Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-23 / 140. szám
4 Rommá vált a messze főidőn hites széke'yudvarheh/i A Keleti Újság kiküldött munkatársától. — Székelyföld, június 22. Székelyföld s így 'TJdvarhelyszék is, egyáltalán nem szűkölködik gyógyhatású fürdőkben. A szebbnél szebb fekvésű fürdőhelyek egymásután váltogatják egymást s vendég is van mindenik- ben. elég bőven. Különösen az olyan fürdőhelyeken, amelyeket már szárnyára kapott a hírnév valamilyen oknál fogva. Ott van azonban Udvarhely város lábánál a valaha olyan divatos Szejke fürdő. Annak ma egyetlen vendége, sínes ... Pedig meleg, kénes gyógyvize bőségesen buzog fel a. földből. És el is pocsékolódik^ teljes, egészében. öreg székelyek még ma is emlékeznék, micsftda vidám fürdőélet volt itt a század- fordulón az egész fürdőidényen keresztül. Még messze országokból is eljöttek ide gyógyulást keresni s akik a Szejke fürdő vizében előírás szerint fürödtek, gyógyultan távoztak innen. De ma, mintha egyáltalán nem volna beteg ember a Székelyfölden, egyetlen fürdővendéget sem találtunk itt, amikor arra jártunk, holott más fürdők már telve voltak vagy már előre lefoglalták maguknak a vendégek a szobákat. Szejke fürdőn igaz, nincs is mit keresnie ma a gyógyulást és üdülést kereső vendégValószinü azonban, hogy a Sz jl;f-fürdőnek ma is van tulajdonosa, aki bár a nagy ősre való tekintettel, de főként pedig azért, mert Szejke-fürdő gyógyfürdő s igy közkincs! — módját ejthetné annak, hogy azt újból hozzáférhetővé, használhatóvá tegye!... Nemrégiben mozgalom indult, hogy újból kiadják Orbán Balázs- nagy életművét, a „Székelyföld leírását". Hatalmas összeg, több, mint 200 eeer pengő kellene a kiadás költségeinek fedezésére még akkor is, ha az óriási méretű műhöz a háború nehézségei ellenére megfelelő és elegendő papír állana rendelkezésre. Kétségkívül, hogy Orbán Balázs életműve ma ritkaságszámba megy, Akinek pedig megvan, az majdnem ’akat alatt őrzi. Vannak azonban könyvtárak Erdélyben és Magyarországban, ahol meg Is-, hét találni s aki hozzá akar férni, minden további nélkül hozzáférhet s használhatja forrásmunkának. Ma egyébként a Székelyföld problémái is mások, mint Orbán Balázs idejében... Erről bárki meggyőződhetik. Csak a Székelyföldön kell átutaznia. Még a robogó járműről is látni fogja, mennyi kiaknázatlan és veszendőbe hagyott kincs és érték kallódik el. Többek között a századforduló legkeresettebb s legszebb gyógj'fürdője, a Szejke-fürdő is. Holott ez is Orbán Balázs életműve volt... BÍRÓ JÁNOS Kolozsvár vezetősége gyökeres intézkedésekkel teremt rendet a cseléd-fronton Jujjus elsőétől megszűnik a „cselétipiac“, a háztartási alkalmazottakat az Állami Munkaközvetítő Hivatal fogja elhelyezni - Komolyan foglalkoznak egy cseiécSotthon létesítésével is nek, mert ez a valaha messze földön hires RVÓgyfiirdő ma romokban hever!... Csak csodálatos gyógyhatású vize az ma, ami volt a századfordulón, vagy akár századokkal ezelőtt. Mégsem érdekel ma senkit . . . A kies fekvésű Szejke fürdő valaha a „legnagyobb székely“, Orbán Balázs báró tulajdona volt a fürdőhelyet környező, nagy- kiterjedésű területtel együtt. Sírja is ott van a fürdőtől alig néhány száz lépésnyire, a hegyoldal alatt. Sírjára a kegyelet kopjafát ácsolt s a díszes kopjafa tövében egész nyáron át friss virágcsokrok diszlenek. Vannak még ugylátszik, akik értékelni tudják, mit jelent a székelységnek s általában az egyetemes magyarságnak Orbán Balázs életműve, többek között a „Székelyföld leírása“ s igy akarnak áldozni egyébként is hervadhatatlan érdemeinek. Egy-egy szál virággal, vagy virágcsokorral. De ilyenkor maga a természet is gondoskodik arról, hogy pompázzék az örök természetjáró és természetszerető Orbán Balázs sírja. A díszes kopjafa felirata egyébként a következő: Itt nyugszik Orbán Balázs. 1819—1890. „Székelyföld! A te leghübb fiad pihen itt, nyugtasd, amíg a kürt riad.“ , De térjünk vissza csak Orbán Balázs egykori Paradicsomkert-szépségü fürdőjéhez, a Szejkéhez s vegyük szemügyre, mit lát ma Itt a kései utód ? ,.. Bizony romok és rom minden! Legalább 100 állandó fiirdövendég befogadására épült az a hatalmas, emeletes helyiség is, amelynek ma se ajtaja, se ablaka, fala pedig düledezőben. Az ember már nem is mer közelébe menni, csak igy tisztes távolból szemléli, akár a többi szállodaszerü emeletes és földszintes építményt, amelyek a hajdani hires fürdőt félkörben körülveszik. Itt van mindjárt maga a fürdő-tó. Valaha zsindellyel és deszkával volt befödve, ma már csak a déli oldalán van még valami a fedélből. Olyan az egész, mfnt egy erősen elhanyagolt sirhalom . . . Csak a fürdővíz gyógyereje nem változott. A forrásból ma is úgy tör és buzog elé a langyos „borviz“, hogy az embernek kedve volna még igy is megfürödni benne. Csakhogy valaki arra figyelmeztet, ne próbáljuk meg, mert a tavai senki nem takarítja, senki nem gondozza mér évek óta s tele van mindenféle törmelékkel, moszattal, ami könnyen lehúzza az embert a tó fenekére . . . így tehát csak távolról nézzük tovább a halálra és pusztulásra Ítélt gyógyfürdő vizét. Egyébként is menekülnünk kell innen, mert pillanat alatt ellepnek a szúnyogok és vizibogarak, amelyek úgy kóvályognak itt a levegőben, mint egy közönséges mozsár fölött . . . A Szejke-fürdő területét és környékét valaha kerítés zárta el a külvilágtól. A kerítésnek ma hire-hamva sincs. Csupán a gyönyörű faragásu székelykapii áll és dacol még a múlandósággal. Nem is itt, de múzeumban volna a helye ennek a remek székelj' alkotásnak. Ezt a diszes székelykaput, amely valóságos remekmű a maga nemében, Orbán Balázs báró építtette. Ezt hirdeti a rajta lévő felírás is: „Az egy igaz Isten engedelmével építette Orbán Balázs 1888 március 24.“ A kapu és a fürdő előtt nagyszerű ut visz fel a fenyvessel borított hegyekbe. A hegyoldal alatt, fenj'vesseil körülvéve, romlásnak Indult kastél.vszerii épület áll. Ttt lakott valaha Orbán Balázs báró s innen indult el az ö „szentföldjére“, a Székelyföld felkutatására és vallatására s aztán ki a nagyvilágba, hogy aztán ide is térjen vissza örök pihenőre is, a Szejke-fürdő tövébe. Nem tudjuk, hogy kié ma a Szejke-fürdő tulajdonjoga. Tudomásunk szerint a báró Orbán-családnak magva szakadt. A föld aaemban örök törvény szerint túléli gazdáit. Kolozsvár, junius 22. Sokat és nem ok nélkül beszélnek manapság a cselédkérdés válságáról. Minden, cselédtartó háziasszonynak megvan a maga „esete“ cselédjével — illetőleg „háztartási alkalmazottjával“, — akár • a szenvedélyes vadásznak a maga vadászkalandja... Társaságokban, házi összejöveteleken, bármerre megy, az ember, egy idő óta állandó beszédtéma a cseléd-mizéria. Sajnos azonban, hogy ezzel még pillanatig sem jut előbbre a cseléd-kérdés gj'ökeres elrendezése, megoldása. Mert a kérdéseket még sohasem lehetett megoldani csepüléssel, szócsépléssel, csak tettekkel, cselekedetekkel. Ennek az örökérvényű megállapításnak tudatában határozta el Kolozsvár város vezetősége is, hogy végre — bár helyi viszonylatban •— megkísérli a cseléd-kérdés megoldását. Mindenekelőtt állapítsuk meg, hogy amióta háború van, sokkal nehezebb cselédet találni, mint háború előtt. Nem is úgynevezett „jó cselédről“ van szó, hanem egyáltalán cselédről.- A férfihiány következtében a gyárakban is előszeretettel használják fel a női munkaerőt, nyáron pedig a mezőgazdasági munkálatok kötik le azokat a falusi lányokat, akik egyébként cselédnek állanának be városi háztartásokba. Ma már ott tartunk, hogy Kolozsváron, ebben a közel 120.000 lakosú városban alig lehet cselédlányhoz jutni. A legnagyobb cseléd-mizériával azonban a keresztény háztartások küzdenek, mert ugyanakkor zsidó háztartások még ma is a legjobb keresztény munkaerőket kötik le háztartásaikban. Ellnek oka eléggé ismeretes és bonyolult, ezalkalommal tehát nem is térünk ki szövevényes részleteire .. . A most készülő és már julius elsején életbelépő helyhatósági szabályrendelet, amely az egézséges cseléd-kérdést hivatott, megoldani, talán kitér majd erre is . .. Keledy Tibor dr. polgármester az arra illetékes tényezőkkel több alkalommal folytatott megbeszélést arról, hogyan lehetne egyelőre bár helyi, kolozsvári viszonylatban megoldani az egy idő óta annyira sürgető cseléd-kérdést. Az illetékes tényezők mindenekelőtt arra a meggyőződésre jutottak, hogy fel kell állítani Kolozsváron a cselédkatasztert, amelyben nyilvántartanák mindazokat a női munkaerőket, akik éppen 4Kolozsváron akarnak elhelyezkedni. Az eddigi állapotok azonban erre egyáltalán nem megfelelőek. Vegyük csak azt a tényt, hogy a cselédlányok ma is a ,,rselédpiacról", tehát majdnem az utcáról szegődnek el munkaadóikhoz. Ennek hátrányait fölösleges kifejteni. Éppen, azért- a város polgármestere helyhatósági szabályrendeletet dolgoztatott ki, amelynek értelmében julius elsejétől Kolozsváron megszűnik a „cselédpiac“ és a cselédek munkaközvetítését ezentúl a llitler-téren lévő Állami Munkaközvetítő Hivatal latja el. Addig is, amig az uj rendszer teljesen kialakul, a rendőrkapitányság közegei a munkakereső falusi lányokat az Állami Munkaközvetitö Hivatalhoz irányítják. Ugyancsak ide irányítják azokat is, akik cselédlányt akarnak fogadni. Értesülésünk szerint komoly tervek merültek fel arra is, hogy Kolozsváron cselédotthont létesítsenek. Ennek természetesen elő kell teremteni az anyagi alapját. Az épület céljaira megfelelő telekről maga a város kiván gondoskodni. A cselédotthon pénzügyi alapját úgy óhajtják az illetékesek megteremteni, hogy a cselédtartók közvetítési dij fejében befizetnék az Állami Munkaközvetitö Hivatalhoz a cseléd bérének 5 százalékát. Az Állami Munkaközvetitö Hivatal minden általa kiközvetített cselédlányt S napos „próbaidőre“ közvetít ki s ha ezalatt az idő alatt az alkalmazott nem válik be, a befizetett 5 százalékos pénzösszeg a cselédtartó javára Íródik. A következő kiközvetítésnél már nem kell újból úgynevezett közvetítési dijat fizetnie, legfeljebb csupán a különbözeiét. A munkaadók kényelmét szolgálná az az ujitás is, hogy a közvetítéssel egy- idöben az Állami Munkaközvetitö Hivatal intézné el az OTI-bejelentést is. A fennálló cseléd-mizériák és egyéb panaszok megszüntetése érdekében a munkaadó cs a munkavállaló egyaránt panasz- könyvet kap az Állami Munkaközvetitö Hivataltól s abba mindkét fél, egymástól függetlenül beírja észrevételeit, panaszait s azt bármikor az illetékes hatóság, ezeselben az Állami Munkaközvetitö Hivatal vezetője elé terjesztheti. A cseléd-kérdés megoldásával kapcsolatban felmerült az az elgondolás, hogy a munkavállaló cselédlányokat azonos (Vallásu, felekezetű munkaadó családokhoz helyezzék cl. Az Állami Munkaközvetitö Hivatal zsidó családokhoz elsősorban zsidó munkavállaló cselédlányokat közvetítene s már ez is sokban hozzájárulna a cselédek erkölcsi színvonalának a meg javulásához és a keresztény háztartások megfelelő munkaerőkkel való ellátásához. A jövőben a cselédlányok számára kötelező lesz az úgynevezett cselédkönyv kiváltása. Az Állami Munkaközvetitö Hivatal mindenekelőtt a törvényes munkakönyvvel rendelkező háztartási alkalmazottak érdeket védi. Ezzel az intézkedéssel az illetékes szervek azt akarják a köztudatba belevinni és belenevelni, hogy cselédnek lenni azontúl, hogy azért az illető bért kap, hivatás is. A cseléd-ügy megoldását célzó hely- hatósági szabályrendelet záradékul kihangsúlyozza, hogy Kolozsváron számos női és társadalmi egyesület foglalkozik rendkívül eredményesen cseléd-közvetítéssel. A julius elsején életbelépő rendelet ezeknek a hatáskörét egyáltalán nem érinti. Az ilyen társadalmi egyesületeknek a cseléd-kérdéssel kapcsolatban felmérhetetlenül fontos hivatásuk lesz a jövőben is. ök látják majd el többek között a cselédlányok lelki és erkölcsi gondozását a templomon és iskolán kívül, mint azt eddig a múltban is készségesen tették. Elengedhetetlenül fontos volna a cselédlányok szakmai kiképzése is, amit tanfolyamok rendezésével lehetne megoldani. Ennek a nagyfontos- ságu kérdésnek a megoldása is a társadalmi egyesületekre vár. 1943. J V N 1 V S 23 Hines kilátás javulásra Anglia élelmezési helyzetében Genf, jun. 22. (MTI). A Német Távirati Iroda jelenti: Lord Woolton angol élelmezési mi« niszter a skót kiskereskedők szövetségének értekezletén kijelentette, hogy Aug» lia élelmezési helyzetében a javulásra még kilátás sincs. Szó sem lehet arról, hogy a legnehezebb időn már túl vannak. Sorozatos betöréses lopások Kolozsváron Kolozsvár, junius 22. Az utóbbi Időbe» rendkívül elszaporodtak Kolozsváron a betöréses lopások. Az elmúlt 24 óra leforgása alatt két nagyobbszabásu betöréses lopás ügyében indított nyomozást a rendőrség. Ismeretlen tettesek behatoltak álkulccsal Pa- taky Mihály Taksony vezér-utca 19. szám alatti lakására s onnan elloptak két arany karikagyűrűt, többszáz pengő értékű ruha- és fehérneműt, továbbá a „Gazdáit Bankja“ által kibocsájtott 1500 pengő névértékű részvénypaplrt. A másik álkulcsos betörés a Majális-utca 31. szám alatt történt. Ismeretlen tettesek behatoltak Csema Zoltán lakásába, felnyitották a szekrényeket s 3000 pengő értékű fehérneműt loptak el. Hornis József Badacsonyi-utca 1 szám alatti lakásán ugyancsak ismeretlen tettesek jártak s 300 pengő értékű ágyneműt és fehérneműt vittek el. Könyvek között A Nemzeti Könyvtár u j számai t UPTON SINCLAIR: LETŰNT VILÁG — Kerekcsházy József tanulmányával — A Nemzeti Könyvtár ünnepi száma különös tárgj'at ölel fel. Upton Sinclair — na tévesszük össze Lewis Sinclair-rel, a hírhedt irányregények írójával — „Letűnt világ“ címmel megirta egy amerikai fiatalember életét. Lanny Budd, a regény főhőse, 1920-ban Parisba utazik és ott Wilson elnöknek személyi titkára lesz. Végigcsinálja a páriskörnyéki békék tárgyalásait, cözel- röl látja Clemenceau-t, Lloyd George-ot és a többi, akkori hatalmasságot — és föké- pen azt láthatja közelről az Európába csöppent amerikai fiatalember, micsoda fantasztikus tájékozatlansággal Ítélkeztek akkoriban a legyőzött országok felett. Lanny Budd, a danzigi korridor megteremtésénél felkiált: „Ebből húsz év múlva uj háború lesz!“ Két- tégtelen, hogy Amerika közvéleményét Upton Sinclair leleplezései nem rázták tel. A Trianonban megcsonkított magyar nemzet számára azonban némi elégtétel lehet, hogy a páriskörnyéki bűnösök bűnéi ma már tisztán állnak a történelem itélöszéke előtt. Kerekesházy József bevezető és zárótanul- mánya egésziti ki és magyarázza a kis regényt és kiemeli belőle a magyar szempontokat. A Nemzeti Könyvtár könyvnapi szama minden IBUSZ-pavillonban és Újságárusnál kapható! Ara 30 fillér. TERSÂNSZKY J. JENŐ: „A REPÜLŐ CSALÁD“ A Nemzeti Könyvtár pünkösdi számát Tersánszky J. Jenő irta. Tersánszky nevét jól ismeri a magyar olvasóközönség; évtizedek óta egyike a legizesebb és legvidámabb tollú magyar szerzőknek. Uj könyve te épp oly népszerű környezetben játszódik, mint hires, visszatérő regénymotivuma, Kakuk Marci. „A repülő család" voltaképen vidéki cirkusztörténet. A repülő család — akrobaták, müiovarok és bohócok vidám társaság«, — mulatságos és érdekes kalandokon megy át a regény során. Tersánszky J. Jenő kissé a saját fiatalságának békebeli emlékeit 1* feleleveniti uj könyvében. Nagybányai gyermekkorának élményeit, szigorú, polgárt munkáit otthonát teszi át a történet hátterébe. Aki ismeri az Írót, olvasta munkált, az határozottan azt fogja érezni: ,,A rwpíllő család“ talán éppen Tersánszky legjobb munkája. Külön szót érdemel az az Ízes, valódi magyar hang, amellyel Tersánszky hőseit beszélteti. Még amikor magyarul nem tudó, németajkú hősét beszélteti tört magyarsággal, még ebben a sajátságos, vegyes nyelvezetben is ott érezzük a háttérben Tersánszky, a szatmári szőjárás egyik legnagyobb reprezentánsát. Helyzetkomikum, vidám életszemlélet és amellett lebilincselöen fordulatos, komoly mondanivaló teszi élvezetes olvasmánnyá a Nemzeti Könjrvtár tij, pünkösdi számát. „A repülő család“ kapható mindén újságárusnál és IBUSZ-pavillonban. Ara 30 fillér, I
