Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-24 / 141. szám
6 1943. J V N 1 V S 24 — Urnapi istentisztelet vasárnap az AÎ- rernán. A ferencesek Aivernáján az umapi körmenetet vasárnap, junius 27-én tartják, a 10 órai szentmise után. Ugyanaznap d. u 4 órakor a Szent Kereszt Hadseregének táborozása műsoros ünnepséggel egybekapcsolva. Este Jézus-Szive litánia, körmenettel a Lourdesi-barlanghoz. A Ferencesek mindenkit szeretetten várnak, — ELJEGYZÉS. Martonfalvi Tusa Lili és k'íbédi Nagy Miklós, EMGE főtitkár, ma tartják eljegyzésüket. Minden külön értesítés helyett. — Elveszett egy zöldköves, gravírozott arany pecsétgyűrű junius 22-én, kedden este Majális-utca, Balassa-utca, Honvéd-utca vonalon. Kérik a becsületes megtalálót, hogy jutalom ellenében legyen szives leadni Honvéd-utca 10 sz. aflatt, a Nemzetvédelmi osztályban, Pogány Sándor ezredesnek. I Garanciával féregielenif Tisztaság vállalat, Kossuth-u. 34. Telelőn: 30-32. — Bíróság elé juttatta a külföldről csempészett szódával készült „szappanpótlék“. Tót Páll kolozsvári hentesmester felesége, Orosz Mária a férje üzletében felgyülemlett zsiradékhulladékokból nagyszerűen használható szappanpótlékot készített s azt a katonai szolgálatot teljesítő Császár Ferenc utján helyezte el. Császár Tótnétól kilogramon- ként 2 pengőért vásárolta a mosószert és azt 40—50 filléres haszonnal adta tovább. Az elmúlt év tavaszán, több héten át mintegy két métermázsa mosószer került így forgalomba. A pótszerhez szükséges szódát Ványai János vadházastársa, özvegy Kádis Gábomé csempészuton szállította Romániában élő leányától. Az özvegyasszony maga is szappanfőzéssel foglalkozott. Készítményéből egy nagyobb tételt szintén Császár Ferencnek adott át értékesítés céljából. Árdrágító visszaélés és a közellátást veszélyeztető bűntett miatt a szappanügylet valamennyi szereplője uzsorabiróság elé Került. A kihallgatott tanúvallomások alapján Szűcs András dr. egyes uzsorabirő Császár Ferencet egy hónapi, Kádis Gábornét 21 napi fogházra, Tótné Orosz Máriát S00 pengő pénz- büntetésre Ítélte. A vádéit képviselő Schlett Jenő dr. ügyész a vádtól eltérő minősítés és a büntetés sulyosbbitása miatt felebbe- zett az Ítélet ellen. Ír á% 4 # v A,. i munkálatokat * ** jutányosán uállal Id. LÖRINCZY JÓZSEF lak. Zápolya-ttfca 14. szám vagv Sebők cukrászda Mátyás kir.-tér 23. szám. 7 ctefon : 19-59 — Burmában is bevezették a Gregoriánnaptárt. Tokiói jelentések szerint Burmában megszüntették az eddigi naptárt és helyette a Gregorián-naptárt vezették be. A régi burmai naptár szerint az év a Gregorián-év áprilisának közepén kezdődött. * Rolozs-vármegyei Közjóién Szövetkezet. Szám: 1726/1943. Tárgy: Közgyűlés összehívása. Meghívó. A Kolozs-vái megyei Közjóléti Szövetkezet 1943. julius hó 3-án d. e. 10 órakor a vármegyeháza kisgyülési termében tartandó rendes évi közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. A Közjóléti Szövetkezet 1942. évi február hó 15-én rendkívüli közgyűléséből készített jegyzőkönyv hitelesítése. 2. Az 1941. és 1942. évi mérleg veszteség és nyereség számla bemutatása. 3. Az igazgatóság felmentése. 4. A felügyelöbizottság felmentése. 5. Megüresedett igazgatósági tagsági helyek betöltése. 6. Indítványok. Kolozsvár, 1943. junius 24., Dr. Szász Ferenc s. k. elnök. MOZI-MŰSOROK ÁRPÁD filmszínház: Szakadék felétt. Előtte Horthy Miklós, Magyarország Kormányzója. Csütörtökön d. e. 1^12-kor matiné. CORVIN: A 7 vig özvegy. Antonio Gandusio és Laura Nuccival. Az előadások ismét 3, 5, 7.10 és csütörtökön d. e. 11 órakor kezdődnek. EGYETEM: Sok hiihó Emmiért. (Szeleczky Zita, Jávor, Csortos, Kiss Manyi.) Csütörtökön d. e. 11-kor matiné: Sok hiihó Emmiért. ERDÉLY mozgó: Pepita kabát. Főszerepben: Egry Mária, LatíWrár Kálmán, Kiss Manyi, Pethes Sándor, Makláry Zoltán. MÁTYÁS KIRALY-mozgó: A kutásó leánya. Csak 16 éven felülieknek. Főszereplők: Raimu, Fernandel és Josette Day. Előadások 3, 5, 7 és vasárnap d. e. 11 órakor. RÁKÓCZI filmszínház: G. P. TT. Fősz.: Laura Solari, Andrews Engelmahn. Csütörtökön d. e. 11 órakor matiné 1200 elemista, középiskolás és érettségizett ifjú kaphat utazási igazolványt Romániában élé családja meglátogatására Budapest, junius 23, A Magyar Távirati Iroda jelenti: A külügyminisztérium az érdekellek ludo. mására hozza, hogy a román kormánnyal történi megáHapolás értelmében 1200 18 évesnél nem idősebb elemista, középiskolás és az idén érettségizett, de főiskolára nem Iratkozott diák — akik tanulmányukat Magyarországon folytatják, de családjuk, illetőleg szüleik Romániában élnek — utazási igazolványt kaphat, hogy szünidejüket családjuk körében tölthessék. A külügyminisztérium közli továbbá, hogy ezután a román vízumokat a diákoknak a lakóhelyük seerml Illetékes román királyi külképviselettől lbudapesti román királyi követség, illetőleg rragyyváradi, vagy kolozsvári román királyi konzulátus) személyesen kell kérniük. A diákoknak a vízum kérésével egy. id e jti leg be kell mutatniok az iskolák látoga- lási bizonyitványát. A magyar élgárda vonal fel a szombaton kezdődő négynapos kolozsvári lovasmérkőzéseken Kolozsvár, junius 23. A kolozsvári honvéd hadtest jiunius 26-án, 27-én, 28-án és 29-én rendezi meg nagyszabású országos lovas- mérkőzéseit az egyetemi sportparkban felállított pályán. A hazatérés óta már két alkalommal is tartottak lovasmérközéseket Kolozsváron s bemutatták a hazatért Erdély fővárosának a világhírű magyar lovasmüvé- szetet. Kolozsvár közönsége olyan rendkívüli érdeklődést mutatott a versenyek iránt, hogy bátran el lehet mondani: ma a lovasmérkö- zések számítanak a legérdekesebb sportnak Erdélyben. A szombaton kezdődő lovasmérkőzéseken felvonul az egész magyar lovas élgárda és a magyar ménesek legpompásabb telivérei kerülnek a közönség elé. A versenyen példátlanul nagy. mezőnyök indulnak. Vannak olyan számok is, amelybe száznál több versenyző nevezett. A négynapos versenyből kiemelkedő érdekességünek ígérkezik a „vitéz Limanovai Muhr Albert emlék- verseny“, amely olimpiai military díjugratás, amelyen a magyar éllovasok indulnak. De a nevezők között ott szerepelnek a legismertebb urlovasnök is. Keresztes Erzsébet, Krlegs-Au Katalin, Dorka Klarissz dr. és mások. A műsoron járőrversenyeken és díjugratásokon kívül díjlovaglás is szerepel. A versenyt rendező hadtest gondoskodott tribünök felállításáról és szombaton délben fél 12 órától kezdődői eg an fókusz áll a verseny látogatóinak rendelkezésére. A társas- gépkocsi a Szewt Mlhály-tensplom északi oldaláról, az Égető-étterem elöl indul, A versenyek mind a négy napon pontosan délben Î órakor kezdődnek. A rendezőség büfférŐJ is gondoskodott, amelyet a hadtest tiszti étkezdéje fog házi kezelésben ellátni. A rendkívül magas színvonalúnak és izgalmasnak ígérkező verseny iránt máris igen nagy az érdeklődés és valószínűnek látszik, hogy a versenyeket mind a négy napon zsúfolt tribün fogja végignézni. Az országos lovasmérkőzések fővédnökségét vitéz Albrecht királyi herceg, a védnökséget vitéz Náday István vezérezredes vállalta. A mai háborút csak a tökéletes lelki és érzelmi egységben vívhatjuk meg fllmay Béla alezredes nagyhatású előadása a 21-es honvédezred bajtársi szövetségében Kolozsvár, junius 23. A volt kolozs- vári 21. honvédezred és a 21-es székely hadosztályok bajtársi közössége kedden délután, az unitárius kollégium dísztermében nemzetvédelmi előadást rendezett. Az előadást a Magyar Hiszekegy elmondása után Suhayda Kálmán százados lelkes beszéddel nyitotta meg, melyben rámutatott a belső védelem rendkívüli fontosságára. Ismertette az ellenség alattomos támadásainak, a suttogó propagandának a belső egység szétrombolá- sára való hatását és annak rendkivüi súlyos következményeit. A jelen összejövetelnek az a célja, — mondotta, — hogy illetékesek felvilágosító előadásaiból megismerjük ezeket a veszedelmeket, főképpen az ellene való védekezés módjait. Suhayda százados Kormányzó Urunknak, a legfőbb hadúrnak 75. születésnapjáról hódolattal emlékezett meg s neszé' dének ennél a részénél a jelenlévő nagyszámú közönség felállva lelkesen és hosz- szasan ünnepelte Kormányzó Urunkat Azután Almay Béla vk. alezredes be szélt igen nagy hatással a suttogó propaganda eszközeiről. Az ellenség minden eszközzel a lelki egység és a harcos katona szellemének megfertőzésére törekszik. Ehhez a szándékához fölhasználja azokat, akik a magyarságtól fa)i- lag, lelkileg, érzelmileg idegenek. Féldákkal bizonyította, hogy a suttogó és rémhír terjesztő propaganda sorainkba is miképpen nyilatkozott meg, különösen a téli orosz harctéren történt eseményekkel kapcsolatba. Valóságos rágalomhadjárat indult meg á magyar honvédek ellen, akik a Donnál a hősiesség, bátorság és vitézség erényeiben tündököltek és akiknek magatartását nagy szövetségeseink is a legmelegebb elismeréssel honorálták. A magyar egységet ez a suttogó és rágalmazó hadjárat a felekezeti és a magyar tájak egységei között való megkülönböztetés résein akarják ellen' téteket szító kérdések fölvetésével megbontani. Olyan problémákat vetnek fel, amelyek az erdélyi és anyaországi magyarság között egymás birálgatására és kritizálására vezethetnek, rendesen olyan kérdésekkel kapcsolatban, amelyeknek lényegében semmi közük nincs a magyar egységhez. így például a háborús állapotok gazdasági nehézségeit, a közellátást stb., természetszerű nehézségeit igyekeznek kihasználni arra, hogv a vezetők iránt bizalmatlanságot keltsenek. Almay Béla vk. alezredes nagyhatású beszédét azzal fejezte be, hogy hgyel- meztette a hallgatóságot a magyar kötelességekre, a nagy magyar feladatokra. Létünkért harcolunk, könyörtelen ellenséggel szemben kell megvédenünk családunkat, hazánkat, keresztény kultúránkat, mindazt ami e földi <' “azt értékünk. Ezt a harcot csak tökéletes lelki és érzelmi egységben vívhatjuk meg. A győzelem érdekében minden magyarnak csak egyetlen kötelessége van. hazájáért és fajtájáért a legtöbbet áldozni. Összetartanunk és fegyverkeznünk kell. Almay Béla nagyhatású beszédét Ka- rádi Nagy Lajos főhadnagy köszönte meg a 21'esek bajtársi közösségének neveben, kifejezve azt a megingathatatlan, elszánt akaratát minden bajtársnak, hogy az adott utasítások és a búzáért kiadott parancsok teljesítését legszentebb kötelességének érezze és kövesse minden körülmények között. Solymossy Olivér tartalékos hadnagy és Sánta Ferenc szavalatát nagy tetszés fogadta. A bajtársi találkozó a Himnusz eléneklésével fejeződött be. — Egry ember, akinek 50 neve volt. Filmre való trükkel szerzett magának több százezer francot egy grenoble-i fiatalember. Véletlenül birtokába jutott egy névsornak, amely az állami segélyben részesülők neveit tartalmazta. Miután a helyzetet és a jogi viszonyokat alaposan áttanulmányozta, nem kevesebb, mint 54 különböző névre szóló azonosság! jegyet készített, amelyeknek birtokában felvette a kiutalt segélyeket. Pontosan „munkájának“ befejezésekor fogták el. Könyvek kozott RASY barna; HÁROM ÉV HÁBORÚ Most, amikor az egész világ felfigyel & világháború legfontosabb mozzanatának, a Szovjet ellen indított európai kereszteshá- boru kitörésének második évfordulójára, a napi események forgatagában élő olvasóközönség azt veszi észre, hogy egészen elmosódott emlékezetében az a sok apró résziét, amelyből a gigantikus küzdelem áll. Hogy kezdődött, hol kezdődött? Mik voltak az előzmények? Mi a kezdet és mi a kifejlődés rengeteg mozzanata? Ezen nem csodálkozhatunk. Az 1939 augusztusának végén kitört német-lengyel háború óta az események valósággal hétmért- földes léptekkel léptek egymásnak nyomába s ma sincs megállás a sorsdöntő fontosságú események kavargásában. Amily nyomasztó és megsemmisítő a korszerű háború eszközeinek munkája a harctérré változott területeken, éppily lehengerelő, zsibbasztó az események, s mögöttük a külön háborúnak számitó diplomáciai mérkőzések nyilvánosságra jutó megnyilatkozásai olyan teher - próbára tették az ember emlékezetét, mint soha máskor. Amint a korszerű hadseregen villámgyors mozdulatokkal csapnak le az ’ellenségre, megsemmisítve annak fizikai és erkölcsi ellenállását, éppigy a lélek és az emlékezet is megsemmisülte« áll az egymást valóságos villámmozdulatokkal lerohanó események forgatagában. Csak egy-egy neve- zeteseebb évfordulón válik tudatossá, hogy mennyire elmosódtak, egymásba folytak a négy év óta egymást kergető háborús és diplomáciai események az emlékezetben! Egy-egy részletre emlékezünk, de az egész folyamatot, úgy ahogyan kifejlődött, megindult és sorjában alakult, a hihetetlen erőpróbára tett emlékezet a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudja szerves egységben, minden részletre kiterjedő pontossággal áttekinteni és elrendezni. Rásy Barna „Három év háború — 1939— 1942“ cimü most megjelent könyvének lapozása közben szinte megdöbbentő az a felfedezés, hogy a háború grandiózus élményéből már csak a legfrissebb események állanak az emlékezet „premier plan“-jában. a többi homályosan derengő ködfoszlánnyá változott. Rásy Barna az események torlódásától lerohant, a lenyűgözően nagy események nyilvántartásában kifáradt emlékezetnek siet segítségére pompás könyvében. Nem ir oknyomozó történelmet, hiszen erre még lehetősége sincsen. De elénk vetiti tömören, mindig a lényeget tartva szem előtt, azt az időpontot, amelyben a páriskörnyéki békeszerződések bilincseiben vergődő Európa, s elsősorban a Német Birodalom, megkezdte a küzdelmet életjogaiért. Nem időzik sokáig az előzmények vázolásával, valósággal „In médiás rés" utal arra, hogy Hitler vezér és kancellár 1934-ben négy évnyi időt kért a Birodalomtól a német nép egységesítésére és a Versailles! szerződés nyűgeinek szétzúzására. Ausztria bekebelezése, a müncheni tárgyalások, a Szudéta-föld visszaszerzése és Csehszlovákia elsöprése, a danzigi kérdés — rövid, táviratstilusu mondatok, tömör kis bekezdések indítják el azoknak az eseményeknek sorozatát, amelyekből lépésről- lépésre, egyre közelebb jutottunk a háború kitöréséig. Innen kezdve Rásy Barna igen helyes érzékkel és szerencsés formában sorolja fel a jól ismert s mégis már elmosódott eseményeket, egészen 1942 augusztusáig, amikor a német és szövetséges fegyverek minden elképzelést felülmúló fegyveres sikereket értek el minden harctéren s belső ancvonalukat is oly erősre tudták kiépíteni, hogy sem a gazdasági, sem az erkölcsi összeroppanás veszélyétől, amiben pedig ellenséges oldalról folyton bizadoktak, már nem kell tartaniok. Rásy Barna könyvének az a legnagyobb ereje, hogy a dübörgő események láncolatát időrendi és logikai sorrendben állítja egymás mögé. Dátumról dátumra haladva sorolja fel a harcterek nagy eseményeit és a diplomácia sakkhuzásait, mindenütt megragadva az alkalmat arra, hogy Magyarország helyzetét, szerepét az események alakulásában és részvételét a háborúban a lehetőség szerint részletesen az olvasó elé állítsa. Rásy Barna könyve minden sora, minden lapja lenyűgözően érdekes olvasmány. Nemcsak azért, mert az emlékezetnek segítségére siet és szerves egységben állítja elénk a háború immár szinte áttekinthetetlen hatalmas eseményfolyamatát, hanem azért is, mert a grandiózus témát avatott irói tollal, lebilincselő előadásmóddal állítja elénk. A szép kiállítású vaskos kötetet Polonyi János könyvkiadó vállalata adta ki. Felhívjuk rá olvasóink figyelmét. —- fz —