Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-15 / 157. szám
JRjBXMfrlFrsjtQ 194X J V £ 1 U S 15 Hagy-Tokió — sxătnokban A legújabban Nagy-Tokió névre keresztelt japán főváros nevét 1869-ben Meiji császárt^, kapta. Ez a név „keleti fővárost“ jelent. Történelme hosszú évszázadokra tekint vissza. „Yedo“, azaz „Bejárat az öbölhöz“ néven a város már 1200 körül, az úgynevezett Kamakura- korszakban is ismeretes volt, amikor az akkori japán uralkodók még Kamakurá- ban székeltek. Amikor a tulajdonképeni Tokió 1889- ben közigazgatási szervezetét megkapta, már 10 vidéki kerületre is kiterjeszkedett. A legnagyobb telepítés 1930-ban történt, amikor egyszerre nem kevesebb, mint 82 szomszédos kisvárost és falut csatoltak a mostani fővároshoz. Az 1923. évi nagy földrengés nem tudta Tokió életerejét megtörni. Kevesebb, mint tiz év alatt érte el a város mai nagyságát és időközben egész Kelet-Ázsia metropolisává lépett elő. Tokiónak ma 52 magasabbfoku városi iskolája és 28 nagy városi könyvtára van. Emellett Japán és egész Kelet-Ázsia legnagyobb gazdasági középpontja. Csupán a város szükebb területén is 19.000 nagyobb vállalat működik, míg a kisebb üzemek és kézmüvesmühelyek száma százezrekre rúg. Egyezmény szabályozta a német-horvát halálon levő ingatlanok helyzetét Zágráb, julius 14. (MTI) A horvát sajtó közli a német—hprvát határon lévő ingatlanok jogának szabályozását. A megegyezést április 16-án kötötték. A német oldalon 15 km-es körzetben lévő minden ingatlan, amely horvát állampolgár tulajdona, a német állam tulajdona lesz és az eddigi tulajdonos teljes kárpótlást kap. Egyes vidékeken bizonyos kivételek lesznek. Megkezdődött a beiratkozás a NMK polgári iskolai előkészitő tanfolyamára Kolozsvár, jul. 14. A Nemzeti Munkaközpont kolozsvári szervezetének polgári iskolai előkészitő tanfolyama julius 26-án megkezdődik. Egyelőre csak a III. és IV. osztályos külön-külön csoportba lehet beiratkozni a női és férfi tagozatba. Az I. és II. osztályos csoportok tanításának engedélyezése folyamatban van. Beiratkozni mától kezdve lehet a Nemzeti Munkaközpont irodájában, Kötő-utca 12. 1. sz. alatt. Másfél évi bőr főnre if él fék e$y szarnosszeMtmiklósi *csirkefogót* Megszökött orgazdája feleségére egy hónapi fogházat szabtak ki Kolozsvár, julius 14. Szamosszentiniklós, Dezinér és Apahida baromfitartó gazdái apró jószágaik miatt hetek óta rettegésben éltek. Ismeretlen tettesek nap-nap után rajtaütöttek valamelyikük tyúkólján és onnan a legszebb majorságokat elhurcolták. Floca Péterné, Mután Sándor, Kabandi János, Bodis László, Úsztat János, Szabó Pál, Morocos György és kívülük a károsultak egész serege éjjel-nappal lesett a kártevőre B a csendörségen is panaszt tettek ellene. A nyomozás eredményeként ezév junius 6-án végül is sikerült lefülelni a „csirkefogót“ Kovács János szamosszentmiklósi legény személyében. Kovács, aki tisztes munka helyett dologkerülésre adta fejét és a körültekintéssel elkövetett tyuktolvajláso- kat választotta egyedüli keresetforrásul, az elcsent baromfiakat — minden gyanúsítás elhárítása érdekében — Lázár László falubelije utján értékesítette. Az orgazda szerepét váílaló Lázár László, Kovács János kézrekeritésekor nyomtalanul eltűnt. A csirketolvaj bünperének tárgyalására a megszökött orgazda feleseget. Lázár Lászlónét is megidézték. A törvényszék szüneti büntetötanácsa, Szenczel József elnöklésével, a részbeni beismerésben lévő vádlott terhére cselekményének üzletszerűséget állapította meg és ezért — IS agy Tibor dr. ügyész vadbeszóde értelmében — másfélévi börtönbüntetést szabott ki reá. A bíróság vétkesnek találta az orgazdaságban Lázár Lászlónét is, s bár az asszony váltig tagadta, hogy férje üzletkötéseiről tudomása lett volna, egyhavi fogházra Ítélte. A szökésben ,lévö Lázár László ügyét elkülönítették. A kiszabott büntetések jogerősek. — Van köszörülnivalő ? Az ajtóban borostás, széltől, naptól bar- flitott arcú férfi áll sok vihart látott kajla- szélű kalapban. Kezében néhány kés, meg olló, amit a szomszéd lakóktól gyűjtött ösz- sze. Az egész udvar életlen vágószerszámai ott szoronganak rövidesen a markában. Sőt lassanként odagyül az egész utca köszörülni- valója is, mert a köszörűs házról-házra jár. Mikor pedig már elegendő anyagot gyűjtött össze, hozzálát a munkához. Az utca sarkában ütötte föl tanyáját, vagyis oda állította a kerekeken járó köszörűt a gyalogjáró szélére. Rövidesen nézőközönsége is akad munkájának. Egy mezítlábas gyerek vágtat arrafelé és futtában még hátiavisit egy kisebbnek: — Pisti, gyere, itt a köszörüüüüüüssss. ..! Oda állanak a nagy forgatókerék elé és nézik a köszörűst. Éppen olyan érdeklődéssel, mintha a vurstliban volnának... A köszörűs az egyik lábával pedálozni kezd. A nagy hajtókerék megindul és a rászerelt szij révén forgásba lendül a kisebb köszörű. A mester rászorít egy disznóölö kést. Apró szikrák tömege sziporkázik ki a kés acélja alól és hallani a jellegzetes köszörülő hangot: — Ssssssssiiilssssszzzzz. . . sssiiissszzz. .. A közelben utcaseprők dolgoznak. Száll a por a köszörűs felé, de azt egyáltalán nem zavarja. Az egyik utcaseprő talicskájával á kezében megáll egy percre a masina előtt. —- Aztán meg lehet ebből élni? —- kérdi a köszörűst. A köszörűs megsértődik. — Hát az utcaseprésböl meg lehet?..* Most az utcaseprő érzi sértve magát. — Na hallja, Ilyen nehéz munkából. . . Még pótadagot is kapunk. — Hát azt mi, köszörűsök is kapunk. — Nafene, —1 mondja az utcaseprő. — Hát olyan nehéz munka az? A köszörűs kioktatja az utcaseprőt: — Látja a lábamat, hogy mozog — Látom, -— mondja az. ■— Nahát, ha látja, akkor azt is tudhatja, hogy egész nap igy hajtant a követ, annyi, mint reggeltől estig gyalogolni. Maga menynyit dolgozik naponként? Nyolc órát. Annyi a munkaidőnk. — Na látja, akkor maga egy ur. Mert én reggeltől estig hajtom a követ, amig csak látok. Mintha egész nap talpalnék egyhelyben. Maga gyalogolna egész nap? Az utcaseprő megvakarja a fejét. — Nem én, semmi pénzért .. — Na látja... Az utcaseprő azzal a tudattal döcög odébb talicskájával és a hóna alá szorított seprőjével, hogy az ő foglalkozása tulajdonképpen könnyű és úri foglalkozás a fárasztó köszörüléshez képest. ... Nem Is hitte volna. A köszörűs most az őt körülvevő csoporthoz fordul. Már vagyunk vagy öten a nézőközönségben. — És mennyit kell még külön is gyalogolni, kérem... Minden házba külön be kell menni. Ha földszintes a ház, akkor még csak megjárja, de ha emeletes, akkor annyi lépcsőt kell megjárni egy nap, hogy akár tizszer is feljutnék a mennyországba. Aztán I néha egyetlen kés akad egy emeletes házI ban, az is a legfelső emeleten, az ötödiken. A kést onnan le kell hozni és fel is kell vinni, kérem. Hát borzasztó ez, kérem... És mennyiért? ötven fillérért. Az utcaseprő hallja az utolsó szavakat. Kotorászni kezd a nadrágzsebében. Arasznyi zsebkést vesz elő. .— Köszörülje ki az enyémet Is, koma... Már kibékült a köszörűs mesterséggel. Egy szintén szemlélődő pirosképü bácsi Is átnyújtja a csontnyelü zsebkését köszörülés végett. Beszédbe is elegyedik a kések mesterével. — Aztán csak itt Kolozsváron köszörül? — Itt a családom, — mondja a köszörűs ■— de az egyik kollégával szoktunk vándorolni városról-városra. Régebben még a Kárpátokon is átmentünk vagy hatszor. Volt úgy, hogy hetvenkét kilométert mentünk egy nap alatt sziklás vidéken. A köszörűnket úgy kellett a hátunkon vinni, meg fölhúzni a szakadékokon kötélen! ... Egyszer velünk jött egy asztalos is, de fél nap alatt kidőlt. Izomlázt kapott a gyaloglástól, pedig ö nem is hozott magával köszörűt. — Aztán hol alusznak olyankor? — Hol? Hát a köszörű alatt, szénában, ha jó idő van. De már aludtunk az árokban is. .. Ilyen a vándorköszörűs élete. Eltűnődik, majd igy folytatja: — De nem is voltam még beteg kérem soha. Megedződtem. Csak a fogaimat ette meg a köpor. Mert az megeszi minden köszörűsnek. A bácsit most az érdekli, hogy hol tanulta a köszörűs a mesterségét. — Inaskodni kell itt is — adja meg a felvilágosítást a mester. — Én is voltam négy évig inas. Csak akkor szabadultam fel... Sokan azt hiszik, hogy Csak köszörükö kell a köszörüsmesterséghez... Áh... dehogy. Érzék is kell kérem és tudás... A rosszul köszörült késtől még gyomorfekélyt is lehet kapni. Valamennyien izgatottan érdeklődünk: — Hogyhogy? A köszörűs abba hagyja a- disznóölőkés élesítését. Az orrunk alá tartja a kés pengéjét. __ Ide nézzenek. Ez a „sodró“, amit a kő reszel ki a késből, a rossz köszörűsnél rajta marad a késen. Ha kenyeret vág valaki vele, a gyomrába kerül az Illetőnek. Kész a gyomorfekély. Mert olyan gyomor még nem született, amelyik a sodrót megemésztette volna. Az csak mesebeszéd, hogy némelyik ember a vasat Is megeszi. — Már én pedig azt eszem — mondja az egyik gyerek mellettem. Most a köszörűs csodá'kozik. — Vasat? — Azt. — Ne izélj itten... A gyerek kétségbeesetten erösködlk. — De bizony, a doktor bácsi rendelte, mert vérszegény vagyok... — Ja úgy — mondja a köszörűs — de az egészen más. Most tömör gumihengert vesz elő a kö- szörüládából és felszereli a tengelyre. — Ez viszi le a sodrót — világosítja fel a társaságot. A dlsznóö ökés pengéje valóban fényesre tisztul és olyan félelmetesen villog, hogy a legnyugodtabb idegzetű koca Is felvisitana félelmében, ha meglátná. Piacról jövő néni áll meg most a köszörű előtt. Húsdarálót ki tud élesíteni? A köszörűs büszkén felel. — Még egy cséplőgépet is. ■— Akkor hozom, — mondja a néni és zöldséggel tömött kosarával befordul a következő ház kapuján. Lassanként elkészül a késekkel a mester. Az utcaseprő elégedetten konstatálja, hogy úgy vág a kacorja, mint a beretva. Utcaseprő gavallériával még tiz fillérrel meg is toldja a honoráriumot, amennyiben hatvan fillért ad a mesternek. A bácsi is hozzá jut a késéhez, a néni is megkapja a húsdarálóját. A köszörűs megindul a köszörűjével tovább. Úgy tolja maga előtt a műhelyét, mint egy talicskát. A sarkon egy másik kolléga jön hasonlóképpen felszerelve. — Ebbe’ az utcába’ má’ vótá’? — kérdi, ■— Vótam. — Akkor erre megyek, ■— mondja a kartárs. Elválnak. Vádorutjaik során igy járják végig a házakat, utcákat, városokat. Mindenütt akad egy-két kés, olló, beretva, húsdaráló... Nem mennek késhegyre érte, mert mindegyik össze tudja azért köszörülni a konyhára- valót. Igazi békés Ipar... Irta és rajzolta: DOBRY LAJOS Szabó Endre riportja nyerte el az Erdélyrószfi Hangya Szövet kezelek pályadiját Kolozsvár, jul. 14. Az Erdélyrészi Hangya! Szövetkezetek marosvásárhelyi központja a szövetkezeti gondolat népszerűsítésére a Magyar Újságírók Egyesülete Erdélyrészi Tagozatának vezetőségével egyetértöleg pályázatot hirdetett. A pályázat feltételeinek értelmében az Erdélyrészi Hangya Szövetkezet minden hónapban 100 pengó’vel jutalmazza azt a szövetkezeti gondolatot népszerűsítő, valamely erdélyi napilapban megjelent Írást, amelyet az Újságíró Egyesület vezetőiből és az Erdélyrészi Hangya küldötteiből alakult bizottság arra érdemesnek talál. A bizottság tagjai az Újságíró Egyesület részéről Zathureczky Gyula egyesületi elnök és Végh József ügyvezető alelnök, az Erdélyrészi Hangya részéről pedig Horváth Dénes cégvezető. Julius 13-án ült össze először és döntött az első hónapban beérkezett pályamunkák ügyében. A bizottság egyhangú határozata alapján a 100 pengős jutalomdijat Szabó Endrének, az „Ellenzék" belső munkatársának a szövetkezeti gondolatot népszerűsítő „Kalotaszegi méhek“ cimü riportjáért Ítélte oda, amely az „Ellenzék" junius 22-i számában jelent meg. A bizottság következő ülését augusztus 15-én tartja. A Magyar Újságírók Egyesületének Erdélyrészi Tagozata ezúttal is felhívja az erdélyi napilapok munkatársainak figyelmét arra, hogy a pályadijra pályázni lehel olyan riportokkal, publicisztikai cikkel, vagy tanulmányokkal, amelyek a szövetkezeti gondolatot népszerűsítik. A pályázatra szánt írásokat mind az Erdélyrészi Hangya marosvásárhelyi sajtó- és propagandaosztályának, mind a Magyar Újságírók Egyesülete Erdélyrészi Tagozatának 2—2 példányban kell beküldeni. Kelfős ékszerlopás égi/ kolozsvári leám/offhonban Kolozsvár, julius 14. Az utóbbi 24 órában több betöréses-lopást jelentettek a kolozsvári rendőrkapitányságon. Ismeretlen tettes betört Bartha Jánosné Szabolcs vezér-utca 46. szám alatt lévő lakására és 400 pengő értékű ruhaneműt lopott. Ugyancsak ismeretlen tettes tört be Lász.lóffy Árpád dr. Eperjes-utca 5. szám alatt lévő lakására és ellopott két rendbeli női ruhát. A kár meghaladja a 600 pengőt. Földessy Éva egyetemi hallgató bejelentette a rendőrkapitányságon, hogy ismeretlen tettes a Rákóczi-ut 2. szám alatt lévő gróf Teleki Hona nevét viselő leányotthon egyik bezárt terméből, lakattal lezárt szekrényből ellopta 4 darab gyémántkővel díszített aranygyűrűjét, 900 pengő értékbe«. Ugyanebből a teremből, egy másik lezárt szekrényből lopták el Sváby Borbála egyetemi hallgató aranyláncát és aranyemlékérmét. Kára 800 pengő. Ismeretlen tettes látogatta meg László Béla Fejedelem-utca 22. szám alatt lévő lakását is és 300 pengő értékű ágyneműt lopott. Végül feljelentést tett a rendőrkapitányságon Erdélyi Vetu- ria Töhötöm-utca 12. szám alatti lakos is. Kedden este, amint lakása felé tartott, egy ismeretlen férfi lekapta karjáról 300 pengő készpénzt és fontos személyi iratokat tartalmazó kézitáskáját, majd elrohant. A rendőrség valamennyi ügyben megindította a nyomozást.
