Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-03 / 147. szám
>r (5 Sszom bal 19 4 3• Julius 3 M*: TEL JES HETI RADIO-MÜSOR m Ma 12 fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 3.20, NEGYED Él'RE 9.20, FÉL ÉVRE 18.40, EGÉSZ ÉVRE 36.80 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 147. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA AZ OLASZOK TÜRELMETLENÜL VÁRTÁK AZ ELLENSÉG PARTRASZÁLLÁSI KÍSÉRLETEIT — írja a Popolo <71 Roma * Kofping sírját is feldúlták Kölnben az angolszász bombák Hatalmas partizánbandákat semmisítettek meg a keleti arcvonalon Halifax lord Londonba utazott —■ Rooseveltet harmadszor is leszavazták Rendova szigeténél és Uj-Guineában heves harcban állnak a japán és amerikai erők A PUSZTULÁS MEGRENDÍTŐ KÉPE bontakozik ki azokból az újabb jelentésekből, amelyek a kölni dóm bombázásáról közölnek újabb részleteket. Az első jelentés arról emlékezik meg, hogy a bombázás áldozatai között van Mölderns. dr., a székesegyház énekkarának karmestere és a katolikus egyházközség több lelkésze és apácája. A dóm építőmesterének segédje, aki a bombázás éjszakáján légoltalmi őrségen volt, elmondotta, hogy húsz nagy bomba hullott a dóm közelébe. Az egyik az északi mellékhajó csucshomlokzatát találta, átütötte a tetőt s amikor felrobbant, mintegy 50 méter magasságban ledöntötte a hatalmas tömegű gerendázatot és a rozet- tákat, amelyek a keresztboltozatra zuhantak. A rázkódás olyan erős volt, mintha földrengés ingatta volna meg az egész építményt. Egy többmázsa súlyú rozetta a romok alatt van. A dóm a pusztulás következtében szörnyű képet mutat. A tieomlás veszélye miatt nem lehet benne misézni. A papság valószínűen a szabadban fog misézni. A brit bombák elpusztították a kölni dómnak a XVI. századból származó hires orgonáját. A 63 regiszteres hangszerből csak elgörbült és széttöredezett fémroncsok maradtak. A német orgonaépitésnek ez a remekműve egész Németország legnagyobb hangszerkincsei közé tartozott. A dóm lelkészeinek önfeláldozó bátorsága megmentette a hires Fekete Madonna szobrot. Kevéssel a bombázás megkezdése után a szobor a szétrombolt kereszthajó egyik fülkéjében volt. A brit repülők lecsapása előtt a pincébe vitték. A Fekete Madonna szobor is igen értékes műkincs. Főleg a leendő anyák zarándokoltak el hozzá Imádkozni. A kölni dómon kívül a teljesen szétrombolt templomok sorába tartozik még a minorita templom is, amelyben Kolping, a katolikus legényegyletek alapítójának holtteste nyugszik. Egy aknabomba elsöpörte a templom melletti Walraf-Richartz múzeumot a föld színéről és a bucsujáró templom tetőzetét és falait lerombolta. Kolping sirját két méter magas romhalmaz borítja. A múzeumban valamennyi római-korbeli mozaik ■ megsemmisült. A mozaikok, nagyságuk és szépségük folytán a muzeum gyűjteményének különösen értékes darabjai voltak. A német kultúra és hitélet e nagybecsű emlékeinek romjai felett nemcsak a Birodalom népe gyászol. Együttérez velük minden népi amely művelődését, kereszténységét és szabadságát becsüli. S igy nemcsak a német nép érzületét, de egész Európa hangulatát fejezi ki Göbbels dr. birodalmi miniszter vezércikke a „Reich“ legújabb számában. „Meg kell nézni a Rajna- és a Ruhr-vidék azétrombolt városait, hogy felfoghassuk annak a brit állításnak a képtelenségét, amely szerint az angolok a német haditermelés ellen folytatnak légiháborut“ — írja Göbbels dr. birodalmi miniszter a „Reich“ cimü hetilapban. „A nemzeti szolidaritás emlékoszlopa cimü cikkében Göbbels dr. leírta azokat a benyomásokat, amelyeket az ellenséges légitámadásoktól sújtott nyugatnémetországi területen történt utazása alkalmával szerzett. Arra a következtetésre jut, hogy az ellenséges légi hadvezetés minősnek előtt a városok középpontjait keresi, mert ott találja a legtöbb áldozatot, tíz a szándék egyébként egészen könnyen megállapítható az ellenséges támadások megszervezéséből. A légi- háborutól sújtott területen minden gyermek tudja ezt és éppen ebben rejlik elsősorban az ok, hogy a fenyegetett tartományokban az ellenséggel szemben égő harag és keserű dac uralkodik, jóllehet ez egyáltalán nem tartozik a német népi jellemvonások közé. Az angolok majd nem számíthatnak semmiféle megértésre, amikor a visszaütés alkalmával a világ együttérzésére apellálnak. Wuppartálban a brit támadók először felgyújtották a házak nagyrészét, •azután pedig a völgykatlanból menekülő emberekre gépfegyverrel tüzeltek — állapítja meg cikkében Göbbels dr. *MIND AZ OLASZ, MIND A SEMLEGES SAJTÓBAN egyre határozottabban alakul ki az az álláspont, hogy az Északafrikában összevont angolszász erők támadása Itália földje ellen nem késik sokáig. De mind az olasz, mind a semleges lapok kiemelik, hogy az esetleges támadást az olasz nép felkészülten és elszántan várja. A „Popolo di Roma“ legújabb száma ezt írja: — Az olaszok türelmetlenül várják az első ellenséges partraszállási kísérletet — írja a „Popolo di Roma". Egyébként több olasz lap behatóan foglalkozik a támadás lehetőségével és arra a tényre utal, hogy nem annyira az első' támadás .számit, mint inkább az esetleges partraszállást követő harci cselekmény. Már maga a partraszállás sem könnyű, noha valószínűleg nem lesz olyan természetű, mint annakidején a Saint-Nazaimál és Dieppenél megkísérelt vállalkozás. Súlyos feladatot jelent az ellenségnek a partraszállö esapatok ellátása Is. Bármely betörésnél naponta a hajótonnák szazait, sőt ezreit kell ilyenkor igénybevenni. Az olaszok számára az egyetlen ut a leghatározottabb ellenállás, nem pedig a kitérés — állapítják meg az olasz lapok. A „Stockholms Tidningen“ római tudósítója rámutat arilt, hogy az olasz sajtót az a fökérdés foglalkoztatja, vájjon a szövetségesek megtámadják-e a legközelebbi időben Rhodost, Szicíliát, vagy Szardíniát. Ismételten hangsúlyozzák, hogy közvetlenül lehet | várni az Olaszország elleni támadást. Ki- I emelik még Rómában, hogy minden intézke- I dés megtörtént az ellenséges csapatok megállítására abban az esetben, ha valahol megkísérlik a partraszállást. * MÉRTÉKADÓ OLASZ POLITIKAI KÖRÖKBEN Churchill legutóbbi beszédéről megjegyzik, hogy sokkal érdekesebb abból a szempontból, amit sejttetni enged, mint amit mond. Beszédéből kitűnik, hogy Angliának Churchill által annyira hangoztatott ereje ellenére is szüksége van amerikai segítségre és ezért a segítségért nemcsak bizonyos alapvető szempontokról, hanem anyagi javakról is kész lemondani. Amerikában erős áramlattal kell számolni, amelynek döntése szerint az angolok legfontosabb teendője a Japán elleni harc és nem európai háborúban való küzdelem. Európával nagyon keveset foglalkozott Churchill, s csak megismételte azokat a Németország és Olaszország ellen irányuló fenyegetéseket, amelyek már ismertek. Angliának az a szándéka, hogy Európát kiszolgáltatja Szovjetoroszországnak és maga csak másodsorban törődik vele, főleg a Földközi-tenger helyzetével összefüggő kérdésekben. Churchill beszédéhez csatlakozik egyébként Eden angol külügyminiszter legújabb nyilatkozata. Amint a Német Távirati Iroda a brit hírszolgálat közlései alapján jelenti, Eden kijelentette, hogy az angol- amerikai egyetértés kilátásai „ma sokkal kedvezőbbek", mint bármikor, ami azonban nem jelenti azt, hogy „semmi különbség nincs közöttünk“. Természetesen mindig lesznek véleményben eltérések, sokszor megtörténik majd a politikában, hogy „nem tudunk összhangot elérni“. Ilyen esetekben kiegyenlítődésre kell törekedni, vagyis „mindkét oldalnak engednie kell“. A London és Washington között megélénkült diplomáciai tevékenységgel van mindenesetre összefüggésben a Német Távirati Irodának az az amszterdami jelentése, amely arról ad hirt a londoni rádió jelentése alapján, hogy Halifax lord washingtoni angol nagykövet hazautazott Angliába. Halifax lord nagykövet Churchiilt részletesen tájékoztatja a Washingtonban folytatott tárgyalásokról s egyben a brit fővárosban is újabb tanácskozásokon vesz részt. •* A, SALAMON-SZIGETEK egyik napról a másikra bekerültek az érdeklődés homlokterébe azzal a partraszállási kísérlettel, melyet az amerikai csapatok hajtották végre Rendova szigetén. „ " Igen figyelemreméltó, hogy az an^epk^-V csapatok támadása elsősorban Londonban keltett nagy meglepetést. Az angol fővárosban természetesen azért hatott a meglepetés erejével a rendovai támadás hire, mert Mac Arthur csapatai olyan időpontban kezdtek minden bizonnyal nagyobbszabásunak tervezett hadműveletet, amikor minden figyelem az európai harctér felé fordult, Londonban valószínűnek vélik, hogy Mac Arthur nagyobb erősítéseket kapott és még újabb tartalékokat is vár. Londoni vélemény szerint a támadás Rábául felé mutat irányával. A londoni meglepetés mindenesetre azt mutatja, hogy Mac Arthur, illetőleg az amerikai vezérkar a Salamon-szigeteknél saját számlájára tett kezdeményező lépéseket s arról az angol hadvezetöséget nem is tartotta szükségesnek értesíteni. Az újabb jelentések arról számolnak be, hogy az amerikai csapatok nemcsak Rendova, hanem a sokkal fontosabb Uj-Guinea ellen is nagyobb támadást indítottak. Egy zürichi jelentés ugyanis a következőket közli: Azok az amerikai és ausztráliai csapatuk, amelyek szerdán hadműveletet kezdtek a Salamon-szigeteken és Uj-Guinoa ellen, mindenhol igen kemény japán ellenállásba ütköztek. Rendova-szigetén, ahol először szálltak partba, mindössze ezer főnyi japán' helyőrség védekezett. A szövetségesek mégsem tudták elfoglalni. Csütörtökön több más helyen is kíséreltek meg partraszállást. Uj- Guinea szigetén szintén igen erősen ellenállnak a japánok. A sziget belsejében az őserdőben közelharc tombol. Hir szerint a Csendes-tengeren mind a két részen erős haderőket vontak össze, ami nagy csata előjele. A Német Távirati Iroda Tokióból a kővetkezőket jelenti: Az amerikai csapatok rendovai partraszállásáról az „Osaka Mainisi“ lehetségesnek mondja, hogy az amerikaiaknak — noha súlyos veszteségeket szenvedtek — mégis sikerült annyi csapatot partratenniük, hogy számbeli fölénybe jussanak, mint Attu-szi- getén történt, ahol tízszeres túlerőben voltak. A rendovai vállalkozás valószínű célja, hogy az amerikaiak lényegesen megerősítsék a Russel-szigetén lévő haderejüket. Rendova nincs messze Uj-Georgiától. Ezen a vidéken, tehát a Salamon-szigetek középső részén még súlyos harcok várhatók. Az ellenség mindent elkövet, hogy a japán állásokat megszerezze. Az amerikaiak biznak anyagi fölényükben. A „Hocsi“ cimü lap szerint a rendovai harcok igen kedvezőtlen éghajlati viszonyok között folynak, mert ott napirenden vannak a felhőszakadások. Tokió, jul. 2. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Az elmúlt hét a Csendes-óceánon a fokozott légitevékenység jegyében állt. Miután "tffzonyos mértékben befejeződött mindkét rşeşrtŞ y IjSTh ás Apóitokra való felvonulás, a Csendes-óceáni harc legközelebbi szakaszát * *r ? Yfí flCÍ V Q - TI * *• t707ön-A£‘~/ :.•<? V rr «■> 7 ?Or7 ZfTV T
