Keleti Ujság, 1943. május (26. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-27 / 119. szám

1943. M A J U S 27 MA: MÚZEUMOK: Botanikus Muzeum a Botanikus Kertben (Majális-utca 42. Nyitva délelőtt 8—1-ig, délután 3—6-ig.) Erdélyi Nemzeti Muzéum (Bástya­utca 2. Nyitva délelőtt 9—1-ig. Megtekinthető római kori és közép­kori kőtár.) Az Erdélyi Nemzeti Muzeum Állat­tára (Mikó-utca 5. Megtekinthető 9—12-ig). Az Egyetemi Általános Növénytani Intézet Múzeumai. (Farkas-utca 1., Közp. Egyetem, I. bejárat az udvar felöl.) Alföldi muzeum, Erdélyi szo­ba, Tanszer- és Amerikai—Alaszkai muzeum. Nyitva minden hónap első vasárnapján d. e. 10—12. (Díjmen­tes.) EGYETEMI KÖNYVTÁR: Nyitva hétköznapokon délelőtt 8— I- ig, délután 3—8-ig. a népkönyvtár *— vasárnap is — délután 3—9-' "J. (Mikó-utca 2.) A NEMZETI SZÍNHÁZ ELŐADÁSAI: Etate fél 6 órakor a „Lakmé“ opera előadása. MOZIELO APASOK: ARPAD-mozgó: Hegyek lánya. (Magyar.) CORVIN-mozgó: Csalódás. (Ma­gyar.) EGYKTEM-mozgó: Egy szoknya, egy nadrág. (Magyar.) ERDÉLY-mozgó: Viharkapitány. MÁTYÁS KIRALY-mozgó: Gazdát­lan SZÍV. RAKöCZI-mozgó: A „Sebastopol'* páncélos. SZOLGALATOS GYÓGYSZERTÁRÁK: Fortuna gyógyszertár, Mátyás ki­rály-tér 33. Távbeszélő: 21-52. —• Hygea gyógyszertár, Széchenyi-tér 32. Távbeszélő: 24-04. — Victoria gyógyszertár, Horthy Miklós-ut 47. Távbeszélő: 15-69. — Opera gyógy­szertár, Hunyadi-tér 1. Távbeszélő: II- 96. —- Megkezdődtek az argentin nemzeti ün­nepségek. Buenos Ayresböl jelenti a Magyar Távirati Iroda: Az argentin nemzeti ünnep­ségek hivatalos része kedden kezdődött meg a buenos-ayresi székesegyházban. A herceg­prímás hálaadó istentiszteletet mondott, amelyen az államelnök is ott volt. Az állam-, elnök és kísérete ezután a régi városházára hajtatott, amelynek erkélyéről ezelőtt 133 évvel kihirdették a „Szabad Argentínát“ jel­szót. Tavasszal van az Ideje a szokásos tisztitő kúrának. A Darmol hashajtót milliók használják azért, mert hatása kitűnő. Használata után az ember mintha újjá születne. Sí, «rar-M» — Könyvtárt létesített tagjai részére az NMK kolozsvári szervezete. A Nemzeti Munkaközpont nemcsak gazdasági é3 szo­ciális érdekvédelmi szervezete a nemzeti alapon álló munkásságnak, hanem kulturális téren is igyekszik tagjai szellemi színvona­lát emelni. Ezt a célt szolgálta a kolozsvári szervezetnek a tél folyamán megtartott is­meretterjesztő előadássorozata s ezt hivatott szolgálni a nagy áldozakészséggel létesített uj könyvtár is, amelyben a magyar és a vi­lágirodalom legjelentősebb alkotásait gyűj­tötték össze és bocsátják a tagok rendelke­zésére. A szervezet könyvtára közel 500 kö­tetből áll, de a könyvállomány kiegészítése állandóan tart, mert az újonnan megjelent gazdasági és ipari vonatkozású szakmunká­kat a kolozsvári szervezet megvásárolja és tág teret nyit az irodalmi müveknek Is. A most létesült könyvtárat az NMK kolozsvári szervezete megnyitotta a tagok számára, akik egy pengős betét ellenében díjtalanul vehetik igénybe a könyvtárat. A könyvtár minden héten, kedden és pénteken áll a ta­gok rendelkezésére. MAGYAR ARCVONAL NAGYTAKARÍTÁS KÉSZÜL Nemcsak a magyar erények fontosak a szebb magyar jövendő kiépítésében. Épp ilyen fontosak és lényegesek azok a hibák is, amelyek a liberális mult szellemi légkö­rében alakultak ki s felesleges és káros örökségképen még ma is kísértenek a ma­gyar élet területein. Kötelességünk a ma­gyar nép egészséges erényeit ápolnunk, fej­lesztenünk, tudatosítanunk, de még inkább kötelességünk küzdeni, harcolni hibáink ellen. Ebből a szemszögből ítéljük meg a Baross Szövetség kolozsvári közgyűlésén hozott ha­tározatokat. Amint már jelentei tűk, a Baross Szövetség kolozsvári csoportja azt a határo­zati javaslatot fogadta el, hogy kizárja ke­beléből azokat a tagokat, akik vétenek a Baross-eszme s működésűkkel nem a köz-, hanem csupán saját érdekeiket szolgálják. A javaslatot nagy lelkesedéssel fogadták el. Az, aki csak fogyasztó, az első" pillanatban maga is kész lelkesen helyeselni a határo­zatnak, de mégsem teszi. A magyar és ke­resztény fogyasztó a lelkes helyeslés kimon­dása előtt elgondolkozik és ujjongás helyett — enyhén szólva — csodálkozik. Mert a Baross Szövetség a tisztességes magyar ke­reskedelem képviselőinek tábora, ahová üzérkedő, nyerészkedő, seftelő és feketéző konjunkturalovagok hivatalból nem kerül­hettek be. A fogyasztó igy látja a Baross Szövetség kolozsvári csoportját s ezért nagy ellent­mondást lát az elv és a gyakorlat feltűnő" különbségében. Mert ha a Baross Szövet­ségbe csak tisztességes kereskedői elemek kerültek be, akkor mi szükség van arra, hogy a testület közakarata erkölcsiekben sú­lyos megbélyegzést jelentő rendszabályt le­gyen kénytelen bevezetni a testületi tagok ellen. Ok nélkül nem hoznak ilyenfajta ha­tározatokat. őszinte magyar szóval valljuk meg, sem helyeselni, sem pedig örvendezni nem tu­dunk, mert félünk, hogy az elvi határozat­nak esetleg a gyakorlatban kell érvényt sze­rezni. Ez az aggodalom annál indokoltabb, mert. hire jár annak, hogy a. Baross-csoport az illetékes hatóságoktól repülőbizottságokat kért. tagjai ellenőrzésére. Ilyesminek is van oka és alapja. Vagy csak azért e nagy neki­buzdulás, hogy a testület kívülről jövő el­járás rendjén győződjék meg egy-két tagja helytelen magatartásáról? Holott az volna a Baross-eszméhez méltó tett, ha a tisztogatást a Szövetség a maga erejéből kezdené meg és folytatná le s an­nak során vaskézzel, de maga mutatna rá könyörtelenül azokra, akik a magyar élettől kapott megélhetési lehetőséggel, a magyar tisztességgel és a keresztény kereskedői er­kölccsel visszaélve, a tisztes ipart még ma és éppen ma folytatják úgy, ahogyan az nem tűrhető egy pillanatig sem. Igen, tisztelt közgyűlés, ez volna a méltó tett! Ha mindenki magán és magától kez­dené meg a söprést és nem kívülről hivna ahhoz segitőkezet. FINN-UGOR ATYAFIAK Az alábbi kedves történet itt esett meg Kolozsvárt a napokban. A hozzánk láto­gatóba érkezett finn testvéreink tisztele­tére az egyik szállodában közös ebédet rendeztek. A meghívottak között volt a mi kedves ismerősünk is, akit Sándor bácsinak ismer az egész város. Sándor bácsi a ruhatárban levetette a felöltőjét és a nagy tükör elé állva, igazgatni kezd­te a nyakkendőjét és frizuráját. A bejá­ratnak háttal állott. A forgóajtó nyílott és belépett néhány budapesti ur. Köszöntek. Sándor bátyánk feléjük fordult és mo­solygott. Szólni nem szólt semmit, rpert azt hitte, finn vendégek érkeztek. Az ér­kezők közül az egyik ur hozzálépett és köszönt: •— Ich habe die Ehre, — szólt szívé­lyesen mosolyogva. Sándor bácsi még szívélyesebben, mo­solygott, de megszólalni nem mert, mert egy kukkot sem tud németül. A vendég a német szót átváltja fran­ciára s úgy kérdezi: — Pariez vous frangaise? A válasz még szélesebb mosolygás. — Do you speak english? Sándor bácsi úgy mosolyog, mint aki­nek Európa szókincséből nincs többje, csak ez a széles, derűs, szívélyes, bár kissé elfogódott mosolya. — Sajnos, — sóhajt a vendég tiszta magyarsággal — finnül aztán én sem tudok... Kezet nyújt, paroláznák, mosolyognak. A most érkezett pesti ur meghatva törli meg a szemét... Sándor bácsinak nem volt szive meg­hazudtolni a könnyeket. Megugrott sür­gősen, mint — finn-ugor... A SOPRONI KUTYÁK Olvassuk, hogy Sopronban élelmiszer je­gyeket rendszeresítettek a kutyák számára. A soproni házőrző ebek és háztartásbeli ku- tyuskák jegyre kiporciózott fejadagokat kapnak. A rendszer még túl friss ahhoz, hogy mér­legelhessük, vájjon ml a soproni ebek és ku­tyák véleménye a dologról. Reméljük, lesz bennük annyi tisztesség, hogy nem állnak be suttogoknak és nem kaffant,ják világgá, miszerint nincs többé „kutyajó dolguk“, ha­nem az emberrel kerültek egy kalap alá a közellátásban. Azt viszont elárulja a soproni eset, hogy a közellátásiján mégsem lehetnek bajok, ha már a kutyákról is intézményesen tudunk gondoskodni. Mert, ime Kínában, ahol a kutya elsőrendű közfogyasztási cikk, ott tartanak, hogy a kutyahust adagolják jegyre, szlgoruan ki­porciózott fejadagokban. ÚJDONSÁG 25 erdé'yi elbeszélés. Kaphaló minden könyvesboltban. Ara 6.80 P. A hősök emlékünnepén résztvenni szándékozó intézmé­nyek és egyesületek figyelmébe ! Kolozsvár, május 26. Május 30-án a ko­lozsvári Hősök Temetőjében a hősi halált hah. katonák emlékünnepével kapcsolatosan a város illetékes ügyosztálya az alábbiakat közli: A testületek, intézmények, egyesületek a hősök emlékművénél néma koszorúzással adnak kifejezést kegyeletüknek és tisztele­tüknek. A város vezetősége felkéri az ösz- szes intézmények, testületek, egyesületek vezetőségeit, hogy amennyiben a Hősök emléknapján koszorúkat szándékoznak elhe­lyezni, szíveskedjenek szándékukat legké­sőbb május 29-én, szombaton déli 12 óráig a polgármesteri VII. ügyosztálynál távbe­szélőn (10-56), vagy írásban bejelenteni. Es??! Magyar hősök Példátlanul nehéz feladatok elé állították a téli csata küzdelmei a honvéd műszaki csapatokat. Ezek számtalan esetben műszaki munkájuk mellett fegyverrel is hatásosan avatkoztak bele a harcba. Báró schwambergi Kruchina Béla száza­dos, egyik utászzászlóaljunk parancsnoka 1943 január 16-án Ruskaja-Trostjanka mel­lett az ott elhúzódó völgyet védelmezte zászlóalja egyrészével. Eközben műszaki zá­rakat telepített. Feladatát mintaszerűen és rendületlenül teljesítette, noha a védőállást már oldalról is átkarolta az ellenség és heves tűz alatt tartotta az utászokat. Ekkor a közvetlen előttük lévő községből visszavonuló német csapatok azt a hirt hozták, hogy a községbe már betörtek a bolsevista harcko­csik, sőt kevéssel utóbb a szovjet gyalogság is megszállta a helységet. Az uj helyzet a műszaki zárak tervét is megváltoztatta és ezért feltétlen bizonyossá­got kellett szerezni az ellenség csoportosítá­sáról. Kruchina százados maga vállalkozott e fontos feladatra, önként jelentkező utászok élén vakmerőén benyomult a községbe és a leghevesebb tűzben tájékozódott a bolsevis­ták csoportosításáról és erejéről. Felderítésé­nek eredményeképpen sikerült a műszaki munkákat a leghatásosabb telepítéssel tovább folytatni és befejezni. Kruchina százados merész felderitövállalkozásában különösen kitüntette magát még Révész József had­nagy, valamint Kressz István honvéd. Ugyanitt mutatott ragyogó példát hősi köteiességteljesltésével Fenyvesi Táros őr­mester utászszakaszparancsují. Fenyvesi őrmester azt a parancsot kapta, hogy sza­kaszával a legsürgősebben telepítsen akná­kat s igy zárja le a Ruskaja-Trostjanka-i völgyetj ugyanakkor pedig szerelje robban­táshoz a völgyön átvezető egyetlen hidat is. A feladat teljesítése szinte lehetetlennek látszott, mert az ellenség akkor már három oldalról körülzárta őket. Fenyvesi őrmester mindamellett haladéktalanul hozzáfogott e parancs teljesítéséhez, noha a bolsevisták rö­videsen minden oldalról tűz alá vették az aknatelepitö utászcsoportot, sőt az ellenség erőszakos felderítés céljából előretörő harc­kocsijai is megkísérelték az utászszakasz elűzését. Fenyvesi őrmester azonban a teg- válságosabb pillanatokban is olyan rendíthe­tetlen nyugalmat és hősies magatartást ta­núsított, hogy a példáján felbuzdult legény­ség a veszedelmet szinte semmibe véve foly­tatta és fejezte be a munkát. Az aknazár elkészült, a hidat felrobbantották s ezzel — valósággal a bolsevista harckocsik sora élőt — vágták el azok útját. E feladat végre­hajtásában különösen kiemelkedtek még pél­dás hősiességükkel: Boffer György szakasz- vezető, Berta Dezső tizedes, Takács Rudolf őrvezetö és Benyék György honvéd. — A Baross Szövetség kolozsvári csoport­jának felhívása textilkereskedő-tagjaihoz. A Baross Szövetség kolozsvári csoportjának elnöksége tudomására hozza textilkiskeres- kedő-tagjainak, hogy a „textilkiskereskedői kérdőívet" május 31-ig feltétlenül töltsék ki és juttassák el a Budapesten, VI. keinket, Parüay Ede-utca 52. szám alatt működő textilközponthoz. A textilkiskereskedöi ive­ket a textükiskereskedök a kolozsvári kijelölt textilnagykereskedőknél szerezhetik be. Az a textilkiskereskedö, aki á felhívásnak nem tesz eleget és kérdőivét nem küldi be a köz­ponthoz május 31-ig, nem részesül a további áruelofiztásban. Barabás Sári a uSevillai borbé v"-baw KOLOZSVÁR, május 26. Kedden este a „Sevillai borbélyaiban lépett fel először a Nemzeti Színházban Barabás Sári, a rádión keresztül népszerűvé vált énekesnő. Barabás Sárit eddig inkább mint a könnyű muzsika tolmácsolóját ismertük s most megállapít­hattuk, hogy az operaszinpadon is teljes jog­gal kér helyet magának. Hangja kellemes s különösen a magasabb fekvésekben tiszta, érces csengésű, ami a „Sevillai borbély‘‘ Ro- sinájában kitünően érvényesült. A behízelgő, szép hanghoz elragadó külső járul, ami még teljesebbé tette sikerét. Egy-egy számát a közönség tomboló tapsára meg' kellett ismé­telnie. A jövőben szívesen vennénk, ha a Nemzeti Színház gyakrabban nyerné meg vendégszereplésre a rokonszenves, fiatal éne­kesnőt. * Negyvenéves érettségi találkozó. Fel­kérem azokat a volt osztálytársaimat, akik a kolozsvári róm. kát. (piarista) fő­gimnáziumban 1903-ban tettek érettségit, hogy a junius hó 19-én d. e. 9 órára ki­tűzött 40 éves találkozón Kolozsvárott je­lenjenek meg s közöljék velem címüket. Tauffer Lajos ny. MÁV-f elügyelő, Kolozs­vár, Eötvös-u. 28. — Széna vásárlásra kért kölcsönt a a pénzt „eHumpolta“. Ezév február 21-én Csikós Eiekné kajántói asszonyhoz beállított egyik diós! ismerőse, Kádár Argil s azzal az ürüggyel, hogy apjának szénavásárlás céljá­ra kell a pénz, 200 pengőt kért kölcsön tőle. A kölcsönkért pénzzel Kádár Argil nöisme- rösét hozta be Kolozsvárra, az összeget együtt elszórakozták. Mindez akkor derűit ki, amikor Csikósné Kádár apjától megkérte a nevében felvett kölcsönt. A rászedett hi­telező erre csalás cirnén feljelentette Kádár Argilt, Kádárt a kolozsvári törvényszék büntető egyesbirája háromhavi fogházbün­tetésre ítélte, a büntetés kitöltését azonban háromévi próbaidőre felfüggesztette. GU^iGYAm mumkAsan gyakorlott munkást vf mestert aki a romáit módszert isme* I (szárazán őrölt gnmipor összepré- selése) kilő nő fizetéssel mesternek felvenne pesti gyár írásbeli ajánlatok „Megélhetés“ jeligére Leopold Cornél hirdető­irodába Budapest, VL, Teréz- kör&t 3. kérünk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents