Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-23 / 140. szám

S a e rdo JS43. § un iu * M ■ —i uu’Vij SKépvíael óház ktíny vt. *öuiu?s»r PAHUMSíiT BXTSR’Í-/ V 9 Ara 12 miér ELŐFIZETÉSI ARAK: X HORA 3.20, NE­GYED ÉVRE 9.20, FÉL ÉVRE 18.40, EGÉSZ ÉVRE 86.80 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 140. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNFTARSASAG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIOK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA ISMÉT LONDON HADICÉLPONTJAIT • ff BOMBÁZTÁK A NEMET REPÜLÖK I Az angolszászok saját bevallásuk szerint 44 bombázót vesztettek legutóbb Nyugatnémetország felett A IceleSi Iia re vonalon erős roSiamcsapalolcal 'verlek vissza a németek Eisenhower békítőén lépett közbe Giraud és de Gaulle viszályában „Hz elkövetkező nyár válságos lesz az Egyesült illanok számára" — mondotta Marshall amerikai vezérkari tűnök A BOLSEVIZMTJS ELLENI HARC meg­indulásának második évfordulóján — amely­nek jelentőségét már vasárnapi számunkban részletesen méltattuk — a tengelyhatalmak és szövetségeseik sajtója hossz» cikkekben foglalkozik a két évvel ezelőtti történelmi döntés fontosságával. A német és olasz la­pok rámutatnak arra, hogy Hitler vezér el­határozásával az utolsó órában mentette meg Európát a nekiszánt sorstól. A Stefarü iroda hangoztatja, hogy a hadjárat megin­dítása a jelenkori történelem egyik legna­gyobb döntése volt. A tengely, amelyet az emberiesség eszmél vezérelnék, a túlságos vérontás elkerülése végett mindent megtett, hogy ne kelljen kardot rántania Oroszország ellen. Napról-napra nyilvánvalóbbá vált azonban Moszkvának az a biztos szándéka, hogy az európai háborút felhasználja az eu­rópai államok egymás után való meghódí­tására és bolsevizálására. Az utolsó kétség Is eltűnt azon a napon, amidőn Molotov Sztálin parancsára közölte a német kor­mánnyal Oroszország területi követeléseit Kelet- Európával szemben. A tengely számot vetett annak a küzdelemnek a súlyosságá­vá!, amelyet a bolsevizmus elleni harc jelen­tett akkor, amidőn kertlény harcot folyta­tott a Brit Birodalom ellen is, de lehetetlen volt Molotov követeléseinek elfogadása, mert baráti államok feláldozását jelentette volna. Molotov követeléseinek elfogadása egyúttal árulás lett volna Európa valameny- nyl más nemzetével szemben, mivel követe­lései csupán a hadászati feltételét jelentet­ték a bolsevizmus Európa elleni további elő­nyomulásának. Az a döntés, amelyet Hitler­nek meg kellett hoznia, Igen súlyos volt, de nem volt más lehetőség. Az európai művelt­ség lényegével összefonódott erkölcsi és gyakorlati szempontok azt követelték, hogy megkezdjék a küzdelmet a bolsevizmussal. A hatalmas küzdelem még fólyik és egyre drámaibbá válik, a tengely azonban, ha újra kezdhetné, akkor is csak ezt a történelmi döntést választaná, mint 1941 junius 22-én. Az angolszász vezetőknek természetesen továbbra is szükségük van arra, hogy a bol­sevisták lekössék a tengelyhatalmak had­erejének nagy részét és Így teljesen érthető, hogy Roosevelt a háború megindulásának második évfordulóján üzenetet és üdvözletét küldött Sztálinnak és ebben elismerte, hogy a szovjetorosz nép a háború eddigi lefolyá­sában hihetetlen áldozatokat hozott. Az ellenséges öldalon is hallatszanak azon­ban már olyan hangok, amelyek annak a felismerésére mutatnak, hogy a bolsevizmus győzelme esetén a legnagyobb veszedelmet Jelentené jelenlegi szövetségeseire is. A ,,The Nineteenth Century and After" clmtl angol folyóirat júniusi száma rendkívül ér­dekes cikket közöl a lengyel—szovjet kap­csolatokból kiindulóan. Megállapítja, hogy a katynl erdőben történt események leleplezé­se az egész világban mély benyomást kel­tett s tény az, hogy az oroszok nem tudták Igazolni a lengyel tisztek eltűnését, Hozzá­járul ehhez, hogy a Szovjet, Keletlengyelor­szág elfoglalása után egy milliónál több len­gyel asszonyt, gyermeket és férfit hurcolt el az ország belsejébe s ezeknek sorsa is félel­mes emberi tragédia. Valóban csodálatos, — Írja az angol lap — hogy a lengyelek ezek- után nem állottak még határozottan a né­metek oldalára. A Szovjet — Írja továbo a londoni cikk mihelyt Keletlengyelorsza- got birtokába kerítené és szomszédja lenne a kárpáti ruthén területeknek, a „verrokon- ság“ elmén kétségtelenül azonnal erre Is jogot formálna. A lengyel—orosz válság szovjet részről próbaköve annak, hogy szö­vetségesei hogyan képesek eleget tenni az általuk vállalat kötelezettségeknek. A len­gyel-orosz válság olyan eseményekhez ve­zethet, amelyek, ha szabad folyást engednek nekik, dönteni fognak arról, hogy ki lesz az ura nemcsak Keletlengyelországnak és Len­gyelországnak általában, hanem a Skoda- müveknek, a román olajmezőknek, a Darda­nelláknak, Iránnak és Iráknak is. A szovjet politika, amely a lengyel—orosz válsághoz vezetett, ha tovább folytathatja, végered­ményben a brit birodalom biztonságát is ve­szélyezteti. Angliának ezért a Szovjetet en­nek a politikának feladására kell kénysze­rítenie. Ha Anglia megengedi, hogy a Szov­jetunió egy szövetséges állam Anglia íltal garantált területeit bekebelezze, úgy Anglia nemzetközi szerződései értéktelenek, elveszti tekintélyét a világban és végül is elkerülhe­tetlen lesz egy uj világháború. Ma Európát nem lehet érdekkörzetekre felosztani. Kelet- és Déleurópáról való lemondás egész Európa feladását jelentené. így Ír az angol folyóirat. Ez a hang a szovjet veszedelem meglátását jelenti és Ilyenmódon ellenséges részről is a legcsat- tanósabban igazolja a tengelyhatalmak két évvel ezelőtt hozott elhatározását. Európa háborújának sorsdöntő fontossá­gát hangoztatta Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter abban a táviratban is, me­lyet a nemzetközi újságíró nagygyűlésre küldött Bécsbe. — Az önök tanácskozása — mondja a távirat többek között — olyan Időkre esik, amikor az európai népek Német és Olaszor­szág, a kéletázsiat népek pedig Japán veze­tésével meghódított állásaikban készen ál­lanak arra, hogy megsemmisitöen visszaver­jék közös ellénségeik minden támadását. A bolsevistákat és angol—amerikai segítőtár­saikat, akik Európa elpusztítására töreksze­nek, a tengely és európai szövetségeseik csapatai addig verik, amíg egyszersmtnden- korra elmegy a kedvük attól, hogy száraz­földünket veszélyeztessék. A német külügyminiszter méltatja ezután a sajtó nagy fontosságát a közvélemény tá­jékoztatása szempontjából. Különösen fontos ez a munka ma, amikor a zsidó-kapitalista, ellenséges hírverés álhirek áradatával és egyéb botor fecsegésekkel próbálja befolyá­solni a népeket. A belső arcvonal erejének támasza a sajtó munkája s hozzájárul ah­hoz, hogy siettesse a hármasszovétség ha­talmainak végső győzelmét. AZ EURÓPA ELLENI ANGOLSZÁSZ TAMADAS lehetőségeit és valószínűségét mérlegeli egyik utóbbi cikkében a „Berliner Börsenzeitung“ katonai munkatársa, össze­hasonlítja az 1918. és 1943. évi hadi helyze­tet s megállapítja, hogy a német fegyverek ma összehasonlíthatatlanul kedvezőbb kö­rülmények között küzdenek. Akkor a nyu­gati arcvonalon elhasznált és legyengült, elegendő tartalék nélküli hadseregek állot­tak, ma ellenben a tengelyhatalmak és szö­vetségeseik mindenütt friss, kipihent és ki­tünően felszerelt, nagy háborús tapasztalat­ra visszatekintő erők fölött rendelkeznek. A* angolszászok mindezzel légi haderejüket állíthatják szembe. Ennek azonban nincs háborús döntő fontossága. A német lap ka­tonai munkatársa nem kételkedik abban, hogy az Európa elleni szövetséges támadás egy napon be fog következni, ha majd az angolszász fegyverkezés elérte tetőpontját, de a német haderő uj fegyvereket, nagy tar­talékokat és még hatásosabb hadieszközöket- tud ezzel szembeállítani. Az angoloknak eb­ben a harcban nem ötmillió francia katona áll az oldalukon, mint az első világliáboru- ban, hanem legjobb esetben kétmillió ame­rikai. Valószínű, hogy a közelebbi jövőben az angolszászok helyi támadásokkal fognak kísérletezni, az általános nagy támadással való fenyegetőzés végeredményben az ideg- háború egyik része. Az angol sajtó — ez is az Idegháboru egyik fegyvere — állandóan változtatja né­zeteit arról, hogy mi lesz a szövetséges tá­madás következő súlypontja. A londoni la­pok heteken át Szardínia és Szicília szige­tére igyekeztek irányítani a világ figyelmét, néhány nap óta most már a Görögország elleni invázió lehetőségét tárgyalják. A tengelyhatalmak fővárosaiban változat­lanul egy a válasz erre a hírverésre: bárhol is következzék be a támadás, azt 5tíiífdörtü*t * készen várják. Továbbra is csak helyi harcok voltak a keleti arcvonáson Berlin, junius 22. (MTI.) A Führer főhadiszállásáról jelenük a Német Táv- irátl Irodának: A véderő főparancsnoksága közli: A keleti, arcvonalon csak helyi jellegű harcitevékenység volt. A Halász-félszi­get előtt bombatelitalálatokkal elsül­lyesztettünk egy parti fehérhajót. Nehéz német harcirepülőgépek éjszakai táma­dást intézték a Volgánál fekvő egyik szovjet fegyverkezési üzem ellen. Berlin, junius 22. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: A keleti arcvonalon a hétfői nap he­lyi harci tevékenységtől eltekintve, álta­lában nyugodtan telt el. A kubáni híd­főnél a német tüzérség hatásosan lőtte az ellenség tábori állásait és felvonuló csapatait. Bjelgorodtól északkeletre nagyarányú rohamcsapatharcok fejlődtek ki. Oszum területén Piróknál, Szoragovatól észak­keletre és Sztaraja Kuszától délre a bol­sevisták kétszázadnyi erővel többször is támadtak. Bár előnyomulásukat erős tüzérségi tűz támogatta, a bolsevisták egyetlen helyen sem tudták harci céljai­kat elérni. Minden bolsevista vállalko­zás összeomlott az elhárító tűzben, vagy az ellentámadások súlya alatt. Romokban hever a peterhofi volt cári palota Bern, junius 22. * (Búd. Tud.) Mosz­kvai jelentés szerint teljesen romokban hever a Leningrád városán kívül lévő Peterhof volt orosz cári palota. Már nincs remény arra, hogy ennek a hire3 palotának értékes kulturális jelentőségű részeit valaha is helyreállítsák. A cári palota egy évig az arcvonal középpont­jában volt. Az arcvonal a palota park­ján haladt keresztül. Fokozódó neliézséqeldiel küzd a Szovjet Amszterdam, junius 22. (MTI.) A Né­met Távirati Iroda jelenti: Davies volt szovjetoroszországi nagy­követ a brit híriroda szerint rámuta­tott arra, hogy a Szovjet a háború kö­vetkeztében egyre fokozódó nehézsé­gekbe ütközik. Mindenfelé gyász és gond észlelhető. Milliókra rúg a katonák és a polgári lakosság közül az elesettek szá­ma. Minden családnak van vesztesége. Sok jel mutat arra, hogy a Szovjetben komoly az élelmiszerhiány. Krafeld felett 39 angol bombázót Ibitek le A német véderő főparancsnoksága jelenti: A hétfői nap folyamán néhány ellenséges repülőgép birodalmi terület fölé repült. Brit bombázó kötelékek a keddre virradó éjszaka Nyugat-Németország területét támadták meg. A támadás következtében elsősorban Krafeld város lakónegyedeiben a robbanó és gyujtóbombák nagy károkat okoztak. Sok épület rombadőlt és két kórházat rombol­tak szét. A lakosság veszteségeket szenve­dett. Ezldeig 39 többmotoros ellenséges bom­bázó lelövését jelentették. A német légierő a junius 22-re virradd éj- . szaka London területén és Anglia déli part­vidékén egyes célokat bombázott, A hadi­tengerészet biztosító jármüvei a holland partok előtt egy brit vadászrepülő kötelék­ből három repülőgépet lőttek le. Mint már jelentettük, a junius 21-re vir­radó éjszaka német harcirepülögépek éjsza­kai támadást intéztek Blzerta kikötője el­len. A támadás során a német repülök hat nagy kereskedelmi hajót és két hadihajót bombatelitalálatokkal megrongáltak. Amszterdam, junius 22. (MTI.) A Német Távirati Iroda közli: A brit hírszolgálat jelentése szerint a keddre virradó éjjel Nyugat-Németország területe ellen Intézett angol légitámadásról 44 bombázó nem tért vissza,

Next

/
Thumbnails
Contents