Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-24 / 141. szám

1943. J V N l U S 24 Julius 1-tól a kenyér fejadagja: napi 20 deka, a liszté: havi 2 kilogram ■ . I ... ( A lisztmemyíségből 1*5 kiló fehér, a lobbi egységes liszt — Szeptembertől a lisztadag további 80 dekával emelkedik Megjelent az idei gabona csépléséröl, őrléséről, valamint a gabona és liszt forgalmának szabályozásáról szóló rendelet Kolozsvár, junius 23. A hivatalos lap szer­dai száma közli a közellátási miniszter ren­deletét az 1943. évi termésű gabona cséplésé­röl, őrléséről, valamint a gabona és liszt for. galmának szabályozásáról- Minden cséplőgép vezetője minden esépeltetőről eredménylapot köteles kiállítani. A közellátási miniszter nvilt rendelettel ellátott megbizottaivall, valamint a hatóságok utján ellenőrizteti a cséplést. A rendelet szerint a gazdálkodó a kényer- gabonából szerződés szerint járó arató- és csépíörészt, munkásrészt és gépkeresetet tér. mészetben kiszolgáltathatja. A kenyérgaboná. bői kiadott cscplőrészt az uj rendelet szerint minden esetben be kell számítani a beszolgál, tatás! kötelesség teljesítésébe; akkor is, ha a gazdálkodó szántóterülete nem haladja meg a húsz holdat. Az aratórészt a húsz holdnál kisebb szántólerületen gazdálkodónál akkor lehet beszámítani a beszolgáltatási kötelesség teljesítésébe, ha az arató munkát maga és családtagjai tartós munkaképtelenség, vagy háborús katonai szolgálat miatt nem végez­hették el, továbbá akkor, ha a gazdálkodó munkaképtelen, hadirokkant, vagy hadi­özvegy. Árpából, kölesből és hajdinából a gazdálkodó a szerződés szerint járó arató- és csépíörészt természetben szintén kiszolgáltat­hatja, amely azonban a beszolgáltatás köteles, ségének teljesítésébe nem számit bele, kivéve, ha a gazdálkodó kenyérgabona beszolgáltatási kötelességteljesitéséről a közellátási kormány- biztos engedélyével árpát is beszolgáltathat. Zabból az arató- és cséplörész természetben nem szolgáltatható ki, ellenben ezen a címen a gazdálkodó zabtermésének 15 százalékát köteles 15 nap alatt valamelyik jogosított kereskedőnek megvételre felajánlani, A gaz. dálkodó a zabból ki nem szolgáltatott cséplő, és munkásrész helyett megfelelő értékű más gabonafélét, vagy pedig más terményt köteles kiszolgáltatni, amely azonban a beszolgáltatási kötelesség teljesítésébe nem számit bele. A kenyérgabona és a zsír beszolgáltatási kötelességet zab beszolgáltatásával Is tehet tetjeeltemi, A gabona vásárlása szempontjár bó! az országot körzetekre osztják. A vá­sárló körzetekben a gabonavásártásra jogo­sított. kereskedők nevét a községi elöljáró­ság teszi közzé. A gazdálkodó a beszolgál­tatást kötélességénék teljesítése után meg­maradó kenyérgabonájából elsősorban vető­magszükségletét köteies biztosítani. Egyéb- ként. pedig megmaradó kenyérgabonáiét háztartási és gazdasági szükséglétére meg­tarthatja. vagy mezőgazdasági munkabér és más termékekben kiadható szolgáltatás címén kiadhatja. Ami tehát azt jelenti, hogy » napszámosnak is lehet munkabér fejében kiadni kenyérgabonát. így minden mezőgaz­dasággal foglalkozó embernek meg van a módja arra. hogy a vámőröllethető kenyér- gabona mennyiségét munkával megkeresse. A fel nem használt, vagy munkabérbe ki asm adott kenyérgabonát a gazdálkodó csak a vásárlásra jogosított kereskedőnek adhatja át Részletesen felsorolja a rendelet azokat, akik vámőrlésre, vagy vám cserére jogosul­tak. A vámőrlésre jogosultak vámőrlési jo­gosultsága csak arra a gabonamennyHéigre terjed ki, amelyet maguk megtermeltek vagy pedig természetbeni járandóság elmén meg- saereiztek. A vámőrlésben megőrölt kenyér- gabona értésének diját julius 15. után ter­mészetben, kenyérgabonában kell kifizetni. Vámőrlés címén búzából legfeljebb 10, por­tó« eiméa legfeljebb 2 százalékát, a rozsból ás kétszeresből vám címén legfeljebb 11, portó* címén is legfeljebb 2 százalékát lehet felszámítani. A vámöríö tanúsítvány ellené­ben megőröltethető kenyérgabona mennyi­ség december 31-ig a vámőrlésre jogosult háztartás minden egyes tagja részére fejen­ként 100 kg. A mezőgazdasági munkából élő napszámosok ellátatlanságuk idejére az őket megillető kenyér és lisztjegyeken, va­lamint pótjegyen kívül háztartásonként még egy nehéz testimunkás pótjegyét kap­ják. Judin* 1-től a hatósági jegy ellenében ki- MBoigáritetható kenyér fejadag az ország egész területén naponta és személyenként MIKIIT HIRDESSEN A KELETI ÚJSÁGBAN Mm czx « .'spot «fl ORSZÁG KGESZ VEVÖKÉPBS KÖ­ZÖNSÉGE olvaaa 20 dkg., a lisztből, vagy száraz-tésztaféléből kiszolgáltatható fejadag pedig havonta és személyenként 2 kg., amelyből 1.5 kg.-ot finomlisztben, '/2 kg.-ot pedig egységes ke- nyérllsztben szolgáltatnak ki. Szeptember 1-től a lisztadag Ismét emelkedik, meg pedig havonta és személyenként 2.8 kg.-ra. Ebből 2.10 kg. lesz fehér liszt, 70 deka pedig egy­séges liszt. A nehéz testimunkás, a terhes és szopta- tósanya kenyérfejadagja napi 35 dkg,, a testimunkásé pedig 15 dkg. A vendéglátó Ipari üzemekben juhus 1-től egy kenyérvál­tó .jegy ellenében 5 dkg, kenyeret, egy drb. lisztváltójegy ellenében azonban továbbra Is 3 dkg.-ból készült ételt kell kiszolgáltatni. Folyó ügyeket tárgyait a keddi minisztertanács Kolozsvár és környéke közellátási kérdéseit beszéli meg szombaton a törvényhatáság közellátási bizottsáaa Kolozsvár, junius 23. Kolozs vármegye és Kolozsvár város törvértyhatósáai közellátási bizottsága szombaton délelőtt 9 órakor együt­tes ülést tart Tnezédy.Joksman Ödön dr. fő­ispán, közellátási kormánybiztos elnökletével a vármegyeházán- Az ülésen megtárgyalják Kolozsvár városának és a közvetlen közelében lévő falvaknak téli ttizelöfával való ellátását, a cséptés zavartalan biztosítását, a tejellátást, a vágómarha beszolgáltatása ügyét és az eset­leges, egyéb felmerülő közellátási kérdéseket. A viz- és szapp elvitte a Székelyföldtől a sepsiárkosi cigányokat AdMékok o székelyföldi cigánykérdés mai helyzetéhez — A Keleti Újság kiküldött munkatársától. — Székelyföld, juni un 23. A napokban rí pórt jelent meg a „Keleti Ujság"-ban, amely a székelyföldi cigánykérdéssel foglalkozott. Mert — sajnos — van cigánykérdés Székely­földön! A zsidókérdést legalábbis látszólag már megoldották á székelyek országában, de a cigánykérdés megoldása tekintetében még mindig csak a felmerült tervek és ja­vaslatok között ingadoznak az arra Illetékes szervek. Kézdivásárhelyen például egyetlen üzlet, egy ékszerüzlet van már csak zsidó- kézen s a városban sem lehet még elvétve sem zsidóval találkozni, piszkos, kócos ci­gányokkal azonban még a piactéren is lép- ten-nyomon találkozik az ember, Éppen azért feltétlenül meg kell oldani Székely­földén a cigánykérdést Is. — Hogyan és mikor kerültek Székely­földi e a cigányok ? — érdeklődünk lépten- nyomon, amíg végre megkapjuk rá a min­den bizonnyal helytálló felvilágosítást: — Székelyföldre a cigányokat Bethlen Gá­bor ée Apafi Mihály fejedelmek telepi tették be. Különösen Bethlen Gábor, aki a iörök öulások után nagy hévvel kezdett hozzá a fejedelemsége alatt álló országrész újjáépí­téséhez A cigányok vályogvetéssel, *omb- kötéssel, főként kovácsmesterséggel foglal­koztak abban az időben s helyenként még ma x& folytatnak egy más mesterséget. Ta- varéfzttk azonban felhagyott minden komo­ly ahb foglalkozással, mert másból Is megélt. Ha nem másként, hát koldult, kéregetett s a letűnt 22 éves Idegen uralom alatt ezen » földön még így is több becsülete volt, mint a székely népnek. Igen, mert velük lehetett kezdeni valamit. A Székelyföld elideg.uiltési terveihez nagyszerű és hálás alapnak bizo­nyultak a cigányok! Mert ök ebben az idő­ben— hála Istennek - korántsem vallották n agukat sem székelyeknek, sem magyarok­nak Voltak falvak, mint például tiát- falva, RugonfaJva, Siménfalva, Bögöz, Bika- fsiva, Sepsiárkos, ahol a lakosságivak átlag ?(—30 százalékát tették kf! ők voltak eb­ien az időben a leghangosabb „romák ', sőt ’ománck és románkodók s a székely lakos­ságnak ökölbeszorult kézzel, tehetetlen düh- vel keltett néznie a cigányok klvételezett- sógét . . . Ezek az idők azonban már — hála a Gond­viselésnek — tovatűntek. De — amint em­lítettük — a székelyföldi cigányok egyálta­lán „nem tűntek tova“, hanem megmaradtak és a, székegység nagy aggodalmára ma már komoly kérdést jelentenek. A „Keleti Újság“ napokban megjelent, székelyföldi cigánykérdéssel foglalkozó szá­ma volt kezünkben, amikor beléptünk Ho- moródalmáson Símén Domokos unitárius lel­készhez és tőle is érdeklődtünk a cigány­kérdéssel kapcsolatos helyzet felöl. Sünén tisztelete« összegyűjtött adatainkat megerő­sítette és kibővítette a rendelkezésre álló adatokat olyan példákkal, amelyek igazán indokolttá és időszerűvé teszik a nagy hord­erejű kérdés gyökeres megoldását: — Elég, ha egyétlen példát felemlítek arra nézve, — mondotta, — hogy a cigányok mennyire lerombolják a székely háziipar hi­telét, akár külföldön, akár a Saékelyföldhőz távoleső vidékeken. A székelyföldi cigányok egy része ugyanis háziipari cikkekkel indult neki házalni. Ezek a háziipari cikkek, — amint később kiderült, — volt székelyföldi zsidó kereskedőktől kerültek kezükbe! Volt olyan cigánykaraván, mely a határön túl Né­metországba is eljutott. Ezt azonban csak hallomásból tudjuk. Akadtak azonban ugyancsak zsidó kereskedőktől felvásárolt, silány háziipari cikkekkel házaló cigányok, akik mindjárt a felszabadulás után a Du­nántúl nagyobb városa'* árasztották el. Né­hány derék székely hívem a felszabadulás után szebbnél-szebb háziipari cikkel és ajánlólevelekkel felkereste a Dunántúl, ké­sőbb pedig a Délvidék nagyobb városait. Pécsen azt&n póruljártr k a derék atyafiak ... Valaki ugj anis megkérdezte tőlük, hogy milyen népek, hova valók, mire természetesen elmondották, hogy „székelyek volnánk..Lett is erre nagy hahota az egyik pécsi boltban, hogy ök még székelyek­nek merik „kiadni" magukat... Hiszen uzols a székelyek, akik Itt jártak, azok nem olyanok voltak, mint ők, hanem magasak és feketék s azok aztán valóban székelyül beszéltek ám ... — Mondanom sem kell, — folytatja Sünén tiszteletés, — hogy az én derék székelyeim erősen megszégyenülve s elkeseredve tértek haza üzleti vállalkozásukból 3 bizony bosszút esküdtek a székely hírnevet bitorló kóbor cigányokra. A tetteseknek azonban még mai napig sem sikerült nyomukba akadni, csak a rossz tréfa értelmi szerzőjét találták meg, aki történetesen egy Icvitézlett székelyföldi zsidó kereskedő volt. A bosszú elől még ide­jében kereket oldott. a gégsfeferigwí jwawir Gyakorlattal rendelkező építési rajzolót keres vezető erdélyi ipari vállalat műszaki osz­tálya részére. Ajánlatokat fizetési igény megjelölé­sével „Erdélyi iparválla­lat“ jeligére a kiadóhi­vatalba kérünk. mondotta el: — Sepsiárkoson a román megszállás alatt nem kevesebb, mint 170 cigány élt a falu­ban. Az idegen megszállók földet is adtak nekik. Sót még templomot is akartak szá­mukra emeltetni, a mi közmunkánkkal, mert a. cigányok egytől-egyig felvették a görög­keleti hitet. (Addig református és unitárius papnál keresztelkedtek.) Szerencsére azon­ban a templomépitésre már nem került sor. Megtörtént, velünk azonban az a csúfság, hogy mert román nem volt a faluban, ci­gány Idsbirót akartak a nyakunkba sóz­ni!... Egy-két liter pálinkával, egy-két ke­nyérrel azonban sikerült a „kisbirójelöllet“ még idejében elállitani már a jelöltségtől s végre eljött a felszabadulás órája, ami aztán nálunk, helyi viszonylatban megszüntette a cigánykérdést is ... Az történt ugyanis, hogy a magyar hatóságok kiadták a rendel­kezést, amelynek értelmében minden cigányt, felnőttet és gyermeket egyaránt, meg kell füröszteni és a hajukat — még a nőknek Is! — tövig le kell vágni. Mint a község bírája, kidoboltattam, hogy az a hatvan ci­gány. aki a községben lakik, másnap 10 órakor jelenjék meg a községházán, mert akkorra megérkezik a közegészségügyi sze­relvény, orv osokkal és borbélyokkal... Azért volt már csak hatvan cigány akkor a falunkban, mert a többi a kivonulókkal együtt hagyta el falunkat. Már elmúlt nem­csak 10 óra, de még a délutáni 2 óra is s mégsem jelent meg a községháza udvarán egyétlen cigány sem. Elküldtem az esküd­teket. hogy keressék elő őket a föld fene­kéről is. Egyet sem találtak, mert a „nagy nap“ éjszakáján valamennyieknek nyoma veszett... Igaz, nincs messze ide a határ, tehát nem sokat kellett találgatnunk, hogy hova húzott inkább a szivük ... Ez a példa mindennél ékesebben beszél arról, hogy a székelyföldi cigányok egy egészségügyi fürdés vagy haj vágás elől in­kább az országból is elmenekülnek, csak ne veseék alá magukat azoknak a szükséges rendszabályoknak, amelyek révén nem lesz­nek továbbra is bacíllushordozók és kór­okozó, ragályos, fertőzőbetegségek terjesz­tői... A székely falvak, ha szegények is, mégis tiszták és takarokas. Mintának lehetne oda­állítani egyes más vidéki falvak edé. Vannak azonban egy-egy székely faluban egész fa!u- és utcarészletek, amelyeket, mint valami fertőket, már messziről elárul „illatuk“. Aki életében először vetődött el oda, még az is meg tudja állapítani, hogy itt cigányok lak­nak. És az első kérdés, ami ajkára tolul, csak ez lehet: — Miért és még meddig ?... BÍRÓ JANOS Súlyos (őlilreagés Kínában Kanton, jun 23. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: Csung'kingból származó jelentés szerint Szecsuan tartományban junius 21-én föld­rengést észleltek, amelynek Csengte volt a kiindulási pontja. Valószínűleg súlyos ká­rok keletkeztek. Pályázati felhívás szakszolgálatos gépkocsizó tanoncoli felvételére A honvédség hivatásos szakszolgálatos gépkocsizó tiszthelyettesi állománynak után­pótlására október első felében szakszolgála­tos gépkocsizó tanoncokat vesz fel. Pályázati feltételek: 1. Magyar állampol­gárság. 2. Betöltött 14. és még el nem ért 17. életév. 3. Az elemi iskola 8 osztályának sikeres elvégzése. 4. Kifogástalan levente minősítés. Pontos felvilágosításokat a városi levente­parancsnokság (Honvéd-utca 46. I. em.) ad, A kérvényeket augusztus 15-ig kell be- PguflfiPl. Budapest, jumua 23. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány tagjai RáUay Miklós minisz- tereinók elnöklésével kedden délután 5 ór?­Í kor midisztértanácsra ültek össze. A ínlmsz- tertanáce, amely folyó kormányzati ügyeket tárgyalt, a késő esti órákban ért véget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents