Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-02 / 124. szám
19413. JUNIUS 2 Munkások és tisztviselők számára akar színházat szervezni Kiss Ferenc A készülő „Sasfiók"-ról beszél a nagy magyar színész Kolozsvár, junius 1. Szín: a schönbrunnl kastély. Dátum: 1832. Reichstadt ifjiU hercege vergődik előttünk atyja fenséges árnyékával. Aradnak, zengenek a verssorok s akik ott ülünk a nézőtéren, mindnyájan érezzük a nagy tragédia szájnyalását. A kolozsvári Nemzeti Színházban próbálják Rostand „Sasfiók“-ját. A magasból egyetlen szál dróton lóg le egy lámpa. Két oldalt odatámogatott kulisszák, baloldalt egy ütött-kopott öreg asztal. Ennyi jelzi a reichştadti herceg dolgozó- szobáját. Hiszen még csak a próbák folynak. Éppen a reichştadti herceg, FiBöp Kató van a színpadon. Lábán csizma van, hiszen már jóelőre meg kell szoknia a férfiviseletet. Mellette Metternich—Kamarás Gyula és Pro- kesch—Bodó György állanak, öltözékük nem felel meg éppen az osztrák udvarnál kötelező spanyol etikettnek, mert mindketten modem utcai ruhát viselnek. Kissé különös látványt nyújt Kamarás Gyula, aki a mindenható osztrák államminisztert személyesíti meg. Ugyanis lornyon lóg a nyakában, ami Metternichtől elmaradhatatlan volt s a csipkés, aranyos ruhákhoz bizonyára pompásan illett. A modem városi zakó mellett azonban furcsán fest^De mégis ott kell lennie, mert a színésznek meg kell szoknia a lornyon használatát, hogy amikor a közönség elé kerül, úgy tudja viselni, mintha örök életében azon keresztül nézte volna a világot. De hamarosan elfelejtjük ezeket a furcsaságokat. A színészek olyan átfűtött hittel játszanak, hogy mai utcai ruhák, kopott diszletfalak nélkül is Sehönbrunnban érezzük magunkat s bennünket is lenyűgöz az árván vergődő Sasfiók sorsa. Most egy hatalmas, az egész színpadot és nézőteret betöltő hang zendül fel valahonnan a sötétből. Nem kell boszorkányság ahhoz, hogy kitaláljuk: Kiss Ferenc az, aki' a nézőtérről irányítja a próbát. Magyarázni kezd a színészeknek, majd végigmegy a nézőtéren s a zenekar fölé fektetett próbahidon át már ott is terem a színészek között. — így csináld — mutatja az egyik, nehéz jelenetnél — s megtörténik a csoda. Kiss Ferenc, a férfiasán zengő hangú, hatalmas termetű színész összeroskad a széken s már nem St látjuk, hanem a szegény tndőbajos reichştadti herceget. Fiilöp Kató pillanatok alatt megérti, hogy mit akar a rendezője s most már nagyszerűen pereg a jelenet. Kiss Ferenc is ott marad a színpadon. Flambeau János Séraphine, a hű testörgránátos jelenete következik. A nagy színész játszani kezd. Először csak felhangon darálja a szöveget. De aztán egyszerre kivirágzik, megizesedlk száján a sző. Egyszerűen nem tud ellcnállani színészi ösztönének s bár igazán nincsen szüksége próbára, hiszen számtalanszor játszotta a szerepet, belemelegszik. A Versailles! parkról beszél, a szép ifjú dadáról, aki a római királyt szoptatja s önmagáró', amint pompás vörös tollbokrétáját tépdesi a csöppnyi herceg. Élni kezd a jelenet, felizzanak a színek s egyszerre úgy érezzük, magunk is ott vagyunk Flambeau Séraphinnel a Versailles! kertben. Hogyan csinálta ezt Kiss Ferenc? Hogyan tudta elénk varázsolni szürke zakóban, egy árván pis’ogó villanykörte fényében a ver- saillesi park napfényes képét ? Ez boszorkányság, titok; a művészet szent, örökké rejtelmes boszorkánysága. * Kiss Ferenc minden nap kora reggeltől délutánig, gyakran négy-öt óráig is próbál, rendez és játszik. Mégis, amikor Szécsi Ferencnél, a kolozsvári színház fiatal művészénél együtt ülünk, alig egy órává! a próba után, nem lehet észrevenni rajta semmi fáradtságot. A vele szemben ülőnek önkőny- telenül is az jut az eszébe, hogy olyan, mint valami monumentális keleti bálvány. Je’leg- zetes, magyarszabásu arcában s egész hatalmas testében benne szunnyad ez a nagy biztonságérzet, erő és nyugalom, amit legfeljebb egy-egy ősi ázsiai szobron érez meg az ember. De e külső alatt izzik és lobog Kiss Ferenc, a művész, örökké nyugtalan, gyermekesen játékos és férfiasán harcos Je'ke. ami együttvéve adja azt a titokzatos ötvözetet, ami ezt az utánozhatatlannl nagy magyar művészt kiemeli a köznapi emberek sorából. Kiss Ferenccel nem lehet megszokott formák között intervjut csinálni. Ha beszél, árad belőle a szó, Ízesen, mint akár egy-egy mesélő öreg paraszt szájáról. Hallgatásának meg nyomasztó súlya van s a csönd, mialatt egy-egy feladott kérdésen gondolkodik, mindnyájunkra rátelepedik. Szinte azt érezzük, hogy valami nagy keleti sámán telepedett le közénk és talán már el is bűvölt. Most azonban szétfoszlik ez a varázslat. Beszélni kezd s melegítő mosolya mögül már látjuk Kiss Ferencet, az öntudatos, harcos magyar művészt. Most csupa tűz és lelkesedés, amint a Sasfiók készülő előadásáról beszél: — Végtelenül örvendek, hogy itt, Kolozsváron rendezhetem ezt a darabot. Egyike a legnehezebb feladatoknak. Talán éppen azért olyan szép. Nem szeretem a könnyebb műfajt. Közelebb áll a szivemhez az ilyen darab, ahol feladatokkal, nehézségekkel kell megbirkóznia. Kétségtelen: a Sasfiók egyike a legnehezebben játszható daraboknak. — Az egész mű tömör és súlyos lira. A történés elég vékony. Csak akkor lehet jó és hatásos égy Sasfiók-előadás, ha a színész fantáziájával, művészi erejével ki tudja tölteni. Könnyű olyan szerepet játszani, ahol a cselekmény viszi, sodorja magával a színészt, ahol a szerep szorosan a cselekményhez fűződő, kiegészítő rész. De itt meg kell birkózni a szereppel. Érdeklődést kell tudni kelteni a nézőben. De azt a tiszta, méiyzen- gésü lirát, ami minden igazán jó drámában benne van a görögöktől a mai klasszikusokig, megszólaltatni — ehhez igazán művész kell. S áld ezt tudja, annak a könnyű műfajú darabok megoldása már nem lesz nehéz. — Az Igazi vizsgát az ilyen darabokban keli letenni. Ezért kell a fiául színészeket mindig ilyen nehéz, nagy feladatok elé állítani. Csak nagy igényekkel nevelhetünk igényességre. — Pontosan a Sasfiók egyike a legnehezebb daraboknak, éppen a címszereplő feladatánál fogva. Aki ezt el akarja játszani, annak hihetetlenül sokszínűnek kell lennie. Az ilyen színésznő azonban nagyon ritka. Már pedig a darab rajta áll vagy bukik. Ko lozsváron olyan Sasfiók mutatkozik be, akinek hitem szériát ma nincsen párja az országban. Bátran mondhatom: a kolozsvári közönségnek páratlan műélvezetben lesz része. A főszereplőnek megvan minden, a szerephez szükséges adottsága, s az együttes, amit a színház rendelkezésemre bocsátott, olyan tehetséget és készséget árus ct, hogy meggyőződésem szerint páratlan élményt szerezhetünk a közönségnek. — A kolozsvári színészekről a legjobb benyomásom van. Ezeket a szavakat nem az udvariasság, hanem a meggyőződés diktálja. A szinészanyag, egy-két kivételtől eltekintve, tejlesen megüti azt a mértéket, amit az ember egy jó színháztól megkívánhat. * A szinésznevelő munkájáról kérdezzük. IsKolozsvár, junius 1. A Magyar Újságírók Egyesülete Erdélyrészi Tagozatának hetedik előadóestje iránt fokozott mértékben nyilvánul meg az érdeklődés Kolozsvár társadalmában. A Mátyás király Diákházban junius 4-én, pénteken pontosan este 7 órakor kezdődő „Délvidéki est“-re igen sokan jelentették be részvételüket az egyházi, katonai és polgári hatóságok vezetői közül és a közönség soraiban ott lesznek csaknem teljes számban Erdély fővárosa szellemi és tudományos életének kiválóságai. Minden jel arra mutat, hogy Kolozsvár társadalma mélyen átérezte ennek a kulturális eseménynek országos jelentőségét és valóban egységesen óhajtja kifejezésre juttatni szeretetét és elismerését a felszabadult Délvidék íróinak, akiknek két évtizedet meghaladó munkássága az' egyetemes magyar kultúra védelmében és fejlesztésében oly sok rokonvonást mutat a megszállás alatti Erdély irodalomszervezőinek működésével való ösz- szehasonlitásban. A „Délvidéki est" nemcsak testvéri találkozót jelent, hanem két, sajátos szellemiségű országrész között oly bensőséges kapcsolatok felvételét is, amelyek fontos tényezői lesznek az eljövendő nagy magyar egység megteremtésének. / • meretes, hogy Kiss Ferenc a Színművészeti Akadémia igazgatója, s már hosszú évek óta a magyar szinészképzés felelős és hivatott irányítója. — A játék mellett, a fiatalok nevelése a legkedvesebb munkám. Hiszen jóformán egész uj szinésznemzedék került ki a kezem alól. Például a kolozsvári Sasfiók-eiőadásban is jónéhány volt növendékemmel dolgozom. Az volna a szivem igazi vágya, hogy egyszer az én nevelésemmel, az én színészeimmel csinálhassak egy külön önálló színházat. Hiszem, hogy néhány esztendő alatt nagy fejlődést lehetne elérni ezekkel a fiatalokkal. Talán valamikor, ha nem köt annyi minden, meg is tudom majd valósítani ezt. Lelkesen beszél a terveiről. — Munkás- és tisztviselőszínházat akarok alakítani. Úgy képzelem, hogy a nagy budapesti üzemeket és gyárakat beszervezem, hogy tisztviselőik és munkásaik számára alapítsunk színházat. A nézőtér felét nekik biztosítanám. A nagyközönség csak a fennmaradó jegyeket vásárolhatná meg. Tiz darabot mutatnék be, tiz hónap alatt. Hat magyar és külföldi klasszikust és négy. társadalmi problémát tárgyaló, magyar iránydrá- mát. Minden darabot egy' hónapig tehetne próbálni s ugyancsak egy hónapig játszani. Remélem, hogy ezt az elgondolásomat sikerűin! fog megvalósítani. A színészetre terelődik a szó és Kiss Ferenc a magyar színész faji jellegzetességéről beszél. — Miért van az, hogy a közönség csalhatatlanul megérzi, amikor négy-öt színész mozog és játszik a színpadon, hogy közülök melyik igazán, mélységesen magyar? Nemcsak taglejtés, vérmérséklet, hanghordozás teszi ezt, hanem valójában egyesegyedül a lélek. Más ize van a magy'ar színésznek s most, amikor az idegen elemek rgvrészét sikerült eltávolítani a színpadról, hiszen?, hogy megszületik egy uj, magyarabb szin- játsző-stilus. Neveket említ, Ecsedi Kovács Gyulát, Szentgyörgyi Istvánt, akik ennek a magyar szellemnek voltak a képviselői. — Franciaországban töltöttem egyszer néhány hónapot s Párig 86 színháza közül végignéztem vagy negyvenet. Láttam néhány ezer színészt. A franciák szerint a legnagyobb azonban Lucien Guitry'. Olyan volt, mint valami breton paraszt. Lompos ruhában játszott nagyurakat, hercegeket. Mégis rajongtak érte. Azt mondták róla: igen, ez igazi francia szinész! *— Ez legyen számunkra is tanulság. A szinész csak akkor töiheti be Igazán hivatását, ha fajtájának igazi képviselője. Ezt a bélyeget kell viselnie minden jövendő magyar színésznek. NAGY ELEK Az ünnepi előadás jelentőségét növeli, hogy azon résztvesznek a kolozsvári könyvnapokra érkező anyaországi Írók, köztük Féja Géza, Bibó Lajos, Benedek Marcell dr Erdélyi József, Oulyás Pál, Eerdinándy Mihály, Dévényi Nagy Lajos, Csűrös Emilia, Passuth László, Sinka István, Szabó Pál, D. Kenese Erzsébet és még sokan mások, akik érkezésüket a napokban jelentik be. A ,délvidéki esf"-en báró Kemény János mond megnyitóbeszédet, majd Reök Andor dr.. Szabadka város főispánjának ünnepi beszéde következik a délvidéki irodalomról. Fekete Lajos verseiből ad elő, Cziráky Imr egyik elbeszélését olvassa fel és ugyancsak költeményeiből olvas fel V. Hádsághy Béla. Ezután Török Erzsébet elöadómüvésznő hat szlavóniai magyar népdalt énekel Kiss Lajos szabadkai zenekonzervatóriumi igazgató gyűjtéséből, Farkas Ferenc feldolgozásában. Zongorán kiséri Farkas Ferenc, a kolozsvári zenekonzervatórium Igazgatója. Kormos Márta, a kolozsvári Nemzeti Szinház tagja délvidéki költők verseiből ad elő. Szünet után Sallay Kornélia, a kolozsvári Nemzeti Szinház tagja Kósztolányl-veraeket szaval, majd Draskóczy Endre dr. emlékezik meg Bzenteleky Kornélról és az idegen eldélvidékl költők müveit 'szólaltatja meg, majd Herceg János, a „Kalangya“ szerkesztője olvas fel elbeszéléseiből. Ezután ismét Török Erzsébet szerepel bácskai népdalokkal, Farkas Ferenc zongorakiséretével. Csuka Zoltán, a „Láthatár" szerkesztője verseiből ad elő. Az ünnepi est Végh József egyesületi ügyvezető alelnök zárószavaival ér véget. Tekintettel arra, hogy a „Délvidéki est" műsorát a rádió is közvetíti, a rendező egyesület felhívja* a közönséget, hogy 7 óráig mindenki foglalja el helyét, mert az előadás megkezdésekor a nézőtérre vezető ajtókat bezárják. Jegyek — igen jó helyekre is — még kaphatók a Magyar Távirati Iroda Kossuth Lajos-u. 30. szám alatti helyiségében. (Távbeszélő: 14—38.) Elővételben jegyeket hétköznapokon délelőtt 9—1 óra között és délután 4—6 óra között a fenti eim alatt lehet igényelni. Áldozócsütörtökön délelőtt 10 és 1 óra között. Előadás után a Délvidék Íróinak tiszteletére társasösszejövetel lesz - a Newyork-ét- tercm különtermében.------- mm » le*0**e 8E esU&t £*" -V 3 zsef dr. Banffy* hunyad polgármestere Bánffyhunyad, junius 1. A belügyminiszter Székely József dr.-t, aki eddig Bánffyhunyad megyei város ideiglenes hatállyal kinevezett polgármestere volt, állásában véglegesítette. Székely József dr. ezt eddigi munkásságával érdemelte ki. Működésének legfontosabb határkövei: Bánffyhunyad villamosítása, továbbá a vízvezetéki és csatornázási munkálatok megindítása. Székely József dr. polgármestertől az esküt Bánffyhunyad polgármesteri hivatalában ünnepélyes külsőségek között Szász Ferenc dr. alispán vette be. A.z eskütételt ünnepségen teljes számban megjelentek a megyei város tisztviselői és tisztviselőnői. Az alispán az eskü kivétele után beszédet intézett a polgármesterhez. Kiemelte, hogy a belügyminiszter eddigi munkásságát jutalmazta meg azzal, hogy állásában véglegesítette. Majd rámutatott arra az alispán, hogy Bánffyhunyadnak, mint Kalotaszeg központjának, fontos szerepet kell betöltenie Kalotaszeg és Kolozs-megye életeben. Bánffyhunyadnak a magyar erő és műnk- kristályosodási központjának kell lennie a Ka- lota-havas tövében. Az alispán beszéde végén kérte a polgár mestert, hogy eddigi eredményes munkásságát a mai háborús idők követelményeinek megfelelően folytassa és a városfejlesztés terén haladjon a megkezdet" utón. Szász Ferenc dr. alispán oeszéde után a tisztviselői kar ünnepelte és üd-'ö/ölte végle gesitett polgármesterét, akinek kiváló szociális érzéke és nagy közigazgatási lendülete biztosíték arra, hogy Bánffyhunyad híven betölti azt a feladatot, arait helyzeti adottságai számára kijelöltek. * Europica varietas. Szepsi Csombor Márton 1618-ban bejárta Európát és pompás könyvet Irt útjáról. Ezt az érdekes, izgalmas remekművet, menté meg a feledéstől a Lepage cég: kiadta a Könyvnapra szépen, Ízléssel. Fűzve 6 pengő, bibliofil kiadás dlsz- kötésben 14.—. Megjelent még Táncsics: Életpályám 7.50. Kérjen könyvnapi kedvezményes jegyzéket Lepagetől. Megie’ent a „TERMÉS tavaszi kötete. Ar« 4.50 P. Évi négy kötet előfizetési ára 15 Pengő. Minden könyvnapi sátorban kapható. Kiadja: Dr. 3?enfic9$r!cfei Ja&sb Jeni könvvcsboMía, Kolozsvár, Mátyás-fé»' 7. sz- | BeHHW—■ ■■ ■—I I. MM, „II III yjBBWBS'gg! A koiozsvári könyvnapra, érkező anyaországi irók is megjelennek a „Délvidéki esí“-en \
