Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-03 / 125. szám

1943. JUNIUS 3 MA: ELŐADÁSOK, ESEMÉNYEK: A kolozsvári 23-as leventecsapat tánccal egybekötött, műsoros jóté- konycélu műsoros estje délután 5 órai kezdettel a MÁV „összhang“ termében. MÚZEUMOK: Botanikus Muzeum a Botanikus Kertben (Majális-utca 42. Nyitva délelőtt 8—1-ig, délután 3—6-ig.) Erdélyi Nemzeti Muzeum (Bástya­utca 2. Nyitva délelőtt 9—1-lg. Megtekinthető római kori és közép­kori kőtár.) Az Erdélyi Nemzeti Muzeum Adat­tára (Mikó-utca 5. Megtekinthető 9—12-ig). Az Égyeteml Általános Növénytani Intézet Múzeumai. (Farkas-utca 1., Közp. Egyetem, I. bejárat az udvar felől.) Alföldi muzeum, Erdélyi szo­ba, Tanszer- és Amerikai—Alaszkai muzeum. Nyitva minden hónap első vasárnapján d. e. 10—12. (Díjmen­tes.) EGYETEMI KÖNYVTÁR: Nyitva hétköznapokon délelőtt 8— 1-lg, délután 3—8-ig. a népkönyvtár *— vasárnap is — délután 3—9-' 7. tMikó-utca 2.) A NEMZETI SZÍNHÁZ ELŐADÁSAI: Élete fél 7 órakor a „Csalódások“ előadása. MOZ1ELÜ ADASOK: ARP AD-mozgó: Vissza az utón (Magyar.) CORVTN-mozgó: Fruska. EGYETEM-mozgó: Egy szoknya, egy nadrág. (Magyar.) ERDÉLY-mozgó: Toprinl nász. (Magyar.) MÁTYÁS KIRALY-mozgó: Alom­keringő. (Magyar.) RAKÖCZI-mozgó. Gül Baba. (Ma­gyar.) SZOLGALATOS GYÓGYSZERTÁRÁK: Mátyás király gyógyszertár, Mátyás király-tér 4. Távbeszélő: 24-80. — Apostol gyógyszertár, Wesselényi Miklős-utca 35. Távbeszélő: 17-82. — Megváltó gyógyszertár, Magyar­utca 13. Távbeszélő: 17-05. — Isteni gondviselés gyógyszertár, Mussollnl- ut 42. Távbeszélő: 10-65. MAGYAR ARCVONAL LAPUNK LEGKÖZELEBBI SZAMA, j a közbeeső egyházi ünnep miatt, szom­baton reggel, a rendes időben jelenik j meg. — Ülést tartott Kolozs vármegye tör- j venyhatósági bizottsága. Szerdán délelőtt a ‘ vármegyeháza tanácstermében ülést tartott; Kolozs vármegye törvényhatósági bizott­sága. Az ülésen Inczédy-Joksman Ödön dr. j főispán elnökölt. A közigazgatási bizottság j Ülése 198 ügydarabot tárgyalt le. — Rádióelőadás a termésbeszolgáltatási rendszerről. A Magyar Távirati Iroda je­lenti: A közellátási hivatal rádióelöadás so­rozatában junius 7-én délután 17 órakor Szőts Gyula közellátási tanácsos előadást tart mindarról, amit a gazdáknak az uj ter­melési és beszolgáltatási rendszerrel kap­csolatban tudni kell. * Nádasdaróci közbirtokosság. Árverési hirdetmény. A nádasdaróci közbirtokosság tulajdonát képező és Sólyomte’ke község ha­tárában levő 381 kát. holdból álló erdös-terü- p letnek vadászati jogát 1943. évi julius hó 1-töl 1953. évi junius hó 30-'.g terjedő 10, azaz tiz évre bérbeadja. Az árverés Nádas- daróc községben, Albert János közbirtokos- sági elnök házában, 1943. évi julius hó 1-én lesz megtartva. Az árverés zárt irásbeu ajánlatokkal egybekötött szóbeli árverés alapján lesz megtartva. Kikiáltási ár: 50.— P. Bánatpénz a kikiáltási ár * * 10%-a, mely az ajánlat beadásával egyidejűleg a közbirto­kosság elnökénél helyezendő el. Az árverés feltételei a közbirtokosság elnökénél meg­tekinthetők. Nádasdaróc, 1913. évi május hó 26. Albert János elnök. MAGYAR-ROMÁN NÉPBALLADA Vizsgák előtt áll a tanulóifjúság. Ilyenkor szülők és gyermekek egyaránt „szurkolnak“. A gyermek fél a szülők haragjától, a nyári vakáció alatti tanulástól, pótvizsgától, a szülő pedig aggódik gyermeke jövője és a kárba- veszett tandíj miatt Is. Nem rózsás a hely­zete a tanári karnak sem. Igazságos mér­tékkel mérni úgy, hogy a szívnek semmi köze se legyen az osztályozáshoz s a lelki­ismeret tiszta maradjon, — nem könnyű feladat. A magyar tanári kar mindig példa­mutató volt ezen a téren s ha szivét Ilyen­kor ki is kapcsolta, szigorúsága mögött min­dig ott volt az ember. Amint az alábbi történet igazolja, az Ifjú tanári kar is a régiek nyomdokán halad s biztató Ígéret a jövőre. Jól esik erről meg­emlékezni. Falusi román szülők állítottak be gyer­mekükkel együtt a kolozsvári boedukáeiős románnyelvü gimnázium egyik tanárnőjéhez. Az asszonynak iszák volt a hátán. Románul beszéltek, jobban mondva rimánkodtak, ké­sőbb pedig halk beszédük sírásba fulladt. Kérlelték a tanárnőt, hogy ne buktassa meg a gyengén álló nebulót, mert bizony ők ott­hon nagyon szegények, minden kis pénzüket odaáldozták az iskolára s egyetlen remény­ségük ebben a gyermekben van. Az asszony levette hátáról az iszákot, kirakott belőle néhány darab tojást, féloldal szalonnát. Ajándékba hozta a tanárnőnek s még egy­szer kérte, legyen elnéző az osztályozásitól. A tanárnő gyors mozdulattal mindent visszarakott az iszákba s csendesen csak ennyit mondott: — Jó emberek, én ajándékot nem fogadok el senkitől. Vigyék vissza, fogyasszák el otthon s gyermekük sorsát bizzák az igaz­ságos elbírálásra. A jámbor falusiak értetlenül néztek a ta­nárnőre s szomorúan eloldalogtak. — S ml lesz a nebulóval? — kérdezték a tanárnőtől a jelenet szemtanúi. — Hát bizony rosszul áH a haszontalan, de azért nem buktatom meg, mert édesapjá­nak csak félkarja van. A másikat elvesztette a háborúban ... KUTMÉRGEZÖK A Magyar Elet Pártjának szatmári ta­gozata értekezletet tartott s azon Köl­csey Ferenc dr. főispán a termésbeszol- gáltatási rendeletről tájékoztató előadást tartott. Beszédében többek között a kö­vetkezőket mondotta: — Sajnálatos propaganda folyik állan­dóan a városban, de nemcsak a városban, a vármegyében is és nemcsak a várme­gyében, hanem az egész országban, amély a belső front nieglazitását és aláásását cé­lozza. Ennek az aláásásnak egyik kitűnő jó eszköze lenne épp a termésrendelettel kapcsolatos aggodalmaskodás, elkeseredés, elégedetlenkedés és bizonyos szabotázs- szerű cselekedetek kiváltása a nagyközön­ségből, különösen a gazdatársadalomból. Nem olyan nagy dolog az, amit kivan a kormány a gazdáktól, mint ahogyan azt hirdetik, mert kijelentem felelősségem tel­jes tudatában, hogy a kormánynak nem célja és nem szándéka, senkinek se szán­déka egyetlen egy gazdától is olyat kö­vetelni, amit nem tud teljesíteni. A szatmári főispán beszédének idézett részlete két dologra hivja fel a figyel­met. Először arra, hogy a suttogok sehogy- sem értik meg az idők szavát. Nem is akarják megértem, mert lényük nem arra való, hogy a nemzet erőfeszitései- neh rendjét betarthassa. Másodszor annak a megfigyelésnek megerősítését kapjuk Kölcsey dr. főispán beszédében, hogy a mi sorainkban még mindig akadnak olyan kishitüek, akik a felelős helyről elhangzó tiszta magyar beszédben kételkednek és hajlanak arra, hogy hitelt adjanak a zavart és bizony­talanságot szító felelőtlen suttogásoknak. Az első világháborút követő összeomlás gyásza és szörnyűségét idézzük, mind a suttogok, mind a kishitüek lelkiismerete elé. Idézzük azért, hogy senki ne feleit se el: 1918 példáját ez a nemzet még egy­szer nem fogja átvészelni. Ma minden magyar erőfeszítésnek az a célja, hogy végezze munkáját és teljesítse kötelessé­— A kolozsvári rendőrkapitányság hírei. Nathanson Abrahám bejelentette a rendőr- kapitányságon, hogy az egyik állomás körüli üzletben valaki kilopta zsebéből pénz­tárcáját 840 pengő készpénzzel és személyi irataival. — Hall Ferenc kolozsi utkaparó- nak az egyik kolozsvári vendéglőben ugyan­csak a pénztárcáját lopták el 1700 pengő­vel. — Nemes Hermanns Zápolya-utca 59. szám alatti lakostól távollétében betörők loptak el 700 pengő értékű férfi ruhaneműt. A rendőrség megindította a nyomozást. gét mindenki rendületlen szilárdsággal, hiţtel és bizalommal. Küzdjünk és har­coljunk a suttogok ellen mindin rendel­kezésünkre álló eszközzel s némitsuk el őket elsősorban azzal, hogy nem adunk hitelt mérgező szavaiknak. A suttogok pedig vigyázzanak, mert kutmérgező munkájuknak „gyümölcsét“ nem lesz, aki élvezze. A magyarság tudatos és ge­rinces rétegei szükség esetén a legdrá- kóibb szigorral torolják meg gyászos munkásságukat. wíj­A NÉPSZAVA CÍMÉRE A kolozsvári magyar munkásság legutóbbi állásfoglalásáról irt tudósításunkra és meg­jegyzéseinkre a „Népszava“ az elmúlt va­sárnapi számában szükségesnek tartotta, hogy „megvédje“ a maga álláspontját. „Meg­védte“ úgy, hogy személy szerint támadta mindazokat, akik a Nemzeti Munkaköz.imt kolozsvári tagozatának ülésén tiltakoztak a szociáldemokrata párt és a Népszava bom­lasztó törekvései ellen. Erre a személyi sík­ra nem követhetjük a Népszava cikkíróját, Schnegg Ferenc urat, akinek neve is elárul­ja, hogy a magyar és nemzeti munkáskér­déseknek fémjelzett szakértője. Schnegg ur a Keleti Újságra is tesz megjegyzéseket för- medvényében. Könnyű volna rágalomtól hemzsegő kitételeire visszavágnunk, azonban inkább arra utalunk, hogy nem szívesen ap­rózzuk el a nemzeti érzésű munkásság és a szocdem propagandisták elvi vitáját gom- gostiiszurásokra. Schnegg ur azonban förmedvényében is olyat ir, amire elvi alapon lehet és kell is válaszolni. Schnegg elvtárs ur a követke­zőkre hivatkozik cikkében: Az erdélyi magyar munkások „az elmúlt évtizedekben csak a szociáldemokrata szak- szervezetek segítségével védték meg kenye­rüket, anyanyelvűket és kultúrájukat“. A „Népszava“ azonban egyet ne felejtser. eJ, amikor az elmúlt évtizedekre utal. Ne felejtse el, hogy az erdélyi magyar munká­sok nagy „boldogságát“ a szakszervezeti menyországban épp az erdélyi szocdem ve­zetők csúnya árulása előzte meg. Kénytele­nek vagyunk a Népszavának emlékezetébe idézni, hogy az 1918. évi összeomlás egyik igen fontos fejezete volt az a becstelen áru­lás, amelyet 1918 decemberében épp az er­délyi munkásság szocdem vezetői elkövet­tek: a gyulafehérvári határozatokhoz épp ők asszisztáltak igen lelkesen s adták el Er­délyt a dákőromán törekvéseknek. Fluerás és Jumanca elvtárs urék dicstelen történel­mi szerepére, Vincze Sándor sötét befolyá­sára emlékeztetjük a Népszavát s megkér­dezzük: azonosítják-e mai álláspontjukat ezeknek az árulóknak munká jával, amelv Igen nyomatékosan esett latba Erdély 22 évi idegen rabságának előkészítésében. Az erdélyi magyar munkásság erre em­lékezik, amikor szakított a nemzetközi, marxista szakszervezetekkel és csatlakozott a nemzeti célokat követő érdekképviseletek­hez. Az erdélyi magyar munkásság ugyanis épp a szocdem táborban tanulta meg, hogy magyarságát, nyelvét, hitét és jövendőjét csak nemzeti alapon biztosíthatja s mert ragaszkodik leikéhez és szelleméhez, meg­tagadja a közösséget azokkal, akik jelsza­vakkal bőven ellátják ugyan, csak éppen a lényeget: a magyar munkás magyar voltál nem tudták és nem is akarták megvédel­mezni. Mert az erdélyi magyar munkások arra is emlékeznek, hogy a szocdem vezetők vol­tak azok, akik a Versailles! és trianoni rend­szer megingásakor nemcsak Bukarestbe szállították a hűségnyilatkozatokat, de arra is buzgón gyűjtögették az aláírásokat, hogy Csehszlovákia, a demokrácia Igazi hazája, továbbra is megmaradjon a maga pünkösd? királyságában. A szocialista népvezérek ak­kor a .jogos magyar nemzeti törekvéseket akarták elgáncsolni a demokrácia szép ürü­gyével, valójában pedig a falánk cseh nacio­nalizmus szolgálatában. Se a magyarországi szociáldemokrata párt, se a Népszava s főként pedig Schnegg elvtárs ur ne szénokoljon tehát magyar há­zasságról, nemzeti öntudatról. A nemzetköziség szószólói ne avatkozza­nak bele a magyarság legbelsőbb nemzeti ügyeibe. Erről van szó. S minden egyéb, akármi­lyen hangnemből intonáíja Is a Népszava, csak áltató mellébeszélés. Junius elején NYÁRI syors- As gépirátanfolyam Kezdődik KezdökneK és ha adóknak Folbcrlh Éva gyors-, gépíró, és szép- Iró szakiskolájában Beiratkozások m ndanmp d. e. 9-11. d. u. 3—8-ig. e.ossuth bajos- u. 5. 1 e'ffon : 1 v-9’i Május hóban 60.000 mázsa ócskavas gyűlt össze Május hónapban 700 községben került sor a vasnapok megrendezésére. Az eddigi ada­tok szerint mintegy 60.000 mázsa vashulla­dék gyűlt össze. Ez az eredmény egyrészt a helyi társadalmi egyesületek, másrészt a közönség megértő közreműködésének kö­szönhető. Erdély területén és Szabolcsban tovább folyik a gyűjtés. Kisvárdán május 31-től junius 5-ig. Gyergyószentmiklóson pedig junius 9-től 12-ig kerül sor a vasnapok megrendezésére. Nagysikerű es’et rendezett a berlini magyar főiskolások egyesülete Berlin, jun. 2. (MTI) A berlini magyar főiskolások egyesülete hétfőn rendkívül nagysikerű előadói estet rendezett. Az esi iránt nemcsak a magyar ösztöndíjasok ré­széről, hanem a Berlinben tanuló más kül­földi főiskolások részéröl is nagy érdeklődés nyilvánult meg. Az est fényét és jelentősé­gét emelte Sztójay Döme berlini magyar követ megjelenése, akinek társaságában volt a berlini magyar diplomácia és katonai misszió több tagja is. Ulrich Gmelin dr., a birodalmi diákvezér állandó helyettese me­leg szavakkal emlékezett meg nemrégiben Magyarországon tett látogatásáról. Ezután a műsor következett. A műsoros estre a né­met külügyi hivatal, a párt és a német véderő is elküldte képviselőit. ulvosan elítélték Olaszországban ea\j esíél\?ező társaság tagjait Róma, jun. 2. (MTI) Firenzéből jelentik, hogy igen szigorú intézkedéseket foganato­sítottak négy olyan személy ellen, akik a legutóbbi napon estélyt rendeztek. Mint a jelentés kiemeli, ezzel megsértették az olasz nemzetet, amely teljes erejével a harcolók mellett áll. Az egyik személyt, Roselli Zel- turcot 5 évi, a másik három személyt pedig 3 évi fogházra Ítélték. Ugyanezért a cselek­ményért egy külföldi állampolgárt, Sapetra Ooresot gyűjtő táborba szállították. * Átköltözött a Vitézi Szék. A Vitézi Rend erdélyi kirendeltsége, a Mátyás Ki­rály 9. sz. Vitézi Törzsszék és Kolozs vár­megye Vitézi Széke Mussolini-ut 1. szám (Vármegyeháza) helyiségéből átköltözött Kossuth Lajos-u. 58- szám alá, a Keres- tedelmi és Iparkamara épületébe. — Gépkocsigázolás a Pap-utcában. Sú­lyos gépkocsigázolás történt szerdán dél­előtt a Pan-utca 1. szám alatti ház előtt. Muresan János szerelösegéd, Hegyvölgy- utca 22. szám alatti lakos, személygépko­csijával felrobogott a gyalogjáróra és elgá­zolta Mihalik Jánosné kolozsvári lakost. Mi- hálikné súlyos zuződásokat szenvedett s felső lábszárcsontja is eltörött. A mentők beszállították a sebészeti klinikára. Mure­san ellen megindult az eljárás. Tito ki Nők tiszta teintjüket gyakran csak annak köszönhetik, hogy ^^emésztésükre kellő figyelmet \ I fordítanak. Kitűnő hatásával — Az OTI rokkantsági járulékot köteles fizetni a dohányjövedéki nyugbérezett mun­kásoknak. A Budapesti Közlöny ezévi 17-ik számában megjelent 500—1943. M. E. szá­mú rendelet alapján a Nemzeti Munkaköz­pont több volt dohányjövedéki nyugbére­zett munkás ügyében lépéseket tett az OTI-nál, hogy akik a 200 heti rokkantsági és öregségi alapot megfizették, megkaphas­sák az OTI-tól az őket megillető rokkant­sági járadékot. Az OTI azonban tekintettel arra. hogy ezeknek a munkásoknak az ügyét áttették a DOBI-hoz, elzárkózott a kérdés rendezése elöl. Ekkor a Nemzeti Munkaközpont a budapesti központi járás­bírósághoz, mint OTI-birósághoz, fordult orvoslatért. Első döntését most hozta meg a bíróság egy sepsiszentgyörgyi lakos ügyé­ben. A budapesti központi járásbíróság kö­telezte az alperest, hogy 1940 szeptember 1. napjától 1943 junius 1-lg visszamenőleg havi 19 pengő 93 fillért fizessen meg és el­rendelte, hogy élethossziglan havi 19 pengő 93 fillér járadékot f folyósítson a felperes­nek. A bírósági döntés után a volt dohány­jövedéki nyugbéresek, akik befizették a 200 heti rokkantsági és öregségi alapot, biza­lommal várják ügyük rendezését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents