Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-16 / 158. szám
3 943. JUCID 3 A japánok TÍssza?erlék Uj-Georgiánál az amerikaiak partraszállási kisérletél Tokió, jul. 15. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Uj-Georgla szigetén a japán csapatok július 14-én visszavertek egy amerikai partraszállási kísérletet. Az amerikai csapatok Mundától keletre Rabiana szigettől próbáltak átkelni. A harcok során 20 partraszállásra szolgáló naszádot semmisítettek meg, a többi ellenséges jármüvet pedig visszavonulásra kényszeritették. Ugyanakkor visszavetettek egy másik támadó csoportot is, amely az előbb említett kötelékekkel egy- idöben egy másik ponton kisérelt meg partraszállást. * i Budapest, julius 15. (MTI) Bensőséges, szép, a vállalatalapító és vezető iránti kegyelettől áthatott ünnepség keretében csütörtökön délben leplezték le a Magyar Távirati Iroda és testvérvállalatai néhai nagynevű elnökük, vitéz leveldi Kozma Miklós mellszobrát. A szobor a bejárattól jobbra, egy kis halmon áll, egy nagy platánfa alatt. A leleplezési ünnepségen a kormányt Tomcsányi Kálmán titkos tanácsos, belügyi államtitkár képviselte. Megjelent az ünnepségen vitéz leveldi Kozma Miklós özvegye, leánya és szükebbkörü családja. Ott volt továbbá Johann Béla belügyminisztériumi, Vlassich Gyula báró vallás- és közoktatásügyi államtitkár, Budapest székesfőváros képviseletében Homonnay Tivadar főpolgármester és vitéz Becske Kálmán tanácsnok, a kárpátaljai országrész képviseletében Jlniczky Sándor kárpátaljai főtanácsadó, Wünscher Frigyes és vitéz Somogyi Béla felsőházi tagok, Zilahi-Sebess Jenő, a külügyminisztérium kulturális osztályának vezetője, Haeff- ler István miniszteri osztálytanácsos, a miniszterelnökség sajtóosztálya részéről. Az i nnepség a Hiszekegy hangjaival kezdődött, majd vitéz nárai Náray Antal nyugalmazott vezérőrnagy, a Magyar Távirati Iroda és a Rádió elnöke mondotta el szoboravató ünnepi beszédét. •— Immár kétszer csendült a kasza aratásra a baracskai lankákon és kétszer simogatta végig az aratóének Kozma Miklós sírját a baracskai temetőben. Énekkel vigasztalja a nagy magyar aratásért megszakadt szivét a szárnyas magyar gondolat várában, a magyar hírszolgálat végvárában pedig szobrot emelünk az elhunyt elnökigazgatónk emlékének, hogy mi is vigasztalhassuk, akiket árván itthagyott. Vitéz nárai Náray Antal ezután üdvözölte az államhatalom magasrangu képviselőit, a székesfőváros és különböző hatóságok kiküldötteit, a családtagokat és Kozma Miklós bajtársi körét. — Ez a kegyeletes ünnepség a volt elnökigazgatónak szól — folytatta vitéz nárai Náray Antal — hiszen vitéz Kozma Miklósnak, mint államférfiunak méltatása, emlékezetének hivatalos megerősítése nem a mi feladatunk. Az időtálló érc szüntelenül sugárzó serkentése- hirdesse a magyar jövendőért végzett alkotó és úttörő munka elvitathatatlan dicsőségét és szolgáljon példaképpen nekünk, feladata továbbmunkálóinak a szívós küzdelemre. Rövid a röpke perc és meddő a dicsérő szó az alkotásban áldozattá nemesedett élet méltatására. Színtelen a beszéd azokhoz a színekhez képest, amelyek vitéz leveldi Kozma Miklós maradandó alkotásaiból hangban, szóban, Írásban és képben szüntelenül áradnak, hogy meghódítsák a világot a magyar szív sajátos dobbanásának, igazságunk igazságának, jussunk hiteléneK, különálló kultúránk elismerésének, mélységes lelki nehézségünk megbecsülésének. Az áttörésben hite vezette és fajtája örökkön su mjas, hűséges■ szerelme. Ez a hűsége melengesse újra életre mindazt, ami ősi hagyomány. Ezért gyámolított szeretete minden magyar Ígéretet. Szinte konok hiténél csak sokoldalúsága volt nagyobb. A kemény katona éles fegyverét, amit huszáros köny- nyedséggel forgatott a világégésben, felcse- 1 élte a polgárember teremtő és más segítségére sohasem váró szervező, lázas munkájával. Nem volt Európának számottevő irányítója, akit személyesen ne ismert volna. Az Írógépek kattogása közt idegeket Sorvasztó kötelezettségek hajszájában is álmodó és örökkön tervezgető magyar maradt. Alkotott, irányított, életet és ütemet parancsolt, küzdelemben lankadó lelkét pedig az Írások és vallomások megnyugtató csendjében pihentette. Minden nemesnek és a magyar lélek részére szépnek azonnal harcosává szegődött, hogy szolgálja azt a gondolatot, amely Szegeden sarjadt W, az Alföld Fokozódik a japáni ipari termelés Tokió, jul. 15. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Suzuki altábornagy szerdán a császári trón támogatására indult mozgalom központi tanácsa előtt bejelentette, hogy 1943 első felében az ipari termelés fokozatosan kiváló eredményekkel járt. Az egész japán ipari életnek azonban arra kell törekednie, hogy az eredményeket még jobban fokozza. Az a legfontosabb, hogy mindenekelőtt a hadiipar szolgálatába álljanak. televényéböl és amely öt gyermekkorának boldog színhelyére, a Kárpátok északkeleti bérceinek legfőbb őrhelyére lendítette. A magyarság igazáért vívott harcában teremtett vállalatainak megalkotásában nem az anyagiak érdekelték. Állandóan a nagy cél: Nagymagyarország feltámasztása lebegett szemei előtt. Ez sarkalta cselekedetekre és ez érlelt számára már életében is megért sok boldog sikert. Az évezredek előtt elhagyott ősi puszták patriarchális érzése irányította szivét azok iránt, akiket szeretett. Aggódó gondoskodást súgott elnémult ajka családtagjai és vállalatai apraja-nagyja felé, A nagy hadvezére életének felületes áttekintése könnyen arra a gondolatra csábíthat, mintha sikerüket néhány szerencsés órában fogant elhatározásnak köszönhetnék, mintha kizárólag született tehetségük avatta volna pályájukat diadaluttá. Ez a tévhit mindenesetre érthető is. hiszen- életrajzíróik természetszerűleg elsősorban pályájuk fénypontjainak szentelik figyelmüket, a köztük lévő szürke hétköznapok fölött pedig túlságosan könnyen átsiklanak. Aki azonban mélyebbre szeret nézni, hamarosan felismeri, hogy mint minden nagyot alkotó embert, a hadvezért sem csupán a született tehetség teszi, hanem nem utolsó sorban az a szorgalom és szakadatlan munka, amellyel istenadta tehetségét a hadtörténetem tanulságainak es tapasztalatainak tanulmányozásával, a hadszervezés technikai részének tökéletes elsajátításával, végül pedig saját egyéniségének kicsiszolásával meg tudja érlelni. A legnagyobb hadvezérzseni is csak akkor adhat gondolatainak alakot, ha művészetének mesterségbeli oldalát is tökéletesen uralja. Ha például Nagy Sándor rövid hadvezér! pályafutásában egy üstökös hirtelen megjelenését és gyors eltűnését látjuk, ennek az a magyarázata, hogy nem tudunk jól életrajzának sorai között olvasni. A fiatal trónörökös katonás atyjánaic, macedóniai Fiilöp- nek kemény nevelésében nevelődött hadvezérré. Perzsiái és indiai hadjáratának fényes győzelmei között Is hosszú évek múltak el, melyeket a nagy hóditó okosan és alaposan felhasznált a legközelebbi háború politikai és katonai előkészítésére, hadseregének kiképzésére, a kiszemelt hadszíntér részletes felderítésére. Napóleonról már jobban tudjuk, milyen kemény ifjúság állt mögötte, milyen küzdelmes eröfeszitésébe. került, mig utat tudott törni magának és hogy még dicsősége csúcspontján sem sajnálta az időt és fáradtságot, hogy tudását gyarapítsa. Arra, hogy a tehetség magában véve meg nem kezeskedik a harctéri sikerről, jó példával szolgálhat XII. Károly tündöklése és bukása. A svéd király fiatalos merészségének teljes ellentéte a nagy Moltke lehiggadt hadvezért bölcsessége. „Először mérlegelni, azután merészelni“ — volt a munkás életű katona jelmondata, aki már aggkora küszöbén aratta ragyogó győzelmeit. Ebben a szellemben, az öreg Moltke szellemében nevelődtek az első világháború csapatvezérei és vezérkari tisztjei is. A tisztikar tömegéből való felemelkedés nem volt számukra köny- nyü. Hadnagyságuktól kezdve mindig újabb és újabb, mind nehezebb követelményeken keresztül vezetett pályafutásuk, úgyhogy a vezető állásokba már csakugyan olyan szellemi elit került, mely a tudást, tehetséget és szorgalmat a legfőbb fokban egyesítette. Természetesen minél inkább megnőtt a hadseregek létszáma, minél inkább elöhalad a gépesítés, annál nagyobbakkd válnak azok hiszen bennünket is családjának tekintett. A reánkhulló szeretet sugárzik képmásáról most is, hogy elkötelezzen bennünket emlékezete hűséges ápolására és felettük őrködő szellemének tisztelő követésére. Az elnök e szavai közben a magas talapzaton álló bronzszoborról lassan lehullott a nemzetiszlnü lepel. A nagyszerűen sikerült bronzszobor Kisfaludy-Strőbl Zslgmond szobrászművész alkotása és az életereje teljében lévő, messzibenéző Kozma Miklóst ábrázolja. A talapzaton az alábbi felírás látható: .......................... „Vitéz leveldi Kozma Miklós 1884—1941. Nagymagyarország tevékeny munkása, a tuanoni korszakban a magyar gondolat és a műveltség nemzetközi terjesztője írásban, mozgóképekben és az éteren át.“ — Most, amikor az emlékezés döbbenetes sírásra szoritja torkunkat — folytatta vitéz Náray Antal elnök — gondoljunk soha' el nem mulő hálával és ragaszkodással vitéz leveldi Kozma Miklós elnök-igazgatónkra, mert „csak törpe nép feledhet ős nagyságot, csak korcs utódok hős elődöket". > Vitéz Náray Antal éljenzéssel és tapssal fogadott ünepi beszéde után Lehotay Árpád, a Nemzeti Színház művésze vitéz Somogy- 1 ári Gyula „Szoboravatás“ című, ezalkalom- ra irt versét szavalta el, majd Tomcsányi Kálmán belügyi államtitkár a kormány nevében hatalmas nemzetiszlnü szalaggal átkötött koszorút helyezett a szobor talapzatara Utána vitéz leveldi Kozma Miklós özvegye, leánya, fia, majd gróf Markovits Káimán, a volt bajtársak nevében, vitéz Náray Antal a Magyar Távirati Iroda és testvérvállalatai nevében helyezett koszorút a talapzatra. Koszoruletétellel adóztak elhunyt emlékének az Országos Magyar Sajtó- kamara és a különböző újságíró jóléti in- t 7 menyek is. A lélekemelő ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. a követelmények is, melyek a legfőbb vezérkar tagjai elé hárulnak. A hadsereg földrajzi és éghajlati sajátosságainak, élelmezési és nyersanyag- bázisainak, gazdasági és katonai erejének, erődítéseinek, közlekedési és hírszolgálati hálózatának ismerete nélkül a modern háborúban egy lépést sem lehet tenni, a hadműveletek megkezdését az ellenség erejébe, haderejének kiképzési fokára, felszerelésére és harci szellemére vonatkozó számtalan és sökszor egymásnak ellentmondó értesülés gondos kritikai mérlegelésének kell megelőznie. Ha pedig már mozgásba jött a háború lenditökereke, nem könnyebb feladat az ellenség mozdulatainak, csapat- eltolódásainak állandó figyelemmel kisérésé és hadműveleti szándékainak kipuhatolása sem. Ezt a munkát természetesen csak egész sereg kitünően végzett fej, szerteágazó szervezet végezheti el és ezeknek az adatoknak összefoglaló ismeretében hozza meg a hadvezér döntéseit. A legfőbb elhatározás végrehajtása ismét óriási, a legapróbb részeitekre is kiterjedő munkát tételez fel. Ahhoz, hogy egy parancs megszülethessen, a modern véderő végtelenül bonyolult gépezetének hiánytalan ismeretére van szükség. Minden egységnek olyan kimerítő utasításokat kell kapnia, hogy az átfogó hadvezetési terv keretében önállóan fejezhesse ki teljes harci erejét. A felvonuláshoz, a csatára való felkészüléshez még jól kiépített közlekedési hálózat és kitűnő útviszonyok esetén is a leggondosabb irányítás szükséges, mert különben elkerülhetetlenek a veszedelmes torlódások. Az élelmiszer- és löszerutánpótlást hosszú időre és minden eshetőségre biztosítani kell és legújabban ehhez járul még az üzemanyagellátás gondja. Éppen igy elengedhetetlen az Is, hogy a hadvezérek, csapatvezérek és segédtisztjeik a csata alatt a harc minden fázisát a leg- éberebb figyelemmel kisérjék, a térképvázlatok alapján bármely pillanatban tájékozódni tudnak a harc bármely frontszakaszon való állásáról, előre megfontolják az előkészítésnek minden lépését, melynek szüksége adott esetben felmerülhet. A nagy celt természetesen az ezernyi részlet feladat zűrzavarában sem szabad szem elöl veszíteniük és a jó. és rossz hírek tömegében is meg kell örizniök nyugalmukat. Az előkészítés és hadvezetés nagy munkájának zöme a nagy nyilvánosság, sőt még maguk a harcoló csapatok előtt is természetesen rejtve marad. A vezérkari tisztek, adjutánsok, összekötőtisztek, gazdasági tisztek, írnokok, híradósok, jelentöküldöncök és általában mindazok, akik csak a háttérből avatkoznak be a csatatéren lepergő eseményekbe, az irányításuk és gondozásuk alatt álló csapatok sikereiben találnak kielégülést és szívesen engedik át a külső dicsőséget Kegyelefes emlékünnepélyen leplezték le a Magyar Távirati Iroda udvarán vitéz Kozma Miklós mellszobrát A katonai zseni — szorgalom A hadvezér és vezérkar műhelyéből süt és főz, a kritikus napokon is, hála a vezérüknek, mert tudják, hogy ő is megdolgozott a győzelemért, szorgalom nélkül az ö zsenije sem hozott volna gyümölcsöt. (MN) Dói bevált Kolozsváron a cselédközvetités uj rendje Kolozsvár, julius 15. Kéledy Tibor dr. polgármester egy hónappal ezelőtt szabályrendeletet bocsátott ki, amelynek értelmében julius 1-től Kolozsváron megszűnik a nyílt cselédpiac s a cselédek közvetítését ettől az időtől kezdve a Hitler-téren lévő Állami Munkaközvetítő Hivatal látja el. A szabály- rendelet értelmében julius elsején a cselédek már nem is állottak ki a városháza előtti térségen lévő alkalmi cselédpiacra, hanem a rendőrök irányításával, útbaigazításával az Állami Munkaközvetitö Hivatal irodájába mentek. A munkaadók, akik a sajtó utján már jóelöre értesültek az uj rendről, ugyancsak Itt várták a munkaalkalmat keresőket. Amint már megírtuk, a munkaadók közvetítési díj címén a kikötött bérösszeg 5 százalékát fizetik be az Állami Munkaközvetítő Hivatal pénztárába. Ha a kiközvetített alkalmazott a 8 napos „próbaidő“ alatt nem válik be, a befizetett összeget a Munkaközvetitö Hivatal nem téríti vissza, hanem a következő közvetítésnél tudja be. Julius 15-én másodszor került sor Kolozsváron az uj rend szerinti cseléd-szerződtetésre. Ezalkalommal feltűnően kevés falusi lány jött be háztartási alkalmazottnak, amit azzal lehet magyarázni, hogy falun éppen most folynak a mezei munkák. Az aratás, a szénacsinálás mind olyan sürgős és fontos mezei munkák, amelyek minden falusi munkaerőt lekötnek. Annál nagyobb volt a kereslet julius 15-én a munkaadók részéről. Ezt a jelenséget is azzal lehet magyarázni, hogy aratásra sokan mentek haza falujukba azokból a háztartási alkalmazottakból,' akik máskülönben már a multév októbere, novembere óta egyhelyben szolgáltak. De többen hagyták el helyeiket a nyilvántartás adatai szerint azért is, mert gyárakban találtak alkalmazást. Érdekes megemlíteni, hogy a munkaadók között, akik az Állami Munkaközvetítő 'Hivatalnál jelenhették be igényeiket háztartási alkalmazott ügyében, mindössze két román és két zsidó akadt, a többiek mind magyarok voltak. Julius 1-én a Munkaközvetítő Hivatal — tehát az uj rend első napján — összesen 51 háztartási alkalmazottat közvetítettek, mig julius 15-én délelőtt 11 óráig 26 háztartási alkalmazott talált gazdára. Az sem érdektelen, hogy bár az Állami Munkaközvetitö Hivatal kifejezetten egyetlen magyar háztartási alkalmazottnak sem tiltja meg zsfdó családokhoz való elszegődé- sét, mégsem akár egyik sem zsidó házhoz menni. Nemcsak a magyar, hanem a román nemzetiségű háztartási alkalmazottak sem hajlandók zsidóknál szolgálni. Több román nemzetiségű lány magyar háztartásokba szegődött el julius elsején és csütörtökön bár a zsidó munkaadók lényegesen magasabb béreket kínáltak fel és egyéb kedvező ajánlatokkal kecsegtették a faluról városba sereglett lányokat.
