Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-18 / 160. szám

Taormina csodái Nagybányai napló NEMES TAMASY KAROLY DR Nagybiny* aj polgármestere, aki rövid itt­léte óta erős kézre» ragadta meg a város vezetésének gyeplőjét, a városi közgyűlésen tartott beszédében többek között a követ­kezőket mondotta? _ Erősen fogok őrködni, hogy mindenki egyenlő elbírálásban részesüljön, aki jó polgára a hazának és eleget tesz hazafiul kötelességének Nem a hatalom szeretetével, hanem a szeretet hatalmával kívánom a pőlgármesteri jogokat gyakorolni * KISS FERENC aki a mult hónapban két esten keresztül vendégszerepelt Nagybányán és utána nehány napig a vidéken nyaralt, njra a városba érke­zik. A tervek szerint a hónap utolsó napjai­ban Károlyi István, a budapesti Vígszínház tagja, es Fülóp Kató- a kolozsvári Nemzeti Színház tagja kíséretében érkezik Nagy­bányára s Paul Geraldy „Szeretni“ cimii szín­darabját fogják egyetlen esle előadni- Kiss Ferenc vendégszerepléséi — immár a harma­dikat a viszacsatolás után — nagy érdeklődés előzi meg­* A VITÉZZÉ AV ATÁSOK során felavatták az első nagybányai vitézi várományost Is. Vitéz Kiss Ernőnek, a város legelső vitézének fiát, ifjabb Kiss Ernőt avatták fel legutóbb Szatmáron * AZ IDEGENFORGALOM jelei a háborús idők ellenére is megmutatkoz­nak a városban és környékén. Rengetegen keresik fel Nagybányát, hogy itt töltsék el szabad idejüket. A Forrásliget turistaszállója az utolsó helyig megteli, úgyszintén azok a városi lakások is, amelyekben minden nyáron egykét kiadó szoba állott az idegenek ren­delkezésére. Mind gyakrabban lehet nyaraló­kat látni, amint lakást keresnek. Nagy mu­lasztás terheli a várost a múltból, amikor idegenforgalmi hírverést indított, de szállodá­ról, illetőleg szállodákról nem gondoskodott A mostani időkben komolyabb épitkezésre gondolni sem lehet s igy most végre, van for­galom s nincs hová elhelyezni az idegeneket! ♦ A LAKÁSHIÁNY egyre érezhetőbb a városban Nemcsak az idegenek, hanem a városba helyezett város! vagy magántisztviselők sem tudnak lakás­hoz jutni, különösen akkor, ha többszobás lakásra van szükség. A város egyik vezető tisztviselője kilenc hónapig tanyázott búto­rozott szobában, mig olyan lakást talált, ahova családját Is elhozhatta- Ez természe­tesen a házak árainak nagy emelkedését jelentette. Azzal az összeggel, amivel Ko­lozsváron házal. Nagybányán még vityilót Is alig lehet vásárolni. Egy *kétszoba-knny- bás lakásért, elő- és fürdőszoba nélkül, zsindely letővel. viz a gémeskutban az ud- « varon, a Ferenczi Károly-uteában. tehát jó­val a központon kívül, Hatvanezer pengőt kértek. Arról nem is beszélve, hogy müven árakat kérnek egy bútorozott -szoba bér­letéért. Auint egy budapesti vendég igen találóan megjegyezte. Nagybányát mostaná­ban a vidéki színvonal és a fővárosi ár jellemzi. , «■ Tiz lépésnyire szalad a gyorsvonat a nyug­talankodó tenger szélétől és amikor megát! Taormina-Giardini elegáns, tiszta állomásán, megilletődve széliünk le a kocsiból: ez a kis falu az évezredekkel előtti hires görög város­nak. Naxosnak helyére épült. A Szicíliát járó megszokta, hogy profán Iába folyton meg­szentelt földet tapos és templomok szethullt inárványoszlopaira hág, egy-egy világneveze- lességü hellyel vaaó találkozása azonban- mégis meghatja és kétszeresen megihleti­Az antik Naxos romjaiból máig semmisem maradt meg. Dlonysios. a szirakuzai zsarnok bordái alapos munkát végeztek Naxos, az antik nagyváros, amelyet halhatatlan köttök halhatatlanná tettek: papíron van csak meg, a valóságban nem létezik. „Artadne Naxos- ban“.,, rémlik vissza a középiskolai évek­ből ,,, Ahogy kilépünk a pályaudvar elegáns folyo­sójáról és a színes mozaik-kockák után a pompás aszfal-országutat tapossák lábaink, egyszerre elébünk áll káprázatos szépségében a vad meredekségig éles hegyben végződő taorminai félsziget Messzire beszökel a kék tengerbe ez a vöröses sziklagigászokből álló félsziget, amelyen az aszfalt-országút szerpen llnjei mentén olajfák, füge. és kaktusz, szent­jánoskenyér- és cltromerdők zöldéinek. És mindenütt szikla, meredek, hajmeresztő sziklafalak, amelyek merőlegesen szakadnak a tengerbe, ahonnan á nyugtalan viz percen­ként vizfátylat loccsant fel az örökké nedves, csepegő, megfeketedett sziklákra­Fenn a sziklatető párkányán, a cukorsüveg- szerühegy tetején fecskefészek módjára oda­tapasztott város-falu; Taormina, az egykori görög Tauromenion. Félórás úttal, amely- meredek gyalogosvény vad szerpentinjein ve­zet fel. a buja délszaki vegetáció között fel­érünk a lukszusszállök és fényes panziók övezetébe, ahonnan csak néhány percnyi kényelmes séta a sziik sikátorokon át a fel­séges görög színház nagyszerű romjaihoz; Kilátás az Etnára Útközben azonban még meg kél! állni! Ott sötétlik a közelben roppant tömegével, fénylő hósipkájával a vén Etna, amelynek szürke, vékony füstlobogója összevegyül a hegyorom felett szálló felhő finom szövetével. A hegy ezüstös hava élénken, kápráztatóan csillog a forró napsütésben, de nehány száz méterre! feljebb már komor fekete folyamok sötétle­nek: megfagyott lávamezők halott tömegei. A taorminai görög színház a sziklahegy te­tején, kanálszerű bemélyedésben fekszik, 214 méter magasságban. A játszóteret 40 000 nézőt befogadó félktlralaku nézőtér övezi, amelyet a sziklából faragtak ki. A nézőtér 36 sorból áll, legfelül pedig egy széles kör- folyosó zárja be, amely a nap és eső ellen védte meg a közönséget- A játszótérrel szem­ben díszes márványoszlopok által tartott fal áll, amely a színházat a tenger felé eltakarta. Csupa vörös márvány, egyiptomi gránit és egyéb ritka kő az anyaga ezeknek a részben még épségben megmaradt Oszlopoknak, ame­lyeknek részel az antik szobrászművészet nagyszerűségét tanúsítják Hátoldalról, alant hatalmas épületek csat­lakoznak a színházhoz- Ezek a pompás ivek­ből, hatalmas mennyezettel alkotott monstrum- építmények ketemeletesek és római téglákból épültek. Itt tartották a színpadi kellékeket és itt készültek elő a színészek az előadásokra. A színházat a görögök kiűzetése után a ró­maiak is használták és ízlésük és színjátszá­suknak megfelelően átalakították. Tőlük szár­maznak a márvánvburkolatok is amelyekkel a falakat és a főbb üléseket díszítették és ők készítették a díszes márványfrizeket is. ame­lyeknek több remek példánya épségben meg- "maradt A színház akusztikája remek volt és ma, romjaiban Is csodálatosan iő. Az» antik világnak ezt a csodáját a szaracé- nok pusztították el és bár később helyreállí­tották, rég! szépségét s nagyságát többé nem sikerült visszaadni De akár a nézőtér több emeletnyi magasán, akár a játékszín kő­padlóján állunk és tekintjük át a csodálatos építményt: óriási elismeréssel és csodálattal kell adóznunk a nagyszerű emberi munka" és annak készítői iránt. Az pedig, hogy a hatal­mas kőszinházat a tenger fölé kiugró szikla­fokon vájták köbe, külön csodálatot és el­ismerést vált ki belőlünk azok iránt, akik a művészi szépet a természet pazar bökezüségü szépségével tudták összhangba hozni. Istenszobrok és áldozati tárgyak A taorminai görög szinház tövében kisebb- szerű múzeumot találunk, amelyben a szin­ház táján végzett ásatások érdekes leleteit helyezték el. Se szeri, se szánin Itt a görög és római Istenszobroknak, áldozati tárgyaknak, ékszereknek, edényeknek és fegyvereknek, amelyek között akárhány ritka, egyedülálló példány Is akad A szinház sziklából faragott széksorait az idők folyamán elpusztították ési a nézőtér helyén, ahol kétezer éve kecses kis görög leányok és viruló asszonyok sétáltak, ma fü és vadvirág nő De az is zörgősre száradt az afrikai forróságban s ahogy a kiszáradt füvek között kapaszkodunk fel a szinház leg­magasabb széksoráig, s kutatva keressük a kecses kis női lábnyomokat . , De csal* szú­rós tüskét, drótszerii virágokat találunk, ame­lyek között harsány riadót cirpel valami óriásfajta, délszaki szöcske, hogy szinte fűré­szeli és hasogatja a fület. Lenn pedig — ahogy a kettétörött vörös márványoszlopok közül lelátni —. szelíden ringatózik az örök tenger. Köröskörül alszik .az antik szinház és fe­lette a jelzöállomás acélárbócán halk zson- , gással muzsikál a szellő a feszes drótköte­leken. . PÉCHY HORVATH REZSŐ 1943. J V £ 1 V S 18 X vasárnapi kiállításon bemutatásra kerülő négy-ötszáz tárgy ugyanis mind eladó. Mint a kiállítási értesítő mondja, sebesült honvédeink ezzel is ki akarják fejezni köszönetüket, hálájukat a város közönségének, vezetőségének, nöszövet- ségeinek s a különböző egyesületeknek, akik annyi szeretettel és gondoskodó jó­sággal vették őket körül. Ezért a kiállí­tott tárgyak eladásából befolyó Össze­get jótékony célra kívánják fordítani. A vasárnap délelőtt 11-töl délután 6 óráig megtekinthető kiállítást kedvezőt­len idő esetén is megtartják a hadi­kórház dísztermében. Egészen bizonyosnak látszik, hogy Kolozsvár magyarsága igen nagy szám­ban tekinti meg a kiállítást s valószínű, hogy a pompás kiállítási tárgyak az utolsó darabig elfogynak, hiszen aki vá sárol, nemcsak magának vagy szerettei­nek szerez örömet egy-egy használható tárggyal vagy játékszerrel, hanem egy­úttal jótékony célt is szolgál, hogy a honvédek, akik hosszú idők munkáját mutatják be, nem dolgoztak hiába. Tizenötezer „levente hanglemezt" osztanak szét ingyen a leventeegyesületek között A Leventeegyesületek Országos Központja levente-énekkarokkal és zenekarokkal har­minc oldal hanglemezre népszerű ének- és zeneszámokat vett fel, hogy a sorozat szét­küldésével biztosítsa a levente zenemüvelt- ség egységét. Eddig száz hanggépet küldtek szét a szegényebb leventeegyesületeknek és a leventehirközpont jelentése szerint folya­matosan tizenötezer ingyen levente hangle­mezt osztanak szét. A sorozat többek között a Himnusz, Szózat, Hiszekegy előadását, a Legfelsőbb Hadúr iránti szeretetet hirdető dalokat, egyházi énekeket és zsoltárokat, ősi magyar ének és zeneszámokat s néhány levente és leventeleé^r előadó szavalatát tartalmazza. Valamennyi levente hanglemezt a leventejelvény diszitl. Augusztus elsején, kezdődnek az országos levente labdarugó bajnok­ság döntői A levente labdarúgás — mint ismeretes — 805 csapattal tizenkétezer uj játékost adott a magyar sportnak. A száz járási bajnok között nagy harc folyik a 10-es me- zejü döntőbe való jutásért. Augusztus else­jén kezdődnek az országos döntök. Részletes beosztás a Levente Hírközpont jelentése szerint: . Augusztus 1-én: I. kér. bajnoka—Budapest Székesfőváros bajnoka (X.) és IX- kér. baj­noka—VII. kér. bajnoka (X.). Augusztus 8-án: X.—VI. kér. bajnoka (1,), Y.—VII. kér. bajnoka (2), V. kér. bajnoka— IV. kér. bajnoka (3) és II. kér. bajnoka—ül. kér. bajnoka (4). Augusztus 15-én: 1—3 (I.) és 2—4 (H.l. Augusztus 20-án: I.—II., győztese 1943 levente labdarugó bajnok csapata, vesztese a második helyezett. A döntőket a Magyar Kupa szabályai alapján kiesési rendszerrel bonyolítják le. — »Gyümölcsfeldolgozás cukor nélkül« címmel népies füzet jelent meg, ame-. lyet az érdeklődőknek díjtalanul küld meg a m. kir. földmivelésügyi minisz­térium (Budapest, V. Kossüth Lajos-tér 11.) és a Gyümölcstermelők Országos Egyesülete (Budapest, V. Vilmos egá- szár-ut 76.). Ma nyílik meg a kolozsvári Vöröskeresztes Hadikórház sebesült­jeinek kézimunka-kiállítása AZ EKE nagybányai osztálya Julius folyamán két Mátyás-túrát rendez, országos viszonylatban a 86-ikat és 87-iket. Az első emlékkirándulás julius 23—2p. között lesz Nagybánya—Forrás­liget—Tatárszoros útvonallal. A második jú­lius 31-én kezdődik nagybányai indulással a Gutinra, majd tovább a Gotthart-csucsra, ott sátortáborban éjszakáznak a kirándulók, reg­gel gerincvándorlás a Székelykö-csucs érinté­sével Erzsébelbányára. Meghálás után augusz­tus 3-án reggel gépkocsival mennek Oláh- laposra, majd gyalog Tőkésre, onnan a Pisztrangos völgyén gyalog az sjabban Szép­lesnek nevezett Cibles aljába. Ott újra sátor­tábort vernek, másnap reggel pedig a csúcsra mennek s ott Mátyás-emlékünnepélyt tarta­nak- Délután Oláhlápos érintésével térnek vissza. A nagyszabású túrára már most lehet jelentkezni. ORSZAGOí zajlott le Nagybányán. A ku-akóvásárt egy­formán gyenge kereslet és kínálat jelle­mezte. Nagyobbára bányavidéki kereskedők jeléntek meg a város főterén, a távolabbi vidéket mindössze egy két sátor képviselte. Az állatvásár felhajtása ugyancsak gyenge volt- annál nagyobb voJI azonban a kereslet. Ez természetszerűen az árak emelkedését hozta magával Egy pár ökör 31)00 pengőnél, egy fejőstehén 2000 pengőnél kezdődő ára­kon cserélt gazdát. Sertéet vagy malacot egyáltalán use leheteti a vásáron látni. Kolozsvár, julius 17. A maga neméhen páratlan kiállítás nyilik meg vasárnap Kolozsváron. Ezúttal nem nagyhírű művészek, vagy boszorkányos Ügyességű ipari szakemberek állítják ki munkájuk eredményét, hanem a sebesült honvédek lépnek a nagy nyilvánosság elé. Azok a kemény magyar férfiak, akik a keleti arcvonalon páratlan hősiesség­gel állották a bolsevizmus rohamát s aztán sebesülten, vagy fagyott tagokkal kerültek haza, most a közönség elé vi­szik munkájuk eredményét, Vasárnap délelőtt 11 órától kezdődőleg egészen este 6 óráig tartják nyitva a kiállítást, a kolozsvári Vöröskereszt Hadikórházzal szemben levő kispark- bau. Pompás játékszerek, házieszközök és műtárgyak kerülnek eladásra, amit mind-mind a kórház sebesültjei készí­tettek az itt töltött idő alatt. A magyar ember örökös munka vá­gyának és a tétlenségtől való irtózásá­nak ennél szebb jelképét alig lehetne elképzelni. A honvédhősök hazatérve a pusztító háborúból, sebesülten, halálosan kimerülve, ahelyett, hogy tétlen semmit­tevéssel töltenék pz idejüket, nyomban munkához fogtak. Földművesek, iparos­emberek akadnak közöttük túlnyomó, többségben. Furó-faragó ösztöne majd­nem minden magyar embernek van. Szerszámot kértek s a kórház parancs­nokának előzékenységéből jé! felszerelt műhely állott rendelkezésükre. Időközben a sebesültek egy része fel­gyógyult, majd ismét újak jöttek. A munka azonban sohasem állott meg. Amint a sebesültek lábadozni kezdtek, nyomban felkéreztek a műhelybe s har­sogott a fűrész, siklott a gyalu, duru­zsolt a reszelő. Később a kórházparancs- nokság szakembert is bocsátott rendel­kezésükre. Grözli Vilmosné iparmüvész- nő, önkéntes vöröskeresztes testvér vál­lalta az irányítás munkáját s a veze­tése mellett pompásabbnál pompásabb munkák kerültek ki a dolgos magyar katönakezek közül. Az egyik fiatal legény például, aki örök életében földinüvesmunkával fog­lalkozott, a gyöngyhimzés mestere lett. A rendkívüli kézügyességet, nagy türel­met és éles szemet kívánó munkát olyan boszorkányos ügyességgel végzi, hogy akármelyik iparművész megirigyel­hetné. Mellette egy öreg, nagybajuszu népfelkelő — azt hinné az ember, hogy csak kalapács és csákány való a kezébe — lehelletnyi finom lombfürészmunkán dolgozik elmerülve. De készül ebben a műhelyben mindenféle. Praktikus ruha­akasztó, nyakkendő vasaló, pompás gyer­mekjáték és dísztárgy. Már csak az utolsó simítások folynak A raktár fulladásig tömve van a kiállí­tási tárgyakkal. Az egyik sarokból já- ték-krokodilusok vigyorgatjék fogukat s amint a raktáros honvéd hozzáér, egy­ezerre vonaglani kezd a szörnyeteg. Odébb játékkutyák csóválják vidáman a farkukat. Az ég tudja, hogyan óku- műláltak ki mindezt a sok ötletet ás kedvességet ezek a sebesült honvédek. Annyi bizonyos, hogyha valaki ajándé­kot akar beszerezni a mai anyagszük világban, ennél könnyebben és jobban aligha juthat hozzá. Tisztelettel értés tem a kolozs­vári és az erdélyi fogorvosokat, hogy alkalmazottam szabadságo­lásának szociális megoldása vé­gett 1943 ju ius 25-től augustus 2-ig üzemszünetet tartok, ennek szives megértését és további párt­fogását kérve maradok Teljes tisztelettel: Kodrea János fogműves Vitallium, Kerámia és műgyanták fogtechnikai laboratóriuma. ■ 1 ni > I ii ' ———~

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents