Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-13 / 133. szám
1943. J V N i U S IS 3 Kolozsvár és Kalotaszeg — ahogyan a finn tisztek látták A sorstcőzösség mélyen átértett tudatával távoztak el „a magyar Kafjala" fővárosából a messzi Észak hős fiai Kolozsvár, junius 12. Kolozsvár finn vendégei elutaztak. Két heti üdülés és vendégeskedés után Ismentek a Székelyföldre, hogy megismerkedjenek a nagy magyar település népével. A Kolozsváron töltött hetek alatt a testvérnép küldöttjei nemcsak ünnepségek- re és vendégségbe jártak, hanem, igyekeztek megismerkedni a magyar élet jelenségeivel is. Jőwéhány közülük nem tudnak más nyelven csak finnül. Életünk jelenségeit tehát nagyobbrészt csak a látottak alapján tapasztalhatták. Mégis meglepő, milyen éles szemmel, pompás megfigyelőképességgel és rendkívüli érdeklődéssel figyelték a magyar, életet, Szinte megdöbbentő, milyen pontosan rd tudtak tapintani, a kérdések lényegére. Némán, anélkül, hogy értették volna nyelvűnket. járták az utcákat, figyelték a városi és falusi emberek hétköznapi életét és munkáját. Esténként rendszerint, összeültek és •megbeszélték tapasztalataikat, kicserélve benyomásaikat. Igen érdekes, hogy annakidején a finn hadvezetöség a csoport összeállításánál az érdemek és az üdülés szüksége mellett arra is tekintettel volt, hogy lehetőleg Suomi valamennyi tájáról kerüljenek ki a küldöttek és a lehetőségekhez képest valamennyi társadalmi osztály képviselve legyen közöttük. így aztán hivatásos tisztek mellett, akad közöttük kereskedő, tanár, kisbirtokos, orvos, mezőgazda, stb, Indulás előtt felhívták a figyelmüket arra., hogy szakmájuk szempontjából is igyekezzenek minél alaposabb tájékozódást szerezni, hogy hazatérésük után értékesíthessék tapasztalataikat. Kész? Kovács László dr. tudományos intézeti tanár, a kiváló néprajzkutató, két héti kolozsvári tartózkodásuk alatt tolmácsa volt a finn tiszteknek. Koszi Kovács László dr. ugyanis hosszú, időt töltött Finnországban s nemcsak a finn testvérek nyelvét, hanem életmódját és társadalmi berendezkedését is alaposan ismeri, „Nwes itt csendrendelet ?“ Beszélgetést folytattunk a kiváló néprajzi tudóssal és megkértük, tájékoztasson a finn tisztek kolozsvári benyomásairól. Kovács László dr. készséggel állott rendelkezésünkre s körülbelül a kővetkezőben foglalható össze mindaz, amit a finnek kolozsvári tapaszala- tairól elmondott: Mindenekelőtt meglepte őket az élet erős, nyers, gyakran éles hangja. Például roppantul csodálkoztak azon, hogy miért dudálnak majdnem állandóan az autók A rikkancsok vad indiánüvöltése is újdonság volt s nem győztek álmélkodni az utcán dolgozó favágó- gépeken. — Nincs itt csendrendelet T Vagy nagyon jő idegei vannak a kolozsváriaknak t Sétáik közben tanúi voltak számtalanszor annak is, hogy az autóbuszokat valósággal megrohanták az emberek. Az egyik főhadnagy erről igy nyilatkozott: — Mintha ellenség támadta volna meg a várost s ez az autóbusz volna az utolsó menekülési lehetőség. Végeredményben azonban megértették, hogy mindezek a jelenségek egyáltalán nem magyar jelegsetességek, hanem inkább idegen behatás következményei. • .■— Nem f árasztotta ki őket a sok program ? — Bizonyos testi fáradtságot kétségtelenül eredményezett, de amint mondották: az állandó, zuhatagszerüen rójuk omló élmények, a folytonos elfoglaltság lehetetlenné tette, hogy a hazai bajokra, nehézségekre és tragédiákra gondoljanak. A négy évi szakadatlan frontszolgálatban tönkrement idegeik teljesen helyrejöttek és kitünően érezték magukat nálunk. Pelhozzuk, hogy érkezésükkor, mintha valami zavart, félénkséget vettünk volna észre zajt.uk. — Ez igy volt. Az északi népeknél, még a minket legjobban ismerő finneknél Is, déli népnek, rendkívül vadnak és szenvedélyesnek, örökös duhajkodónak és ciganyozö- csárdásozó népnek tartanak bennünket, érthető, hogy a csöndes, halk finnek kissé meg voltak illetödve először. Később aztán nem NYÁftl fssrars- és gépirétanfolyamok kezdődnek kezdőknek és haladóknak FOLIERTH ÉVA gyors«, gépíró. és szépizé ssa klskolájáfenn Beiratkozások .mlndennip d e. 9-11, d. u. 3—8-ig. Kossuth Lajos-u. 5. Telefon : 18-94, győztek csodálkozni, hogy lényegében mélyen csendes és nyugodt a magyar alaptermészet. Azt mondották például, hogy a magyar falusi élet még a finnél is csendesebb és mozdulatlanabb. Alig néhány napi itt-tartözko- dás után máris fölengedtek gátlásaik s elutazásukkor kijelentették, hogy soha annyit és olyan vidáman nem nevettek a háború kitörése óta, mint nálunk, „Suotniban egyszerűbben élnek az emberek!“ A finnek igyekeztek társadalmi rétegező- désünkről alapos tájékozódást szerezni. Meglepte őket, hogy mennyivel fényűzőbb, nagyvonalúbb az élet nálunk. — Az emberek Suomiban sokkal egyszerűbben élnek. Olyan lakása legfeljebb ngy finn freihermek, vagy svéd bárónak van, mint amilyeneket Kolozsváron többet láttunk — mondották. Nagyon féltek a magyar étrendtől is. Finnországban az a közhit van rólunk elterjedve, hogy rettenetesen nehéz a kosztunk. Azt hitték, hogy alig eszünk egyebet húsnál és zsírnál. Már előre számoltak azzal, hogy valamennyien gyomorbetegek lesznek egy hét alatt. A csalódás azonban nagyon kellemes iolt. — Milyen változatos és Ízletes a magyar koszt — hangoztatták mindegyre, Nagyon érdekelte őket a sok, változatos magyar tésztaféle. Azt is hitték, hogy Magyarországon állandóan mindenki iszik. •— Nálunk sokkal többet és erősebb iialo.xfcVsN ^ \<A _ x\®' ORION H ö PALACK kot fogyasztanak, — állapították meg — járóinkra. „Â magyar parasztok nagyon sokat dolgoznak" Végeredményben az a benyomásuk alakult ki, hogy a magyar temperamentumos^ jókedvű nép, de hires hejjehujjázó vadságnak' még a nyomát sem találták. A vidéki élet különösen megnyerte á tetszésüket — A magyar parasztok nagyon sokat dolgoznak — mondották. A földművelés munkamódszerei, a szövetkezeti élet, a kaláka mind nagyon érdekelte őket. Különösen alaposan vizsgálták meg az előttük ismeretlen állatot: a bivalyt. Láttára hosszasan csóválgatták a fejüket, majd egyikük igy fejezte ki véleményüket: — Titokzatos és csúnya állat. Hanem azért a teje mindnyájuknak nagyon Ízlett! Nagyon érdekelték őket a magyar embertípusok. Megfigyelték, hogy például Kolozsvár lakosságának faji kepe nem egységes. — Igen sok emberrel kerültünk össze Kolozsváron, de azt vettük észre, hogy az emberik alig hasonlítanak egymáshoz Észrevettünk például egy levantei külsejű és mozgású típust, ami egészen élesen elütött a magyarok általános magatartásától és külső megjelenési formájától. Tiszta, egységes és egyforma megjelenésű embereket Bánffyhunyadon láttak. —- Milyen tiszta szeme van ezeknek az embereknek, — állapították meg. Általában a bánfíyhunyadi látogatás igen erős benyomást tett rájuk. Jellemző, hogy este, amikor Kalotaszegről hazatértek, majd mindenikük a hajnali órákig irta a. naplóját. A finn tisztek ugyanis pontos feljegyzést vezetnek magyarországi tartózkodásukról. Nagyon tetszett, hogy az érintkezés) forma Bánffyhunyadon nem volt olyan merev és kötött. Mélyen meghatotta őket a finn htmnusz, amit a templomban ezer ember * énekelt. — Bkkgr éreztük meg igazán, milyen mély a közöttünk fennálló testvéri kapcsolat. ' Együtt énekeltük Suomi himnuszát, mi finnül, a többiek magyarul s az ének; mégis teljesen egybeolvadt. — Nagyón jó xmlt Kalotaszegén. Úgy éreztük, hogy mindenki szeretne hozzánk szólni, valami kedveset mondani. Mi az ilyen dolgokat csak nehezen tudjuk kifejezni, de azért megéreztük. „Nagyon jő volt Kalotaszegeu" A magyar népi énekek és táncok is elragadták őket. Nem győztek betelni a szépségükkel. — Pontosan igy énekelnek nálunk, Suomiban ist — Elutazásuk előtt — mondja Kovács László dr. — hosszasan beszélgettünk általános benyomásaikról. — Suomiban él egy kép a nagyon szeretett Magyarországról. De éppen a távolság miatt ez a kép homályos, elmosódott és sokban hibás. Mi, hazatérésünk után azon leszünk, hogy szerény eszközeinkkel ás igazi Magyarország képét rajzolhassuk a finnek elé. Itt annyira, rokonszenves volt mindenki, annyira szerettek bennünket. Tuájuk. hogy ez nem, nekünk, egyszerű katonáknak és polgároknak szól, hanem hazánknak, Suominak. — Most értettük csak meg igazán és mélyen, hogy annakidején, a téli háborúban miért jött segítségünkre a magyar légió. Csak annyit mondunk, ha a magyaroiknak szükségük lesz rá, mi is elfogunk jönni. A magyar Karjala fővárosából valóban a mélyen átérzett sorsközösség szavával távoztak Suomi hős fiai... NAGY ELEK Áz uj erdélyi motoros expressz öt érával megrövidíti az utat Budapest és Sepsiszentgyörgy között Jelentettük nemrégiben, bogy előreláthatólag másfél éven belül elkészül a Hargita-expressz, amely Budapest és Sepsiszentgyörgy között bonyolítja majd le a legtávolabbi székely fürdők és üdülőhelyek, valamint a főváros közötti forgalmat. A mai háborús viszonyok közepette is szükség van a gyorsvonatnál nagyobb sebességgel közlekedő erdélyi szerelvényre, a Hargita-expressz elkészültéig rövidesen szolgálatba állítják az erdélyi motoros expresszi, amely most futotta próbautjait. Az erdélyi motoros expressz egy motorkocsiból és két személykocsiból áll, 18 elsőosztályu, 56 másodosztályú és 40 harmadosztályú utas számára van benne hely. Budapest és Sepsiszentgyörgy között az erdélyi gyorsvonat ma a 750 kilométeres távolságot 17 óra alatt futja be, ami azt jelenti, hogy a Budapestről korán reggel Erdély távoli részébe utazó utas a sötétedés beállta után érkezik meg útja végcéljához. Az erdélyi motoros expressz próbautja során különböző sebességi méréseket végeztek, ezeknek a méréseknek eredményeként biztosítottnak látszik, hogy az expressz a Budapest—Sepsiszentgyörgy közötti távolságot kerek öt órával megrövidítheti. Az expressznek két szerelvénye lesz, mert két motoros kocsija van. Ezeket a kocsikat annakidején a esetiektől kaptuk, az alvázra magyar gyár. tásu motorszerkezetet építettek és a két motoros kocsival Budapest és Kőrösmező között, majd a dornavatrai vonalon különböző sebességi, terhelési és. emelkedési próbákat végeztek, amelyeket minden vasutteehnikai szempontból ellenőriztek. A motoroskocsik nagyszerűen beváll». tak, erre a MÁV megvásárolta a konstrukciót és a próbautak tapasztalatai alapján már a nyáron megindítja az er. délyi motorosexpresszt, a Hargita-expressz elődjeként. A motorosexpresszen büfészolgálat is lesz, az utasok a kötött számú férőhelyek miatt helyfoglalási jeggyel vehetik majd igénybe a vonatot. Végetértelc a mogyat»ola«z iporögyi megbeszélések Budapest, junius 12. tMTI). Szombaton délben a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének nagytermében befejeződtek a junius 19-én megkezdett magyarolasz iparközi megbeszélések. A megbeszélések keretében olyan alapvető jelen, tőségü kérdésekről volt szól, amelyek a két nemzet iparát kölcsönösen érdeklik. A két bizottság kölcsönösen tájékoztatta egymást ezekről a kérdésekről és a vita bezárása után megállapPotta a két ipar szempontjainak és felfogásának azonosságát. Meggyilkolták Poitiirsben . a francia néppárt egyik tagját Páris, junius 12. (MTI). A Német Távirati Iroda közli: Mint Poitiersből jelentik, a francia nép-párt egyik tagját, egy 36 éves mérnököt, meggyilkolták. A mérnök éppen munkahelyére ment, amidőn több revolverlövéssel agyonlőtték, Gyilkosai elmenekültek. Ma délelőtt ti órakor ünnepélyes vitézi eskütétel teu a kolozsvári vármegyeházán Kolozsvár, junius 12. Legutóbbi számunkban megírtuk már, hogy több törzsvitéz és ifjú várományos teszi le az esküt ünnepélyesen Kolozsváron. Az ünnepélyes eskütételre ma délelőtt 11 órakor kerül sor a vármegyeháza dísztermében. Az eskütétel egyébként nyilvános és azon vendégeket is szívesen lát a Vitézi Szék,
