Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-18 / 160. szám
IO Kefien beszélnek Irfa: Tamás Tihamér Ä liget szélén, a templom közelében van egy vén ákác, Ahányszor arra elmegyek, megemelem a kalapom. Nem mélyen, de nem is könnyedén. Nem úgy, hogy mindenki lássa, de nem is titokban, ügy, mint ahogy egy halott emléke előtt megemelni illik. Valamelyik nap egy hivatalbeli kollégámmal jártam arra. Az öreg ákác ott állt a mult emlékének kitartó órzője- ként. Megemeltem csendesen kalapom. — Köszöntél valakinek? — kérdezte társam. —• Igen, — feleltem. — Itt ennek a vén ákácnak lombja alatt halt meg Kovács Kató, egy Elemér-utcai házmester egyetlen leánya. — Ismerted? — Nem, — válaszoltam és elhatároztam, hogy elmondok néki mindent sorjában. — Sose láttam Kovács Katót, — kezdtem, — mégis azt hiszem, hogy kicsit az én halottam is. így, amennyiben nem untatlak a történettel, elmesélem röviden. Elkezdtem. — Jó féléve lehet annak. Hideg, csípős januári este volt. Feltürt gallérral, zs6b- retétt kezekkel siettem itt a liget oldar Ián, amikor az egyik uthajlásnál elém- bukkant egy pirosképü emberke. Hajadonfőt volt es kesztyű nélkül. Olyan volt a megjelenése, mint aki nem is olyan régen jobb napokat láthatott. — „Szegény ember“ — gondoltam és pénzt akartam néki adni, hogy valahol megmelegedhessen. De aztán hamarosan rájöttem, hogy nem kéregetővel van dolgom. — „Csak csendesen“ — suttogta is míg balkezével karomnál fogva maga után húzott, jobbjának mutatóujját szájához emelte, figyelmeztetve a legnagyobb óvatosságra. Mentem Hagytam, hogy vonszoljon. Kiváncsi voltam, mit akar mutatni az emberke. — Pszt!... Látja azt a vastagabb fát’ =» kerdezte s tőlünk nyolc-tiz méterre lévő fára mutatott. — „Onnan fog jönni“... — motyogta lelkesen. „Ki jön?“ — kérdeztem. Kérdésemet furcsának találhatta, mert nagy, csodálkozó szemeket meresztett reám. Aztán könnyezni kezdett, majd hirtelen elengedte karomat és elfutott. — Elmebeteg — gondoltam, ahogy a havas utón rohanó emberke után néztem. A csősz alakja akkor kezdett kibontakozni a templom árnyékából. Előle me nekült az emberem? A csősz öreg, kissé görnyedt bácsika. Télen-nyáron fekete báránybőrkucsma van a fején és vastag, görcsös bot a kísérője. Úgy látszik, látta a jelenetet. Felém tartott. Tőle tudtam meg, hogy az a pirosarcu, töpörödött emberke minden este eljön ide a fához. Néhány évvel ezelőtt leányát, Kovács Katót szerelmi féltékenységből itt lőtte szivén az udvarlója. — Most már értem, miért emeltél kalapot, — okoskodott társam. — Dehogy érted, — mondtam csendesen. — De mindjárt meg fogod érteni. Folytattam. — Nem egészen hat évvel ezelőtt megismerkedtem egy gyönyörű lánnyal. Tudod, olyan könnyű, karcsú barna lyányka volt, akit az ember percek alatt egész életére megszeret. Szerelmes lettem bele. Eltaláltam minden gondolatát. Kisérget- tem, mint égy kis diák. Naponta hosszú órákon bolyongtunk egymás mellett céltalanul. És ebben a céltalan bolyongásban volt a legtöbb és legszebb boldogság. Eljártunk másodhetes mozikba, eleső cukrászdákba menekültünk. Terveket szőttünk. Édes kicsi és mégis nagyon- nagy terveket. — A tervek megmaradtak. A vágyak pedig meghaltak, mint ahogy ő sincs többé. szegényke. — 'lavasz volt, Kegyetlen erős tavasz Kiáradtsk a folyók és megdagadtak a tengerek. Szörnyű vihar támadt. Ö ott állt a parton. Megcsúszott s a felkorbácsolt. hullámok magukkal rántották és messzire ragadták. — Sokszor órákon át állok a parton és ineredt szemekkel bámulok a gyilkos hullámok közé, hátha megtalálom öt. Nézem a távoli látóhatárt s ha hajót Iátok, a szivem megdobban, mert azt hiszem hogy ő is rajta van. Ilyenkor — mint az a ligeti, veresképü emberke — én is meg szeretném fogni valakinek a karját, s huzni, vonszolni magam után, hogy tanúja legyen a kedves érkezésének. — Most már megérted, hogy miért szoktam kalapot emelni a vén akác közelében?... A, dehogy érted! Magam sem tudom, hát hogy tudnád te azt megérteni, amikor talán most jártál először ezen a tájon. Nem láttad még soha azt a vil- logószemü emberkét, aki minden este tiz és tizenegy óra között megjelenik az öreg ákác közelében és megállit valakit, mondván: „Csak csendesen... Pszt! Látja azt a vastagabb fát?... Onnan fog jönni.“ Mialatt ezeket mondtam, beértünk a városba. Közben egészen besötétedett A villanykörték és a neoncsövek ezrei életet dobtak a készülő éjszakába. Karcsú autók suhantak el mellettünk az úttesten. A levegő fülledt volt, a torkom száraz. Valami cikázott a levegőben. Morajlást is lehetett utána hallani nemsokára. — Eső lesz, — szólalt meg a társam. —^^láris esik, — állapítottam meg. — Beülhetnénk egy pohár sörre valahová... Befordultunk a sarkon és átmentünk az utca másik oldalára Kékfényü neoncsövek világították meg az egész házat. Bementünk a forgóajtón. Ö ment elől, utána én. A legbelső teremben leültünk az egyik asztalhoz. A zene már szólt. Néhány úri társaság vígan poharazott. A pincér odajött az asztalunkhoz. — Mondja barátom, van maguknak valami jó, száraz boruk? Tudja, milyet gondolok... A pincér elment , s mi nézdegélni kezdtük a szomszéd asztalokat. Közben meghozták az aranysárga italt. Koccintottunk. Barátom, akivel majdnem az egész estét eltöltöttem, elég zárkozott fiú, még is a harmadik pohár után megoldódott a nyelve és ő is elmondott egy történetet. — Huszonkétéves voltam, ő tizenhét, —- kezdte az elbeszélést. Amíg ő beszélt, az öreg ákácot láttam magam előtt, amelynek tövénél — néhány évvel ezelőtt piros vér buggyant Kovács Katóka fiatal szivéből. Nyári ruhák — gyermekeknek... Olajos Éva rajzai és tervei Eddigi rajzos divatrovatunkban főként a hölgyek érdeklődését elégítettük ki, jóllehet sok fiatal mamának fő a feje ezekben a nyári napokban, hogyan öltöz fesse Ízlésesen, divatosan és — olcsón gyermekét? Mulasztásunknak igyekszünk eleget tenni, amikor az alábbi eredeti terveket az érdeklődők rendelkezésébe bocsátjuk. Első rajzunkon 3—6 éves fiúcskák részére tervezett ruhát mutatunk be. Egyszerű anyagból is készülhet, de éppen olyan szép, ha a kabátka és a nadrág elütő színű anyagból készül. Következő tervünkön 4—8 éves ' kislányok részére készült nyári ruhác3ka látható. Sima és pettyes anyagkombináció. Harmadik képünkön 8—12 éves fiuk- nok való nyári ruha. Vászonból, vagy más könnyű anyagból készülhet Utolsó rajzunkon 8—12 éves leánykák részére készült kerti ruhát mutatunk be. Grenadinból, vagy úgynevezett „transz- parent“ anyagból készül szalagáljiizé- sekkel. 1943. J V € 1 V S 18 ;|psz, Albánia és az olasz félsziget légitá^ maszpontjairól a Földközi-tenger keleti medencéjének egész északi fele ellenőrizhető, Igen nagy erőkkel kellene ma a tervezett inváziót végrehajtani, tekintettel a várható erős partvédelemre és még súlyosabb feladat vár az ellenség utánpótlására, minthogy bárhol történjék is a partraszáBás, a Balkán egész partvidéke olyan természetű, hogy egy modern nagy utánpótlási apparátusra szoruló hadsereg ellátása tekintetében semmit sem nyújthat. Az invázió tehát nagymértékben az utánpótlás kérdése. Ez az utánpótlás jöhet nyugat felől, a szicíliai csatormán keresztül, vagy Egyiptom felöl. Mindkét esetben ki van téve a tengely repülötámadásainak és a buvárhajóveszélynek. Az figei-tenger számtalan szigete és a szaggatott görög partok között a tengely buvárhajói, gyorsnaszádjai és egyéb könnyű tengeri egységei nagyszerű búvóhelyekkel rendelkeznek. Mindezen körülmények, már tisztán hadászati jellegüknél fogva is és tekintet nélkül a kiépített védelmi berendezések erejére, jelentősen hozzájárulnak Görögország és a Balkán sikeres megvédéséhez az esetleges elözönlési kísérlet ellen. Ha mégis sikerülne nagy tömegek bevetésével és nagy veszteségek árán az ellenségnek a Balkán valamely pontján a lábát megvetnie, úgy az invázió kiszélesítésekor, vagyis a kontinensre való behatolás alkalmával ismét előtérbe lépne a tengelyhatalmak oldalán a belső vonal előnye, még hozzá olyan terepen, amelynek karsztos tagozottsága, rossz* útviszonyai, stb. mindmegannyi taktikai előnyt jelentenek a védők számára. Ugyanakkor minden remény megvan az ellenséges utánpótlás megakadályozására a tengeralattjárók, légierők és a haditengerészet könnyű egységei segítségével. Esztergályosokat, üzem lakatosokat állandóra felveszünk. Írásbeli ajánlatokat „Egyetlen feltétel: jó szakmunkás“ jeligére BLOCKNER J. hirdetőirodába, Budapest, IV., Városház-utca 10. kérünk. A Földközi-tenger keleti részének jelentősége Európa védelmében Irta: Adolf Pfeiffer, tengernagy A Földközi-tenger déli partjának birtokbavétele után az angolszászok ismét olyan stratégiai elgondolásoknak szentelik magukat — amint ez az angol és amerikai sajtó számtalan megnyilatkozásából kitűnik — amilyenekkel a görögországi vereség és Kréta elvesztése óta nem foglalkoztak. Az Európa ellen Irányuló inváziós tervekben, amennyiben azok a Földközi-tenger felől fenyegetik a kontinenst, Szicília és a többi olasz sziget, valamint Délfranciaország mellett a Balkán is szerepet játszik. Nyilván az első világháború emléke kísért az angolszászoknál. Akkor a szalonikii partraszállással, Bulgária és az Osztrák-Magyar Monarchia ellenállásának megtörésével sikerült nekik a végső döntést kieröszakol- niok. Nem kétséges, hogy a Földközi-tenger déli partjának birtokában az angolszászok bizonyos előnyökre tettek szert, ami a saját hajóforgalmuk védelmét és a tengely forgalmának ellenőrzését illeti, különösen, ha összehasonlítjuk a mai helyzetet azzal az idővel, amikor Bőmmel csapatai mélyen Egyiptom földjén állottak. Az angol flotta és légihaderö bevetése akkoriban a Földközi-tengeri térségben még szűk korlátok közé volt szoritva. Szicíliának Afrikához való közelsége kézenfekvővé tette, hogy a Tuniszban felhalmozott ember- és hadianyag legelőször erre keres magának levegőt. A Közel-Keleten végrehajtott csapat- összevonások azonban arra engednek következtetni, hogy az angolszászoknak a Földközi-tenger keleti medencéjében is terveik vannak. Milyen ellenséges célkitűzésekkel lehet is itt számolni? Ha kiindulási pontot keresünk egy a Balkán ellen irányuló esetleges angolszász támadás számára, akkor mindenekelőtt össze kell hasonlítani a mai helyzetet az első-világháborúban fennállott helyzettel. Akkor csak a dalmát partok és a Dardanellák voltak a központi hatalmak kezén, meg egy rövid bolgár partszakasz az ffigei-tenger mentén, de jelentősebb kikötő nélkül. Nagy- hatósugaru légierők nem léteztek. A szövetségesek hajóforgalmát csak a német és osztrák-magyar buvárhajók- zavarták a Földközi-tengeren. A császári és királyi hajóhad egy-két előretörés kivételével az Adria északi részében maradt. A német-török flotta csak a Fekete-tengeren működött a cári birodalom ellen, mivel a Dardanellák elég erősnek bizonyultak. A görögországi partraszállást a legnagyobb nyugalomban készíthették elő és vihették keresztül az angolok, hiszen a görögök nem tanúsítottak ellenállást. Milyen lenne most a helyzet, ha az angolszászok meg akarnák vetni a lábukat Görögországban, vagy a Balkán más pontján? Az 1918-cal szemben fennálló legnagyobb különbség az, hogy most korszerű, nagy hatótávolságú légihaderö és a megerősített Égel-tengeri szigetek tömege védi a görög partokat, amelyek ma teljes egészükben a tengely kezében vannak. Az első világháborúban csak aknákkal és tengeralattjárókkal tudták a központi hatalmak az ellenség előretörését a Balkán vizei felé megakadályozni. Ma Kréta, a DodekanéSAKK. 169. SZÁMÚ FELADVÁNY Winter R.-től. abcdefgh ✓ Világos: Kh8, Bc7 és g7, Fgl, Ha5 (5 db). Sötét: Kb8, Ba8, Fa6, gy: b7 (4 db). Matt 2 lépésben. A junius 13-án közölt 165. sz. feladvány (Pradignat) megfejtése: 1. d4—d5. Buenos-Ayresi olimpia, 1939.) Világos: Engels Sötét: Hartado (Németország) (Bolivia) (Francia véde'lem.) 1. e4, e6. 2. d4, d5. 3. Hc3, Hf6. (Újabban divatosabb itt 3. Fb4, amely több ellénjáté- kot ad.) 4. Fg5, Fe7. 5. eő, Hf—d7. 6. hl (Aljechin által ajánlott gyalogáldozatos támadó lépés.) 6.... c5. (Sötét nem üt kétszer g5-re, mert ezután világos Hh3, Vg4, Hf4 lépésekkel élénk támadójátékot kap. A tett lépés helyett Löwenfisch orosz mester 6. .,. f6. ?: Fd3, c5. 8. Vh5 + , Kf8 védelmet alánlja.) 7. Hb5, Vb6. 8. FXe7, KXe7. 9. Vd2 cXd4. 10. 0—0—0, Bd8 (?) 11. Bh3! (A bástya e változatban e pontról kitünően jön játékba.) 11.... Kf8. 12. Vg5, Hc6. 13. Bg3, g6. 14. Vh6 + , Kg8. 15. h5. (Sötét gyengén játszotta a megnyitást és állása máris teljesen reménytelen.) 15.... HXe5, 16. fi, Hc4. 17. Hf3. (Hogy 17. VXb5. 18. FXc4 után Hg5 jöhessen.) 17.. •. He3. 18. Hg5, Hf8. 19. HXh7, Hf5. (Sötét elnézi a mattot, de 19 ___ HXh7. 20. hXgö, fxg. 21. Bxg6-f- sem nyújt védelmet.) 20. Hf6 matt. I
