Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-01 / 123. szám

HATALMAS VESZTESÉGEIK MIATT NEM FOLYTATTÁK A BOLSEVISTÁK KUBÁNI TÁMADÁSUKAT Ismét 90 ezer fonna hajóteret küldtek a tenger mélyére a német buvarhajók Mse angololc lefoglallak as alexandriai internált francia j&adißafálcát Benes kegyyesileli lelt Moszkyában Partraszállásra alkalmas ellenséges hajók gyülekezését figyelték meg a tengelyrepülők a tuniszi kikötőkben A TEN GELTHAT ÁLMÁK FELDERÍTŐ M'L LOGE T’E I az utóbbi napokbap Bizerts Az Sousse Tüntetőjében partraszállásra alkal­mas efienséf^a jjjlBekeiáíét ügyelték mag s ezeket azután a bombavető gépek később erőteljesen bombázták is. Az olasz főváros­ban esek a tények nagy figyelmet keltettek s megjegyzik, hogy a tengelyhatalmak megtettek minden szükséges intézkedést az esetleges ellenséges partraszállási kísérletek eken. Olaszországban is megoszlanak azonban a vélemények arranézve, hogy az angolszá­szok valóban megkieérlik-e a Földközi-ten­ger felöl az európai erők megtámadását. Több jel elég világosan mutat az ellenség ilyenirányú terveire, ezzel szemben azonban van olyan felfogás is, amely szerint az an­goloknak és amerikaiaknak a közeli táma­dás kérdésében csapott nagy hirverési had­járata csupán figyelmet elterelő manőver. Egy ilyen hadművelethez tudniillik minden hadianyaggal fölszerelt, állandóan ellátott többszázezer főnyi hadseregre van szükség, s ez sokmillió tonnás hajóteret vesz igény­be. Ez a hajóhad szüntelenül az elsüllyesz­tés veszélyének lenne kitéve, s ugyanolyan nagy tonnatartalmu tartalékhajóhadnak kellene még rendelkezésre állania. Még egy olaszországi esetleges sikeres partraszállás *em jelentene döntő előnyt, sőt a lehető leg­nehezebb feladat elé állítaná az angolszá­szokat. Az olasz közvélemény fölfogásának adott méltó kifejezést Elecrodx, az olasz hadirok­kantak szövetségének elnöke, aki az első világháborúban mindkét szemét elveszítette. A beszédet az olasz rádió közvetítette. Blecroix többek között kijelentette: a fasizmust még ellenségei sem mondják idegen eszmének, tehát még azok sem, akilc eltüntetni szeretnék. A fasizmus nem válik hűtlenné Róma szeileméhez, az olasz nép nem válik hűtlenné Róma hivatásához. Ma­ga az ellenség is példát adott súlyos hely­zetben kitartásra és most mégis azt meri feltételezni az olaszokról,% amit maga eluta­sított magától. Mi azonban nem leszünk rosszabbak az ellenségnél, hiába akarnak minket szegyenbe dönteni. Tudjuk, hogy csak azt kapjuk meg, amit saját erőnkkel kivívunk, hogy nem várhatunk igazságos­ságot azoktól, akik nem tartották be sza­vukat akkor sem, amikor velük együtt vé­resőnk. Olaszország a végsőkig harcol. A háború kétségtelenül nem a legjobb idő­pontban és a legkedvezőbb körülmények között vált kikerülhetetlenné Olaszország számára, de Olaszország összeomlására hiában várnak. Az események a felsőbb pa­rancsnak engedelmeskednek. A jövő azoké a népeké, amelyek a szerencse változandó- sága közepette is megőrzik méltóságukat. Olaszország bízik jövőjében. A Ştefani Iroda megjegyzi, hogy a beszéd mé*y benyomást tett. Eteeroix nem politika ból beszélt, hiszen semmit sem várhat a politikától. Az fi hangja Olaszország hangja volt. Olaszországé, amely mindenkor a mű­velődés fáklyavivője volt és amely meg, akarja őrizni örökségét. Beszéde lecke azş olasz stílusból. Olaszország nem tudott min­dig győzni, mert szive nagyobb volt erszé­nyénél. De Olaszország mindig büszkén har­colt a végsőkig, amikor becsületéről volt sző. Ha az ellenség azt mondja, hogy a bombázásokat folytatja, ha nem adjuk meg magunkat, akkor azt válaszoljuk, hogy még a kérdés felvetése is sértő. Nagy hadirok­kantunk a tegnapi halottak és a mai har­cok nyelvén válaszolt. A LÉGI HARCOK a La áíemcáe-csatorna mindkét partján és a Földközi-tengeri tér­ségben nem csökkenő hevességgel folytak. A német bombázók vasárnap délután a déli és délekeletangliai partvidék kikötővárosai ellen intéztek támadást. A délangol partokon Torquay kikötőjét támadták és nagy tüzeket figyeltek meg. Zürichbe érkezett hírek sze­rint a londoni jelentések is nagyarányú ká­rokról és halottról és sebesültről számolnak be. A tengelyrepülök tovább támadták az északafrikai kikötöket is. Az ellenséges repülőkötelékek Rennes s néhány, az Atlanti-óceán partján lévő tá­maszpont ellen intéztek támadást. Angol­szász gépek jártak nyugatnémetországi helységek felett is. Az ellenséges légihaderö nagy veszteségeket szenvedett. Szombaton 57 repülőgépet lőttek le s vasárnap is nagy veszteségei voltak, az angolszászoknak. A né­met vadészrepülők sok amerikai bombázót már első lövedékükkel felrobbantottak. Az sem használt, hogy az angolszász gépek 7000 méter magasságban igyekeztek megkö­zelíteni célpontjaikat, mert a német vadász­kötelékek még céljuk elérése előtt megállí­tották őket. Az utóbbi napokban nagy sikert értek el újból a német, tengeralattjárók is. Az At­lanti- óceán északi és déli részén kemény har­cokat vívtak az ellenséges hajókaravánokkal s amint a német hivatalos közlés mondja, a legmerészebb támadó szellemmel és a leg­nagyobb elszántsággal harcolnak; 15 ellen­séges hajót süllyesztettek el, 90.000 tonna­tartalommal. * A KUBÁNI HÍDFŐNÉL folyó nagy csata második szakasza a bolsevisták véres vere­ségével végződött, úgy, hogy vasárnap az ellenség már nem is folytatta támadásait. Szombaton még megkísérelték, hogy betör­jenek az Azovi-tengernél fekvő laguna­vidékre, a németek azonban 50 teljesen megrakott bárkát süllyesztettek el. Egy támadás. Nrov<*ro#szíjszktól északra a német tüzérség elhárító tüzében omlott össze. A bolsevisták főképpen légihaderejüket dobják be most a küzdelembe s támadásaik a Kercs-szoroson át haladó német utánpót­lási kötelékek s a Krimszkajától délnyu­gatra lévő arcvonalszakasz állásai ellen irányultak. Berlinben az a benyomás, hogy a bolsevisták belátták a harekocsitámadás céltalanságát és uj taktikába kezdtek. Ille­tékes német részről rámutatnak azokra a rendkívüli erőfeszítésekre, amelyeket a Szovjet tesz a kubáni hídfő ellen s az itt összpontosított bolsevista csapatok iulsulya 10:1 arányúnak mondható. Nagy légiliad- cröt is vontak össze s meg akarják ezzel akadályozni, hogy a németek, erősítéseket küldjenek a hídfőállásokba. A német légi­haderö azonban nagy eredményességgel hat­col a szovjet gépek ellen, úgy, hogy a bol­sevisták vasárnap összesen 74 repülőgépet vesztettek, mig a német veszteség 7 gép volt. * A FRANCIA HAJÓHAD ALEXANDRIÁ­BAN állomásozó egységeire az angolszászok már régen kivetették a hálójukat. A hajóraj | parancsnoka — Retain hive — következete­sen visszautasította azt a brit követelést, hogy hajóival álljon angol szolgálatba. Leg­utóbb arról érkezett jelentés, hogy az ango­lok megvonták az élelmezést a francia ten­gerészektől és Így azok a legsúlyosabb hely­zetbe kerültek. Ilyen körülmények között nem keltett meglepetést az a hir, hogy az éhező tengerészek kénytelenek voltak vé­gűiig engedni a brit nyomásnak és Anglia átvette a hajókat. A volt szövetségessel szembeni másik an­golszász arcvonal Martinique szigete ellen irányul. Itt is az élelmiszerek elvonásával, a sziget teljes elzárásával akarják a behó- dolást kikényszeríteni. Robert francia ten­gernagy most levelet intézett az United Presshez s ebben kijelentette, hogy a fran­cia Antillák minden polgára kész, hogy akár életével is bizonyságot tegyen a Franciaor­szág irányában érzett hűségéről és a sziget nagy gazdasági nehézségei mellett is kitart a vichyi kormány mellett. * BENES északamerikai utazásának kulisz- szatitkairól közöl rendkívül érdekes jelen­tést a Magyar Távirati Iroda lisszaboni tu­dósítója. Eszerint Amerikában az utóbbi időben erős ellenzéke támadt a esehszlo- vákizmásnak. Hatvannál több szlovák szer­vezet dolgozik ellene. A londoni cseh körök nagy Ijedelemmel figyelték ezt a mozgal­mat, mivel Benes és hívei mindenképpen « régi állapotot szeretnék visszaállítani angol­szász győzelem esetén. Most azonban Bcnes is kénytelen volt eugedn. eredeti merev ál­láspontjából. Az utóbbi időben angol részről bizonyos elhidegiilést lehetett észrevenni a cseh kormány iránt. Az angol külügyi hi­vatal csak nehezen teljesítette a londoni cseh kormány kéréseit s az angol hatóságok nyomást gyakoroltak a Moravetz ezredes vezetése alatti cseh katonai csoportra, has­son oda, hogy a cseh kormány körei változ­tassák meg álláspontjukat. Benest végülis meggyőzték arról, hogy a Középeurópa ujjá- rendezését célzó tervekben uj kezdeménye­zéseket kell fölvenni. Megindultak a tárgya­lások s ezeken Massaryk kijelentette, nogy a londoni viták semmit sem érnek, mert Amerikában teljesen más a felfogás, ott ki is dolgozták az uj terveket. Helyes volna te­hát, ha Benes Amerikába utazna. Ekkor mozdultak meg a cseh kommunisták, akik Benes előtt felvonultatták a vörös hadsereg verhetetlenségéröl szóló érveiket. Ezek ha­tottak volna Benesre, ha időközben Moszk­vában nem játszódik le botrányos jelenet Nejedly és Lausmann, a két cseh kommu­nista vezér között. Nejedly beszámolt moszkvai élményeiről és a moszkvai cseh kommunistákkal való tárgyalásairól A be­számoló szerint a moszkvai cseh kommu­nista csoport azt üzeni Nejedly utján Lon­donnak, hogy a cseh munkások1 és parasz­tok ne a londoni emigráció, hanem a vörös hadsereg keretén belül harcoló vörös cseh­szlovák hadsereget várják, mert csak ez a hadsereg jelenti részükre, a szabadságot. Lausmann elmondotta, hogy a londoni cseh kormány tagjai közül egyesek ne is gon­doljanak arra, hogy visszatérhetnek Cseh­szlováklába. Benessel kapcsolatosan azt ta­nácsolták, hogy jobb, ha Benes véglegesen berendezkedik az emigráció« életre, megte­hetik legfeljebb azt, hogy Benest ideiglene­sen elfogadják, amig a munkások a vörös hadsereg támogatásával meg nem szervezik a cseh szovjetet. Ez a moszkvai beszámoló teljesen felkavarta a londoni cseh emigráció nyugalmát. Benes eddigi saovjetbarát poli­tikájának bukását látták ebben, mert a cseh kommunisták maguknak vindikálják az el­sőbbséget. Benes belátta, hogy a szovjet ré­széről nem fogja megkapni, amit várt. Ki­jelentette, hogy uj tervekre van szükség, amelyeknek megvalósítását főként Amerika segítségével keö végrehajtaná. Ez nagy vál­tozást teremtett, mert Benes eddig a közép- európai rendezést kizárólag a szovjetre akarta bízni. A nagy változás Benes állás­pontján a következőkben - történt. Eddig Benes mindig azt hangsúlyozta, hogy terü­leti kérdésekben ki kell mondani a konti­nuitás elvét. Ezen a téren nincs kompro­misszum. Most ezt a tézist, megváltoztatta, amennyiben most már elfogadta azt az el-

Next

/
Thumbnails
Contents