Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-11 / 131. szám

ÚTKÖZBEN — Egyhavi fogházzal lakolt a tiltott mű­téthez folyamodó asszony. A kolozsvári törvényszék büntetötanácsa hónapokkal ez­előtt tárgyalta Bindeáné szülésznő magzat­elhajtást bünperét. A per annakidején sú­lyosabb marasztaló ítélettel fejeződött be. A törvényszék felelősségre vonta azokat az asszonyokat is, akik Bindeáné szolgálatait jópénzért igénybe vették. Egyikük, Szilágyi Andrásné Klettner Anna, közben Zalaeger­szegre költözött kolozsvári asszony felett, csütörtökön ítélkeztek. A törvényszék Szi­lágyi Andrásnét egyhavi fogházbüntetéssel sújtotta. * Meghívó. Az Erdélyi Muzeum Egyesü­let f. évi junius hó 19-én (szombat) dél­után 6 órakor az Egyetemi Könyvtár elő­adótermében rendkívüli közgyűlést tart és erre a címzettet tisztelettel meghivja. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az Egyesület alapszabályainak módosítása. 3. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisz­tériuminál kötendő szerződés előterjesztése. Kolozsvár, 1943 junius hó 10. Báró Jósika János, elnök. Nagy Géza, titkár. Határo­zatképtelenség esetén az alapszabályok 36. §-a c) pontjának 2. bekezdése értelmében ugyanezen tárgysorozattal ugyanott 8 nap múlva, f. évi junius hó 27-én (vasárnap) délelőtt fél 12 órakor uj közgyűlést tar-. ' tunk, amely a megjelent tagok számára és arányára való tekintet nélkül határoz. Holpaptól az ÜNNEPI 1 ÁRPÁD MŰSOR! filmszínházban! 1 Palócvfráis (Kis Katyi) A legsikerültebb zenés, énekes, magyar rö­vidfilm. Főszerepben: Tolnay — Mély n Hár^ János Fősz.: Páger, Dajka, Pet­ites, Makiáry. I Ma utoljára: BarleHai párviadal — Felmentéssel végződött a „hat, szilva- fás" per. Majer György kolozsi gazda, kertjéből az elmúlt télen Ismeretlen tettes hat darab szilvafát vágott ki. Majer a szil­vafák kivágásával és eltüzelésével szom­szédját, Bemát Istvánt gyanúsította meg és lopás bűntettéért panaszt is tett ellene. Az egyes büntetőbiró előtt Bernát István tagadta a lopás tényét és kijelentette, ha netán mégis ö vágta volna ki a fákat, úgy az csak tévedésből történt, mert a januári hó teljesen befedte szomszédos kertjeik ha- tármesgyéjét. Tavaly kiirtott gyümölcsfái­nak száma azonban ez esetben sem érte el a, hatot. Az elismert kárt hajlandó volt megfizetni. Majer György továbbra is ra­gaszkodott a hat fa 200 pengőre becsült ér­tékének megfizetéséhez. A bíróság azon­ban a vádat nem látta beigazolnak s igy Bernát Istvánt felmentette. — Kétezer pengő pénzbüntetésre Ítélték, mert jegy nélkül szolgáltatott ki kenyeret. Vad Gyula gyalui pékmester a mult év már­ciusában háromszoros áron jegy nélkül Is ki­szolgáltatott vevőinek kenyeret és zsemlét Vitos Pál dr. törvényszéki tanácselnök, egyes uzsorabiró — Nagy Tibor dr. ügyész vádbeszéde után — 2000 pengő pénzbünte­tésre ítélte a kufárkodó pékmestert. — Kon­doros Jánosné kolozsvári asszony és Chlfor Fartenie magyarlónai gazda az elmúlt télen hatósági áron felül árusították a tűzifát. Kondorosnéra 800 pengő, Chiforra pedig 50u pengő pénzbüntetést szabott ki az uzsora­biró. — ötszáz pengő pénzbüntetésre Ítélték Farkas Márton Horthy Miklós-ut 94. szám alatt lakó kolozsvári zsidó kereskedelmi Ügynököt Is, akinek lakásán a Közellátási Hivatal ellenőrei 44 csomag Kneip- és 12 csomag Frank-kávét, továbbá 11 kilögram finom és 25 kilogram egységes búzalisztet találtak. Ez a mennyiség jóval meghaladta az ügynök háziszükségletét s igy közszük­ségleti cikknek a forgalomból történt elvo­nása miatt került az uzsorabiróság elé. — Marcosan Mária kolozsvári asszony 70 fil­lérért árulta a lefelezett tej literjét. Két­száz pengő pénzbüntetéssel rótták meg. Rá- polthy Ödönné kolozsvári asszony a buza- korpát mérte kétszeres áron. Büntetése 100 pengő. — Franckel Salamonná, Apor-utca 39. szám alatt lakó kolozsvári zsidó asszony tavaly szeptemberben to.vábbeladásra 47 kl- lógram szappant vásárolt 3.40 pengő egy­ségáron, a megszabott 2.10 pengős ár he­lyett. Az árut Szászlekencére akarta szállí­tani, de útközben a hatóságok elkobozták. Az egyes uzsorabiró Franckel Salamon­ná büntetését az árdrágitásí kísérletért 1000 pengőben állapította meg. Az ügyész súlyos­bításért az elitéit enyhítésért fellebbezett. A többi Ítélet jogerős Útközben az ember idegen városba té­ved. Megindul az idegen város utcáján s nézdelődik jobbra-batra. Közben az az érzése támad, hogy már élt ott valaha. Különösen, ha kicsi a vár»s, mint pél­dául Szamosujvár. Ha olyan kicsi és olyan kedves, minden kopottsága és el- hagyatottsága mellett is. A házak vala­hogyan magukhoz ölelik itt az embert, mégha idegen is. Azok a földszintes, bolthajtásos kapuval ellátott öreg barokk házak. Látszik rajtuk, hogy valóban csa­ládi házak. Legalább is annak épültek. Még az 1700-as évek derekán. Smkisem hinné el, hogy olyan régiek ... Mert csak kissé kopottak, de azóta sem nőttek sem­mit. Egyetlen emeletnyit sem, mint más városokban. Itt állanak ma is szép sor­jában a főutcán, mint ahogyan egykor dúsgazdag örmSny gazdák és tervezőik megépítették őket, nemcsak sajátmaguk- nak, hanem utódaiknak is. Ezek a „ke- ménykötésü házak betöltötték szerepü­ket. Egymásután nevelkedtek fel bennük a nyugtalan vérű ősök ivadékai s azután világgá mentek. Világgá, vagy a teme­tőbe ... Mintha őket várnák most vissza, a „világgá ment“ nemzedékeket, úgy ál lanak és bámulnak az időbe, ebben az esőutáni tavaszi napsütésben, nyitott ab­lakokkal. Még muskátlik is virítanak az ablakokban. De azért jól be lehet látni a tiszta szobába. Sötétbarna arcú, hófe­hér hajú öreg asszony ül az asztal mel­lett a bolthajtásos szoba csöndjében. Ül és kötöget. Előtte az asztalon képek. Sok­sok arckép. Most félbehagyja a kötést és a képeket bámulja. Egyiket a másik után veszi fel a hófehér abrosszal leteritett asztalról s aztán egyiket a másik után le is teszi. Vájjon hányadszor?... Állok az ablak alatt és nézem, már olyan hosszú ideje nézem ... Szinte nincs erőm s lelkem tovább menni. Vájjon mi tör­ténne, ha én, idegen vándor, bemennék, halkan eléje lépnék s azt mondanám: — Itt vagyok, nagyanyó. Nézze, itt va­gyok... Ugye, régen vár?... Na, ne sír­jon.., Ne féljen, többet el se megyék innen. Soha * Dél van. Menjünk a vendéglőbe. Étlap nincs, válogatni nem lehet, de ki válogat ma?... Kedves ismerősöm mondotta mi­nap: Együk meg tehát ma. amit elénk tesz­nek. Nemcsak otthon, a vendéglőben is. Meg is ettem mindent. Még a négy szép karéj kenyeret is. Az utolsó morzsáig. Persze, most kenyérjegy kellene érette? — kapok a tárcámhoz s keresgélem. Nem találom. De végül mégis előkerül. Éppen négy szeletre való. ’life ' V U I *. í t I , JU, * — LA. fL ^ A. ­T?1 fe'-rt »V És én úgy teszem el, úgy teszem zseb­re, mintha kincset találtam volna az ut­cán, kincset, amely után éppen most nyúl ki egy másik kéz. Tehát sietni kell a művelettel. Sietni és aztán továbbro­hanni, nehogy még meggondolja a vidéki vendéglős a dolgot. ., * Kolozsvár, junius 10. Vtz András raktári munkás tavaly ősszel elvesztette a kenyér­jegyét. Hiába panaszkodott fünek-fának, nélkülöznie kellett. Felesége szintén elsirán- kozta balsorsukat egyik barátnőjének, Orbán Erzsébetnek. Az Orbán-leánynak bátyja akkoriban va­lamelyik körjegyzőségen irnokoskodott és éppen látogatóban járt a húgánál, aki szin­tén sopánkodott a szűkös kenyéradag miatt. Erre a bátyja kisegítésül egy kenyérjegyet ajándékozott számára. Amikor Vtz esetét megtudta, neki is adományozott egy kenyér­jegyet. Csakhogy a jegyek bélyegzettének voltak, holott Kolozsváron akkor már min­den jegyre reányomatták a város nevét. Or­bán Erzsébet ezért nem merte használni az ajándékjegyet, Vtz hálából vállalta, hogy majd a lebélyegzést „elintézi". Néhány nap múltán valóban vissza is hozta a jegyet bélyegzetten. Orbán Erzsé­betnek feltűnt azonban, hogy ez a bélyegzés jóval nagyobb az eredetinél. Gyanút fogott, annál inkább, mert a következő nap már az újságok is közölték, hogy nagyszámú hami­sított kenyérjegy van forgalomban. Erre fé­lelmében a sajátját megsemmisítette és Az idegen alig sejtené, hogy ez az épü­let a hires szamosujvári várbörtön, melyben annakidején még Rózsa Sándor is raboskodott. . így külsőre olyan ta­karos, hogy már szinte „szép“. Ha már erre járunk, nézzünk be bár az udvarára. Belülállunk már, túl a vasrácsokon, a magas kőkeritésü falakon. Mennyi ember sürög-forog a tágas udvaron. Ezek rabok. Milyen ,,magabiztosan“ mozognak ... Egyiknek kezében kapa, a másiknak ásó, a hadmadiknak seprű s az ötvenediknek, századiknak is van valamilyen szerszám a kezében. Dolgoznak. A másik csoport éppen az épületet tatarozza. Falakat tör­nek át, vízvezetéket és villanyt szerelnek a hatalmas, háromemeletes épületben. Őszre készen lesz, egészen „lakható“ lesz az egész börtön és fegyház — mondják Kétezer embernek lesz benne „kényel­mes“ férőhelye. Most csupán kétszázan ténferegnek a nagy sárga épületben és Szeretném tudni, hogy miért került ide zöldgyepes udvarán. például az, aki ott az udvar túlsó végén lapátolja a homokot? — Gyilkosság — mondják. — Ölt. önkénytelenül összerezzenek s úgy is­métlem számon a szót: Ölt... — És a többiek nem félnek most tő­le?... A többiek, akik nem öltek, hanem egyébért vannak itt. Hiszen ... — No, erre ne is gondoljon — mondja vezetőm. — Az az ember soha sem öl többé. Nyolc év múlva újból szabad lesz. Ő viselkedik a legpéldásabban mindnyá­‘ juk között. Máskülönben is hirtelen fel­indulásban tette, amit tett. Nyolc év hosszú idő. Amig pedig itt lesz, minden pillanatában éreznie kell, hogy úgy ke­zeljük, mint embert. Mert ez a titka min­dennek. Aki ezt a titkot megtanulja s eszerint él, sohasem kerül ide. És mást sem juttat ide. Ez a titka mindennek ... * A városból kifele jövet, megállók egy toronyszerű ,épület előtt. Az épület bent van egy udvar mélyén. Hozzáragasztva az épülethez. Olyan háromemeletnyi ma­gas. A toronyszerű épületen lőrések. Olyan valahogyan az egész építmény, mint egy öreg, foghijjas, tátott száj. Mi­lyen célt szogálhatott valaha?... Rövide­sen megtudjuk. Az első városépítő sza­mosujvári gazdag örmény kereskedő in­nen védelmeztette arany marháit és csa­ládját. A lőrések az országút felé néznek. Az országút pedig szinte két kilométerre ide. Abban az időben nem is vezetett itt el más ut, azt mondják. Csak ez az egy volt, hogy a közeledő idegent a messze- látó erődítményről minél jobban szem­mel lehessen tartani. A városka azonban mégis csatát vesztett. Az idő győzött. A hatalmas rét közepén megbújó kis várost utak szelik ma keresztül-kasul. A gazdag városépítő örmény kereskedők pedig már régen örök nyugovóra tértek. Szép asszo­nyaikkal és aranymarháikkal együtt. Csak a vastagfalu, bevehetetlennek látszó őrtorony áll rendületlenül a város és a kert közepén... Csak azért, hogy jelezze: „Panta rei.. BÍRÓ JANOS Utznét Is felkérte erre. Nem sokkal utóbb a rendőrség házkutatást tartott mindkettő­jüknél. Vtz András ekkor bevallotta, hogy az ajándékba kapott jegyekre ö hamisította a bélyegzőt. A kolozsvári törvényszék büntető hármas­tanácsa Szabó András dr. elnöklésével csü­törtökön tárgyalta az ügyet. Kynsburg Béla dr. ügyész vádbeszéde után a biróság Vtz Andrást háromrendbeli közokirathamisitás vétségében és kétizbeni honvédelmi kihágás­ban mondotta ki bűnösnek, amiért ósszbün- tetésként négyhavi foghazat és háromévi jogvesztést szabott ki reá. Vtz Andrásnét és Orbán Erzsébetet a közokirathamisitás vét­ségében bünsegédi bűnrészesként 300, Illetve 100 pengő pénzbüntetéssel sújtották. Az íté­let jogerős. 311ÉBT f| Men ezt ■ lapot •* HIRDESSEN "f ORSZÁG EGÉSZ A KELETI f VEVÖKÉPES KO­ÚJSÁGBAN 1 ZÖNSÉGE olvasta 1943. JUNIUS 11 Intézményesen biztosítják a parlizán-dulta horvát területek árváinak sorsát Zágráb, jun. 10. (MTI) A partizándulta leginkább bosnyák, hercegóviai és likai vi­dékek árva gyermekeinek elhelyezésére an­nakidején Horvátországban külön szerv ie- tesült. Ez a szerv gondoskodott azokról a .gyermekekről, akiknek szüleit a partizánok megölték mindaddig, amig családjuknál vég­leg el tudják helyezni őket. Most kiadott jelentés Szerint ez a karitatív terv eddig 7000 gyermeket tudott elhelyezni, inkább szlavóniai városok és falvak családjainál. A szervezet egyébként tovább folytatja a munkát, mert hiszen még sok ellátatlan gyermeket tartanak nyilván Horvátország­ban. A szervezet a kenyérkereset nélkül ma­radt asszonyok elhelyezésével is foglalko­zik. Súlyosan elítéltéit egy szabadsagos katona toÍTajait Miskolc, jun. 10. (MTI) A miskolci tör­vényszék most tárgyalta Béres Lajos és Jámbor Imre budapesti napszámosok bűn­ügyét. Az elmúlt év őszén Budapesten Len­gyel Bálint szabadságé* katonától több cso­magot Loptak el. A csomagokat Lengyel a harctéren küzdő bajtársai számára akarta magával vinni a frontra. A törvényszék a vádlottakat lopás bűntettében mondotta ki bűnösnek. Béres Lajost 10 esztendei szigo­rított dologházra, Jámbor Imrét ötévi fagy- házra Ítélte. — Teheneket akarnak tartani és pincér- nőket alkalmazni a budapesti kávésok. Bu­dapestről jelentik: A kávésipartestület leg­utóbbi elöljárósági ülésén több érdekes és aktuális szakmai kérdés került tárgyalásra. Mindenekelőtt a kávéházak tejellátása ügyét kívánják rendezni. Mint ismeretes, a közel­múltban megjelent miniszteri rendelet meg­engedte a kávéházaknak, hogy a reggeli és délelőtti órákban tejeskávét szolgálhassanak fel. Ennek a tejmennyiségnek a biztosítása körül sok vita támadt és ezért a kávésok célszerűnek látják, hogy önellátás .utján fe­dezzék tejszükségletüket. Javaslatot terjesz­tettek elő, amely szerint a kávésok alapít­sák meg a budapesti kávésok termelő, be­szerző és elosztó szervezetét, amelynek ke­retében gondoskodnának a tejszükséglet elő­teremtéséről és egyéb tejtermékek előállítá­sáról. Bizonyos számú tejelötehenet vásárol­nának, amelyeket arra vállalkozó urada­lomhoz adnának „kosztba“. A tehenek teje és a feldolgozandó tejtermék a budapesti kávésok szükségletének fedezésére szolgál­na. Már az első felhívásra 140 tehén vásár­lására történt jelentkezés a budapesti kávé­sok részéröl, úgyhogy az akció sikere fel­tétlenül biztosítva van. Az elöljárósági ülé­sen szóbakerült a kávéházak személyzeti gondja. Ennek megoldása végett beadvány­nyal fordultak a főkapitányhoz és kérték, engedje meg átmeneti időre a kávéházban pincérnők alkalmazását. A fagylaltrendelet módosítása, Illetve rendelkezéseinek felfüg­gesztése iránt a földművelésügyi miniszter­hez intéztek felterjesztést. Panaszkodtak a kávésok, hogy mióta kihelyezték az utcai teraszokat, nap-nap után előfordul, hogy éjszaka ellopják a terraszokról a diszitésül szolgáló virágokat és növényeket. Ezügy- ben is a főkapitánytól, kérnek védelmet a kávésok. * A Kolozsvári Magyar Iparos Egylet Mátyás király-tér 24. sz. pályázatot hir­det az egyleti felügyelői állásra. Feltéte­lek megtudhatók a hivatalos órák alatt, az egylet irodájában. Pályázatok benyújt­hatók folyó hó 21-ig d. e. 12 óráig. — Fizetés helyett elemelte a kiszolgáló tétikabátját. Néhány nappal karácsony előtt a Munkás-utca 57. szám alatti korcs­ma tulajdonosának segédkező rokon, Során Gusztáv észrevette, hogy egyik fogyasztó, leemelte a korcsmahelyiségben hagyott rö­vid télikabátját, a bennelévö összes élelmi­szerjegyekkel és készpénzzel együtt. A csak látásból ismert Isán István alkalmi munkásnak sikerült ugyan zsákmányával eltűnnie, a rendőrség azonban Csákány- utca 55. szám alatti lakásán megtalálta a lopott kabátot. Isán István váltig tagadott, s azt állította, hogy a kabátot — amelyből már mind a jegyek, mind a készpénz hiány­zott — az ószeren vette. Ugyanezt hangoz­tatta Lehner Richárd dr. büntető egyesbiró előtt Is. A terhelő tanúvallomások alapján azonban. Karda Csaba dr. ügyész vádbe­széde titán, a büntetőbiró bűnösnek mon­dotta ki a lopásban Isán Istvánt, s ezért — a 200 pengő értékhatárt meghaladó lopás miatt — félévi börtönbüntetésre és három-, évi jogvesztésre Ítélte. Isán a bűnösség megállapításáért, az ügyész súlyosbításéit fellebbezett,. Kenyérjegyhamisitásért négyhavi fogházbüntetést kapott egy kolozsvári raktármunkás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents