Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-10 / 130. szám

1943. jr V N I VS Mszj&riifr&jxa MA: MÜ2TETTMOK: Botanikus Muzeum a Botanikus Kertben (Majális-utca 42. Nyitva délelőtt 8—1-ig. délután 3—6-ig.) Erdélyi Nemzeti Muzeum (Bástya- utca 2. Nyitva délelőtt 9—1-ig. Megtekinthető római kori és közép­kori kőtár.) Az Erdélyi Nemzeti Muzeum Adat­tára (Mikó-utca 5. Megtekinthető 9—12-ig). Az Egyetemi Általános Növénytani Intézet Múzeumai. (Farkas-utca 1., Közp. Egyetem, I. bejárat az udvar felől.) Alföldi muaeum, Erdélyi szo­ba, Tanszer- és Amerikai—Alaszkai muzeum. Nyitva minden hónap első vasárnapján d. e. 10—12. (Díjmen­tes.) EGYETEMI KÖNYVTÁR: Nyitva hétköznapokon délelőtt 8-* 1-lg, délután 3—8-ig. a népkönyvtár *— vasárnap Is — délután 3— (Mikó-utca 2.) A NEMZETI SZÍNHÁZ ELöADASAJs Este fél 7 órakor a „Sasfiók" elő­adása. MOZIELÓAPABQgt ARPAD-mozgó: Barlettai párviadal. CORVIN-mozgó: Éjféli gyors. (Ma­gyar.) EGYETEM-mozgó: Szervusz Péter (Magyar.) ERDÉLY-mozgó: így szeret egy férfi. MÁTYÁS KIRALY-moagó: Aicm- keringö. (Magyar.) RAKöCZI-mozgó: Nincsenek vélet­lenek. (Magyar.) SZOLGÁLATOS GYÓGYSZERT ARAK: Egyszarvú gyógyszertár, Mátyás ki­rály-tér 10. Távbeszélő: 32-23. — Kereszt gyógyszertár, Mussolini-ut ut 2. Távbeszélő: 14-39. — Hargita gyógyszertár, Horthy Miklós-ut 1. Távbeszélő: 21-55. — Páduai Szent Antal gyógyszertár, Hitler-tér 13. Távbeszélő: 31-10. MAGYAR AR — A fó'városba utazott a földművelésügyi minisztérium Erdélyrészi Kirendeltségének vezetője. Balogh Vilmos dr. miniszteri taná­csos, a Földművelésügyi Minisztérium Er­dély részi Kirendeltségének a vezetője Bu­dapestre utazott. Balogh Vilmos dr. minisz­teri tanácsos báró Bánffy Dániel földműve­lésügyi miniszterrel megtárgyalja az erdélyi mezőgazdaságot érintő valamennyi időszerű fontos kérdéseket. A Kirendeltség vezetője néhány napig marad a fővárosban — Távoli, erős földrengést jeleztek a bu­dapesti földrvngéstjelző intézet műszerei. Az Országos Földrengést jelző Intézet készülé­kei junius 8-án 22 óra 55 perc 24 mp.-kor és junius 9-én 5 óra 18 perc 58 mp.-kor 10.000 km. távolságból erős távoli földren­gést jeleztek. A földmozgás Budapesten a két esetben két órán át tartott. A műszerek legnagyobb kitérése 11, illetve 6 mm. volt. — Tisztjelölteket vesz fel a M. Kir. Ten­gerészeti Hivatal. A magyar tengeri keres­kedelmi hajók tisztikarának utánpótlására tisztjelölteket vesznek fel. A felvétel feltéte­lei: 1. Magyar honosság és tiszta keresztény származás. 2. 18. és 24. év közti életkor. 3. Teljesen egészséges szervezet. 4. Fedélzeti tiszti pályára jelentkezők részére valame­lyik hazai gimnázium érettségi vizsgájának sikeres letétele. Géptiszti pályákra jelentke­zők részére valamelyik hazai állami felső ipariskola gépészeti szakosztályának sikeres elvégzése. A fenti feltételeknek mindenben megfelelő jelöltek részére a M. Kir. Tenge­részeti Hivatal részletes tájékoztatót küld, amennyiben errevonatkozó Írásbeli kérésü­ket junius 25-ig beterjesztik. Okmányok beküldése mellőzendő. A hivatal cime: M. Kir. Tengerészeti Hivatal Budapest, II. kér., Lánchid-utca 7. —- .Nyugtázás. A kolozsvári református kollégiumi népiskolai tanulók, mint az el­múlt iskolai évben, ezévben is, önként le­mondtak jutalomkönyveikröl. Ennek követ­keztében az iskola igazgatósága 100, azaz egyszáz pengőt juttatott el a Vöröskereszí Egylet javára, AZ ALMA MATER ÜNNEPE Erdély mindig a kollégiumok földje volt. Régi nagyhírű intézetek virágzanak itt év­századok óta s nevelik Erdély vezető fér­fialt. Hire« papok, tudósok, komoly profesz- szorok emelkedtek fel az erdélyi kollégiu­mokból, s azok évszázadokon keresztül őriz­ték, védték, ápolták és gyarapították a ma­gyar szellemet. Szegény földművelők kuny­hóiból és nemesurak portáiról gyűltek a diákok ezekbe az ősi kollégiumokba s amint beléptek az ódon falak közé, nem volt töb­bet különbség közöttük, csak a tudás. így nevelkedtek évszázadokon keresztül az er­délyi értelmiség nemzedékei. Szerény, csen­des, névtelen tanárok nyesegették és táplál­ták az ifjú palántákat. A vén kollégiumok, a szellem műhelyei pedig kifogyhatatlan ára­dással öntötték magukból az élet nagy fel­adataival birkózni vágyó tetterős fiatalokat. Erdélyben, a kollégiumok klasszikus föld­jén az iskola ünnepe — mindannyiunk ün­nepe. Itt nincsen vallási és társadalmi kü­lönbség, mint ahogy ezek az iskolák, akár kálvinista, akár unitárius vezetés alatt álla­nak, mindig ugyanazt, az örök magyarságot szolgálják. Ez a lényeg és ez a fontos abban Is, hogy a székelyudvarhelyi római katolikus főgim­názium most készül fennállása 350. évfor­dulójának ünnepére. Ez az ünnep ugyanis azt is igazolja, hogy a székelyek messze év­századokkal ezelőtt is székelyek, azaz ön­tudatos és igen magyar magyarok voltak, s magyarságukat a legmaradandóbb értékkel: a művelődéssel is öntudatosan erősítették. Pedig' hallottunk olyan tudományos mezbe öltöztetett propaganda-hangokat, mintha a székelyek nem is lettek volna eredetileg ma­gyarok. Erre a badarságra is válasz ez az ünnep: a székely Athén római katolikus Alma Matere már negyedfel évszázaddal magyarul, magyarsága teljes tudatában emelkedett kora szellemi életének magas­latára. JÓ BORNAK NEM KELL CÉGÉR? A magyar könyvnapokat az idén is az a büszke szólam vezette be, hogy ezek a na­pok a magyar szellem emelkedett ünnepei. Mindez igaz is, legalább annyiban, hogy né­mely könyv nem csak olvasmány, hanem komoly és időtálló szellemi érték is. Most már, post festam, az ünneprontás szándéka és ténye nélkül nyugodtan elmond­hatjuk, hogy a könyvnapok csak parányi hányadukban a szellem ünnepei. Valójában a kiadók és a könyvkereskedők üzletmene- ; lének Ssaturnáliái, amelyeknek egy rendel­tetésük van: a gyengén honorált írók körül rendezett népünnepély révén mentői kiadó- sább kasszasiker! üzlet nélkül a szellem amugysem boldogul. Mindez nem is volna még kifogásolni való. Csak éppen az különös, hogy a könyvnapi Szaturnáliákra az irodalmi élettől távolesők is felvonulnak és a „szellemi ünnep'1 fő-fő attrakcióivá növik ki magukat. Itt van például az ismert budapesti film­csillag szabadkai vendégszereplése. A mű­vésznő — akinek imádatára országos ViOS- galmat szerveztek az éretlen fiatalok, mig másfelől a jó Ízlés védelmében a komolyabb ifjúság ugyancsak országszerte tüntetéseket rendez — Szabadkán kecses mozdulattól, va - rázsos mosollyal beült az egyik kenyvsátor- ba. Ambit szabadkai laptársunk jelenti: „Az érdeklőlök százai vették körül a sátort s a közönség órákon át tolongott a sátor körül, hogy a művésznő aláírását megszerezze. A könyvvásárlók a művésznő autogramos arcképét kapták meg emlékül e ezzel a kedves közreműködéssel az ösz- szes könyvek csakhamar el is keltek." Vájjon a művésznő közreműködése nélkül is mind elkeltek volna az „összes könyvek" T A könyvek, a könyvek, amelyek mégis csak a leg fontosabb tényezői voltak a könyvnap­nak. Hiszen ha az üzleti siker a szellem ünnepének fokmérője, a kasszarapport te­kintetében minden a legnagyobb rendien van. Csak — úgy érezzük — épp az alkotó magyar szellem pironkodik amiatt, hogy az ünnepi szüret bora mégis csak akkor találja meg az utat a magyar közösséghez, I a nagy művésznő a portréja mellé a köri-vet adja ráadásnak .., A BAJ GYÖKERE A székelyföldi fa sorsáról ír cikket sepsi­szentgyörgyi laptársunk, a „Székely Nép“. Szó szerint idézzük a cikk bevezető szaka­szét : A jól szimatoló, kitünően helyezkedő üzlet nagyszerűen látja a fa mai és há­ború utáni lehetőségeit. Az idegen tulaj­donban levő töke mindent elkövet, hogy sokszor minél nagyobb tömegű erdőséghez juthasson. Olyan befektetésnek tartja ezt, amelyre semmi körülmények között sem lehet ráfizetni belátható időn belül. Nem lehet csodálkozni tehát, hogy egy-egy er­dőárverésnél tömegesen jelennek meg a cégek s az árajánlatok között 8—10 ezer köbméteres tételeknél 100—120 ezer pen­gős különbözetek mutatkoznánk. Az üzlet késhegyig menő versenyre kel; minden pénzt megér a fa s a lehetőségeket nem akarják elszalasztani. A székelyföldi faipar sorsában az a nagy változás történt a Székelyföld haza,térése óta, hogy a közbirtokosságok már majdnem mindenütt vagy háztkezelésbeu termelik ki és értékesítik vágterületeik faanyagát, vagy pedig szövetkezett alapon. A tél derekán volt már alkalmunk rámutatni arra, hogy a kiszorított zsidó tőke milyen kerülő utakon igyekezik meggátolni azt ez elgondolást, hogy a székely fa elsősorban és kizárólag a székely ségnek juttasson jövedelmet. Már akkor utaltunk arra. hogy a fekete konkurrencia magasabb tőárakat fizet, csak­hogy a szövetkezet számításait kereszt ül- huzza. Már pedig a szövetkezet — mint tör­vényes alapon működő köziilet — csak a kormányrendeletben megszabott főárakat fi­zethette meg. Most — a „Székely Nép“ cikkének Idézett része elárulja, hogy a törvényesen lögzitett tőár — ábránd és fikció, amelytől az élet gyakorlata messze jár. Amig ugyanis a fa­kitermelő szövetkezet a törvényesség vona­lán nem lépheti tut a rögzített tőárakat, ugyanakkor a közbirtokosságok egy másik törvényes rendelkezés alapján csak szabály­szerűén meghirdetett árlejtésen értékesítheti vágterületelt. Az árlejtés pedig igen komoly árfeUebbe- zéssé változik s igy érthető, ha egy-egy Ilyen alkalomnál a megtett árajánlatok kö­zött százezerpengős összegkülönbségek mu­tatkoznak. A jogrend egyik keze rögzíti a tőárakat s ugyanakkor másik keze lehetőséget ad arra, hogy a büntetés terhe mellett betar­tandó tőárakat törvényes következmények nélkül licitálják oly magasra, amilyen szin­tet a régi fások üzleti lelkiismerete, avagy lelkiismeretlensége diktál a székely favi­dékre. A székely fa, a székelység életének leg­biztosabb alapja és matériája, ezért áll még mindig az érdekek ütközőpontjában. S a székely fa körii! dnló érdekharc nem is jut nyugvópontra — még a mai kötött gazdál­kodásban sem! — airng a törvényes rendel­kezések ellentmondása ki nem küszöbölte- tik. Az idegen érdek hosszú évtizedeken ke­resztül csatatérré változtatta a Székélj föld favidékeit. És ma, amikor a székely fa vég­re visszakerül a székely kézbe, — nemcsak gondjával, hanem hasznával is! — minden olyan tényezőt ki kell kapcsolni az egyete­mes magyar gondoskodásnak, ami akadá­lya lehet a székely lélek és a székely munka annyira kívánatos békességének. A férfi fellázad EfiYED ZOLTflR regents Film Sg/nhéz Irodalom e heti számában. Pál Andráséit érdekében... Nem először emlékezünk meg a „ive'.eti Újság“ hasábjain Pál Andrásról, a vak ko­lozsvári kefekötöről, világtalan fe eségéről és hat egészséges, „látó“ gyermekéi-«:. A társadalom áldozatkészsége nem egyszer mentette meg már a legkilátásta'anabb helyzetből a jobb sorsra érdemes Pál-csalá- dot, de az élet újra és újra nyomasztóan | megnehezedik felettük. A világtalan csa ád- fő százféle módon próbálta már családja mindennapi betevő falatját biztosítani: amig anyagot tudott szerezni, kefét kötött, azután szájharmónika-müvészetét kama­toztatta az utcán, utóbb pedig cukorkákat árult. Valahogyan eltengődtek, most azon­ban a szerencsétlen ember, akire v'lágtalan felesége és hat gyermeke ellátásának gondja nehezedik, ágynak esett, betegség verte le a lábáról. A vak asszony és gyermekei igy családfenntartó nélkül maradtak, közvetle­nül a pünkösdi ünnepek küszöbén. Tu-'juk, hogy számosán vannak, akiket megindít még a sorsüldözött családi nyomora s ezért bizalommal fordulunk Kolozsvár jószívű tár sadalmához Pál Andrásék érdekeben. Pénz- és egyéb adományokat szivesen továbbit la­punk kiadóhivatala, de el lehet juttatni köz­vetlenül Pál Andrásék Görbe-utca 26. szám alatti lakására is. — MEGHALT VITÉZ SZABÓ GYÖRGY P. PIÜS O. F. M. TÁBORI FOESPERES. Vasárnap, junius 6-án délután tragikus rö­vidséggel elhunyt Máriahesnyön vitéz Szabó György P. Pitts ferences szerzetes, tábori főesperes. A híradás szerint délelőtt folya­mán egy székelykapu felavatásán nagyhatá­sú beszédet mondott, délután pedig szivszél- hüdésben elhunyt. Mire a máriabesnyói ka­pucinus atyák észrevették volna a szobájá­ban halállal viaskodó szerzetest, már nem lehetett segíteni rajta. P. Pius előbb mint szerzetespap az erdélyi Szent Istvánról neve­zett ferences rendtartományban, később mint katonalelkész a hadsereg kötelékében műkö­dött és különböző magas állásokat töltött be. Magiszter, ház főnök, tanár, iró, a Har­madik Rend igazgatója, tábori lelkész, tá­bori püspöki' titkár, végül pedig tábori fő­esperes lett. Mellét a következő kitünteté­sek díszítették: a Magyar Érdemrend lovag­keresztje, hadiszalaggal, a Ferenc József- rend kardokkal, a II. osztályú lelkészt ér­demkereszt kardokkal, a Vöröskereszt ér­demkeresztje hadiékitménnyél, a Kimet Sas­rend, Károly csapatkereszt, a háborús em­lékérem kardokkal, nemzetvédelmi leereszt, a Vöröskereszt II. osztályú díszjelvénye hadi ékítménnyel, számos más bel- és külföldi ki­tüntetés. A kiváló szerzetespap és katona 59 évet élt, szerzeteséletének 43., papságának 36., katonalelkészi szolgálatának 28. évében hunyt el. Testét Máriabesnyön temették el junius 9-én. Beszentelését Hász István dr. tábori püspök végezte. Lelkiüdvéért pénte­ken reggel 7 órákor tartanak gyászistentisz­teletet a ferencrendiek kolozsvári templo­mában. mozi-mOsorok — A kolozsvári áll. leánygimnázium igaz­gatósága értesíti az érdekelt t. szülőket, hogy az 1943/44-ik isk. évre szóló beírások f. hó 12-én (szombaton) d. e. 8 1-ig d. u. 5—8-ig lesznek. es Ti s xt 8 t s ® meg olykor szervezetét a bélben felhalmozódott sok káros salaktól akkor is, ha nincs székrekedése. Jó tisztító hashajtó a — Ipari szaktanfolyamot rendeznek a ko­lozsvári női szabók és segédek részére. A kolozsvári Ipartestület közlése szerint ju­nius 15-én ipari szaktanfolyam kezdődik női szabók és mestervizsgára készülő segé­dek részére. A tanfolyammal kapcsolatos mindennemű felvilágosítást az Ipartestület jegyzője ad, — A gyógyszerészi pályára lépő ifjúság egyetemi segélyezése. A kultuszminisz :e.v most megjelent rendeletével a gyógyszeré S7Ă kiképzés eddigi ötéves időtartamát négy egyetemi évre csökkentette, olyképpen, hogy a gyógyszertárban eltöltendő egyéves gya­kornoki időt az egyetemi ifjúság a nyári vakációk alatt is elvégezheti. A gyógysze­részi pályát élethivatásul választó, szegény- sorsú, de jó elömenetelü és támogatásra ér­demes ifjak Budapesten intézeti lakást, el­látást. és tanulmányi segélyt kaphatnak a Szegénvsorsu Gyógyszerészhallgatókat Se­gélyező Bizottságtól. Érdeklődök a Páz­mány Péter Tudományegyetem Gyógysze­részeti Intézetének Igazgatóságához fordul­hatnak felvilágosításért (Budapest, IX., Hö- gyes Endre-u. 7—9.). JÓ ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK ÁRPÁD-filmSzinház: Barlettai párviadal. Fő­szerepben: Gino Cervi, Alice Cegani. CORVIN mozgó: Éjféli gyors. Fősz.: Bordy Bella, Sárdy Jánós, Greguss Zoltán, Billcsi Tivadar, Toronyi Imre. Vasárnap és hét­főn d. e. 11 órakor matiné. Magyar és Luce-hiradók, színjáték. EGYETEM mozgó: Szervusz Péter! (Páger Antal, Simor Erzsi, Mihályffy Béla, a 2 Pethes.) Pünkösd vasárnap és hétfőn d. e. 11-kor matiné: Szervusz Péter! ERDÉLY-mozgó: így szeret egy férfi. Bol- váiy Géza rendezése. Főszerepben: Marta Harell, Werener Hintz, Lizzi Waldmüller, Benjamino Gig’.i. Előadások kezdete: 3, 5, 7-kor. MÁTYÁS KIRALY-mozgó: Alomkeringo. Fősz.: Sárdy János, Zsilley Margit, Lata- bár és Csortos. Előadások: 3, 5, 7. és va­sárnap d. e. 11-kor. RAKóCZI-filmszinház: Nincsenek véletlenek. Turay Ida, Szilassy László, Szombathelyi, Juhász. Vasárnap d. e. 11 órakor: Matiné. Hétfőn d. e. 11 órakor: Matiné: Három csengő,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents