandó • helyettesítésével történt megbízatása folytán a m. kir. külügyminisztérium politikai osztályának vezetésével a m. kir. külügyminiszter Szegedy Maszák Aladár II. osztályú követség! tanácsost bízta meg. Az uj külügyminiszter eskütétele A Kormányzó Ur öföméltósága kezébe szombaton délelőtt 11 óra 15 perckor tette le a hivatali esküt Ghyczy Jenő m. kir. külügyminiszter. Az eskütétel szertartásánál közreműködtek dr. Kállay Miklós m. kir. titkos tanácsos, miniszterelnök és dr. Jekelfalussy Zoltán belső titkos tanácsos, mint zászlósur helyettes. Az eskütétel! mintát dr. Szép László miniszterelnökségi miniszteri osztályfőnök olvasta fel. Az eskütétel után a Kormányzó Ur öföméltósága Ghyczy Jenő m. kir. külügyminisztert kihallgatáson fogadta. Ghyczy Jenő külügyminiszter hivatalbalé- pése alkalmából szombaton délben a nagy tanácsteremben fogadta a minisztérium tisztviselői karát, amelynek részéről Nicki Alfréd rendkívüli köveí és meghatalmazott miniszter köszöntötte a külügyminisztert. Ghyczy Jenő külügyminiszter meleg hangon mondott köszönetét az üdvözlésért. Ghyczy Jenő külügyminiszter hivatalba lépése alkalmából meleghangú üdvözlő táviratot. küldött Benito Mussolininak, az olasz kormány fe.jének, tovább Ribbentrop néniét birodalmi, Filov bolgár, Sigemicu japán és Ramsay finn külügyminisztereknek, valamint. Bastianini olasz külügyi államtitkárnak. Az uj külügyminiszter életrajza Ghyczy Jenő 1893 május 4-én a Komárom- megyei Kislgmánd községben született. Római katolikus vallásu. 'Középiskolai tanulmányait Komáromban végezte. Főiskolai tanulmányait Bécsben folytatta, ahol a konzuli akadémiának volt a hallgatója. A háború, első napjaitól kezdve katonai szolgálatot teljesített. 1919-ben a mágyar külügyi szolgálatba lépett be mint alkonzul és ekkor a központba rendelték be, ahol hosszabb időn keresztül Bánffy Miklós gróf és Varuváry Géza külügyminisztereknek volt a titkára. 1924-ben a bécsi magyar követséghez, majd 1926-ban a szófiai követséghez helyezték át követségl titkári minőségben. 1930-ban mint első beosztott a prágai követségen kapott beosztást. 1931-ben nevezték ki másodosztályú követség! tanácsossá. 1935-ben a belgrádi követséghez helyezték át. 1936-tól 1939-ig mint első beosztott a berlini követségen teljesített szolgálatot. 1939-ben a központban átvette a politikai osztály vezetését. Ebben a beosztásban rendkívüli követ és meghatalmazott miniszterré nevezték ki. Két és félévig állt a külügyminisztérium politiRoosevelt kormánya gyors sakkhuzást tett, amikor felismerte, hogy a nemzetgazdaságban és a társadalomban milyen kulcsállást száll meg az a félmillió bányász, me'y még 1 százaléka sem az Unió munkásságának. A kormány egyszerűen átvette a szénbányavállalatok üzemét az állam keze’ésébe és pedig előre meg nem határozott Időre Ha Lewis szervezete ezután is folytatja a megkezdett tömegsztrájkot, akkor nem a bányavállalatokkal küzd, hanem az Egyesült Al'amokkal. Erre John Lewis népszerű ségét féltve, a szénbányászat irányítását az állami kezelés idejére vállaló Harold Ickes belügyminiszterhez üzenetet intézett, mely szerint a bányászság egye’őre meghatározott időpontig, nevezetesen október 30-ig az állam, nem pedig a bányavállalatok számára dolgozik és pedig abbán a reményben ér hitben, hogy a kormány irányukban is ugyanilyen jóakaratot tanúsít. Az elnökválasztás esé’yével számoló Lewis tehát nem a vá’lalatok, hanem nemzete irányában engedett — a látszat szerint. A valóságban a bányászság nem követi Lewis felszólítását olyannyira, hogy például Közép- és Nyugat- pennsylvánla 125.000 bányásza közül mindössze 20.000 vette fel a munkát, aminek következtében 17 nagy olvasztót nem állíthattak üzembe. Az Egyesült Államok kongresszusa felháborodással fogadta a bányászszövetség két- I laki magatartását a szövetség elnökének látszatra lojális magatartását az á’lam irányában, gyakorlatilag a tömégsztrájk folytatását ugyanezen elnök irányítása alatt. Smith és Connally képviselők a képviselőház e'é törvényjavaslatot terjesztettek, amely elfogadása esetén megakadályozná az állami élet szempontjából fontos iparokban tömegsztrájkok előkészítését, szervezését és vezetőit súlyos büntetésekkel büntetné. Roosevelt, aki az uj sáfárkodás kezdeményezőjeként váltig hangsu’yozta munkásbarát, megértő felfogását és első elnöksége Idején sikerrel kezdeményezett Amerikában addig ismeretlen szociális szellemű törvényeket, ugyancsak nehéz helyzetbe került a sztrájktilalom képviselőházi kezdeményezése következtében. Rooseveltnek, mint képzett szociálpolitikusnak tudnia kellett, hogy merőben represszállákkal nem lehet szociális békét, társadalmi együttműködést biztosítani. Ha magáévá teszi a képviselőházban kezdeményezett sztrájkmozgalmat, ezzel eleve lemondhat minden munkásszavazatról a jövő évi elnökválasztás során. Már pedig háború van és ki tudja, hogy a háborús eltökéltség amerikai megtestesítőjeként Roosevelt nem lehet-e ismét esélyes jelölt minden amerikai politikái hagyomány ellenére. Roosevelt tehát vétót emel nemzete törvényhozásának kezdeményezésével, a sztrájktilalom törvényes kimondásával szemben. Az elnöki vétó ellenére, ennek elhangzásától számított két órán belül a szenátus 56 szavazattal 25 szavazat ellenében elfogadta a sztrájktilalmat kimondó és a sztrájkszervezést büntető Smith—Connally Bilit, a kép- viselöház pedig ezt ugyancsak kétharmad szavazattöbbségnél nagyobb többséggel, 244 szavazattal 108-al szemben törvényerőre emelte. Minthogy a törvényhozás két Háza az elnöki vétó esetén szükséges kétharmad szavazattöbbséggel elfogadta a javaslatot, a sztrájktilalom törvénnyé vált. Roosevelt az utolsó pillanatban azzal a közvetítő megoldással kísérletezett, hogy a törvényhozás a katonai szolgálat korhatárát 45-ről eme je fel 65-re, hogy a közérdeket sértő sztrájkjai osztályának élén és ezek az évek, a magyar külpolitika legmozgalmasabb időszakához tartoznak. Erdély visszacsatolása érdekében végzett tevékenységéért a Kormányzó Ur a Magyar Érdemrend Középkeresztjéhez a Csillagot adományozta. Számos magas külföldi kitüntetés tulajdonosa. 19hl. szeptemberében a Kormányzó Ur a külügyminiszter állandó helyettesévé nevezte ki. II. mozgalom esetében a sztrájkolókat katonai szo’gálatra behívhassák és szabályos zsold ellenében eredeti munkahelyükön tovább dolgoztathassák. Katonai körök azonban tiltakoztak az ellen, hogy Ilyen eljárások következtében a hadsereg büntető intézménynek minősüljön. így tehát Roosevelt látszólagos ellenzése dacára Amerikában ma éppen annyira tilos a sztrájk, mint bármilyen totalitárius államban. Rooseveltnek látszólagos ellenzéséről szóltam, mert megité’ésem szerint Roosevelt pártelnöki minőségében a vétó jogával csak azért élt, hogy ne rontsa személyének vagy pártja bármelyik hivatalos jelöltjének elnökválasztási esélyeit. Allamvezetöi minőségében Roosevelt a sztrájktilalcm megszavazása mellett érvényesíthette befolyását, hiszen a szavazatok arányából is kitűnik, hogy híveinek egy része az elnöki vétó ellenére a javaslat mellett szavazott. A Kongresszus tohát bár formailag Roosevelt vétója ellenére határozott, az elnök politikáját érvényesítette. Roosevelt tehát éppen úgy, mint ellenfele, a bányászvezér Lewis, taktikus játékot folytatott: hivatalosan irtás álláspontra helyezkedett, mint amelyet a gyakorlatban érvényesített. E taktika oka mindkét esetben felkészülés a jövő évi elnökválasztásra. A kialakult helyzetet Amerikában minden felelős tényező kárhoztatja. A munkásság leginkább, mért magatartásuk a közvélemény ellenzését váltotta ki, kényszerintézkedésekre szorította egy kü'önben munkás- barát kormányzatot és a mozgalom napi 2 dol’áros béremelés helyett csak 35 centes bérjavitást ért el. Az érdekelt vállalatok elégedetlenek. mert a mozga'om következtében az állam vette át a szénbányászat irányítását és bármennyire is megnyugtatta Ickes belügyminiszter a bányatőkét, hogy a kormány nem gondol a szénbányászat naciona- Iizálására, a vállalkozás attól tart, hogy az állam nagyon is hozzászokik a szénbányászat ügyének állami kezeléséhez. Az amerikai sztrájktörvény értelmében az érdekelt munkásság általában titkos szavazás utján szótöbbséggél határozhatja el a munka tömeges beszüntetését és e határozatról a sztrájkbalépés előtt a munkásság képviselői utján legalább 30 nappal köteles értesíteni a munkaadót. Az állam érdekét sertő sztrájkmozga’om előkészítése, erre irányuló összebeszé’és, ilyen irányú mozgalom vezetése tilos. Törvényellenes sztrájkok részeseit, kiváltképpen ilyen mozgalmak szervezőit, vezetőit pénzbüntetéssel, súlyosabb esetekben szabadságvesztéssel büntetik. A szakszervezetek mint jogi személyek és vezetőik személyükben anyagilag felelősek a törvényellenes sztrájkmozgalom okozta ka rokért és a kivetett pénzbüntetésekért, illetőleg bírságokért. A rendelkezésekből kitűnik a sztrájkellenes francia lex Millerand- nak hatása erre az amerikai törvényalkotásra. Az amerikai munkásmozgalmak irányitól igy az Amerikai Munkásszövetség részéről Green elnök és a C. I. O. részéről Murray elnök bár kijelentették, hogy nemzeti érdekből szervezeteik tartózkodnak a munkának minden törne ;es beszüntetésétől, mégis az elnökhöz intézett nyílt levelükben csalódásukat fejezik ki a kongresszus „elhamarkodott, célszerűtlen, előrelátás és tárgyilagosság helyett haragtól és szenvedélytől vezetett eljárása felett“. A törvény még nem érte el célját. Igaz, hogy Virginiában és Illinoisban a munkásság nagy része munkába állott, ae éppen & hadviselésben nagyfontoseágu neASPIRIN hézipamak termelésére nagy kihatású Fena- sylvániában jórészt még szünetel a munka, sőt már az uj törvény hatályba lépése után a Chrysler-müvek 22.000 munkása is sztrájkba lépett. A törvényhozás tapasztalhatja, hogy kizárólag jogintézményekkel és tiltó rendelkezésekkel nem teremthet szociális békét akkor, ha annak hiányoznak a szellemi, személyi és társadalomgazdasági feltételei. A liberális Amerikában, a szabad bérmunkaviszonyban érvényesült a szerződéses szabadság elve, miért is a közhatalom nem korlátozta sem a munkaadó, sem a munkavállaló szerződéskötési szabadságát és a munkafeltételek tartalmát. A szerződéses szabadság teljességének idején a tőké,re támaszkodó, tartalékkal rendelkező a magan- tulaidoni védettség állapotának Örvendő munkaadók és minden tartalékot nélkülöző, szüntelen létbizonytalanságban levő munkások közötti különbséget anyagiakban, politikai és társadalmi jelentőségben a munkásság csak egyetlen módon ellensúlyozhatja: tömegeinek szervezésével és munkakinálatá- nak egyidejű, tömeges beszüntetésével, » sztrájkkal. A sztrájk tehát a liberális jogállam szociális közömbösségéből, a munka- viszony tekintetében nyilvánított érdektelenségéből, következik. Ezért hatalmasodtak el a sztrájkmozgalmak éppen a liberálizmus korában. Érthető, hogy hadviselés idején a nemzet összes erőit kifejteni igyekvő állam- hatalom minden eszközzel megakadályozni igyekszik a munkának a hadviselés érdekeit sértő tömeges beszüntetését. Roosevelt szociális kezdeményezéseivel szemben ellenkező, a múlttal szemben — a legutóbbi kongresz- szusi választások óta — konzervatív szellemű többsége az amerikai törvényhozóknak eljutott oda, ahol Anglia volt a victorianul korban: korlátozásokkal és szankciókkal akarja biztosítani a társadalom termelő rendjét. A fejlődés további útja már fe’Is- merhetö, hiszen Amerika törvényhozóinak egy része már felismeri, hogy annak a közhatalomnak van erkölcsi jogosítványa a szociális küzdelem egyetlen fegyverét kiütni a munkásság kezéből, amely közhatalom mindent elkövetett a szociális békétlenség okainak megszüntetése az egyéni és tömege» érdek- és jogviták üzemi, helyi és országos elsimítása, a töke és a munka robbanásszerű, a nemzet életében átviharzó harcainak megelőzése érdekében. E háború előtt az Egyesült Államok még a korai kapitalizmus társadalmi állapotában éltek. Most — a háborútól gyorsított iramban — átfejlödnek oda, ahol mi európaiak voltunk a világháború előtt, amikor a sztrájkok tilalmán ^blt a hangsúly. Minél szervezettebb erőfeszítésre szorítja a közhatalom az amerikai termelést, minél erőteljesebb végrehajtó hatalom tekintélyét és akaratának érvényét követeli a nemzeti érdek, annál inkább a'akulnak át a Egyesült Államok szociális állammá és kialakítják azokat az intézményeket, amelyek nem tiltják, hanem megelőzik a töke és a munka harcát és Intézményesen biztosítják a munkaviszonyban szerződő, együttműködő, egymásra utalt felek. a munkaadó és a munkás társadalmi, kulturális, politikai egyenrangúságát, amely nélkül az ember érvényesítésének utján csak a kezdet a jogegyenlőség elve. Felhívjuk azoknak az úszni tudó leventéknek figyelmét, akik a nyár folyamán vizi (kajakos) kiképzésben, illetőleg vízi táborban részt szeretnének venni, hogy f. hó S8-án este 7 órakor a Postakert-utcai levente-otthonban jelenjenek meg. Leventesapka kőtelező. Amerika átalakulása Irfa: Korrlg Béla
