Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-16 / 134. szám

1943. J V N 1 V S lé 4 Márton Áron püspök. Első miséjét meg el sem mondta. De ez az ünnep a nép ünnepe. A nép fungál itt egyszerű szivének teljes áhítatával. S Balog-Baricz János bátya ime, magairta versben fohászkodik Máriához: A ezess győzelemre, ne valljunk kudarcot, Engedd, hogy megnyerjük e keresztes harcot. Szent fiad jelében, a keresztbe győzünk, A Te pártfogásod minden reménységünk. Ezer éve vagyunk gyermekeid immár. Eegyen százszor áldott érte István király. így fohászkodott az öreg székely, az öreg táltos. Ez az ünnep a nép ünnepe. A nép találkozik itt hitében Istenével s a székely nép minden fia egyetért az álfáiul megye- bíró mély áhítatból született szavaival. A menet tovább halad. Leér a falu szélé­re. Meg kell állnia, hogy a menet vége elha­ladjon előtte. Kell egy félóra, amig újra megszólalhatnak a felvirágozott csengettyűk és felcsendülhet az ének. Ebben a pillanatban a hit és áhitat lobogó lángnyelvei nyönyörü körben ölelik körös­körül a hegyet. S a hegy lángol a hála és reménység tüzkoszorujában... Szürkület lesz, mire a kikerülést bezáró kereszt: a csángók csoportja visszakerül a faluba... A menetben ott láttuk a székely egység szép jelképét: a Csíkszeredái katolikus fő­gimnázium választott diákjaitól vitt „Labn- rum“-ot. Stilizált méhkas. A székely nép nehéz sorsának, dolgos életének, szorgalmá­nak kifejezője. Ott láttuk a nagyváradi le­venték népes csoportját is. Először vettek részt ezen a megható magyar ünnepen. S az események egyszerű krónikása, mi­közben búcsút' mond a esiksomlyói zárda udvarának, fülében, szemében s szivében a nagy székely sokadalom lenyűgöző szinppm- pájából dallamfoszlányokat visz magával emlékül: ftrces férfihangok zengik: „Magyarok Istene, kegyelmezz minéktink...“ Kedves, üde leány hangok csilingelnek: „Régi magyaroknak királyné asszonya...“ 8 még egy képfoszlány lép az öntudat küszöbére: Kápolnásfalu keresztjét flatai honvéd vit­te. .. Fiatal honvéd... Magyar ünnep volt s az is marad a csili- eomlyói „kikerülés“. JZfa/mD&msmtL ERDÉLY FINN VENDÉGEI közül néhányan megérkeztek Désre. A finn tiszteket SchtUing János dr. alispán As Kttbacher Árpád bankigazgató látják vendégül. A testvérnemzet fiai beutazzák a* egész megyét, meglátogatják gróf Bethlen Béla dr. főispán bethleni kastélyát, Tolna Miklós rsicsókereszturi kastélyát és Altatóban a vidék szebb helyeit. Körülbelül két hétig lesznek Bés és a vármegye ven­dégei. A magyarság szeretettel nézi a finn tiszteket, amint az ősi dési épületeket és dési utcákat szemlélgetik. A polgárság szívélyesen elbeszélget a németül tudó tisztekkel. * A DÉSI POLGÁRI TÁRSASKÖR * kisebbségi időkben a magyar élet egyik erős bástyája volt. Értelmiségi és iparososz­tály találkozott és élt itt egymással szoros fegyverbarátságban. Ma ez a helyzet meg­lazult... Még nem éleződött ki, de gyors köz­belépésnek kell történnie. A különböző tár­sadalmi osztályok elkülönülnek a társaskör­ben s mindegyre jobban elhalványul a zord időkben kikristályosodott egyiívétártozás ér­zése. Előadásokat kellene tartani, amelyek a közszellemet emelnék és felfrissítenék a Tár­saskör életét. ■* A DÉS MELLETTI CICHEGY kálvinista magyarsága önálló egyházköz­séggé óhajt alakulni, hogy ilymódon külön temploma és iskolája legyen s ne kelles­sen a gyermekeket télen-nyáron Désre be- gyalogdfíatnia. A dési egyházközség egy- hangulag hozzájárult a tervhez. A derék cichegyiek a templom költségeihez 12.000 pengőt, azonkívül igás napszámot ajánlot­tak fel. Az uj kálvinista magyar egyház- község egyébként 884 lelket számlál.-ft A SZATMÁRI SZÍNTÁRSULAT amely szeptember folyamán kéthónapos ven­dégszereplést akart rendezni Désen, értesí­tést küldött, hogy tervét elvetette, mert a színházterem befogadóképessége olyan ki­csiny, hogy a bevétellel a kiadásokat sem tehet fedezni. kolozsvärT\J THJ. KIR . VAROS. * , . ,0 GÁZMÜVEI dEzsma u.34-38 .TÁVBESZÉLŐ : 30 - 72 PROPAGANDA ÜZLET: WESSELÉNYI M.«. 35 TÁVBESZÉLŐ : 31*59 A hősi eszmém/ szolgálatában áll a székeh/udvathe'i/i Baráti Szabó Dávid főgimnázium — mondotta az iskola fennállásának 350. évfordulóján vitéz dr. Boga Alajos kanonok — A Keleti Ujmg kiküldött munkatársaiéi. — Székelyudvarhely, június 15. A székely anyaváros, Udvarhely felett magasodik Szent Miklós hegye. A hegyen vár, a kul­túra és magyarság vára: a Baráti Szabó Dávid főgimnázium. Pompás uj épület, büszke, díszes homlokzattal, de maga az in­tézet háromszázötveneşztendos s ennek a negyedfélseázadnak levegője és szelleme tölti be a hatalmas épületet, hirdetve, hogy egy iskola igazi ereje és lényege nem a kor­szerű és kényelmes épületben, hanem a ha­gyományok soha el nem múló erejében rej­lik. A Baráti Szabó Dávidról elnevezett szé­kelyudvarhelyi római katolikus főgimnázium tájékán nagy az izgalom. Háromszázötven kemény, becsületes munkában, áldozatos ta­nítás közben eltelt esztendőt ünnepelnek. Az igazgatói irodában egymásután kopogtatnak be az öregdiákok, akik az ország valamennyi szegletéből eljöttek. Fehérhaju öregurak is­mernek egymásra —- keresve a régi, pajkos kisdiákot, akivel nyolc esztendőn át együtt faragták az iskola padját és remegtek a szekundától. Mialatt a véndiákok gyülekeznek, megkér­jük Dobos Ferenc dr. tanügyi főtanácsost, akit annakidején a megszálló hatóságok magyarságáért hosszú ideig börtönben tar­tottak s aki alapos ismerője az Iskola múlt­jának, hogy beszéljen az intézet három és fél évszázados történetéröl. íme, néhány mozzanat: 1849-ben, amikor az orosz hadak elözön- lötték Erdélyt, Székelyudvarhely környékét is megrohanta az ellenség. A környékbeli falvakra már csóvát vetett az ellenség' s a magasba kanyargó füst hirdette, hogy itt az ellenség. Ekkor küldöttség alakult a székely- udvarhelyiekből s az Oltárt Szentséggel, élen a föesperessel, aki ősi hagyomány sze­rint egyúttal az iskola igazgatója is volt, az oroszok elé Vfir.uk. A hagyomány úgy be­széli el, hogy az orosz tábornok, amikor meglátta az Oltári Szentséget, térdreborult s Ígéretet tett, hogy nem fogja bántani Szé­kelyudvarhelyt. Aranybetükkel lehetne beírni a magyarság történetébe azt a jelenetet is, amikor a szé­kelyudvarhelyi római katolikus főgimnázium tanári kara, 1919-ben, amikor a megszállók ajánlatot tettek, hogy meghagyják az iskola katolikus jellegét, ha a románt választják tanitási nyelvként, egyhangúlag azt vála­szolta, hogy az iskola katolikus jellegéért nem áldozzák fel magyarságát. Ezt a ki­jelentést egy jezsuita nevelésű paptanár ette meg. A harmadik, az iskola történetére sors­döntő fontosságú tett akkor történt, amikor a, román agrárreform során az erdélyi római katolikus státust megfosztották birtokaitól, az egyetlen alaptól, amiből iskoláit támogat­hatta, a Státus vezetősége kénytelen volt közölni az intézettel, hogy nem tudja folyó­sítani az iskola fenntartásához szükséges összeget. S ekkor nyilvánult meg legszebben Székely udvar hely magyar öntudata. Gyűj­tést indítottak, először az iskola volt növen­dékei között, de megmozdult az egész tár­sadalom. Keni volt különbség a felekezetek között. Mindenki adott, aki csak tehette. Vajda református esperes saját maga szólí­totta fel hiveit az adakozásra, azt mondva, hogy a római katolikus főgimnázium léte általános magyar érdek s megszűnése éppen úgy fájna a reformátusoknak is. A három esztendő alatt, amig a Státus képtelen volt támogatást nyújtani, a koldussá szegénye­dett erdélyi magyarság s elsősorban Udvar­helyszék cgymillióhdromszázezer lejt gyűj­tött össze az intézet számára, s az ilyen­formán folytatni tudta nagyértékü nevelő munkáját. A Baróti Szabó Dávid főgimnázium junius 14-én, pünkösd másodnapján ünnepelte fenn­állásának háromszázötven éves évfordulóját. Az ünnepségen rendkívül nagy számban je­lentek meg a volt növendékek, akik között jópéhány igen magas közéleti tisztségre ju­tott. Az ünnepség reggel fél 9 órakor hála­adó széntmisével kezdődött. A hatalmas ka­tolikus templomot zsúfolásig megtöltötte a volt diákok és hivök serege, akik áhítattal hallgatták végig a szentmisét, amelyet Sán­dor Imre püspöki általános helytartó mon­dott. A szentmise alatt dr. vitéz Boga Ala­jos pápai prelátus, aki maga is az intézet növendéke volt, mondott szentbeszédet. Szentmise után a véndiákok látogatást tettek a temetőben, volt tanáraik sírjánál. Itt László Ignác gyergyói föesperes emléke­zet. meg az elhunyt tanárokról. Ezután a véndiákok, kegyeletes szavak kíséretében vi­rágot helyeztek el régi tanáraik sírján. Délelőtt 11 órakor jubileumi közgyűlést tartottak az intézet tornatermében. Az emel­vény fölötti falat Baróti Szabó Dávid és Sám- bár Mátyás, a tudós jezsuita képe diszitette. A termet zsúfolásig megtöltő közönség előtt zajlott le az emelkedett szellemű ünnepség, amely a Magyar Hiszekegy eléneklésével kezdődött. Jancsó Béla gimnáziumi igazgató az intézet nevében köszöntötte a megjelent véndiákokat, majd P. Jánossy Béla, az in­tézet volt növendéke mondotta el nagyhatású juMleumi ódáját Dobos Ferenc dr. tanár, tanügyi főtanácsos hatalmas tudásról tanús­kodó előadásában az intézet háromszázötven éves múltját ismertette, derűs és szomorú epizódokat elevenítve fel az iskola történeté­ből Ezután az intézet vegyeskara P. Jánossy Ferenc tanár vezényletével népdalokat adott elő, majd Kása Kálmán dr. miniszteri osz­tályfőnök. a vallás és közoktatásügyi minisz­ter képviselője köszöntötte a jubiláló intéz­ményt, vázolva azt a nagy munkát, amit három és fél évszázad alatt végeztek. Dr. vitéz Boga Alajos pápai prelátus az Egyház­megyéi Tanács nevében köszöntötte a Baróti Szabó Dávid főgimnáziumot: — A háromszázötven éves intézet elődeink közös cselekedete volt. Harmincezer magyar férfi kezdette meg’itt életpályáját. Harminc­ezer férfi, akik bíztak karjukban és bíztak Istenben. Újra harc folyik a világban. Hős lelkek kellenek s ennek a hősi eszménynek szolgálatában áll ez az iskola is. Ezután a vármegye, a város, a kerületi papság, a társintézetek üdvözölték az intéze­tet, majd az öregdiákok nevében Sebestény Imre dr. nyugalmazott kúriai bíró köszön­tötte az iskolát. Az üdvözlésekre Sándgr Imre püspöki helytartó válaszolt, majd egy kisdiák köszöntötte az öregdiákokat. Követ­kezőnek János Áron dr. országgyűlési kép­viselő szólalt fel az öregdiákok nevében, be­jelentve a véndiák alap megteremtését, több nagy, ezer pengős adományt jelentve fce. A véndiákok alapjára már az első órákban igen tekintélyes összeg gyűlt össze. Az alap kamatait a szegénysorsu diákok felsegitésé- re fogják fordítani. A jubileumi diszgyülés Jancsó Béla igazgató zárószavaival és a pápai himnusszal ért véget. Este 8 órakor a városi moziteremben tar­tottak díszelőadást a véndiákok közreműkö­désével. Elsőnek az intézet ének- és zenekara adta elő a Himnuszt P. Jánossy Ferenc ta­nár vezényletével, majd Bálint József dr. országgyűlési képviselő tartotta meg beve­zető előadását. — Az idősebb nemzedékeknek — mondot­ta Bálint József dr. — a fiaţalsâg adja meg az erőt a további küzdelemre. Ezért jöttünk most össze a Szentlélek ünnepén. Ez a nap nemcsak az iskola és diákjai, hanem az egész magyar ifjúság, az egész Magyaror­szág ünnepe. Bálint József dr. Így fejezte be beszédét; — Iskolánk a székely hagyományokból nőtt ki és lett naggyá és továbbra is ezt a szellemet fogja őrizni. Bíró Lajos nyugalmazott gimnáziumi igaz­gató .Magvető apostolok, megtermékenyült lelkek“ cimmel az iskola volt kiváló tanárai­ról és tanítványairól emlékezett meg, majd az ifjúsági énekkar adta elő Liszt „Magyar Ünnepi dal“-át. Ezután Kazatsay Emilné szavalt nagy sikerrel, majd az intézet növen­dékei mutattak be székely táncokat. Dantei. Áron dr., az Országos Magyar Sajtókamara, főügyésze beszédében hangsúlyozta, hogy valamennyi véndiák örökké visszavá-gyott az Alma Mater falai közé. Az intézet növendé­kei pompás élőképekben mutatták be. hogy a sport tulajdonképpen honvédelem. A pom­pás. látványos mutatványokat Benedek Ist­ván tornatanár állította össae. Ezután az in­tézet énekkara P. Jánossy Ferenc „Erdélyi leventeinduló"-ját adta elő, majd Nagy La­jos dr. gondnok zárószavaival és a Székely Himnusszal ért véget az ünnepség. Junius 27-én ovaţia fal Gábor Aion szobrát a nagyváradi hadapródiskola Nagyvárad, junius 15. A Gábor Áron hon­véd tüzérségi hadapródiskola, junius 27-ikén avatja fel Gábor Áron szobrát. Az avató ün­nepélyen megjelenik és beszédet mond a honvédelmi miniszter is. (MTI) Bolgár lap Magyarország és Bulgária szerepéről Szófia, junius 15. (MTI) A Jambolban megjelenő „Trákiec“ című lap azt írja, hogy a magyar újságíró vendégek bulgáriai tar­tózkodásukon kifejezésre juttatták a bolgár nemzettel való testvéri kapcsolatokat, ki­domborították, mennyire közösek Bulgária és Magyarország érdekei. Mint a múltban, Ma­gyarország és Bulgária közös ellenséggel harcol, hogy megvalósítsa teljes nemzeti egységét és biztosítsa nyugodt fejlődését. Szorosan egybefüzi őket a legutóbbi háború­ból folyó közös sors is. Ebben a háborúban mindkét nemzet bizonyságát adta bátorságá­nak, méltóságának és csodálatraméltó lova­glás jellemének. Példás és megható az a küzdelem is, amelyet Magyarország a leg­utóbbi időkben vívott a páriskörnyéki béke­szerződések ellen. Szívós erővel viselte el a megpróbáltatásokat és kitartóan készült nemzeti egység érdekében az újabb küzde­lemre. Elérték céljaik egy részét és életük árán Is készek megőrizni és megerősíteni azt, amit kiharcoltak. Ma kéz a kézben küz­denek együtt Magyarország és Bulgária Európa ellenségei ellen és méltók arra, hogy betöltsék az őket megillető helyet cm uj Európában,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents