Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-18 / 136. szám

6 1943. JULIUS IS 7 CgungUing és a szovjet hef&Igâs • r~*^'ssnMwjz//vt&Mtss7fi \ Kuu é&aknfugatiterúliNáiat Ş % Sink,infoik}/ilfifénii/M > {somfát _ KXN.\ r**» imigmkitpifaJ&améilp- ts\ V • (6izáxkmönné- g\\\ ..V\\ ^an+SmjtfNwtktssziktltkţs jX\N\\''­.i <n tf festik áiiJMtí&'it •N,.'.. \s O í-— ml ~fäsvf) f§rnnMoi t. s \ \ ^ ‘ .........*«*«> .. : JkN W V* ■ V;v sä* * HíV»-,­,NXli SZOVJET MONGOLIA m m SlNKtANG. rtio GS/*-V? NANKlí kjjMráfci&í /V CSUNKING- Nanking W- KI Ni A KINA f--^3ÍV 4s^'i'",V3^P&L'f 9& *» — Szerencsés szám. Az osztálysorsjáték csütörtöki húzásán 10.000 pengőt nyert a 74.734 számú sorsjegy. (Felelősség nélkül.) (MTI) — Lóárverés Alsózsukon. Lapunk egy ko­rábbi számában közöltük, hogy folyó hó 19-én (szombaton) az alsózsuki Ménespa- rancsnokság lóárverést tart. Ebben a közle­ményünkben az árverés időpontját tévesen 9 órában jelöltük meg s ezért ezúttal hoz­zuk az érdekeltek tudomására, hogy az ár­verés nem 9 órakor, hanem 10 óra. 15 perc­kor veszi kezdetét s Így a Kolozsvárról 9 óra 32 perckor induló személyvonattal in­dulók kellő időben megérkezhetnek. * A kolozsvári kir. törvényszéktől. P. 2717/1943/1. szám. Hirdetmény. A kolozs­vári kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Szamosszentmiklós község kisajátítást ké­rőnek ismeretlen helyen tartózkodó Morocos Aurél és felesége szül. Chira Irén elleni ki­sajátítási ügyében az 1881. évi XLI. t. c. 46. §-ában foglalt rendelkezések alapján a kisajátítási ár birói megállapítása végett a tárgyalást a helyszínére Szamosszentmiklós községbe 194S. évi junius hó 26. napjának d. e. 10 (tiz) órájára tűzte ki és a távol­levők ügygondnokául dr. Pásztai Géza ko­lozsvári ügyvédet nevezte ki. Az érdekelte­ket azzal idézi, hogy elmaradásuk a kárta­lanítás felett hozandó érdemleges határoza­tot nem gátolja. Kolozsvár, 1943. évi junius hó 10. napján. Dr. Lakatos Imre s. k. tvszéki biró. A kiadm. hit.: Olvasahatatlan aláírás, főtiszt. — Kiegészítették a vitézitelek átszállásá­val kapcsolatos jogszabályokat. A most meg jelent 43.000—1943. I. M. számú rendelet ér­telmében, ha a vitézi telek és a velejáró fel­szerelés a tulajdonosról még annak életében száll át a legközelebbi alkalmas váromá­nyosra, azonban a várományos a vitézi telek átvételére való alkalmasság megállapításá­hoz szükséges kort még nem érte ci, a tu­lajdonjogot a telekköoyvben azzal kell a várományos javára bejegyezni, hogy a tulaj­donjogot a haszonélvezet tartama alatt a Vitéz! Renii várománya korlátozza. Ha. pe­dig vééosná»»ioskérrt a tulajdonos nöleszár- maaójának leendő férje jön számba, a tulaj­donjogot a Vitézi Rend javára kell beje­gyezni azzal, hogy a Vitézi Rend tulajdonjo­gát a nöleazá.rmazó leendő férjének váro­mánya korlátozza. — A BAROSlS SZÜVETSRG FELHÍVÁSA A KOLOZSVÁRI KERESKEDŐKHÖZ. A Baross Szövetség kolozsvári fiókja felszólít­ja, a kolozsvári kereskedőket, hogy Kor­mányzó TTrnnk 75. születésnapja alkalmából, egész nap tartsák zárva üzleteiket. A fű­szer-, illetőleg éieimiszerkeresketlök délelőtt 10 óráig nyithatnak. *■ Másolat a MÁV lg. 47.239/1943. szám­hoz. A dóst királyi törvényszéktől 782/1943. Hirdetmény. A kir. törvényszék közhírré teszi, hogy a Magyar Államvasutak kisajá­títónak Vajda Mária és társai kisajátítást szenvedők elleni kisajátítási ármegállapítás iránti ügyében az 18S8:XLI. t. c. 46. §-a alapján a kártalanítási eljárás megkezdésére határnapul Kackó községben a helyszínére az 194.1. éta junius hé 28. napjának d. <• 10 óráját tűéi ki, amikorra kisajátítót, az összes tulajdonosokat és telekkönyvi érde­kelteket, illetőleg azok törvényes képviselőit, a távollevők részére kinevezett Haraga Kris­tóf községi biró kackói lakossal együtt a törvényes következmények terhe alatt és azzal idézi meg, hogy elmaradásuk a kár­talanítás fölött hozandó érdemleges határo­zatot nem gátolja, az egyéni külön értesí­tések elmaradása, vagy a tárgyalásról való maradás miatt pedig igazolásnak helye nin­csen. Dés, 1943. évi április hó 23. napján. Dr. Ajben Béla s. k. kir. tszéki t. elnök. A kiadmány hiteléül: Aláírás s. k. s. hiv. tisztv. P. H. A másolat hiteléül: Olvashatat­lan aláírás. A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA Junius 18. Péntek este fél 7-kor: Díszelőadás vitéz nagybányai Horthy Miklós Kor­mányzó Urunk őfőméitőságának szüle­tésnapja alkalmából. I. Himnusz. TI. Ünnepi köszöntő. Elmondja: Mihályfi Béla. Hl. Szép anyám. Bajor Gizi és Tímár József vendégfellépésével. Bérlet­szünet. Bemutató helyárak. Junius 19. Szombat d. u. fél 3-kor: A bo­lond Asvayné. Bajor Gizi vendégfellépé­sével. Rendes helyárak. Junius 19. Szombat este fél 7-kor: Szép anyám. Bajor Gizi és Tímár József ven­dégfellépésével. Bérletszünet. Bemutató helyárak. Junius 20. Vasárnap d. e. 11-kor: A színház teljes balét,tegyiittesének és iskolájának vizsgaelőadása. Olcsó helyárak. Junius 20. Vasárnap d. u. fél 3-kor: Szép anyám. Bajor Gizi és Tímár József ven­dégfellépésével. Rendes helyárak. Junius 20. Vasárnap este fél 7-kor: Szép anyám. Bajor Gizi és Tímár József ven- dégfellépésével. Bemutató helyárak. Csungklng-Kina nem is olyan regen még J a „négy szövetséges világhatalom“ közé i .számította magát, amelyek a szabadságért és a demokráciáért harcolnak. Hónapok óta azonban már csupán „három küzdő demo­kráciáról“ beszélnek Londonban és Washing­tonban. Churchill is többször megfeledkezett parlamenti beszédeiben Csunkingról említést tenni. Miért? Az oka ennek az, hogy a bur- mai ut elvágása után Csunking-Kina meg­szűnt az angolszászok számára értékes ka­tonai tényező lenni. Ezenkívül Moszkva is súlyt helyez arra, hogy Kínát szovjet befo­lyás alatt álló területnek tekintsék és ennek megfelelően kezeljék. ­Burma elvssztése után az angolok kijelen­tették, hogy Indiából kiindulva uj utánpót­lási utat építenek Kínába. A földrajzi és technikai nehézségek azonban túl nagyok­nak bizonyultak, úgyhogy erről az útépítési tervről most mélyen hallgatnak. A lógiszál- litások is csődöt mondtak. Az ut hosszúsága miatt egyrészt nagyon kévé? hasznos terhet vihetnek magukkal a gépek, másrészt a vi­lágnak ez a legveszélyesebb légiutja már sok angol-amerikai repülöszerencsétlenséget követelt. Csunking azonban hadianyag, lőszer és üzemanyagellátás tekintetében továbbra is „A világ, amíg emberek lesznek benne, semmit sem változik" — körülbelül igy hangzik a tétel, amire Ziialiy Lajos felépí­tette uj szimüvét. A tárgy megválasztásá­nál lehetetlen észre nem venni a célzatos­ságot, s a mai időkre vaió utalás akara­tát. Nagy idők fekete fellegei tornyosulnak a világ felett. Az ismert és elismert értékek, mintha semmivé fosztanának. A francia forradalom mindenütt lángra lobbantotta azokat, akik látják a fennálló világrend hi­báit. A rend és fejlődés ütközik össze. A forradalmi fejlődés azonban elbizakodottá válik s abban képzeleg, bogy egyedül az ész rideg számításaival igazgathatja a vilá­got. S ez az önhittség a nihilizmusba: minden megtagadásába vezet. Már pedig az örök emberi viszonylatokat és törvényeket nem lehet megváltoztatni, mert azok az emberi természet ősi ösztöneiből fakadnak. A hit, a szépség, a hűség és szerelem esz­ményei ellen nem lehet torlaszokat emelni. Rendszerek változhatnak, kitalálhatnak uj elméleteket és hirdethetnek uj jelszavakat; maga az emberi természet megváltozhatat­lan és lényegében örökké ugyanaz. Néha talán már úgy tűnik, hogy minden elvész s a tagadás hódítja meg a világot minden veszélyével, de aztán végül mégis csak ki­derül, hogy a hatalmaskodók minden erő­szakával szemben is diadalmaskodik az emberi természet s a világot maga képére formálni akaró kulturbarbarizmusról kide­rül, hogy nem volt más, mint mvúó divat, teljesen a behozatalra van utalva. Ez most nem jöhet máshonnan, mint a Szovjetunió­ból. Moszkva természetesen igyekszik ezek­ből a szállításokból busás politikai hasznot huzni. Csunking kényszerhelyzetét kihasz­nálva, engedményeket csikart ki a kínai kommunisták javára, akik Belsö-Kina egyes részein már eddig is döntő befolyásra tettek szert. Szinkiangban, amelyet nemrégen for­málisan Csunking-Kinához csatoltak, a Szov­jetunió magához ragadta a gazdasági veze­tést és a közlekedési politika irányítását. A szecsuáni éhező parasztok körében hatalmas agitációs tevékenységet fejt ki a Szovjet. Ezenkívül már a kínai munkások százezrei vándoroltak ki a Szovjetunió hadianyaggyá­raiba, ahol természetesen teljesen bolsevista szellemben nevelik őket. A Szibéria és Csungking-Kina között folyó ut- ás vasút­építések is elősegítik a bolsevista apitációt, amely Kínában a háborús nyomor, éhség és munkanélküliség közepette termékeny ta­lajra talál. Ezzel szemben mit sem nyom a latban, hogy Amerika minduntalan emlékeztet Kí­nában lévő gazdasági érdekeire s bőgj- a kioai repülőtereken néhányszáz amerikai re­pülőgép támogatja Csangkaisek haderőit. egyetlen rövid korszak röpke hóbortja, Tán ezt a magyarázatot lehetne adni mindannak, ami Zilahy darabja mögött van s amit ö romantikus történet örve alatt el akar mondani. Annyi bizonyos, hogy Zi- lahy uj darabjának meséje kissé már túl­ságosan is regényes és erősen súrolja a gicca határát. Bár kétségtelenül irodalmi eszközökkel dolgozott, s ódon szavakkal díszített beszédének élvezetes ize és muzsi­kája van, sok nagysikerű és jól megépített színmű szerzője, ezúttal nem tudott igazi drámát teremteni. Mindenekelőtt hosszadal­mas s egyes jelenetei már-már az una­lomba fúlnak. A „Szépanyám“ nem dráma, hanem inkább párbeszédben elbeszélt tör­ténet. A dráma lényege: emberei akaratok és vágyak egymás ellen való feszülése. Ezt még a legdrámaibbnak ható jelenetekben, az asszony és a szerető, Petronella és Bik- kesy, férj és feleség párjeleneteiben sem találjuk meg, hiszen ezekben valójában nem történik más, minthogy a szereplők bizonyos felvilágosításokat adnak egymás­nak. Maga a téma, ebben a megfogalmazá­sában jellegzetesen epikus s ezen még Zi- lahy nagy gyakorlata sem tudott változ­tatni. Zilahyval szemben, aki éppen nemrégi­ben, szovjetbomba által összerombolt háza fölött olyan tisztán látott meg igazságokat, igényesnek, sőt szigorúnak kell lennünk. Jeles tehetsége és tiszta Írói becsülete megköveteli, hogy magasabb mértékkel mérjük, mint az átlagot. Ezért kell rámu­tatnunk másik hibájára. Igazi mondani­valóját nem tudta beleágyazni a darabba. Az író vallomása a világról a színpadon csak akkor hiteles, ha tetté válik. Zilahy ezúttal nem tudta jelképpé magasztositani figuráit. A magyar orvosprofesszor csak egy orvos, s nem az értelmes haladásért küzdő ember örök jelképe, Petronella csak egy bizonyos, családjáért harcoló asszony és nem maga a család, az örök és állandó emberi, társadalmi alapsejt. Az iró vallo­mása csak szépen megfogalmazott monda­tokban s nem tettekben nyilvánul meg. Már pedig a drámának csak köntöse a szó, csontváza mindörökre a cselekvés marad. Zilahy ezúttal nem tud meggyőzni, meg­nyugtatni és a maga oldalára állítani. A szép mondatok elrepülnek s a nézőben nem marad más emlék, mint egy romantikus történet a már majdnem mulatságosan naivnak ható „minden jó, ha jó a vége“ be­fejezéssel. A kolozsvári előadás igazi súlyát és ese­ményét, két nagy színész, Bajor Gizi és Timár József szereplése adta meg. Bajort legutóbb a közönség a „Bolond Ásvayné“- ban látta. Az igazi virtuóz szerep volt, ami­ben a nagy színésznő megmutathatta bá­mulatos technikai tudását, fölényes komé- diázó képességét. Asvayné szerepe végtele­nül mutatós és hatásos volt. Petronella sze­repében nincsenek ilyen mutatós lehetősé­gek. Ez a figura tiszta Ura. Itt egyedül a lélek dolgozhat. Bajor Giziből árad, sugár­zik ez a lélek. Halk, finom mozdulatokkal, színekkel és hangokkal építette fel a sze­repet. Petronellát nem lehetett külsőségek­ben megalkotni, hanem lírai, belsőből fa­kadó eszközökkel kellett ábrázolni. Ebben a finom, halvány színekkel megrajzolt figu­rában láthatta meg a kolozsvári közönség, hogy milyen kivételesen nagy színésznő Bajor Gizi. Különösen a harmadik felvo­násban nyűgözött le egyetlen, egészen mélyből fakadó kitörésével, majd néma, drámai mozdulatlanságával. Bajor ezúttal majdnem teljesen eszköztelenül játszott s éppen ezzel mutatta meg nagyságát. Timár József Bikkesy szeptemvir szerepében mu­tatkozott be. Teljesen leegyszerűsített já­tékmódja, amiben mégis benne volt az a felfokozottság, majdnem pátosz, ami any- nyira jellemzője Timár előadásmódjának, élő figurát állított elénk. Gyönyörű be­széde, finoman kidolgozott mozgása s egyé­niségének súlya, mind a szerep szolgálatá­ban állott. Egy nagy színész mondotta va­lamikor, hogy az az igazi színész, aki akkor is tud hatni, amikor nincsen szövege. Ba- jor Gizi és Timár József éppen ebben mu­tatták meg nagyságukat. Szöveg és hatá­sos szavak nélkül is tudtak hatni, egysze­rűen egyéniségük varázsával. Az előadás különben kissé zilált volt. A szereplők felfogása és játékmódja nincs egybehangolva. Ennek magyarázata bizo­nyára a kevés próba volt. Sallay Kornélia és Kamarás Gyula például, akik egyébként jó alakítást nyújtottak, mindvégig a klasz- szikus tragédia stílusában játszottak, ami kétségtelenül a közvetlenség rovására volt. Kamarás szerepe kissé elmosódott, körvo­nalai bizonytalanok s igy majdnem leküzd­hetetlen feladat a szinész számára. Kama­rás illúziót tudott kelteni, rokonszenves volt s ha alakítása elemiben nem volt tel­jesen egynemű, ez inkább a szerep, mint a szinész hibája. Sivó Mária betegsége miatt beugró Sallai Kornélia francia démonja nagyszerű alakítás lett volna egy klasz- szikus drámában. így azonban elütött a da­rab stílusától. Egy kis gall elekttomosság hasznára lett volna a figurának. Beugrás­ról lévén szó, teljesítménye így is kiválónak nevezhető. A többi szereplők közül kiválik Váradi Rudolf epizódfigurája. Valóságos kórképet rajzolt néhány pillanatra a gyáva és zsu­gori kispolgárról, anélkül, hogy torzításba tévedt volna. Rendkívül mulatságos volt Garami Jolán. A nézőnek azokat a vén bo­szorkányokat juttatta eszébe, akik a guil­lotine alatt köt ügettek és trécseltek. Ki­emelkedik az együttesből Senkálszky da­liás adjutánsa, Bódé György csupa láng ifjú költő-forradalmára, Dánosé György vén jobbágya és Kolár Mái.a sán-a, nyü- gösködő Pollinája. A többiek közű1 figye­lemreméltót nyújtott Czoppán Flórt, Rét- hely, Borovszky, Deéay Jenő. liante* Béla, Szécsi Ferenc, Perényi és Szentes. Varga Mátyás díszletei ezúttal is stíluso­sak és szépek. Különösen az utolsó felvo­nás színpadképe tetszett. A közönség lelkesen ünnepelte az est fő­szereplőit. (H. «,) MIDIIT Men ezt a lapot *Z HIRDESSEN ORSZÁG EGÉSZ A. KELETI f VEVÖKP.PES KO­ÚJSÁGBAN B ZÖNSEGE olvassa zinhazi mrd Szépanyám Zllaby Utas sztamiivének bemutatója a ksSozsvárí Nemzeti Színházban »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents